Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-11 / 136. szám
) ms. jrtttiüs n. napló 3 Kétezer muiikásitő a Kesztyűgyárban A II. kerületi tanács végrehajtó bizottsága a kesztyűgyári nők munkaügyi, szociális, kulturális és egészségügyi helyzetéről tárgyalt Elismerésre méltó kezdeményezés, hogy a kerületi tanács végrehajtó bizottsága a helyszínen tartotta ülését és behatóan foglalkozott a kesztyű- gyári nők helyzetével, gondjaival. Az átlagkereset 1472 forint A végrehajtó bizottság tagjai és a meghívott résztvevők sokoldalú tájékoztatást kaptak a gyár igazgatója által összeállított előzetes jelentésből. A Kesztyűgyár Pécs városának egyik leggyorsabban fejlődő üzeme: az államosítások óta éppen tizennyolcszorosára emelkedett a termelés, amely az idén elérte az egymillió 700 ezer páráit, a következő ötéves terv idején pedig 2,5 millió pár kesztyűt varrnak a gyár műhelyedben. A gyár összlétszáma 2787 fő, amelyből Pécsett dolgozik 1898. Ma még jelentő® az otthon varró asszonyok száma, összesen 750-en vannak. A gyár dolgozóinak 76.2 százaléka nő, vagyis a pécsd gyárak közül a Kesztyűgyárban dolgozik a legtöbb nő. A női dolgozók havi átlagkeresete 1472 forint. A munkásnők általában betanított dolgozók, s a kesztyűvarrás területén nincs is szakmunkásképzés, mivel a gyakorlat azt bizonyítja, hogy 3—4 hónapos tanulás után a munkaműveleteket el lehet sajátítani. A szabász szakmában néhány évvel ezelőtt nőket is alkalmaztak, de mint később kiderült, a nehezebb fizikai munka miatt többségük elhagyta szakmáját. A női munkások többsége kitart a vállalata mellett, a létszám nagyobbik fele 5 évnél régebb óta dolgozik a gyárban. A fluktuáció sem jelentős: például az idei első negyedévben 14 dolgozó lépett ki a gyárból és 6 nőt vettek Eel. A munkásnők nagy számmal résznek részt a szocialista munkaversenyben: jelenleg 14 szocialista brigád dolgozik a rvárban. s közülük egy brigád négyszer, egy háromszor hét brigád kétszer nyerte ;1 a szocialista címet. A pécsi gyárban állandóan okán jelentkeznék munkára, le egyelőre nincs felvétel. A >ecslések szerint a városban körülbelül 300 olyan lány és isszony van, aki az otthon varróktól eltanulta a kesztyű- varrást és bármikor szívesen nun,kát vállalna a gyárban. g?szségss, tiszta munkahelyek A gyár munkahelyei általá- >an egészségesek és tiszták, — állapította meg a tanács végrehajtó bizottsága, — megfelelő a világítás és a szellőztetés. A múlt évben például harminc keverő ventillátort szereltek fel a műhelyekben. A baleseti veszély ebben a gyárban csekély, leggyakrabban csak tűszúrás fordul elő, amely inkább figyelmetlenségből ered. A női dolgozók öltözőhelyiségei nagyobbak is lehetnének, a megnövekedett létszám mai nem tartottak lépést a .szociális létesítmények, de ezek bővítésére jelenleg nincs is lehetőség, csak a későbbi években tervezett rekonstrukció nyújt majd alkalmat a szűkös helyzet megszüntetésére. A gyárban 1957 óta van üzemi orvosa rendelő. Az üzemi orvos napi 4 órát tartózkodik a gyárban. A gyárnak bölcsődéje nincsen, az óvodában pedig 84 gyermeknek jut férőhely, amelyet felerészben a gyári dolgozók, felerészben a környékbeli lakók vesznek igénybe. A szociális ellátottság is megfelelő: az üzemi étkezdében a dolgozók 5.30 forintért kaphatnak