Dunántúli Napló, 1965. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-01 / 180. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio-MK|lU|MLuai,|- - - I———■—«MIM H. II ! | || , , in, | — —————————— Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 180. SZÄM Ara 80 FILLÉR 1985. AUGUSZTUS 1», VASÁRNAP Folytaié diák a magyar és a guineai küldöttség tárgyalásai | A KSH Baranya megyei Igazgatósága jelenti Mint már jelentettük, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának meghívására hazánkba ér­kezeit a Guineái Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Sekou Tpuré, a Guineai De­mokrata Párt főtitkára, a Guineai Köztársaság elnöke vezetésével. — Képünkön: Megérkezés után a Ferihegyi repülőtéren. A guineai párt- és kor­■ roápyküldöttség, amely Sekou Tourénak, a Guineai Demok- rata Párt főtitkárának, a Gui­neai Köztársaság elnökének vezetésével tartózkodik ha­zánkban, szombaton délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékmű­vét. A koszorúzásnál jelen volt Kisházi Ödön, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Csémi Károly ve­zérőrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, a magyar nép­hadsereg vezérkari főnöke, Kőmíves István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának elnökhelyettese, továb­bá a Külügyminisztérium ' és a Honvédelmi Minisztérium több vezető beosztású mun­katársa. A koszorúzás után a Parla­mentben folytatódott a ma­gyar és a guineai küldöttség tárgyalásai Fokozott erőfeszítés az élet minden területén A KSH Baranya megyei Igazgatóságának jelentése sze­rint 1965. év első felében a megye gazdasági életében nemcsak a termelési feladatok megoldása kívánt fokozott erőfeszítést, hanem az elemek, a természeti tényezők által okozott nehézségek leküzdése is. Az átlagosnál esősebb ta­vaszi időjárás, a mezőgazda- sági kártevők elszaporodása, majd a huzamos ideig tartó ' árvízveszély jelentős anyagi többletráfordítást, munkaerőátcsoportosítást igé­nyelt. fiz ipar nyereségesen dolgozott Az ipari termelés volumene ez év első felében 4,6 száza­lékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. A szocialista Iparon belül a tanácsi ipar termelése nőtt a legkisebb mértékben (2,9 százalékkal). A megyei önálló ipari termelő egységek félévi termelési tervüket kö­zel 100 százalékig teljesítet­ték. A megyében gyártott és megfigyelt 71 fontosabb ter­mék egyharmadánál a féléves előirányzatot nem teljesítet­ték a termelő egységek, és csaknem egynegyed részénél a termelés csökkent a múlt év I. félévéhez képest. Ezek közt van több olyan termált, melyekből a tervek túlteje- sítése kívánatos lett volna, így például feketeszénből 39 ezer tonnával, a villamos- energiából 86 ezer megawatt­Fergeteges siker az országos tánc fesz ti tálon Jelesre vizsgáztak eddig az előadásokon fellépett együtte­seit. A péntek esti. nyitómű­sorban a pécsi Mecsek Együt­tes után a Szabadtéri Szín­pad dobogóját olyan vendég­együttesek foglalták el, me­lyek a népitánc-repertoár leg­szebb táncait keltették élet­re. Húsz év alatt igen gazdag anyag gyűlt össze, igen sok és szép koreográfia született. Talán egyetlen egy öntevé­keny művészeti ág sem járt meg olyan eredményes utat, mint a nép itánc-mozgalom. A Gyöngyös-bokrétából sar­jadó. illetve feléledő népitánc- mozgaimunk időben rövid, de fejlődésben hosszú utat járt meg. Olyan koreográfus-nem­zedék nevelkedett vele együtt fel. mely biztosítani tudta es tudja e rendkívül sokszínű művészet továbbfejlődését. A művészetek birodalma tele van kihasználható lehetősé­gekkel és állomásokkal: azok kihasználása, helyesebben fel- használása, a „határállomá­sok” elérése, izgalmas felada­tokat jelentenek az alkotók­nak és a megvalósítóknak. Nem hat túlzásnak, ha azt állítjuk, hogy népitánc-moz- galmunk