Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-26 / 149. szám

I9«5. JÚNIUS 2«. napló 5 V A STAPS Az Alekszandrov-égyüttes pécsi vendégszereplése Készül az új házirend Hányszor kell felsepertetni a lépcsőházat? — A padlás-és pincekulcs a házfelügyelőé - Szemét csak zárható tartóban tárolható A világhírű szovjet együttes nagysikerű pécsi fellépése A vastaps mostanábankü lönös módon elterjedt nálunk, viszonylag jelentéktelenebb művészi mozzanatokat 'is bő­kezűen szoktunk jutalmazni: pedig azelőtt, a 'szigorúbb idő­szakban vastapsot csak az ilyen proukciók kaphattak, mint például az Alekszandrov együttes műsora, amit csü­törtökön este a pécsi Szabad­téri Színpadon bemutatott. A nagy művészi produkciókkal szemben az ember egy -kissé mindig elfogult, előzetesen nincsenek fölösleges és óva­tos fenntartásai, a közönség a produkció után elégedetten bólint: igen, ezt vártam, min­dent megértettem s köszö­nöm, ugyanakkor az ilyen produkciókat kritikai szem­pontból sem lehet kizárólag a dramaturgiai törvények, az esztétikai megfogalmazások, a zenei szótárkifejezések s a mozgáselemek rendszere alap­ján megközelíteni, mert egy­részt: például az Alekszand- rov együttes fennállásának kö­zel negyven esztendeje alatt sokszoros világhírre tett szert, mint katonai művészegyüttes a maga nemében körülbelül egyedülálló, a világ legneve­sebb szakemberei keresztben- hosszában értékelték már az együttes művészi munkáját, ezek ismételgetésé nem több az olcsó okoskodásnál, .más­részt: egy mű vagy műsor értékét nem utolsósorban a közönségre gyakorolt hatása határozza meg. Ebben a te- kirtrtberf pedig van mit írni az Alekszandrov együttesről Al előadásután sokáig tű­nődtem, hogy • egyáltalában milyen elemekből énül fel egy ilyen jellegű produkció hatá­sa. mi „okozta” például a csütörtök esti fergeteges" tap­sokat? Az ilyen komplex mű­faj. ének, zene, tánc, viszony­lag könnyű is, meg nehéz is, mert változatossága s össze­tettsége előny, s ugyanakkor hátrány, mert lehet, hogy a közönség élménye megreked a felületi látványnál (ami vé­gül is nem lebecsülendő) vagy pedig a közönség a leív ks mélyén a látvánnyal együtt megőrzi az .előadás legszebb részleteit, a produkció lénye­gét, mint például -csütörtök este a pécsi Szabadtéri Szín­pad közönsége biztosan. Mi­vel magyarázható az Alek- szF ’■*^rov együttes nagy natá- sa? Lehetne beszélni például az imponálóan nagy méretek­ről, de ez csak egy alapfel­tétel a hatás szempontjából, elsősorban az az állandó és konkrét kapcsolat a döntő, 8-': a közönség és a'z együt­tes között létrejön, ennek a kapcsolatnak a bensősége és természetes jellege. A néző­ben a táncok, a dalok előadá- ' sa közben a hideg látvány he­lyett képek, emberek, tájak jelennek meg, vagyis mindaz, amit az ember a szovjet nép­ről tud: természetességéről, temperamentumáról, életked­véről, . megpróbáltatásairól, állhatatosságáról, hangulatai­ról, humoráról. Ugyanakkor a hatág szempontjából szinte ugyanilyen nyomatékkai foly­tathatnám a felsorolást ilye­nekkel, hogy (de hiszen ezek is szerves részei a hatásnak) — a világhírű együttesekre jellemző fegyelem s pontos­ság, az előadásmód közvetlen­sége, otthonossága, a táncké­pp- és zenekari megoldások különös és sajátos virtuozitá­sa, ebben egyébként is utá- nozhatatlánok a szovjet tánc- együttesek, a térformák köny- nyedsége, a szólisták, közöt­tük is elsősorban a különö­sen nagy