ebédet, de mód van arra is, hogy a konyhán vacsorát vásároljanak. A gyári büfé jó szolgálatot tesz, bár áruválasztéka a hely hiánya miatt kifogásolható. A gyár ebben az évben 100 ezer forintot fordít a dolgozók sportolási lehetőségének támogatósára, az igazgatói alapból és a nyereségrészesedésből pedig a Balaton partján tízszobás üdülőtelepet létesítettek. Hasonló szép adatokat találni a kulturális helyzet vizsgálatánál is. A gyárnak 2600 kötetes könyvtára van, a gyár dolgozói közül több mint négy vénén tanulnak felsőbb tanintézetben, az ipari tanulók száma pedig 84. Helyes határozatok A gyár dolgozói sérelmezték, hogy a tanács részükre alig, vagy egyáltalán nem biztosított lakást az állami és a szövetkezeti lakások kiutalásainál. Most a végrehajtó bizottság úgy döntött, ‘hogy a gyárban felmérik a lakásigényt, azt rangsorolják és a besorolás alapján juttatnak majd a kiutalások alkalmával a gyáriaknak is. Ugyancsak kifogásolták az asszonyok, hogy nem tudják megoldani a zöldségboltokban a bevásárlást, mert mire végeznek a gyárban, akkorra a közeli boltban vagy nincs áru, vagy már nem megfelelő. Ezért a v. b. elhatározta, hogy utasítja a kereskedelmi osztályt, vegye fel a kapcsolatot a gyár vezetőivel és az északi bejárat mellé néhány pavilont állítsanak fel, ahol termelő- szövetkezetek, vagy őstermelők árulnák portékáikat és látnák el megfelelő áruval a gyár dolgozóit. Egyéb határozatok is születtek a gyári dolgozó nők érdekében: ezentúl például az időszakos orvosi vizsgálatokat az üzemi rendelőben végzik majd, s így kevesebb időt rabolnak el a dolgozó nőktől. Ugyancsak vizsgálják annak a lehetőségét, hogy miképpen lehetne több szakorvosi rendelést bírt ásítani az üzemi rendelőben. Bemutató a sásdi mintalegelőn Vízi energiával működő villanypásztor - 150 mázsa íűhozam holdanként - 80 filléres tejönköltség legeltetéssel A műút mellett a Baranya csatorna jobb és bal oldalán terül el a sásdi termelőszövetkezet 65 holdas mintalegelője, melynek megtekintésére csütörtökön délelőtt baranyai szakemberek népes csoportja érkezett Sásdra. A bemutatók szinte egymást érik ezen a tavaszon, egyik hasznosabb, mint a másik, s nagyon jó, hogy az új és jó módszerek nem maradnak soká véka alatt. A sásdi bemutatóra kétségtelenül a vízi energiával működő villanypásztor vonzotta az érdeklődőket, de azonkívül is nagyon sok mindent láttak, mindenekelőtt igen jó, szemet gyönyörködtető és jószágot hizlaló, dús füvű legelőt. A bemutatót Nagy Béla tsz- elnök és Hartwégh Antal fő- agronómus vezette. Hartwégh Antal szerkesztette — Tolna megyei tapasztalatai alapján — az elmés villanypásztort is, mely a korszerű legelőgazdálkodásnak fontos kelléke, mert e szerkezet nélkül nincs szakaszos legeltetés. Egyetlen hibája van, hogy nem kapható. Az AGROKER-hez rengeteg megrendelés futott be ez évre, de a vállalat csak a második félévben tudja az igényeket kileégíteni, akkor mikor a legeltetési szezon már lejár. Ezért illeti dicséret a sás- diakat kezdeményezésükért, akiknek az ötletet, a tervrajzokat Hartwégh Antal, a lehetőséget pedig a meglehetősen sebes folyású Baranya csatorna adta, mely keresztül szeli a legelőt. A csatorna legszűkebb és legnagyobb esésű pontján helyezték el az úgynevezett tutajt —■ két könnyű és üres bádog edény —, amely mindig a víz felszínén tartja a kis áramfejlesztőt. A házilag készített lapátkerék álNéhány szőnyeg története Ne- és hörcsögveszé'v! A Szederkényi Növényvédő sdlomás felhívja a gazdasá- ok vezetőinek figyelmét rra, hogy az elszaporodott rgek és hörcsögök irtását aladéktalanul kezdjék meg, iert ebben az évben ötven zúzalékot is meghaladó kárétel jelentkezhet a gabonák- an és a kukoricában. A védekezés módja: Keresek meg a járt lyukakat és zokat szembetűnően jelöljék íeg. majd vízzel öntsék ki a ágcsálókat. A menekülő álatokat mindjárt üssék agyon. ,z irtás elvégezhető szénké- Sggel is, lyukanként 20—40 rammos adaggal. A lyukakat vegyszer betöltése után jlddel gondosan zárják le. A övényvédő Állomás felhívja figyelmet arra, hogy a szén- éneg tűz- és robban ásveszé- res. Munka közben tehát ti- >s dohányozni. Szénkénege- ást lakott területen ne vé- ezzenek. A szénkéneg ugyan- i mérgező, ezért bőrre jutáit és gőzének belélegzését kadályozzák meg. A mama — fejkendős, szomorú asszony, faluról jött — nem hitte el a történetet. — Asszonyom, — mondta Sáfrán Zoltán — higgye el, ezt a fia készítette. Egy évig tartott, de megtanulta, hogyan kell szőni. A mama még erre is a fejét csóválta. De balkezével magához szorította sokat csúfolt, elmaradott fejlődésű, szőke fiát és arra gondolt, hogy sokáig így kellene maradni. Nézni a fiaszőtte szőnyeget és elfelejteni néhány szomorúságot. Mert a szőke fiú 15 éves, de csak a harmadikat járta. — Debillis! — mondta rá az orvos vagy tíz éve, és a mama azóta talán most örül először. Pécs, Kuli eh Gyula utca. A gyógypedagógiai iskolában szőnyegkiállítás nyílott. Elmaradott fejlődésű gyerekek bütykölték, szőtték a kiállítás minden darabját. A sok rongyból alkotott szőnyeg megannyi tarka felkiáltójel: „Mi is tudunk dolgozni!” Kéz- vezietőjük, mesterük itt ül előttem. őszülő, energikus férfi: Sáfrán Zoltán, a gyógypedagógiai iskola gyermekfelügyelője. — Kőszegen voltam tapasztalatcserén — mondja. — Ott láttam, hogy a gyógypedagógiai iskola gyermekeit milyen gonddal nevelik a munkára. Két éve elhatározta: a pécsi iskolában is megszervezi a munkaoktatást:. Nem szakképzett pedagógus, ezért nehéz dolga volt. Egy támasza akadt: a tehetsége. Nézte, figyelte, melyik gyerek, mit szeret csinálni, milyen munkára alkalmas. Aztán lassanként, végtelen türelemmel, százszor, ezerszer előre megmutatva dologhoz láttak a gyermekkeziek. — A felső tagozatba járó gyermekek közül 16 tartozik délutánonként az én csoportomba. Ma már eljön közénk néhány más csoportbeli fiú vagy kislány is, ha elvégezte a leckéjét. megerősödik, akik az elmaradott kisfiú vagy kislány miatt valóban már minden reményüket, sokszor életkedvüket is elvesztették. A kiállítást már bontják. A nehezen hívő mama ezzel búcsúzott Sáfrán Zoltántól: — Veszek egy szövőszéket a gyereknek. Ha már ért hozzá... Földessy Dénes landó mozgásban van. A generátor árama kábelen jut el mintegy 2—3 kilométerre a rendeltetési helyére és a vezetékhez érő állatot visszariasztja. A kábel mellett a fű egy méter szélességben nem volt lelegelve, mert az állat nem szívesen közelíti meg az áram alatt lévő huzalt. A sásdi termelőszövetkezet vezetői szerint ez a megoldás jobb az ipar által gyártott akkumulátoros