Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-30 / 152. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napio Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja ________ X XII. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 1965. JŰNIUS 30., SZERDA MOHÁCSON APAD A DUNA Magyar segítség a szomszédos jugoszláviai terület lakosságának Fehér Lajos elvtárs megyénk vezetőivel tanácskozott a szigeti véde!mi vonalon (Munkatársunk jelenti) A Dráva magas vízszintje igen nehéz helyzet elé állította a szomszédos jugoszláviai terület lakosait, a hatóságokat. A gátakat átszakító víztömeg elvágta az Eszéktől északra elterülő vidéfk lakóit az anyaországtól. Még a vonatközlekedés is megszűnt, mert a vasúti töltést elmosta a víz. A jelentős számú lakost élelmezni kell, az itt termelt értékeiket el kell juttatni az ország belsejébe, a betegek orvosi kezelésre várnak. A helyzet így kétszeresen súlyos az árvíz, a többszöri gátszakadások következtében. Ezért — a jugoszláv elvtársak kérésére — egész napos tanácskozás kezdődött kedden délelőtt Mohácson, a területi árvízvédelmi bizottságon. Jugoszláviából hattagú küldöttség érkezett, magyar részről Rapai Gyula, a megyei párt- bizottság első titkára, a területi árvízvédelmi bizottság tagíai, a megyei rendőrfőka- pitánvság, a határőrség és a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetői vettek részt a tanácskozáson. A megbeszélés igen operatív volt. Ahogy közölték a vendégek a kéréseiket. úgy továbbították azokat a fővárosba, az illetékes főhatóságokhoz, minisztériumokhoz. És a válasz a legtöbb kérésre még a tanácskozás be- feiezése előtt megérkezett. ..Engedélyezzük!” vagy „Egyet értünk” és „Azonnal intézkedünk”. Miről is van szó? A meggyengült gátakhoz védelmi anyagot kell szállítani. Ez csak úgy lehetséges, ha a jugoszláv gépkocsik magyar közlekedési utakat használnak. A Dárdától északra lévő járás lakosságának kétharmad részét élelmezni kell. Csakis Magyarországon keresztül lehet oda élelmiszert eljuttatni. És még folytathatnám ... a megegyezés szerint Gyékényesnél és Magyarbólynál vasúti összeköttetést teremtenek. A BeK-Momostirból induló szerelvények Magyarbó- lyon át lépnek az országba és Gyékényesnél távoznak Kop- rivnica felé. A közúti forgalom útiránya Eszék felől Udvar—Pécs—Kaposvár—Nagykanizsa és Letenye, majd pedig Jugoszlávia. Csak egy nagyobb tételt a szállítmányokból: az eszéki húskombinátból, melyet csaknem körbe zárt az árvíz, 120 tonna húst kell kiszállítani. Gondoskodás történik a víz által körülvett és veszélyeztetett betegek elszállításáról is. A siklósi és a pécsi kórházak fogadják majd a betegeket. (Közben megérkezik a határ- őí-ség országos parancsnokságának telefonválasza: intézkedtek az áttelepülés gyors megvalósítására. A formaságok most nagyon is mellékes szerepet játszanak.) A következő kérés: A magyar határtól nem messze — mintegy hétszáz méteres szakaszon — a Duna magas vize erősen veszélyezteti a gátak mögötti területet. Erősítem kellene, de ehhez nem rendelkeznek már elegendő erővel a jugoszláv vízügyi szervek a baranyai háromszögben. Műszaki segítséget kértek és kapnak rövid úton, hogy megvédjék ezt a gát- szakaszt. Ezenkívül egyes, a gátvédelemmel kapcsolatos anyagokat is szállítunk szomszédainknak. A tanácskozások ma tovább folytatódnak — most már Jugoszláviában — és részletesen meghatározzák a következő napok közös feladatait. A jugoszláv küldöttség délután megtekintette a Mohács alatti védelmi vonalat és elismerően nyilatkozott a látottakról, a műszaki felkészülés magas fokáról, a vízügyiek, a katonák, a közerő fegyelmezett, szakszerű és főleg összehangolt, e°vüttes munkájáról. Oklevélkiosztó ünnepélv a Pécsi Tanárképző Főiskolán Fehér Lajos elvtárs Mohácsi szigeten Tanácskozás közben érkezett a hír, hogy Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter tanács elnökhelyettese, az árvízvédelmi kormánybizottság elnöke, Dégen Imre, árvíz védelmi kormánybiztos kíséretében helikopteren a védelmi vonal fölé érkezett, majd leszállt a 3-as számú gátőrháznál — Mohács-szigeten. A jugoszláv vendégek távozása után Rapai Gyula elvtárs és a területi árvízvédelmi bizottság vezetői motorcsónakon keltek át a Dunán, hogy találkozzanak Fehér Lajos elvtárssal. Egy elfogott buzgár mellett találtuk a kormány- bizottság elnökét, aki Kiss Györggyel, a Bajai Vízügyi Igazgatóság vezetőjével és Brachna Lajos szakvédelmi fő mérnökkel beszélgetett. Bár a Duna 983 centiméterPest megye legtöbb kombájnosai aratnak a Mohácsi-szigeten Egynapos út után megérkeztek a Pest megyei kombájnok Mohács-szigetre. Kérésünkre tíz. vadonatúj SZK—4-es kom bájnt küldtek, amelyek vágószerkezetét tíz teherautó hozta. Ezenkívül két üzemanyagos kocsi is érkezett. Pest megyéből a csoportot Tözsér Béla, a szentmártonkátai gépállomás igazgatója kísérte el és a megye legjobb kombájnosait — többek között Gulyás Pétert és Sz. Tóth Antalt — hozta magával. Az aratást szerdán kezdik meg Mohács-szigeten. Már kedden is dolgoztak a kombájnok. A sárháti termelőszövetkezetben spenótot vágtak magnak. Az aratás megkezdése előtt tanácskozást tartottak az érdekelt termelőszövetkezet elnökei Homorúdon és megbeszélték a feladatokat, a gépek kiszolgálását. A homorudi gépjavító állomás mindenben segíti a „vendég” kombájnokat és a szigeten lévő valamennyi gépet. Mohács-szigeten 1443 hold őszi árpa kerül learatásra ezekben a napokban. Mintegy 150 hold vár kézi aratókra, azonban ennek a mennyisége is csökken, ha a jó idő következtében gyorsabban szikkad a talaj. Gondoskodtak a levágott gabona tárolásáról is. Az első vagonokkal a termelőszövetkezetek magtáradnak felső emeletén tárolják, majd később a gabonát átszállítják a mohácsi tárházba. Az első becslések szerint 12 mázsa körüli átlagtermésre számítanak, ami valamivel jobb a tavalyinál. Mohács határában is megkezdik ma az aratást. Az Uj Barázda Termelőszövetkezet őszi árpáját aratják a kombájnok. \ ről néhány nap alatt 958 centire apadt és szűnőben vannak a korábban gyakran és nagy erővel feltört buzgárok, még mindig fokozott készültség látja el a szolgálatot. A vízügyi dolgozó — gátőr — mellett karhatalmista és a honvédség egy katonája éjjel nappal figyeli a védelmi vonalat. Kétszázötven méterenként egy vészjelző. Nagy biztonság ez! Csak a Mohács-szigeti szakaszon 900 katona teljesít szolgálatot. Fehér Lajos elvtárs érdeklődött a vízügyi dolgozók és a katonák munkabeosztása felől. Tájékoztatták, hogy a víz tetőzése, a buzgárok tömeges jelentkezése idején volt olyan nap, hogy a vízügyiek, a katonák 24 órát is dolgoztak, később ez 16 órára csökkent, most viszont már „csak” 11 órát kell dolgozni, annyi a védelmi anyag a gátakon és a vonalak mentén. A víz apad, a védekezés szü net nélkül és lankadatlan erővel folyik. A mohácsi révnél munkából hazatérő asszonyok, férfiak várakoznak. Reggel jönnek a szigetre kapálni, vagy az aratásra készülnek, este „utaznak” vissza. Lehetnek vagy ötvenen. Aztán min den tíz lépésre egy rendőr. Forgalmat irányítanak és a kitelepített házak értékeire vigyáznak. Eddig még nem volt lopás a szigeten, az árvíztől érintett területen. És azt is jelentették tegnap Fehér Lajos elvtársnak, hogy balesetet sem követelt az árvíz több, mint kilencven napja. Apró, jelentéktelen eseteket tudtak előkutatni az emlékezetből, de ezek sem jártak nagyobb sérülésekkel. Az a nagy forgalom, szüntelen munka, ami a gátépítést jellemezte, egyáltalán nincs arányban a mohácsi oldal egy, a szigeti oldal két balesetével. A védekezés ereje nem csők kent, csak kiegészült új fogalmakkal, mint a „visszatelepítés”, vagy éppen az elmúlt napokban elhatározott „újjáépítés”. Gáldonyi > Béla Kedden délelőtt két ízben is megtelt a Pécsi Tanárképző Főiskola díszterme, 197 végzős hallgató oklevélkiosztó ünnepélyén. A zsúfoltság elkerülése végett először kilencvenhat humán szakos hallgatót fogadott általános iskolai tanárrá Márk Bertalan, a főiskola igazgatójá. majd fél tizenkettőkor a reál szakos hallgatók kapták meg okleveleiket. Az igazgató elvtárs felkérésére Bolla Ferenc, az igazgatói hivatal vezetője tájékoztatta a főiskola tanácsát és a megjelenteket. A végzős növendékek államvizsgái kiválóan, 4,07 általános eredménynyel záródtak. Három kitűnő és huszonnégy jeles tanulmányi átlagú hallgató búcsúzott a főiskolától. Elégséges ég elégtelen államvizsga-eredmény nem született. A biológia-földrajz-mezőgaz daságtan szak két hallgatója, Sikó Ágnes és Csuti Tibor, valamint a biólógia-földrajz- testnevelé9 szakos Holti Ágnes kiváló tanulmányi eredményükkel