sikert aratott Jevge- nyij Beljajev. Borisz Sapenko és Konsztantyin Geraszimov, de a többiek is kivétel nél­kül, továbbá az együttes jel­lege. Anélkül, hogy bármi­féle vitára is alkalmat ad­nék, úgy gondolom: énekka­rok között legimpozánsabb egy ilyen nagy létszámú, fe­gyelmezett férfikórus. Azután nem utolsósorban maga a műsor, amiben az orosz nép legszebb s legnépszerűbb nép­dalai s táncai mellett népsze­rű operarészletek, közöttük magyar operarészletek is sze­repeltek. Annak ellenére, hogy a több mint kétórás műsor­ban a népszerű Katinkától A bűvös vadász férfikórusáig, a Katonabarátság című táncjá­téktól a kozák táncképek fer­geteges, ritkán látható virtuo­zitásáig a közönség a műfaj széles skálájával találkozott, az előadás egyik nagy élmé­nye mégis az a fegyelmezett, az együttes részei között ural­kodó kollektív egység volt, amivel csak a legkiválóbb művészeti csoportok rendel­keznék. Nem .közvetlenül a kö­zönségre gyakorólt hatás szem pontjából, inkább egy általá­nos művészetelméleti terüle­ten belül' is érdemes végig­gondolni az Alekszandrov együttes előadását. Világviták folynak az élő népművészet sajnálatos „pusztulásáról”. Per sze, az a kérdés, hogy a nép­művészetet merev, s csak lát­szólag jellegzetes formációk­hoz kötjük, vagy pedig a lé­nyegéhez, vagyis ahhoz a nem mellékes körülményhez, hogy a nép művészete. Az életben, a társadalomban, az ember­ben: tehát mindenütt termé­szetes folyamatok játszódnak le, a változások természete­sen a nép művészetében is jelentkeznek, az ember a ko­rábbi cifra és romantikus túl­zások helyett a tv-kamerák elé áll, bonyolult kérdésekre válaszol, egyszerűségre törek­szik, rajzol, farag, táncol, egyéniségéhez tartozó mozdu­latokat gyakorol, énekel, azt, ami korának, társadalmának, az élet alapvető változásai­nak törvényszerűen megfelel, s ezeket a változásokat a nép örökösen jellegzetes elemeire építi. Ha az ember ilyen szem pontból is végiggondolja az Alekszandrov együttes műso­rát, nemcsak a kifejezetten politikai jellegű számokat: megérti, hogy a népművészet korszerű értelmezése körülbe­lül ez, túlzások nélkül, a lé­nyegre építve, de hát ehhez — tekintve a műfajt — olyan együttesekre van szükség, amelyeknek a munkájában művészi fokon tovább élhet és alakulhat a nép művé- szete. Még valamit * vastaps­hoz: egy nép hírét, tehetségét, a dolgokhoz való hozzáértését, magatartását többféleképpen a világ tudomására lehet hoz­ni, többek között nagy fel­fedezésekkel, exportígépekkel, diplomáciai gesztusokkal, fut­ballcsapatokkal, de egy nép­ről, mint emberről azt hi­szem. az ilyen együttesek mondhatják el a legtöbbet mint például az Alekszand­rov együttes. Thiery Árpád Június 30-i ülésén Pécs vá­ros Tanácsa új rendeletterve­zetet vitat meg a lakóházak házirendjéről és a házfelügye­lők munkaviszonyának, mun­kafeltételeinek szabályozásá­ról. A most érvényben lévő rendelet ugyanis még 1957— 58-ban készült, s már szükség volt a módosítása. Ezekről a módosításokról beszélgetünk Tóth K. Vince MÁV-főtaná- csossal, az állandó bizottság elnökével, aki hónapokig dol­gozott a rendeleteken. — Kezdjük talán az egyik legjobban vitatott problémán, a lépcsőházak tisztántartásá­val. Hányszor kell hetente a lépcsőházat felsepertetni? — Az épület kapualját, a lépcsőházat és a folyosókat köteles a bérbeadó naponta felsepertetni és locsoltatni, va­lamint a szükségnek megfele­lően, de legalább