ma reneszánszát éli. Feladata. szerepe világossá vált. Az elért eredmények to­vábbi lendületet adnak a moz­gatón harcosainak. Nagy tá­bora van ma már ennek a művésízeti ágnak is. Ezt bi­zonyítja az első pécsi előadás telt háza és az eddigi előadá­sok sikere. A szatmárököritói együttes Fergeteges című tán­ca akárcsak Sári—Tímár: Fe­hér liliomszál című száma, a Vegyipari Bartók Táncegyüt­tes előadásában. Czövek—Bé­res—Varga; Hortobágyi pász­tortáncok alkotása, a Debre­ceni Népi Együttes tolmácso­lásában, Daróczi—Novak: Lí­rikus szvitje a HVDSZ „Bi­hari” Táncegyüttes előadásá­ban és sorolhatnánk még a sort, hamar utat talált a kö­zönség szívéhez és eredmé­nyezett fergeteges sikert. A francia, dijoni együttes köny- nyed mozgású, a szüret han­gulatát idéző tánca üde szín­foltja volt a péntek esti elő­adásnak. A bolgár együttes elkápráztató tempójú, csodá­latosan kidolgozott, megérteit számai a bolgár népitánc- mozgalom magas színvonalá­ról tettek tanúbizonyságot. Szombaton délelőtt a Fegy­veres Erők Klubjának nagy­termében a népművészek ad­tak műsort. A forró hangulatú előadást a madocsai táncegyüt tes veteránjai nyitották meg. Táncuk nyomán a múlt eleve­nedett meg; falusi mulatságok őszinte örömből fakadó forga­taga. Csombor József és neje marosszéki táncokat mutatott be nagy sikerrel. A galgahé- vízi „négyesfogat’' Zsíros Fe­rencire vezetésével galgahévízi dalokat énekelt. A mátészalkai cigány-együttes frenetikus tán­cát szűnni nem akaró taps kö­vette. Megyénket Ardai József drávakereszturi dudás és Saj­gó János abaligeti sipos-citerás képviselte. A műsort a szat­márököritói fmsz táncegyüttes lendületes tánca zárta be. A Nemzeti Színházban teg­nap délután „Uj utakon” cím­mel bemutatott műsor mind a tíz számát vastapssal jutalmaz ta a közönség. Ezen az előadá­son kerültek bemutatásra azok az alkotások, melyek az útke­resés „jegyében” láttak nap­világot. Rendkívül biztatóak ezek az utak. Novák Alkatrész és Bartók—Orsovszky: Re­quiem 1965 című száma a pantomim, illetve a balett felé mutat irányt, a többi kompozíció népi gyökerekből táplálkozó utat épít tovább. Ezek közül is Vavrinecz—Szi­geti: Néptánc régi szeretőkről, Jakab—Simon: Vágyódás, Sári —Tímár: Vissza se tekintek és Bodnár—Vass—Falvay: Sár­ga rózsa című alkotását kell kiemelnünk, melyekben a tar­talom és a forma legszerve- sebb egységet alkot. órával termeltek kevesebbet a tervezettnél. Jelentős még a lemaradás a gyümölcskon- zervből, sajtból, vajból, szí­neit farostlemezből, könyv­ből és több építési anyagból. Néhány termékből azonban mind a tervezettnél, mint az elmúlt évinél többet állítottak elő. így cigarettából, csontos nyershúsból és étkezési zsír­ból. Exportszállítási kötelezettsé­gének teljes egészében a vál­lalatoknak csak fele tett ele­get. A lemaradások egy ré­sze objektív okokkal, például rendeléshiánnyal, más része kooperációs nehézségekkel, anyaghiánnyal indokolható. Az iparvállalatok I. félévi termelése nyereséges volt, és a nyereség a tervezett értéket 5 millió forinttal meghaladja. A takarékossági intézkedések eredményeként a termelés aránylag kisebb létszámfel­használásával történt, mint a múlt év első felében. A ter­melékenység a szocialista iparban 2,6 százalékkal növe­kedett, ez lehetővé tette, hogy a termelés növekedésének több mint felét a termelé­kenység emelése révén érték el a vállalatok, és újabb lét­szám alkalmazásával. A gaz­dasági eredményt kedvezően befolyásolta, hogy több he­lyütt javult a termékek mi­nősége és kevesebb volt a se­lejt Kétszer annyi lakás mint tavaly A megyei székhelyű építő­ipari vállalatok és szövetke­zetek ez év első felében 3,7 százalékkal több építési-sze­relési munkát végeztek el, mint a múlt év azonos idő­szakában. Ezzel éves tervük­nek 41,8 százalékát teljesítet­ték az előírt 42,9 százalék he­lyett. Bizonyos tekintetben mégis a termelésnek a múlt évinél jobb ütemességéről te­het beszélni, különösen a la­kásépítkezéseknél. A megyei vállalatok által átadott 432 lakás az éves tervnek közel felét teszi ki, és csaknem két­szerese annak, amit a múlt év első felében átadtak. Az építőipar erőinek kon­centrálását gátolja az a körül­mény, hogy az első félévben több építmény kivitelezéséhez fogtak hozzá, mint amit át­adtak. Ennek következtében a félév végén 6 százalékkal több volt a kivitelezés alatt álló építmények száma, mint egy évvel korábban. Az építőipari szövetkezetek termelése 5 százalékkal volt több a múlt év első félévinél, a lakosság részéről jelentkező építési igényeket azonban fő­leg a pécsi építkezéseknél nem tudják kielégíteni. Az építőiparban a munkás­létszám megközelítően azo­nos, mint egy évvel koráb­ban. Az építőipar eleget tett annak a követelménynek, hogy termelését a termelé­kenység emelése révén növel­je, mert az egy építőipari munkásra jutó termelés 3,4 százalékkal volt több, mint a múlt év első felében. A mun­kafegyelem némi javulására mutat, hogy valamivel kisebb volt a munkaerőforgalom. Az építmények munkaerő-ellátott­sága viszont romlott, egy ‘építményen iánk» végén át­lagosan 10,3 fő dolgozott A_s állami lakásépítkezések' mű­szaki fejlesztését jelzi. hog> a lakásoknak felé a félév fo­lyamán panelemekből készült A panelépítkezés mintegi fe­lére csökkenti a lakások átla­gos kivitelezési idejét. Az át­adott lakások 60 szazaiéba típusterv alapján épült Gazdaságosságra kell iörekednl a mezőgazdaságban is A mezőgazdaságilag művelt földterület egy év alatt több mint 5 ezer holddal csökkent. A tavaszi vetésterületi össze­írás szerint a vetetten terü­let több volt, mint a múlt évben, amit még növelt az árvíz és belvizek miatt víz alá került jelentős terület. A kenyérgabona vetésterülete 2,8 százalékkal kisebb a múlt évinél. A szálastakarmányok vetésterülete 24 százalékkal, a kukorica vetésterülete 11 szá­zalékkal növekedett, ugyanak­kor a pillangós takarmányok területe 40 százalékkal csök­kent. A megye nagyüzemi gazdaságaiban az összes takar­mánytermőterület 3,4 száza­lékkal csökkent, ugyanakkor, amikor az állatállomány szá­mosállatban mérve 2,3 száza­lékkal növekedett; A mezőgazdaság áruterme­lése a tanácsi szektorban mintegy 5,4 százalékkal ma­gasabb a múlt év első felé­nél. A vágóállat és állati ter­mékek felvásárlása csak egy­százalékos növekedést mutat A lakosság ellátását is kedve­zőtlenül érintette, hogy keve­sebbet vásároltak fel zöldség­ből, gyümölcsből, gabonából, mint a múlt év azonos idő­szakában. A mezőgazdasági termelés terén is nagyobb gondot kellene fordítani a gaz­daságosságra. A termelőszö­vetkezetek például egy kg marhahús előállításához 4,3 kiló abraktakarmányt hasz­nálnak fel, az állami gazda­ságok viszont csak 3,1 kilót. A felhasznált abräktakar- mánytöbblet például az I. fél­évben a termelőszövetkezetek­nek 692 tonna sertéshús elő­állítását tette volna tehetővé. fiz árengedmények 20 millió forintos megtakarítást jelenteitek Annak ellenére, hogy a la­kosság pénzjövedelme lénye­gesen nem változott, a lakos­ság vásárlása — a takarék­betét-állomány nagyobb mér­vű emelkedésével egyidejűleg — nőtt. A kiskereskedelem forgalma 4,2 százalékkal volt nagyobb, mint múlt év első felében. A falusi vásárlások csökkenésére mutat, hogy a szövetkezeti boltok árueladá­sa a tervezettnél 1,4 száza­lékkal kevesebb volt. A lakosság központi áru­alapból történő élelmiszerío- gyasztása a félév folyamán 3,7 százalékkal növekedett. Az ellátás a húsféleségeken kívül tejtermékekből sem Volt kielé­gítő. Zöldség- és gyümölcsfé­leségekből nemcsak a piaci felhozatal és a MÉK boltjaiba (folytatás az 5. oktoíonj s

Next

/
Oldalképek
Tartalom