és lelkiismeretes munkájukkal kiérdemelték a , vörös diplomát. Az első ünnepség elején, a végzősök nevében Tiszóczky Csabáné kérte a főiskola tanácsát, hogy avassák tanárrá a megjelent kilencvenhat végzős hallgatót. Ezután a legünnepélyesebb pillanat következett: a főiskola nemzeti színű zászlójára felesküdtek az ifjú tanárjelöltek, hogy legjobb tudásukkal szolgálják majd munkaterületeiken a szocialista emberré nevelés során hazájukat. Az igazgató elvtárs az eskütétel után. kézfogásával is tanárrá fogadta az 1964—Silben végzett főiskolai hallgatókat. A búcsúztató beszédet* — melyben a hivatástudatra, a szakmai továbbfejlődésre a főiskola további segítő készségére hívta fel a figyelmet — dr. Pásztor György, a növénytani tanszék vezetője tartotta. Uj rendezésben „Az ember tragédiája“ A szegedi szabadtéri játékokon az idén Vámos László új rendezésében, Bakó József monumentális, látványos díszleteivel, nagy létszámú szereplő gárdával július 13-án, augusztus 6-án és 8-án játsz- szák Az ember tragédiáját. Az előadások érdekessége lesz, hogy azokon első ízben hallhatja a közönség Vaszy Viktornak, a Szegedi Nemzeti Színház igazgató-karnagyának e klasszikus magyar remekműhöz írt új kísérő zenéjét. Jl/Jár napok óta mindenki a közelgő eseményről, Konkoly Gábor és Kövesi Va- lika lakodalmáról beszélt. Az idősebbek csóválták a fejüket: „biztosan éhesen maradnak a vendégek ott a szentlőrinci Aranykalász kisvendéglőben, hiszen arra még nem volt példa, hogy valakinek a szövetkezet rendezze a lakodalmát”. Szombaton délben, amikor a fiatal pár az első vendégekkel belépett a kisvendéglő nagytermébe, őszinte meglepett hangok hallatszottak: — Jaj de szép, nagyon gyönyörű! A hófehér damaszttal megtérített asztalokon porcelántányérok, evőeszközök s a vázákban égőpiros szegfűk, valóban kellemes látványt nyújtottak. Szerencsére nemcsak az első pillanat, a lakodalom további része talán még ennél is jobban sikerült. Ebéddel kezdődött a vendéglátás. Felsorolni is hosszú, mi mindent kínált a vendégeknek a lakodalmi étlap. Szárnyas aprólékleves, marhapörkölt galuskával, különféle saláták és sütemények. A vacsorára feltálalt húsleves éppen olyan volt, mint amilyennek Móricz Zsigmond az „Ebéd” című novellájában JlaU&da leírta. Finom marhahúsból, velőscsontokból, tyúkhússal készült és aranysárga, lehelet- vékony házitésztával tálalták. A főtthúshoz petrezselymes újburgonya, paradicsom- és fokhagymamártás volt. A rántotthús mellé rizi-bizit vagy újburgonyát kérhettek a vendégek. Nem hiányzott a hagyományos lakodalmi töltöttkáposzta, sültcsirke, töltöttkacsa és a különféle saláták sem. Sokan jöttek a lakodalomra más megyéből, de nemcsak az idegenek, az itteniek " is csodálták a gyors kiszolgálást, azt, hogy egy-egy fogás után pillanatokon belül százhatvan új teríték került az asztalokra. A jó hangulatot kétféle bor segítette elő, röviditalok, tarka sokasága és természetesen többféle szörpről is gondoskodtak. Azért, hogy a fiatalok, idősek egyaránt jól- érezhessék magukat, cigány- és tánczenekar váltogatta egymást. A cigányzenére nótáz- tak, mulattak az idősebbek, s míg ők pihentek, a fiatalok járták a legújabb táncokat. Éjfélkor százhatvan adag halászlé fogyott, reggelfelé pedig szalontüdő- és kocsonya, közül választhatta ki mindenki a kedvére valót. Voltak, akik le sem pihentek de azok is, akik kialukták magukat, örömmel fogadták másnap délben a finom disznótoros ebédet. Nem lenne teljes a felsorolás, ha elfeledkeznénk a sokféle süteményről, tortakölteményekről, amelyek mind a földművesszövetkezeti vendéglátás jóhírét öregbítették. JTisfalusi Gyuláné a kisvendéglő szakácsnője élete első lakodalmi ebédjét főzte ez alkalommal és a vendégek szerint felveheti a versenyt a leghíresebb főzőasz- szonyokkal. A nagyszerű és színvonalos rendezés Ágoston János üzletvezetőt dicsérte. Szentlőrincen híre, jóhíre ment a szövetkezeti lakodalomnak. Máris többen mondták, ilyen nagyszerű lakodalmat, ilyen olcsón nem lehetne otthon rendezni. Arról nem is beszélve, hogy agyon dolgoznák ma.gukat a család legkedvesebb vendégei. Márpedig az senkinek sem közömbös, jól sikerül-e a lakodalma, hogyan érezték magukat a vendégek. Az első szentlőrinci szövetkezeti lakodalomról elmondhatjuk: jól sikerült. W. M, X 4 4