villanypásztomál —, előállítása ugyanannyiba kerül — azt azonban állandóan tölteni kell, ezt viszont tavasszal kikötik a vízre és őszi behajtásig nincs rá gond. A vízienergia a legolcsóbb, mert teljesen ingyenes. Vállalták, hogy bármely tsz-nek házilag legyártanak hasonló szerkezetet önköltségi áron. Sőt a Baranya csatornánál lassúbb folyású patakokra is tudnak megfelelő megoldást, csak a lapátok formáján kell változtatni és az áttételen kell kissé módosítani. A sásdi tsz-nek 553 hold legelője van, de ebből 76 százalék hegyi legelő s ma még csak 130 hold alkalmas korszerű öntözéses villanypászto- ros legelőgazdálkodásra. Ebből 65 hold máris kitűnő legelő, amit gondos ápolással, műtrágyázással, vegyszeres gyomirtással tettek azzá. A nem kezelt hegyi legelőik fűhozama holdanként 20—30 mázsa, míg a kezelt legelőről 120—170 — átlag 150 — mázsa zöldet hoznak le. Ezen az esős tavaszon — ha nem esne, a Baranya csatornából öntöznének — különösen szép A csoportban négyféle „szak ma” van. Néhány gyerek megtanulta, hogyan kell megnyír- nl társának haját. Mások a cipész szakmába kóstoltak bele és nem kell már a városba rohanni, ha'a csoportban valakinek leesik a cipősarka, elkopik a talpa. A lányok kötni tanultak. De a legnagyobb élvezetet a negyedik „szakma”, a szőnyegszövés adta. — Két szülőtől szövőgépet kaptunk. A pécsi ktsz-szadóságok pedig egy-egy zsák ronggyal segítettek bennünket, j Nagy jelentőségű kísérletek a pécsi egyetemen Aztán volt olyan gyerek, aki hónapokig csak ollóval tudott bánni, ezért másra még nem használhattuk, mint a rongy szabályos eldarabolására. Szó- | val na'gy türelem kellett mind | ehhez. De hát most megrendezhettük a kiállítást! De nemcsak ez növeli a szőnyegszövő gyógypedagógiai iskolások értékét. Megfigyelték, hogy a munkával elfoglalt tanulók sokkal jobban viselkednek, csendesebbek, közel sem annyira nyugtalanok, nem keresik a csínytevés alkalmát. Nemegyszer inkább azért háborognak, mert „olyan hamar” véget ér a munkaóra. Berényi Ü. Sándor, az iskola igazgatója ' pedig ezt mondja: — Magyarországon jelenleg 23 163 gyermek igényelné a gyógypedagógiai oktatást. Ennek csak 85 százalékát tudják elhelyezni. Igaz, a fejlődés e téren is nagy, hiszen 1937-ben 37 százalék volt az elhelyezettek aránya. De a lényeg, hogy a legtöbb esetben, ha késve is, de elvégzik ezek a gyerekek az általános iskola mind a nyolc osztályát. Ebben a rendkívül nehéz nevelőmunkában jelent most új színt a Pécsi Gyógypedagógiai Iskola munkaoktatása. Az eredmény bizonyos szaktudás és helyesen levezetett energia formájában jelentkezik. Azonkívül nagy-nagy önbizalom formájában is. Es az önbizalom nemcsak a gyerekekben, hanem a szülőkben is 1 a fű, egy négyzetméterről 11—13 kiló termést mértek le. Egy tehén naponta 8,5 négyzetméter, egy növendék pedig 5,5 négyzetméter területet legel le. A fejős tehenek átlag 00 kiló zöldet, a növendékek pedig 40 kiló füvet vesznek fel, amihez pótlásként semmi más nem szükséges, esetleg 2 kiló takarmányszalma a szárazanyag kiegészítésére. A téli igen alacsony 4,5 literes fejési átlagot 7,5-re növelte máris a sásdi legelő. A sásdiak kiszámították, hogy míg a nem kezelt legelőiken — a 180 napos legeltetési idény alatt — 3,6 hold egy számos állat szükséglete, addig a