Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-01 / 180. szám
1965. AUGUSZTUS 1. napló 3 Miért „nine s" sör? Már csak utólag, e beszélgetés után teszem idézőjelbe, oda is való, hiszen ez most kiderül. De amikor leültem a Pécsi Sörgyár egyik szobájában, ahol jelen volt Somogyi Jenő főmérnök, Jakabos Zoltán kereskedelmi osztályvezető és Arató György kereskedelmi előadó, akkor még fűtött némi indulat és mindjárt ezt kérdeztem: miért nincs sör? Hozzátéve azt is, hogy az egész megyében nincs, s ha ez túlzás, akkor is, néha napokon át képtelenség egy üveg sört kapni a boltokban vagy vendéglőkben, éttermek- , ben. Egyetlen nap kiesés is bosszantó, még akkor iss ha a sör nem életszükséglet. De mikor igyuk, ha nem nyáron, , rekkenő hőségben? Három műszakban pihenőnap nélkül Megnyugtattak, hogy én vagyok a nap „hetvenhetedik” reklamálója, mások már megelőztek telefonon, levelekkel, táviratokkal, személyes méltatlankodással. Volt olyan is, aki mielőtt lecsapta a kagylót, azt mondta: „Fulladjanak bele a sörükbe, ha nem szállítanak!” Vagyis hát, mégiscsak komoly ellátási probléma ez s a sörgyáriak nem is tagadják. De nézzük meg, valóban mi a helyzet! Ezzel kezdték: „Az, hogy nincs, rossz jelző. Inkább mondjuk úgy, hogy kevés*! — Éspedig? — Azért kevés, mert a termelési grafikonunk már az eget veri, de mégsem tudjuk kielégíteni az igényeket Konkrétabban: 1950-ben, tehát tizenöt esztendővel ezelőtt harminchatezer hektó sört gyártott az üzem egy esztendőben, most pedig havonta gyártanak 38 ezret, tehát kétezer hektóval többet. — Három műszakban dolgozunk és a három műszakot nem lehet 24 óránál tovább nyújtani. És a gépeket, a csőhálózatot* az ászokteret és az üzem •falait sem lehet szétfeszíteni. Ezenkívül egyébként az év háromnegyed részében még vasárnap is dolgozunk. De mi, pécsiek, baranyaiak még ne is szóljunk semmit. Az egy főre eső országos sörfogyasztási átlag évi 41 liter. Pécsett és Komlón 62 liter! Az első negyedévben 87 ezer hektoliter sört produkált az üzem, a II. negyedben már 112 000 hektolitert, a III. negyedben pedig 110 ezer hektót. (Július: 38 ezer, augusztus: 38 ezer, szeptember 34 ezer.) — Az első negyedben csak nyólevanhétezer futott le, talán fel kellett volna emelni a nyári szintre és tartalékolni ... — vetem közbe. — Nem úgy van az! S azért nincs úgy, mert bár a téli és tavaszi hónapokban ugyan kisebb az igény sörre, ahhoz mérten termelnek is, tartalékolni nem lehet a sört sem palackban, sem hordóban. Csak az ászokolás alkalmas erre, de ehhez kádak kellenek — különleges cementből, csempékből, bevonatokból építendő — hatalmas köbtartalmú kádak. Ezeket 30 millió forintnál alább aligha úszná meg az iparág. S erre — egyelőre — nincs pénz. Tehát tartalékolási lehetőség nincs. Az igényekkel képtelenség lépést tartani De nézzük csak az adatokat! Mondjuk a III. negyedévre vonatkozóan. A 110 ezer hektoliter sörből tulajdonképpen csak 72 400 hektoliter marad Baranyában. A többit Bács, Tolna és Somogy megye hozzánk közeleső falvaiba, kisvárosaiba szállítják, ahol — s ez vitathatatlan —, szintén szükség van sörre. A Vendéglátóipari Vállalat 23 710 hektoliter, Nádor Szálloda 490 hl, Utasellátó Vállalat 2830 hl, Turistaházakat Kezelő Vállalat — vagyis Istenkút, Dömör- kapu, Misina, Fehérkút — 250 hl, SZOT-üdülő 45 hl, Mecsek- vidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat 2720 hl, Élelmiszer Kisker. Vállalat 12 140 hl, Cseme- geijiolt 2Ö0 hí, MÉSZÖV Tíz kilométer hosszan, 800 méter szélesen vagyis a falusi földművesszövetkezeti vendéglők, kiskocsmák, boltok stb. — 29 330 hl, KIOSZ, pontosabban a néhány magánkiskereskedő számára, 290 hl, mohácsi halászcsárda a halászszövetkezet tulajdonában 155 hl és tartaléknak — amelyet a tanácsi kereskedelmi szervek, nagyon helyesen, visszatartanak különböző ünnepségek vagy rendkívüli rendezvények számára, 240 hl. Tehát tudjuk mi megy k i a megyéből, mi marad és végül nézzük meg, mi jön be? Nem sok. Kapunk ezer hektoliter cseh (Staropramen) és német (Wemesgrüner) söröket hordóban s erről akkor vesz tudomást a fogyasztó, amikor látja a söntés fölötti kis táblát: „Ma pilseni sört mérünk”: 390 hektoliter nektár sör is érkezik, amelyet a bányavidékek fogyasztóinak juttat a Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátóipari Vállalat. Érkezik a megyébe végül 30 hl Porter és Hungária sör, a Belkereskedelmi Minisztérium rendelete értelmében választékbővítés céljából. így tehát a beérkező mennyiséggel együtt a baranyai fogyasztók rendelkezésére áll összesen 73 873 hektoliter sör a III. negyedévben. — Ennél több semmiképpen sem? — Semmiképpen. És ez kevés. Mi is tudjuk. Olyan gyors ütemben emelkedik a söngény évről évre, de gyakran hónapról hónapra hazánkban, s nemcsak itt, hanem világszerte, hogy képtelenek vagyunk lépést tartani a fogyasztással. Hatvan pohár j'ut mindenkinek negyedévenként Kiszámítanak nekem itt néhány érdekes adatot. Átlagban egy hektoliter sörből kimérnek 333 pohárral. Ha beszorozzuk a rendelkezésre álló 73 783 hektoliter sört 333-mal, az eredmény: 24 599 709 pohár. Baranya megye lele.-.szá- ma 413 493. így tehát egy fő egy negyedévben 59,5 pohár sört fogyaszt. Ez a számítás persze irreális, hiszen nem isznak a csecsemők, gyerekek, öregek, betegek, mondjuk a nők egy része, és az sem issza a sört, aki nem szereti. Tehát a stabil sörivók nem 59,5 pohárral fogyasztanak el egy negyedévben, hanem... Különben hagjjuk ezt! Van sör, de kevés, mert sokkal többet megiszunk, mint bármelyik évben korábban. Valamikor, pontosabban 1933- ban Magyarországon a négy sörgyár (Kőbánya, Nagykanizsa, Pécs, Sopron) 100 ezer hektolitert gyártott le egy évben, vagyis kevesebbet, mint most a Pécsi Sörgyár egyetlen negyedév alatt. Ma viszont ugyanez a négy sörgyár 4,5 millió hektolitert termel évente, így jön ki az országos fejadag, tízmilliós lakosságlétszámot véve, 41—42 literre. Mi ennek az oka? A sörigény világszerte nő. Külföldi szakemberek panaszkodnak, hogy nem tudják kielégíteni az igényeket. Nyugat-Német- ország egy főre eső évi sör- fogyasztása 114 liter! És az év bizonyos szakában a nyugatnémet söripar is kapacitás- hiánnyal küszködikj S a kiút? — De végül, valami kiút csak van?! Reménykedhet-e a fogyasztó? — Igen, 1970-re. A Pécsi Sörgyár rekonstrukciós beruházása 1970-re realizálódik. Erre körülbelü1 90 millió forintot áldoz az állam. A jelenlegi évi 350—370 ezer hektoliter termelés 500 ezerre emelkedik. Akkor talán lesz elég. A ,,talán”-t én tettem hozzá. Hiszen ha az utóbbi tizenöt évben tapasztalható igény fejlődésének ütemét nézem, akkor.., És a lakosság szaporodását még bele sem számítottuk. De a szakemberek azt mondják: nem lesz sörhiány 1970 nyarán. Mit mondhat a riporter? „Ez van”! De legalább megírtuk. Rab Ferenc Lottótáj ék oztató A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása alapján a 31. játékhéten nem végleges megállapítás szerint öt- találatos lottószelvény nem érkezett. Négy találatot 52 fogadó ért el, nyereményük egyenként 83 744 forint. Három találatot 4948 fogadó ért el, nyereményük egyenként 440 forint: Két találatot 135 102 fogadó ért el, nyereményük egyenként 16 forint 10 fillér! Napraforgó és kukorica vegyes silót takarítanak be a drávafoki termelőszövetkezet 'öldjéről a gépek Permetfeihők a patakok mentén Megyeszer te működnek az öntözőberendezések Öntözni kell. — Rövid és tömör megfogalmazása ez a jelenlegi időjárási helyzetnek. Az is benne van, hogy eddig nem volt rá szükség, meg az is, hogy most már elkerülhetetlen. A szárazság állandósulni látszik- óráról órára fogy a talaj nedvességkészlete. Mintha csak összebeszéltek volna a termelőszövetkezetek: szerdán és csütörtökön a megye minden pontján csaknem egyidőben indultak meg a szivattyúk, működésbe léptek a tavaly nyár óta raktárban porosodó szórófejek. Ha kissé később is, mint más években, Baranya egész területén megkezdődött az öntözés. A mohácsi műúton a bel- várdgyula—olaszi elágazásnál permetet szitál arcunkba a szél. Az országút hídja alatt átbúvó árok vize jobboldalt gyéren csordogál, baloldalt azonban egészen a gátig felduzzasztottak. Az árok két partján egyszerre 68 szórófej lövelli a vizet. A 40 holdas másodvetésű csalamádét az út mentén tegnap kezdték öntözni, s azt tapasztalták, hogy most még 30 milliméternél többet egyszerre nem bír el a föld — 3,5 órás üzemeléssel permetezték ki ezt A gOrcsönyi termelőszövetkezet szérűskertjében osztagba rakják a csépiéért váró gabonát (ERJ3 JÁNOS felvétele) a mennyiséget —, mert ennél a pontnál megindul a tócsaképződés. A gyors tócsásodás egyben arra is utal, hogy a vártnál több víztartalék van még a talajban. Négy község határán vonult keresztül a vasas—belvárdgyu- lai árok, amely mióta a nagy 100 holdas hásságyi víztározó megépült, kulcsszerepet tölt be a tsz életében. Vízét a tó táplálja és a partjain elterülő földeket 10 kilométer hosszan, 800 méter szélességben öntözik. Itt ebben a termékeny parti sávban termeli meg a tsz a zöldtakarmányt. A csatornán 2 km-ként zsilipeket építettek, melyeket öntözés idején elzárnak és így duzzaszt- ják fel a vizet Ha egy szakasz öntözésével elkészültek, a csöveket vontatókon áttelepítik a soron következő szakaszra. Ily módon 750 holdat képesek öntözni évente. Ebből 500 hold a szántóföld és kertészet, a többi rét. Ezenkívül a hidori üzemegységben még 80 hold szőlőt is öntöznek a csatornából. A nagy víztározó tetemes — 3,5 milliós — beruházást igényelt, de bőven ad halat is és partjain víziszámyasokat nevelnek. Az idén már öt vagon halat értékesítenek 1 millió forintért és Így pár év alatt csak halból megtérül a befelőtetős. Az öntözés hasznáról nem is beszélve, ami pedig legalább olyan nagy. Víztározók a Karasica mentén A Karasdcából Szederkényben már öt éve ön törnek mint egy 250 hold kertészetet és szántóföldet. Ezt azonban kévéséi tők, s építettek egy 15 holdas víztárolót a monyoródi üzemegységben, s ugyanakkorát Máriakéménden. A Karasica és a két mesterséges tó vizéből most 500 holdat öntöznek. Hat garnitúra öntözőberendezése van a tsz-nek, melyből kettő állandóan az 50 holdas kertészetben üzemel, a másik négyet folytan mozgatják. A könnyű műanyagcsöveket diákok és asszonyok telepítik át A berendezések naponta 14— 16 órát működnek, s egy beállásra 30 milliméter esőt permeteznek ki. Melyik az a növény, amelynek égetően fontos most az öntözés? Elsősorban a takarmányok ezek, a 110 hold siló- kukorica és a tarlóvetésű köles, ami 66 hold, na meg a cukorrépa, melyet tavaly is négyszer öntöztek meg, s 200 mázsán felüli termést takarítottak be, Kiadós „eső“ bűsznaponként Dél van mire a melegben megcsillan egy üde folt, a szilágypusztai tározó víztükrén. A szivattyú áll, a föld alatt futó csővezeték csonkjai, végükön a szórófejekkel, árván meredeznek az ég felé. De a tavat katlanszerű en körülvevő, mintegy 100 holdas földdarabban fekete sávok jelzik, hogy pár órával ezelőtt itt öntöztek. — Két hete, hogy folyamatosan öntözünk, mióta ez a szárazság tart — mondja Balogh Zoltán főkertész. aki egyben az öntöző üzem vezetője is. A hosszú évek tapasztalata alapján két módszerét dolgozták ki az öntözésnek: a paprika, a paradicsom és a gyökérzöldségek jobban szeretik, ha ritkábban, de kiadósabban kapják a vizet. Ezeket 20 naponként öntözik meg 40 milliméteren felüli csapadékkal. A borsó és a zöldbab sűrűbb öntözést kíván, de kisebb vízadagot egy-egy alkalommal. Az általános irányelv itt Zengőalján mégis az, hogy egy beállásra minimum 40 millimétert kipermetezzenek. A módszer helyességét a nagy termések igazolják. Tavalyelőtt zöldpaprikából — szentesi fajta — holdanként 200 mázsás, sárgarépából 215 mázsás, az idei korai feieská- posztából holdanként 178 mázsás termést értek el. Tavak a sásifi járásban Északnak haladva sűrűsödnek a mesterséges tavak, de csak elvétve használják >ket öntözésre. Magyarégregy határában az úgynevezett Babinán, kis tó szerénykedik, vizét azonban már évek óta nem használják öntözésre. Pedig a Mezőgazdasági Vállalatnak nagy szőlő- és gyümölcsterülete van itfc Szászvár és Egyházaskozár határában a műút mentén 20,5 holdas tó terül el. A tó az egyházasfcozáriaké, de egy része átnyúlik a szászvári határba. A határvita már évek óta tart a két tsz között, de a tó vizéből egyik sem öntöz, kivéve azt a pár hold káposztát, amely a kárászi patak mellett húzódik. Pedig a tónak nagy, 15 négyzetkilométeres vízgyűjtője van, s vize bőséges, az öntözés itt nem zavarná a betelepített halállományt Késő délutánba hajlik az idő, mikor Mágocs határához érkezünk. Két nagy mesterséges tó körvonalai rajzolódnak ki a dombok között, s már látni a szórófejeket is. Szek- torosan működnek félkör alakban, s a vízsugaraik egymásba érnek. A kertészetben Raffai István főkertész jön elénk. Éppen árut adott át, az aznapi szedést, paradicsomot, zöldpaprikát fokhagymát. A fel- tomyozott rekeszekben főzőtök, kelkáposzta várja a MÉK autóját, amely késik. A 80 holdas kertészetet az egyik tó látja el vízzel, de a szerteszét heverő csövek, csatlakozók jelzik, hogy komoly öntözésről még nincs szó. Egyelőre hét szórófej üzemel. Erre több volt az eső, s a szárazság sem olyan fenyegető, mint a megye déli vidékein. Nagy költséggel sok mesterséges tó épült Baranyában azért, hogy a szárazság rémét elűzzék a környékről. Megvannak a berendezések. ki kell használni őket úgy, mint Belvárdgyulán vagy Szederkényben. — Rné — * Megkezdődött a silózás