hetenként egyszer lemosatni. — A bérbeadó köteles a bérlők névtábláját a kapualj­ban, vagy a lépcsőház bejára­tánál szembetűnő helyen jól megvilágítva és hozzáférhető magasságban kifüggeszteni. Jónéhány helyen még hiány­zik. Mi lesz a megszegőkkel? — Szabálysértésért felelős­ségre vonják őket, de bízunk abban, hogy mindenütt be­tartják ezt a pontot, hiszen a postaládákkal együtt a név­tábla a házfelügyelő munká­ját is megkönnyíti. — Gyakran láthatjuk, hogy a tüzelőanyag lerakásánál a lakóházakat beszennyezik. Többször fordultak hozzánk panasszal, hogy állatokat tar­tanak ott, ahol nem volna szabad. Intézkedik-e ezzel kapcsolatban az új rendelet? — Igen. Amennyiben a bérlő a jogellenes magatar­tást a bérbeadó írásbeli fi­gyelmeztetése ellenére sem hagyja abba, az egyéb tanács­rendeletekbe ütköző esetleges szabálysértés következményein felül a bérlet felmondását vonhatja maga után. Ezen­kívül szabálysértést követ el és ezer forintig terjedő pénz­bírsággal sújtható az, aki ka­puzárástól a nappali világos­ság kezdetéig nem világítja meg kellően a közösen hasz­nált helyiségeket, a ház ka­puját nem tartja zárva este 10-től hajnali 5-ig, illetve ha a bérlő olyan ipari tevékeny­séget folytat, amely a szom­széd lakásokban tartózkodók nyugalmát vagy munkáját za­varja, 22 óra és reggel 6 óra között kiabál, énekel, hango­san rádiózik, vagy bármilyen más kellő gondossággal elke­rülhető módon zajt okoz. — Egyre több a házakban a lift. Kezelhetik-e a lakók? — A bérlő meghatározott feltételek mellett a felvonó használatára jogosult. Ameny- nyiben a bérlő felvonóvizs­gával rendelkezik, jogosult a felvonókulcsot beszerezni és a felvonót saját maga vezetheti. — Sok panasz hangzott már el a pincék és padlások kul­csa miatt. Mit mond erről a rendelet? — A padlás- és pincekulcs- csal csak a házfelügyelő ren­delkezhet. Üj rendelet még, hogy a szemetet és a kony­hai hulladékot a bérlő fedél­lel szorosan zárható tartóban, a bérleményben köteles tá­rolni, s szemetet folyosóra, lépcseőházba vagy udvarra kisöpörni nem szabad A há­ziszemetet a bérlő p bérbe­adó által biztosított i á rolóba köteles beleönteni. Tároló edény nélkül szemét a kapu­aljban nem tárolható — A házfelügyelők munka- viszonyáról milyen rendeletek lépnek életbe? — A tíznél több bérlemény­ből álló lakóépületben általá­ban házfelügyelőt kell alkal­mazni, s az ötven lakószobá­nál többet magába foglaló lakóépületben második házfel­ügyelő is alkalmazható Ház- felügyelő a feladatok ellátá­sára egészségügyi és egyéb fontos szempontokból megfe­lelő, csak nagykorú személy lehet, s az állást lehetőleg fő­foglalkozású munkakörként kell betölteni. A házfelügye­lők munkabére a szobák szá­ma szerint 50 és 1300 forint között áll. Az új rendelet és a módo­sított szabályok sok félreér­tést tisztáznak, s hatályba lé­pésüktől kezdve rendezetteb­bé, könnyebbé teszik a bér­lők, a bérbeadók életét, Il­letve a házfelügyelők mun­káját. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK Mázli Zsolt, Tóth Erzsébet, Farkas Ferenc, Ács Ágota, Szűcs Zsuzsanna, Tóth János, Papp Ist­ván, Bán Emőke, Kászonyi Gab­riella, Männer Zsuzsanna, Sehen­der Csaba, Sehender Gabriella, Kundár János, Büki János, Ne­mes Csaba, Bucsó János, László József, Petrovics Ibolya, Végh Katalin, Kurucz Timea, Papp Gab­riella, Lutz Erika, Laboda Erika, Búzás Gergely, Hódosi Ervin, Kiss Zsuzsanna, Schmidt Péter, Czakó Zsolt, Czibolya Csaba, Pusztai László, Póla Sándor, Szente Zsolt, Szalai Ildikó, Ottó András, Kelemen Szilárd, Kár­páti Piroska, Zsigrai János, Bog­Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET: Június 28-án, 6 órakor: Dormán Máténé és Géder János Bártfa utcai iskola. Június 29-én, 4 órakor: Pánczél Ferencné Frankel Leó u. 13. 6 órakor: dr. Mátrai László Erzsébet telepi kultúrház. Június 30-án, fél 7 órakor: Mendly Lajos István-akna, Bartók Kultúrotthon. Július 1-én, 4 órakor: dr. Kop­pányi ignácné Fürst Sándor u.~4. 5 órakor: Tavasz Lajosné Gábgr Városunk múltjából A Perczel utcát alaposan feldúlták a vízművek munká­sai, alig lehetett közlekedni rajta. Sok bosszúság közt azért akadt érdekes dolog is. Az árok 150 cm mély volt és nagyjában ebben a mélység­ben vált láthatóvá a város­háztól a Kazinczy utcáig egy havihegyi fehér mészkövek­ből épített út. Kötőanyaga fe­hér mészkőtörmelékből és ho­mokból kevert habarcs. Elvét­ve mosott triászkavics is lát­ható volt. Szélessége a két járdaszegély közt körülbelül 5—6 méter. Fölötte barna föld, a városház előtt két észak— dél irányú liászmárgából épí­tett fal romja. Az anyagot csak emberkéz hozhatta a havihegyi bányák­ból, nem víz sodorta törme­lék. Közelében a Lóránt-pa- lota előtt 30 centiméter mély­ségben volt a török vízveze­ték, a második számú Sebé­szeti Klinika előtt a török sander-vár a mai szinten, a Széchenyi téren az őstalaj 100—150 centiméter mélyen. Ezek alapján joggal lehet kö­vetkeztetni, hogy az út leg­később a magyar középkorból való, vagy ennél régebbi, min­denképpen a város története szempontjából fontos adat. Még hozzá lehet tenni, hogy az 1927. évi csatornaépítéskor itt talált vízvezeték 150 centi­méternél mélyebben kellett hogy legyen. Lehangoló, hogy az érdek­lődő csak kurta választ ka­pott a vezetőtől és Árpád apánk sírjára vonatkozó gú­nyos megjegyzést, öt a mi múltunk úgy látszik nem ér­dekli, minket, pécsieket an­nál inkább. Somogyi Géza Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1965. június 26-án (szombaton) du. 14 órától, 28-án (hétfőn) 'reggel 7 óráig a következő helyeken: í. kerület részére: Az új meszest körzeti orvosi ren­delőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére rendelés de. 9—10 és du. 15—16 óráig. (Szombaton du. is.) II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Tel.: 30-00. Járó betegek részére ren­delés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombaton du. is.) III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi ren­delőben. Tel.: 25-88. Járó bete­gek részére rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombaton du. is.) Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni, Áron u. 1., ifj. Haág Józsefné Kő­rös u. 9. 6 órakor: Bencze Béláné és Győző László Vasas, tanácski­rendeltség, Makra Antal István- akna, Bartók Kultúrotthon. Július 2-án, fél 6 órakor: dr. Ambrus Lászlóné Korvin Ottó u. 11. 6 órakor: Sülé György Sza- bolcsfalu, pártszervezet, Horváth József Dózsa György u. 13., Hor­váth Józsefné Táltos u. 14., dr. Nagykálózi Zoltán Felsővéjmház utcai iskola, Okos Jenő Vasas I. bányatelepi kultúrház. Július 3-án, 5 órakor: Beck An­tal Korvin Ottó u. 9. 6 órakor: Varga Kovács István Korvin Ottó u. 17. in. KERÜLET: Június 28-án, 5 órakor: Hódi Szilvesztemé Ybl Miklós u. 12. 6 órakor: Schmidt Károly Ság- vári Művelődési Ház, Szabolcsi Imre Türr I. utcai óvoda. