Dunántúli Napló, 1965. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

VUög proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli naplö _____ Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XII. ÉVFOLYAM, 153. SZÄM ÄRA 50 FILLÉR 1965. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK i KGST Végrehajtó Bizottságának leningrádi ülésszakáról A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága 1965. június 25-től 29-ig Leningrádban tartotta 18. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökhelyettese; O. Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnök-he­lyettese; P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnökhelyet­tese; Apró Antal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képviselő- je. D. Gomhozsav a Mongol Nép köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese; H. Meu- ser, a Német Demokratikus Köztársaság Állami Tervbi­zottságának elnökhelyettese; G. Radolescu, a Román Nép- köz‘ársaság Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese és V. No­vikov, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese. Az ülésszakon Apró Antal magyar megbízott, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese el­nökölt. A Végrehajtó Bizottság meg hallgatta a Végrehajtó Bizott­ság irodájának tájékoztatóját, amely összegezte a KGST tag­országok előzetes elgondolásait népgazdaságuk és gazdasági kapcsolataik fejlesztésére vo­natkozólag az 1966—1970 kö­zötti időszakban; meghallgat­ta továbbá az iroda összefog­lalóját a KGST tagországok között lefolyt kétoldalú kon­zultációk eredményéről. A KG­ST tagországok között 1966— 1970. évi népgazdasági ter­veik összehangolása érdeké­ben lefolyt kétoldalú konzul­tációk lehetővé tették, hogy a KGST tagországok előre megeggyezzenefc kölcsönös áruforgalmukban, megállapod­janak a gazdasági együttmű­ködésük olyan egyéb kérdéseit illetően, amelyek nagy jelen­tőségűek a gazdasági fejlesz­Az Elnöki Tanács szerdán délelőtt ülést tartott A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának Elnöksége együttes javaslata alapján Kádár Jánost, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát, érdemeinek elisme­résével, a Minisztertanács el­nökének tisztsége alól felmen­tette, dr. Münnich Ferencet saját kérésére, egészségi álla­pota miatt, érdemeinek elis­merésével, államminiszteri tisztsége alól felmentette és nyugállományba helyezte; Pap Jánost, másirányú fontos párt- megbizatása miatt, érdemei­nek elismerésével, a Minisz­tertanács elnökhelyettesi tiszt­sége alól felmentette; Kállai Gyulát a Minisztertanács el­nökhelyettesi tisztsége alól felmentette és a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kor­mány elnökévé megválasz­totta. Kállai Gyula, a miniszlerlauács elnöke letette a hivatali esküt Szerdán délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnöke előtt Kállai Gyu­la, a Minisztertanács . elnöke letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánná, az or­szággyűlés elnöke, Fehér La­jos és Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnökhelyettesei, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára, valamint Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára. Péter János külügyminiszter Londonba utazott Péter János külügyminiszter Michael Stewart brit kül­ügyminiszter meghívására szerdán reggel néhány napos hivatalos látogatásra London­ba utazott. Búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese. Szilágyi Béla kül­ügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. Ott volt a búcsúztatásnál H. M. Carless, Nagy-Britannia és Észak-Iror- szág Egyesült Királyság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője és a nagy- követség több tagja. Péter János külügyminiszter elutazása előtt a következőket mondotta a sajtó képviselői­nek: — Várakozással tekintek a londoni látogatásra és az otta­ni megbeszélésekre. Azzal a reménnyel utazom, hogy a vé­leménycsere sokféle tekintet­ben hasznos lehet a jelenlegi nemzetközi helyzet vonatko­zásában. Keresni fogorr, és tanulmányozni akarom alz an­gol külpolitikának azokat az elemeit, amelyeket egy olyan ország, mint a Magyar Nép- köztársaság, komolyan figye­lembe vehet a ivlenlegi nem­zetközi helyzet; veszélyes gó­cainak enyhítésére és az euró­pai kérdések, megoldására irá­nyuló törekvéseiben. Bár a két ország kapcsolatai min­denféle tekintetben állandóan fejlődnek, bizonyos vagyok benne: -kölcsönösen nagy fi­gyelmet '-.fordítunk arra, hogy milyen területeken lehet kap­csolatainkat — a két ország és a nemzetközi helyzet ja­vára — tojvább fejleszteni. tési terveik további kidolgo­zása szempontjából. A Végre­hajtó Bizottság megállapítot­ta, hogy létrejöttek a szüksé­ges feltételek az említett idő­szakra szóló hosszúlejáratú kereskedelmi és más gazdasá­gi egyezmények megkötésé­hez. A Végrehajtó Bizottság meg vitatta a KGST deviza- és pénzügyi kérdésekkel foglal­kozó Állandó Bizottságának tájékoztatóját a gazdasági együttműködés Nemzetközi Bankjának 1964-ben végzett tevékenységéről. Ebben az évben először alkalmazták a gazdasági együttműködés Nem zetközi Bankja keretében a KGST tagországok között át­számítási rubelben történő sok oldalú elszámolások rendsze­rét. A bank a KGST tagorszá­gok között átszámítási rubel­ben történő sokoldalú elszá­molások központjává vált és 1964-ben körülbelül 23 mil­liárd átszámítási rubel értékű külkereskedelmi elszámolást és egyéb fizetést tett lehetővé. A bank megkezdte a betéteik gyűjtésére és elhelyezésére vo­natkozó műveleteket, valamint a szabadon átváltható valutá­ban történő hiteloperációkat is. A Végrehajtó Bizottság ja­vasolta, hogy a KGST tagor­szágoknak a bank tanácsában helyet foglaló képviselői az első év tapasztalatai alapján tegyék meg a szükséges intéz­kedéseket a bank tevékenysé­gének fejlesztésére és további javítására. A Végrehajtó Bizottság meg vizsgálta azokat a javaslato­kat, amelyeket a KGST gép­gyártási állandó bizottsága terjesztett elő a textilipari gé­pek és felszerelések gyártásá­nak szakosítására és az 1966— 1970 közötti időszakban tör­ténő kölcsönös szállításra vo­natkozólag; megvizsgálta to­vábbá az erdőgazdasági gépek és néhány nagyfontosságú fa­kitermelő gépfajta gyártásá­nak szakosítására és kölcsönös szállítására vonatkozó javas­latokat. A Végrehajtó Bízott-, ság több mint 200 fajta textil­ipari gép és felszerelés, vala­mint több mint 30 fajta erdő- gazdasági és fakitermelő, gép gyártásának szakosításaira vo­natkozólag fogadott el ajánlá­sokat. Az ülésszakon . tájékoztató hangozott el arról, hogyan hajtsák végre a KGST 15. ülés szakának határozatait, ame­lyek a KGST tagországokban 1970-ig építentj/é tengeri szál- lítóflo-tta hájótípusaira vonat­koztak. á tájékoztatót megvi­tatva ,-k Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a KGST gépgyártási és közlekedési ál­landó bizottsága az 1962— 1864 közötti időszakban jelen­tős munkát végzett a KGST 'tagországok tengeri szállító­flottájának hajótípusd kérdésé­ben. Ez a munka lehetővé tette, hogy meghatározzák a javasolt tengeri szállítóhajó­típusok alapvető műszaki és üzemeltetési sajátosságait, ki­dolgozzák a tengeri szállító­hajó-típusok terveinek elkészí­téséhez és megépítéséhez szűk séges dokumentációt. Az ülés­szakon jóváhagyták a KGST tagországokban 1970-ig elké­szítendő fő tengeri szállítóhajö típusok listáját. A Végrehajtó Bizottság ülésszakán megvizsgálták a gazdasági együttműködés fo­lyó kérdéseit is, s ezekkel kapcsolatban megfelelő javas­latokat és határozatokat fo­gadtak el. ÁRVÍZI JELENTÉS! Buzgárok, áteszivárgások Mohács alatt Csak július 4-én „érjük el“ az 195I-es árvízszintet Magyar árvízosztag Éjvidék alatt — 2400 közétkeztetés Megjelentek a harapó púpos szúnyogok Kölked térségében tovább folynak a Duna védőszakaszainak erősítési munkái. — Szokoiai felv. ■ (Munkatársunk jelenti) A Duna tovább apad és ahogyan a szakemberek emle­getik, a csehszlovákiai két nagy gátszakadás „leskalpolta”- az árhullám tetőzését. Négy napig egy szinten állt a fo­lyó, majd lassú apadás kez­dődött. A 983 centis tecőzés alatt vagyunk már Csaknem fél méterrel -és a vízben álló fák törzsén, lombkoronáján, a töltés-ék oldalén jól láthatók az apadás nyomai, de az is, hölgy a víz milyen nagy mér­tékben kikezdte a gátakat. Ennek következménye az is, hogy a korábban levert Pát­ria-lemezek most megdőltek és az a veszély fenyeget, hogy a Dunába zuhannak. Ezért a lemezek mögül kiszedik áfái­dét és a szádfalat kipányváz­zák: a gáthoz erős dróthuza­lokkal. A lassan századik napja tartó védekezésnek szánté minden órája hoz va­lami újat. Például a védeke­zés kritikus időszakában mindössze egyetlen — jelen­téktelen — baleset volt. Teg- nanelŐtt ‘viszont egymás után háromról is jelentettek. Pe­dig a fegyelemnek, a munká­nak egy percre sem szabad lankadnia. A helyzet tovább­ra is súlyos. Erről számolt be Stelczer Károly, a VITUKI igazgatója, a mohácsi 20 kilo­méteres szakasz műszaki ta­nácsadója: — Ma azt lehet mondani, hogy a töltések továbbra is állják a magas vízállás nyo­mását. Különösebb esemény nem történt. Néhány buzgár, néhány erős átázás jelentke­zett szerda reggelre. A buzg­árt elfogtuk, az átázást szád­falazással szüntettük meg. Két helyen jelentkezett több, apró buzgár, de azonnal közbe­avatkoztunk, hogy megakadá­lyozzuk kifejlődésüket. Ma négy árvédelmi osztag dolgo­zik a szakaszon. Hatszáz víz­ügyi dolgozó. 1400 katona. 150 közerő és ötszáz fő, az oszta­gok munkásai és gépkocsive­zetők vesznek részt a szün­telen édekezésben. Itt tartóz­kodik a mérőkocsi is, ame­lyik segít a műszaki feladatok megoldásában. Uj, eddig nem nagyon is­mert veszély is felütötte a fejét az elmúlt napokban. Er­ről dr. Szabó János Barna, az Országos Közegészségtani In­tézet parazitológiai osztályá­nak munkatársa adott tájé­koztatást: — Púpos szúnyogok jelen­tek meg a Duna-szakaszon, Ezek tulajdonképpen apró, légyhez hasonló, fekete és szűr késbamck, egy-három milli­méter nagyságú állatkák. A nép ajkán csak „cseszte” né­ven ismeretesek. A púpos szúnyogok kiharapják a bőrt, a helye megdagad, megfertő­ződik. Ilyen hatalmas rajok­ban eddig csak egyszer, há­rom évvel ezelőtt Tatán je­lentkeztek. Tíz perc alatt negyven csípést számoltam össze magamon térdmagassá­gig. Inkább este és hajnal­ban vagy éjjel röpülne'■ Le­szállás nélkül képesek tíz ki­lométert is megtenni, ezért a repülőgép, mint védekező esz­köz nem felel meg ellenük. Anatoxal, riasztókenőccsel vagy aerosolos ködösítéssel lehet védekezni ellenük. Az egészségügyi hatóságok azonnal megtették az intéz­kedéseket a védekezésre, te­herautón szállítható permete­ző-eszközök kirendelésére. Az elmúlt két hét közét­keztetéséről is elkészült a je­lentés. Fáy Imre, a területi árvíz- védelmi bizottság kereskedel­mi megbízottja adott tájékoz­tatót: — Első feladat volt a víz­ellátás folyamatos megoldása. A tartálykocsik ma már rend­szeresen szállítanak vizet a városba és ugrásszerűen meg­emelkedett a szikvízfogyasztás is. Ezért a szikvízüzemnél tíz­ezer literes tartályt állítottunk fel. amelynek állandó töltésé­ről tartálykocsik gondoskod­nak. Az első napok százas létszámához viszonyítva ma már Mohácson 1475, a kör­nyező négy községben pedig összesen 877 személy veszi igénybe a közétkeztetést Meg hosszabbítottuk a nyitvatar­tási a csemege- és a tejbolt­ban a,z igényeknek megfelelő­en és a FŰSZÉRT-tel közö­sen gondoskodtunk az élelmi­szerellátásról. A Béke étte­remnek ugrásszerűen megnőtt a forgalma. Korábban havon, ta 500 000 forint volt a for­galma, most alig négy nap alatt 208 000 forint forgalmat könyveltek. Tegnap hallottam a hírt, hogy az az árvízvédelmi osz­tag, amelyik a mohácsi-szigeti szakaszon dolgozott, majd a Jugoszláv Szövetségi Köztár­saság kérésére az ottani gá­tak erősítésénél segített, most Újvidék alatt dolgozik, hogy a jugoszláv árvédelmi szer­vekkel közösen megvédjék a várost a víztől. Különben né­hány adat van már birto­komban a jugoszláviai árvíz- helyzetről is. Eddig öt nagy gátszakadás történt és a kár eléri a hatvanmilliárd dinárt. A Duna, a Tisza és a csator­nák mentén 300 000 hektár te­rületet, 110 települést és 45 000 épületet védenek 1320 kilomé­ter hosszú gátrendszer mögött. A legnagyobb veszélyt Apatin, Palánka, Újvidék és Zrerria- nin környékéről jelentették. Hírek szerint Újvidéken má­sodik védelmi vonalat építe­nek mégpedig úgy, hogy a város alacsonyabban fekvő részeitől elválasztják a ke­vésbé veszélyeztetett terüle­tet. Több kilométer hosszú nyúlgáttal akarják megaka­dályozni a víz betörését a városba. A Vajdaságban az árvíz miatt több üzem be­szüntette munkáját és szünet nélkül tart a kitelepítés, a gyermekek és az öregek men­tése a veszélyes területekről. A Duna magas vízállása tel­jesen megbénította a személy­es teherforgalmat, lassítja az export-import ügyletek lebo­nyolítását, szállítási ’-ötele- zettségeink teljesítését. Gáldonyi Béla i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom