Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
»OS. JŰNTÜS IS. napló 3 Hz Elnükl Tanács és a Minisztertanács rendelkezése Felemelik az alacsony nyugdíjakat Kétszáz forint a kétgyermekesek családi pótléka Világkereskedelem, vállalati irányítás, családi pótlék A polgári jogi és munkajogi tanszék kutatómunkája Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete és a Minisztertanácsnak ehhez kapcsolódó rendelete alapján július 1-t *1 felemelik — a munka- viszony és kisipari szövetkezeti tagság alapján járó — 1000 forintnál alacsonyabb összegű olyan öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, amelyeket az 1959. január 1-c előtt érvényben volt jogszabályok szerint állapítottak meg. Az 1954. október 1. előtti rendelkezések szerint nyugdíjazottak ellátását 20 százalékkal, az 1954. október 1. és 1958. december 31. között hatályban volt jogszabályok alap ján megállapított nyugdíjakat 10 százalékkal emelik, de aiz emeléssel növelt összegű nyug díj nem haladhatja meg az 1000 forintot. A mezőgazdasági öregségi (úgynevezett OM- BI) járadékosok havi 70 forinttal kapnak többet. Vannak nyugdíjasok,, akik házastársi pótlékban részesülnek és a jelenlegi rendelkezés szerint a nyugdíj és a házastársi pótlék összegének felső határa 850 forint. A nyugdíj emelése folytán a házastársi pótlék összege sok esetben csökkenne, ha ez a felső határ nem változna. Erre tekintettel a kormányrendelet a 850 forintos felső határt 1000 forintra emelte. Hasonló megfontolás alapján a korábbi 700 forint helyett 800 forintban állapították meg azt a határt, amely összegig az özvegyi nyugdíj és az özvegyet saját jogán megillető nyugellátás együttesen folyósítható. A szülőtlen árvák árvaellátásának legkisebb összege havi. 35p forint lett. A házastársi pótlék, valamint a saját jogú és özvegyi nyugdíj folyósítása felső határának, továbbá a szülötten árvát megillető árvaellátás legkisebb összegének a felemelése azokra is vonatkozik, akiknek ellátását a jelenlegi nyugdíjtörvény rendelkezései szerint állapították, illetve állapítják meg. Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács intézkedésének egy évre számított költséghatása 264 millió forint. i b h ■ ■ m Dr. Barna Kornélt, az l-et Belklinika adjunktusát egy héttel ezelőtt az Oktatásügy kiváló dolgozója címmel tüntették kt A Pécsi Orvostu- dományl Egyetem oktatói közül az idén egyedül ű részesült ebben a kitüntetésben. Azt mondja, külső és belső impulzusok késztették arra, hogy orvos legyen. Ami a külsőket illeti: orvos két nagybátyja, unokaöccse és annak készült a bátyja is. Iskolás éveiben minden nyáron, kiment egyik falun élő orvos nagybátyjához vakációra, s már gyermekkorában megszokta a rendelőben várakozó betegek, a csillogó műszerek látványát. A belső impulzusokat egy tragikus esemény indította el. Bátyja, a szigorló orvos 1938- ban agyhártyagyulladást kapott s a makkegészséges fiú néhány nap alatt meghalt. Ekkor íogamzott meg benne megmásíthatatlanul az elhatározás: orvos lesz és semmi más. * Vannak véletlenek. Mégsem tudom, hogy pusztán a véletlennek tulajdonítsam-e, hogy huszonhét évvel a tragikus haláleset után itt ülök dr. Barna Kornéllal az I-es Belklinika fertőző osztályának egyik irodájában. Ezen az osztályon halt meg a bátyja, s ő, Barna Kornél most ennek az osztálynak a vezetője. A felemelt összegű öregségi és rokkantsági ellátást — amely júliustól válik esedékessé — a nyugdíjasok külön kérelem beadása nélkül kapják meg. Nem kell kérelmet benyújtaniok azoknak sem, akik jelenleg házastársi pótlékban, illetve szülötten árva ellátásban részesülnek. Azoknak a nyugdíjasoknak azonban, akik eddig nem kaphattak házastársi pótlékot, mert erre csak az új rendelkezések szerint — vagyis a 850 forintos határnak 10OÜ forintra történő emelése folytán —, válnak jogosulttá, külön kell kémiök a házastársi pótlék folyósítását. Ha kérelmüket a nyugdíjat folyósító szerv hez legkésőbb 1965. december 31-ig benyújtják, a jogosultak a házastársi pótlékot július 1-ig visszamenőleg megkapják. A nyugdíjat folyósító szervek általában külön kérelem nélkül figyelembe veszik azt is. hogy az özvegyi nyugdíj és az özvegyet saját jogán megillető nyugellátás együttes összegének felső határa 800 forint lett, s a júliusi nyugdíjakat ennek megfelelően kiegészítik. Ha azonban a jogosult özvegy a kiegészítést nem kapná meg, a nyugdíjat folyósító szervnél 1965. december 31-ig beadott kérelmére azt július 1-ig visz- szamenőleg megkapja. Azok a nyugdíjasok; akik» 1954. október 1. előtt megállapított nyugdíjukat időközben átcserélték, 1965. december 31-ig a nyugdíjat folyósító szervnél kérhetik, hogy jelenlegi nyugdíjuk helyett az új rendelkezésnek megfelelően magasabb összegben megállapításra kerülő régi nyugdíjukat folyósítsák, amennyiben az számúiéra kedvezőbb. A Minisztertanács az egészségügyi és a munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a hadirokkantak és a hadi-' gondozott családtagok járadékát havi 120, illetve 110 forinttal felemelte. Az intézkedés egy évre számított költséghatása meghaladja a 11 millió forintot. A felemelt összegű járadékot a folyósító szerv külön kérelem nélkül kiutalja, * A Minisztertanács — a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a munkaügyi miniszternek az előterjesztése Ma is hoznak be agyhártya- gyulladásos betegeket, de a kór csak a legritkább esetben végződik halállal. Nagyszerű gyógyszerek vannak már. Eredményesen küzdenek a fertőző májgyulladás, vér has, az influenza, a tüdőgyulladás és sok más betegség ellen is. A halálozási arányszám az utóbbi két évtizedben nyolcvan százalékkal csökkent. * Dr. Barna Kornél tizennyolc éve dolgozik már ezen a klinikán. Ritka, hosszú idő egy helyen. Ügy ismeri az épületeket, fákat, bokrokat, de még a macskaköveket is, mint a tenyerét. Nekünk a Kórház téri minaret idegenforgalmi nevezetesség, a város ékessége. Számára a minaret a munkahely szimbóluma. Minden nap találkozik vele, s ha bárhol — a Mecseken, vagy a város másik végén — meglátja felfelé fordított ceruzára emlékeztető alakját, a klinika és az osztály jut eszébe. Van egy érdekes szokása. Vasárnap délelőttönként bemegy a klinikára. Körülnéz, s miután látja, hogy nincs semmi baj, s minden a dolgok rendje szerint halad az osztályon, hazatér és megebédel. Így megy ez már évek óta, minden vasárnap, beleértve a alapján <— a korábbi kormányrendeletet módosítva, július 1-i hatállyal havi 200 forintra emelte azoknak a kétgyermekes dolgozóknak a családi pótlékát, akik eddig havi 75 forintot kaptak. Ez az intézkedés 347 ezer családot érint, s egy évre számított költséghatása kereken 520 millió forint. A felemelt összegű családi pótlékot a kifizető szervek — első ízben augusztusban — külön kérelem nélkül folyósítják» Vadak foglya lett a sebesvonat A hetek óta tartó dunai árvíz során az ártéri erdők vadjainak a vasúti mozdonyokkal