Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-23 / 172. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I Óvatosan a vegyszerekkel! A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: l/ieresztettük a palackból ^ a szellemet — jelentette ki ismerősöm a mezőgazdaság kemizálásával kapcsolatban, amikor a balatoni halpusztulás került szóba. A vegyszerekkel mérget adtunk a falusi emberek kezébe, mellyel bánni ma még nem tudnak. Ezt a szellemet nehéz lesz a palackba visszagyömöszölni anélkül, hogy kárt ne okozzon. S ha a megállapítás túlzó is. mégis érdemes kissé alaposabban megvizsgálni a problémát. Annál is inkább, mivel ha szórványosan is, de érkeznek hírek mérgezésekről, hol a megye egyik, hol másik csücskéből. A mezőgazdaság kemizálásának megfelelően ma már mintegy 500 féle növényvédőszert használnak az állami gazdaságokban, tsz- ekben. E védőszereket veszélyességi szempontból a szakemberek három csoportba osztják: 1. erős mérgekre (Wofatox, Timox stb.), 2. mérgekre (Darsin, Tüzet stb.), 3. gyenge mérgekre (pl. DDT származékok). Az erős mérgekből már a milligrammos mennyiség is árt, s még a gyenge mérgekből sem ajánlatos több grammot a szervezetünkbe juttatni; Ezek szerint végeredményben minden vegyszer méreg, kis adagban receptszerűen használva „orvosság”, nagy adagban vagy rosszul alkalmazva öl. Még a közönséges aszpirin is méreg s nem véletlen, hogy ha valaki bemegy a patikába és kér 100 forintért aszpirint, nem adnak neki. Csak annyi gyógyszert ad ki a patika, ameny- nyi szükséges. A növényvédőszerek nem mások, mint a növény gyógyszerei. Olyan, hogy növény- gyógyszertár nincs, pedig valami hasonlóra feltétlenül szükség volna, vagy legalább is nagyob szigorúságra a vegyszerek kiadásánál. Egy halálfej a csomagon vagy a zsákon, egy feltűnően elhelyezett figyelmeztető szöveg — ez ma csak a nagyon erős mérgeknél tapasztalható — minden bizonnyal óvatosságra intené az embereket, akik a vegyszerrel érintkeznek. Nemrég érkezett meg a híre, hogy a megye néhány pontján mérgezéseket okozott a karbamid. Tavaly mikor még csak az állatok takarmányozására használták ezt a szert, nem fordult elő egyetlen elhullás vagy komolyabb mérgezés sem a megyében. Most. 1965-ben áttértek a karbamid felhasználására a növénytermesztésben is. S hogy legtöbb bajt a gondatlan tárolás okozza, arra mi sem jellemzőbb, mint a kémesi tsz példája, ahol a földekre szánt karbamidot — feltételezhetően nyitott — dohány- pajtában tárolták, mert hisz a tehenek legelőről jövet, bo'-váférhettek és jócskán be- ’'’-'valtak. A tömeges mérgezéstől csak a gyors beavatkozás mentette meg az állatokat. Hasonló körülmények között okozott mérgezést a karbamid a somogyviszlói tsz- ben. sőt, a Görösgali Állami Gazdaságban is. De, kérdezhetné valaki, ha méreg, miért etetik? Itt tulajdonképpen másról van szó. Egy tehenet 10—15, sőt, 24 deka karbamid sem mérgez meg, ha ahhoz fokozatosan hozzászoktatják. Azonban a karbamidot soha nem látott tehén már 6 dekától is elpusztulhat. Gondatlanságból pusztult el nemrég a bicsérdi tsz egyik értékes lova is. Bár a szövetkezet lovai napi 3 kiló kukoricadarát kapnak, ennek ellenére régi jó kocsis szokáshoz híven, a fogatos abrakot lopott lova számára. Jót akart, de a vetőgépben, amit megdézsmált, nemcsak zabosbükköny volt, hanem az alján ott felejtettek egy jó maréknyi répamagot is, amely Dizisztol- lal volt megcsávázva. Ez az erős méreg hat hétig védettséget nyújt a kikelő répának minden kártevőtől, s emberre is halálos. A ló pár órán belül elpusztult, az okozott kár, mintegy 10 000 forint. Ebben az esetben az igazi bűnös mellett meg kellene keresni egy másikat is, azt, aki a vetőgépből nem ürítette ki az erős méreggel csávázott maradékot. Kísértetiesen hasondó ehhez egy másik Pécs környéki tsz példája is, ahol a Rapidtox gép tartályából nem eresztették le a bennmaradt Dikonir- tot, s erre töltötték a Karbamidot, amivel azután megpermetezték a cukorrépát. A 13 hold répa azonnal „elfeküdt” s a kár több, mint 50 000 forint. A tsz traktorosa nem tudta, hogy a Dikonirt szelektív szer, használ a kukoricának, de megöli a répát. A sok közül ez a néhány ” példa is azt mutatja, milyen óvatosan kell bánni a vegyszerekkel. A legideálisabb az volna, ha minden tsz alkalmazna egy növényvédő technikust, hisz ma, nap, mint nap új szerek kerülnek forgalomba, s csakis a vegytanban jártas emberek tudnak igazán lépést tartani azzal a hallatlanul nagy fejlődéssel, ami a kemizálásban van. Erre persze nincs mód, de arra igen, hogy minden tsz-ben méregkamrát jelöljenek ki és megszigorítsák a vegyszer kiadását. A vegyszerek tárolásában tapasztalható könnyelműség helyenként átlépi a józan ész határát. A villányi tsz- ben például az egész major vízellátását szolgáló padlástartály tetején tárolták a Ger- misán nevű csávázószert. A tartályt fedő deszkák több helyen hézagosak voltak. Ha a vegyszert nem veszik észre, s sokáig ott marad, a párolgó víz szétroncsolja a papírzsákot, s az egész majort megmérgezhették volna. Bárban a kúttól 4—5 méterre rendezték be a méregkamrát. A kút felső pereme egyszintben volt a földdel. A méregzsákok ki- és berakása közvetlenül a kút mellett ment végbe. A siklósi járás egyik községében egy nyitott irodát rendeztek be „méregkamrának”. Amikor a KÖJÁLL szakemberei ott jártak, kisgyerekek játszottak a vegyszerekkel és fehérek voltak a védőszer porától. Ha mérgekkel dolgozunk, soha nem lehetünk eléggé óvatosak. A jól zárható méregkamrák helyét körültekintően kell megválasztani. A tsz agronómusa pedig személyesen legyen ott, amikor a vegyszert a gépkezelőknek kiadják, — hátha egy új szerről van szó —, lehetőleg irányítsa a gépbeállítást, a hígítást és ellenőrizze, hogy használják-e a dolgozók a védőruhát, védő- felszerelést egyes különösen veszélyes munkák alkalmával. És mód van arra is, hogy a Rapidtox-gépek — ma már több, mint 100 van a tsz-ek tulajdonában — kezelőit, a növényvédelmi dolgozókat küldjék el tanfolyamra, ahol megtanulnak szakszerűen bánni a kezükre bízott mérgekkel, megismerik azok használatát. Mert az ő munkakörükben a hanyagság halált okozhat. A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az árvízvédelmi kormánybizottság összefoglaló jelentését a dunai és a nyugatdunántúli árvizek, valamint a belvizek elleni védekezésről. Értékelte a védekezés munkáját, foglalkozott az árvíz okozta károkkal, határozatokat hozott a helyreállítás meggyorsítására, az árvízvédelmi művek további fejlesztésére. Az árvízveszély elmúltával a 1 vízügyi törvény alapján — különösen nagy veszély idejére — létrehozott kormány- bizottság befejezte működését. A Minisztertanács az árvízvédelmi kormánybizottságnak Hazánkat ez évben rendkívüli árvizek sújtották. Előbb a nyugat-dunántúli vízfolyásokon zúdult le soha nem tapasztalt áradat, s ezzel csaknem egyidejűleg hét egymást követő és fokozódó árhullám sorozatából alakult ki a tavaszi-nyári árvizek történetében páratlan, rendkívül magas és tartós nagy dunai árvíz. Nyugat-Dunántúlon az árvíz gyorsan levonult, a kiáradt vizek néhány nap alatt visszahúzódtak medrükbe. Ezeken a tájakon az ár elsősorban a töltésekkel nem védett területeken pusztított. A Rába töltésekkel kiépített szakaszán értékes termőterületeket, számos települést sikerült megvédeni. A dunai árvíz hosszantartó szívós küzdelmet igényelt. A folyam szintje csaknem teljes A népgazdasági erőforrások nagyarányú mozgósítása mellett a védekezésben résztvevők hősi helytállásának köszönhető, hogy a dunai védekezés eredményes volt. Módszeres felkészüléssel, magasfokú szervezettséggel, korszerű, rendszeres megfigyeléssel, nagy műszaki erőknek a veszélyeztetett helyekre való koncentrálásával és azonnali bevetésével meg lehetett akadályozni a gátszakadást, azt, hogy emberéletben és anyagiakban hatalmas károk érjék az országot. Az első hívó szóra ezrek és ezrek sorakoztak fel. Vízügyi dolgozók, katonák, kar- hatalmisták, rendőrök, munkásőrök, a közlekedés és az építőipár munkásai, egészség- ügyi dolgozók, KISZ-fiatalok, a veszélyeztetett községek lakói álltak őrt és küzdöttek a védővonalakon. A legnehezebb helyzetben 40 ezren vettek részt a védekezésben, 21 ezer vízügyi dolgozó, 12 ezer katona, 1000 BM-karhatalmis- ta. 330 munkásőr, 2 ezer építőipari és közlekedési dolgo zó. valamint a szervezett közerő keretében több ezren a helyi lakosságból. A munkát 350 föMmunkagép, 1200 dömper és tehergépkocsi támogatta. A töltések védőképességét több szakaszon a végsőkig eredményes, jó munkájáért elismerését fejezte ki. A földművelésügyi miniszter tájékoztatta a kormányt a nyári mezőgazdasági munkák helyzetéről. A kormány a tájékoztatást tudomásul vette. A pénzügyminiszter előterjesztette a Magyar Népköz- társaság kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között vámkérdésekben történő együttműködésre és kölcsönös segítségnyújtásra kötött, májusban aláírt egyezmény szövegét. Az illetékes miniszterek az egyezményt megerősítés és kihirdetés céljából az Elnöki Tanács elé terjesztik. A közlekedés- és postaügyi miniszter előterjesztése alapmagyarországi szakaszán jóval meghaladta az eddigi legmagasabb vízállásokat. Mohácsnál 24 npig volt a korábbi maximum felett, s mivel a töltések helyenként már teljesen átáztak, ez az időszak a kereken 120 napon át folytatott védekezés legválságosabb szakasza volt. A népgazdaság általános fejlődése, megnövekedett erőforrásai tették lehetővé, hogy a kormány mozgósíthatta a szükséges műszaki-anyagi eszközöket. Az eredményes védekezés fontos tényezője volt, hogy az 1954. és 1956. évi árvizek tapasztalatai alapján az árvízvédelmi és folyószabályozási műveket — anyagi lehetőségeink határain belül — az elmúlt 10 évben jelentősen fejlesztettük, s ezekre 1,4 milliárd forintot fordítottunk, próbára tevő árvíz ellen kereken 4,2 millió homokzsák, 40 ezer tonna terméskő, 36 ezer acél-szádfallemez, 10 ezer kilogramm műanyagfólia stb. került felhasználásra. Vízalatti televíziós-kamera, repülőgépek, helikopterek, kétéltű járművek, híradástechnikai láncok segítették a védekezést. A szervezettségnek, a technikának és a tudománynak még egyetlen korábbi árvízvédekezés során sem volt olyan döntő szerepe, mint most. Egymillió köbméter földmunkával végleges jellegű lokalizációs töltések és a veszélyeztetett területek védelmére körtöltések épültek. Sok — máskor hónapokat igénylő — munka most napok alatt készült el. A tízezrek szívós küzdelmét aggodalommal és együttérzéssel, a védekezés tervszerű megszervezését a legnagyobb elismeréssel figyelte az ország. Népünk bízott a sikerben, a közösség erejében. Akik pedig erejüket megfeszítve harcoltak az ár ellen, tudták: mellettük van, velük érez az egész ország. A kormány elismerését fejezi ki mindazoknak, akik derekasan kivették részüket a védekezés nehéz, nemegyszer életveszélyes munkájából és fáradságot nem ismerve, sokszor hetekig távol családjuktól, példamutató kitartással ján a kormány úgy határozott, hogy a külföldi meghívottak részvételével megrendezésre kerülő kongresszusok, konferenciák szervezésében és lebonyolításában a szakmai érdekeken kívül az idegenforgalmi érdekeket és az ésszerű gazdaságosság, takarékosság szempontjait is figyelembe kell venni. A közlekedés- és postaügyi miniszter bejelentette: végrehajtásra került a Miniszter- tanács márciusban hozott határozata, amellyel — az általános takarékossági intézkedések keretében — elrendelte az állami szervek személygépkocsi-állományának 10 százalékos csökkentését. A Minisztertanács úgy intézkeküzdöttek a védővonalakon. A gátakon folytatott áldozatos harc, az éjt nappallá tevő szakadatlan helytállás úgy maradt meg szocializmust építő népünk történetében, mint az emberi összefogás legszebb példája. Az árvíz-okozta nagy veszélyben is megmutatkozott a nemzeti egység, népünk egészének összeforrottsága! Az eredményes védekezés alapja a vízügyi szolgálat dolgozóinak példás, fáradhatatlan szervező és irányító munkája volt. Az árvízvédekezés egységes irányítása a vízügyi szervezet kezében összpontosult. A rendkívüli helyzet követelményeinek megfelelően ez biztosította a szakszerű, hatékony és gyors intézkedéseket, az árvízvédekezés sokoldalú, műszaki és igazgatási feladatainak összehangolását. Hazánkban az árvízvédelemnek kiemelkedő jelentősége van, —■ az árvizek elleni harcban fejlődött ki a vízügyi szolgálat magasfokú szervezettsége. A vízügyi szervek, a fegyveres erők és a közreműködő többi szerv több éves rendszeres felkészülése, megalapozott, példás együttműködése volt az egyik legfőbb tényezője a mostani védekezés eredményességének. Kimagasló szerepe volt a honvédség fegyelmezett, önfeláldozó munkájának. Katonáink mindig és mindenütt ott voltak, ahol leginkább fenyegetett a veszély. Ha kellett, órák alatt építettek hidakat, részt vettek a legveszedelmesebb buzgárok elfojtásában, verték a szádfallemezeket, robbantották a hullámtéri erdőkben a vízi szállításokhoz A KISZ-szervezetek is a védekezők segítségére siettek és az árvízveszély elmúltával serényen tevékenykedtek a védekezésnél felhasznált anyagok visszanyerésében. Tanújelét adták szakmai hi- vatásszeretetüknek a vízügyi nyugdíjasok, akik nagy tapasztalataik átadásával segítettek. A baráti szocialista országok együttműködése az idei árvíz- védekezésnél is megmutatkozott. Köszönet illeti az ideiglenesen hazánkban tartózkodó szovjet katonai alakulatoknak azokat az egységeit, amelyek delt, hogy az illetékes miniszterek dolgozzanak ki javaslatot az állami személygépkocsi-állomány további csökkentésére és gazdaságosabb üzemeltetésére. Felkérte a társadalmi és tömegszervezeíek vezető testületéit, hogs személygépkocsi-állományuk meg felelő arányú csökkentésére tegyenek intézkedéseket. Az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztése alapján a kormány úgy határozott. hogy Debrecenben felsőfokú építőgépész technikumot kell létesíteni. Az új tanintézet már ez év őszén megnyitja kapuit, az első évfolyamra 80 hallzatót vesznek fel. A Minisztertanács ezután napi ügyeket tárgyalt. szükséges utakat, segítettek a veszélyeztetett lakosság átköltöztetésében. A karhatalom alakulatai példát mutattak a kiválóan szervezett őrszolgálat ellátásában, a gátak rendszeres figyelésében. A belügyi szervek kifogástalanul fenntartották a rendet, gondoskodtak a vagyonbiztonságról, kiválóan látták el a folyamrendészeti feladatokat. A munkásőrség elsősorban a főváros területén vett részt derekasan a védekezésben. Öntevékeny munka A tanácsokra háruló hatal' más feladatok megoldása ál* lamigazgatásunk nagy próba-- tétele volt. Jól vizsgáztak tanácsi szerveink a közerő mozgósításában, a lakosság átköltöztetésének és visszatelepíté- sének megszervezésében. A veszélyeztetett települések lakosságából szervezett közerő a védekezés fontos részét alkotta, áldozatkészen, öntevékenyen működött közre. Dolgos népünk munkaszeretetét dicséri, hogy az ideiglenesen áttelepített községek lakossága napközben visszatért a kiürített területekre és végezte a mezőgazdasági munkákat. A közlekedés dolgozói jó munkájukkal biztosították a védekezéshez szükséges anyagok gyors, késedelem nélküli szállítását és ha kellett — különösen Komáromnál — kimagasló helytállással résztvet- tek a közlekedési vonalak védelmében. mind a nyugat-dunántúli, mind a dunai árvíz alkalmával segítettek a védekezésben és a mentésben. A Német Demokratikus Köztársaság vízügyi szolgálata baráti segítséget nyújtott egyes árvízvédekezési anyavok rendelkezésre bocsátásával és az árvédekezéshez szükséges gépek soronkívüli szállításával. A Duna völgyében 600 ezer hold értékes mezőgazda--ági területet, városokat, községeket, ipartelepeket, közlekedési (Folytatás a i. oldalon) A Magyar Forradalmi Munhás-Paraszt Kormány nyilatkoxata as 1965. évi árvisvédeheséaről Megmozdult az egész társadalom Sok értéket sikerült megmenteni >