csatorna parti kezelt legelőn már 0,9 holdból megél egy számosállat. A legelőn — mármint a jó legelőn — termelt tej önköltsége 80 fillér literenként. Elnnél olcsóbb takarmány nincs. A tej költségét az olcsón üzemelő villany---; pásztor is jelentősen csökkenti, mely feleslegessé teszi az emberi munkaerőt, az élőmunka-ráfordítást. A sásdi járásnak 10 000 hold legelője van, s ennek 50—60 százaléka alkalmas arra, hogy a Sásdon bemutatotthoz hasonlóan valóban mintalegelő legyen. Ehhez csak az kell. hogy a többi termelőszövetkezetben is olyan lelkes ügyszeretettel fogjanak hozzá, mint azt a sásdiak tették, akik jövőre már 100 noldra növelik mintalegelőjüket. Nemrég az orvosszakértők figyelmét is felkeltette az egyik nagy teljesítményű nukleáris műszer, a 128 csatornás analizátor, amelyet a KGST ajánlásira a Központi Fizikai Kutató Intézet kísérleti üzeme készít hazai felhasználásra és exportra. Felmerült ugyanis annak gondolata, hogy a műszerrel nemcsak a nukleáris technikában előforduló rezgéseket, hanem bizonyos átalakítással az emberi szervezet áramait is mérni, értékelni lehet. Ez felbecsülhetetlen segítséget nyújthat a betegségek felismeréséhez, gyógyításához. A Központi Fizikai Kutató Intézet, az Orvosi Műszerügyi Intézet és a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete közös munkával átalakított egy ilyen berendezést egészségügyi célokra, s a kísérletek rendkívül eredményeseknek bizonyultak. A pécsi élettani intézetben üzembehelyezett műszen- alkalmasnak bizonyult arra, hogy a szervezet bioáramainak felerősített rezgéseit megszámlálja, az impulzusok erejének változásait pedig matematikai módszerrel csoportosítsa, elemezze. A bioáramok jelzéseit eddig is felhasználták a betegségek feltárására, az eredmény azonban nem mindig volt teljesen megbízható. Az agy áramait például egy idő óta elektro- encefalográffal fel tudják erősíteni, de a kapott sokszóz- ezer impulzus rajzát csak ránézéssel, szubjektív módszerrel értékelheti az orvos. A mostani műszer olyan eltérésekre is utal, ami' eddig az orvos figyelmét elkerülte. Egy, a fél fülére süket kisfiú idegáramainak különbségéből például teljes biztonsággal meg tudták állapítani a műszer segítségével, hogy a fül süketségét idegrendszerbeli zavarok okozzák, s most már ennek megfelelően gyógykezelik. A 128 csatornás analizáló;- kísérleti működését a napokban rendkívüli ülésen vitatta meg az Egészségügyi IVlinisz- térium Orvosi Műszerügyi intézetének Tudományos Bizottsága, amelyben az ipar. a külkereskedelem és az Országos Tervhivatal szak érvéréi is részt vettek. Megállapították, hogy a műszert minden olyan területen kitűnően lehet alkalmazni, ahol bioáramokat bocsát ki az élő szervezet. Mindenekelőtt az élettanban és az ideg*1- ;- szatban, de ugyanolyan >1 felhasználható a szívműködés, a vérkeringés, a szem, a fül stb. vizsgálatában is. Ugyanakkor az analizátor egészség- védelmi változata kiváló, s nemzetközileg versenvkéoes exportcikk, mert hasonlót csupán az Egyesült Államokban gyártanak. Felhívták illetékesek figyelmét, hogy szorgalmazzák a berendezés gyártásának bevezetését. ! i Elektronikus műszer dolgozza *el a szervezet bioáramainak adatait H128 csatornás analizátor az ideg-, a szív-, a szem- ás a fülgyógyászat szolgálatában