is küzdelmet kellett vívniok. A Borboly—Baja között húzódó sínpár és a közvetlenül mellette haladó országút átszeli a vízzel elöntött erdőséget A szarvasok és özek csajXLtostul menekültek a vasúti töltésre. Ezért a MÁV utasította a mozdonyvezetőket, hogy ezer. a szakaszon óvatosan haladjanak és éjszaka egyfolytában sípolják, illetőleg dudálják végig az utat. Ez az óvintézkedés sem mentett meg közel negyven vadat, mert — különösen a fiatalabbja — éjszaka félrehúzódott ugyan, de az utolsó percben félelmében a vonat elé ugrott. Egyik este például egyedül a dombóvár—békéscsabai sebesvonat elé öt szarvas és egy őz vetette magát. A hat „öngyilkos”> állat testével eltörte a mozdony légvezetékének elzáró váltóját. Ezért a vonat fékje beszorult és a szerelvény nem folytathatta útját. Az így „fogságba ejtett” álló sebesvonat környékén szarvascsapatok sétáltak. A Baja—Dunafürdő megállónál veszteglő mozdonyt pedig a helyszínen kellett kijavítani. karácsonyt is. Amikor megkérdeztem tőle, hogy miért fárasztja magát, hiszen nem kötelező, és különben is, mindig ott van az ügyeletes orvos, '— így válaszolt: — Tudja, az impulzusok: Nem tudnék nyugodtan ebédelni. * A fertőző osztály különleges hely. Oda a látogatóknak nem szabad bemenniük. Ebből persze sok bonyodalom származik. Egyrészt az orvosoknak és ápolóknak közvetíteniük kell a betegek és hozzátartozók között, másrészt pedig gyakran megtörténik, hogy az orvosoknak-ápolóknak kell elintézniök a betegek ügyes-bajos dolgait. Az ügyes-bajos dolgokból mindig akad, bőven. A napokban például beszállítottak egy asszonyt vérhassal. A nőt néhány óra múlva meglepte a szülési fájdalom. A szülészeti klinikára küldték, s amikor megszült, visszahozták a fertőző osztályra. Az asszony itt fekszik, a gyerek meg ott maradt — érthető hát, hogy az anya sokat nyugtalankodik. És az is természetes, hogy csak altkor lehet .megnyugtatni, ha időnként felhívják a szülészetet és megkérdik, hogy mi van a gyermekévek Az hiszem, a lelke mélyén minden igaz tudós — tudatosain vagy öszötönösen — a „kék madarat” keresd. Ha híres orvosprofesszorok, történészek, az űrkutatás tudósai, a biológia neves ismerői munkájukról beszélnek szenvedélyesen, hittel, céltudatosan, szavaik mögött mindig ott kísért Maeterlinck híres boldog- ságszimbóluma. Dr. Rudolf Loránd egyetemi tanár — a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara I. számú polgári jogi és munkajogi tanszékének vezetője — most egyenesen így fogalmazza meg a tanszék tudományos kutató munkáját: — Kutatásunk fő tárgya jelenleg az állam gazdasági szervei működési és szervezeti problematikájának polgári jogi és munkajogi vonatkozása. E keretben célunk oly újabb megoldások felkutatása, amelyek egyrészt gazdálkodásunkat eredményesebbé, termelékenyebbé, másrészt pedig a dolgozó embert megelégedettebbé, boldogabbá tudják tenni. Kutatási célunk e kettőssége azonban tulajdonképp szoros egységet alkot, mert tudományosan is megalapozott az a tétel, hogy a saját sorsával megeűjégedett ember hatékonyabban, lelkesebben, odaadóbben tud a közösség munkájába bekapcsolódni) A megelégedett emberért A „paragrafusok emberének” hitt tudós tehát tudatosan irányítja tanszékét az emberi boldogság eszményével. A tanszék egyébként széles területen működik: a polgári jog általános elméleti része tartozik hozzá, Ideértve a kötelmi jog alapvető elvi kérdéseit is, továbbá a munkajog. És a tanszék vezetője, tanársegédei, tudományos mun kaközösségének 9 állandó és több „bedolgozó” tagja, ki-ki- rajzik az „életbe”. Kutatják, keresik, hogyan lehet a tanszékhez tartozó jogágazatok eszközeivel közelebb kerülni a „kék madárhoz”. A vállalatoknál kérdőíveket dolgoznak fel, vizsgálatokat tartanak: hogyan lehetne többet termelni, elégedettebb embereket dolgoztatni és mindehhez hogyan segíthet a jogtudomány? A másik esetben diáklányt hoztak be, röviddel az érettségi előtt Mi történhet ilyenkor? Izgatott telefonbeszélgetések kezdődtek a klinika és iskola között, hiszen a tanárok tudni akarták, hogy diáklányuk, akit négy éven át tanítottak és neveltek, ott lehet-e a nagy napon. Száz és száz ilyen, vagy ehhez hasonló eset akad még az osztályon. A betegek önkéntes ügyintézői között természetesen ott van az osztályvezető, dr. Barna Kornél is. * — Furcsa az élet — mondotta beszélgetés közben. — Az ember évekig tanul a nagy elődöktől, klinikai mesterektől, még több évig dolgozik, s egyszer csak eljön az idő, amikor úgy érzi, hogy ő is látott, tapasztalt már egyet és mást, s szinte kényszert érez arra, hogy amit látott, elmondja, átadja. Egy újabb impulzus ez... Tizenháram éve tanítja már a készülő orvosokat Amikor megkérdeztem tőle, hogy nem hosszú-e a tizenhárom év, az évenként ismétlődő azonos oktatási anyag nem tette-e fá- sulttá, élénken tiltakozott. Azt válaszolta, hogy nincsenek sablonok. Az orvostudomány Az alap, amiből kiindulnak, így fogalmazható meg: Gondolkodó emberfők — A vállalatnál nem lehet vasfegyelmet tartani, - hanem gondolkodó emberfőket kell kinevelni. A vállalat vezetésében pedig a tervteljesítésben megnyilvánuló simulékonyság a fontos. Azonkívül minél inkább fejlődik a szocialista tervgazdálkodás, annál inkább alkalmazni kell a vállalatok egyenjogúságának elvét, különösen az önkezdeményezést. — Az önkezdeményezés nemcsak a vállalatok egymás közti viszonyában fontos — mondja Rudolf professzor, — hanem vállalaton belül is. Ennek mindjárt a tervkészítésnél meg kell nyilvánulnia. Ehhez szükséges a vállalat közösségi szellemének megerő sítése és az együttműködés fokozása. Az igazgatótól a legkisebb beosztású dolgozóig ilyenkor mindenkinek teljesen egymáshoz mellérendelt- nek kell éreznie magát. Tudnia, hogy mit miért tervez, és hogyan tudja majd azt megvalósítani a saját kis munka- területén. Azt szokták erre mondani, hogy ilyenkor a felettes mindig az alárendelt fejével is gondolkodik. Egy vezető ember csak így tudja jól meglátni a beosztott dolgozó egyéniségét, azt, hogy mire lehet őt használni és milyen eszközökkel lehet kihozni belőle az odaadó munkát Nagyon sok esetiben itt bukik meg a tervteljesítés, mert a vállalatok vezetői nem találják meg a munkaszeretet kialakításához megfelelő módszereket. 1943-ban jelent meg Rudolf professzor első tudományos műve: „A kereskedelmi ügyletek általános tana” címmel. Már ebben — számára nem veszélytelenül — érinti a szov jet polgári jogot is. Azóta különösen 1957 után, tudományos munkák sora áll mögötte. Azonkívül a magyar Polgári Törvénykönyv előkészítésére alakított tudományos kormánybizottságnak ő volt az egyetlen vidéki tagja. így 1953-tól részt vett annak előkészítésében. Rudolf proíesz- szomak is nagy része volt abban, hogy a Polgári Törvény- könyvet „népi vita” alá vetetrohamosan fejlődik és változik. Ma többet tudunk a fertőző betegségekről, mint tegnap, s holnap még többet, mint ma. Ezt a többet mindig oktatni kell, s e több felfedezése, megismerése és előadása új és új élménnyel jár. Azt hiszem, a diákok szeretik az előadásait. Neim véletlen, hogy kitüntették az Oktatásügy kiváló dolgozója címmel. — Magyar — ték és így az „életízű”, reális törvénygyűjtemény lett. Nemsokára nyomdába adja, „A határidők a polgári és a munkajogban” című könyvének kéziratát, mely e tárgykörben folytatott több éves munkásságának eredménye. Jogi bonyodalmak — Jelenleg milyen kutatással foglalkozik? — A külkereskedelmi nemzetközi vétellel. A világkereskedelem növekedésével együtt ugyanis nemzetközi törekvések vannak a vétel jogi szabályozásának kialakítására. Ezzel most időszerű foglalkozni* mert elképzelhető, hogy létrejön egy nemzetközi jogi megegyezés, amelynek segítségével jól el lehet igazodni a világ gazdasági életének változásaiban. Ugyanis sok kereskedelmi problémát egymástól eltérően rendeznek a különböző országok jogszabályai» Magyarországon például, ha adás-vételnél a felek a szerződéskötés után rájönnek, hogy a szerződés teljesítése — valami később jelentkező körülmény miatt — túlságosan költ séges lenne, akkor azt a mi jogunk lehetetlenülésnek tekinti. Nem így van több más országban, melyekkel kereskedelmi kapcsolatban. állunk, s ebből máris jogi bonyodalom keletkezik. Vagy például az angol jogiban az ajánlat az éladó részére nem jelent kötelezettséget. Náluk ugyanis a liberálkapdtalizmus idején a nemzetközi jogfejlődés úgy alakult, hogy a gyors kereskedelem érdekében az eladó nem volt köteles megvárni a vevő nyilatkozatát. Ha időközben biztos vevő jelentkezett, áruját annak adhatta: Nemzetközi kereskedelemben ez ma már nem használható. Ilyen problémákat kellene egy nemzetközi egyezményben rén dezni és most ezen a megoldáson dolgozom én is. A lényeg: megtalálni azt az utat, hogy miképp lehet a sajátos nemzeti jogfejlődés adottságait úgy levetkőzni, hogy^jpz Illető országok belső jogrendjében se okozzon bonyodalmat. Ez a munkám könyv alakban talán jövőre jelenük meg. — A munkajog körében mit kutat most a tanszék? — Kutatásunk többek között magába foglalja a vállalati utasítás hatalmas munkajogi problémakörét. E vitás kérdéseket főként az a kettősség teszi nagyfontosságúvá, hogy a dolgozó köteles az illetékesek rendelkezéseit követni, de egyben köteles szakmai tudását is kifejteni. Ugyanakkor az utasítás szakszerűtlen is lehet, s így a két kötelezettség ellentétbe kerül egymással. Kérdés, miképpen lehet a kettőt egyeztetni? A csehszlovák megoldás Figyelemre méltó a tanszék kutató tevékenysége az egyes embert, a családot érdeklő kérdésekben is. E téren vizsgálták, hogy a családi pótlék nagysága mennyiben tükrözi a szocialista jövedelemelosztás elveit és mennyiben valósítja meg bérpolitikánk alapelveit. — E felmérések során alakult ki bennem az a meggyőződés — mondja Rudolf professzor —, hogy feltétlenül keresnünk kellene a megoldást, amely előteremtené a nagyobb társadalmi-állami alapot. Ennek a pénzügyi alap nak a segítségével kellene felemelni a családi pótlékot és más vonatkozásban is biztosítani a sokgyermekes családok kedvezményezését. Nagyon tanulságos e vonatkozásban a lengyel és a csehszlovák megoldás. Csehszlovákiában például nemcsak az anya, hanem az apa is kap munkaidő kedvezményt sok gyermek . esetén. Helyesnek tartanám még a prémiumrendszerben is a sokgyermekes családok keresőinek fokozottabb támogatását. Földessé Dénes IMPULZUSOK I *
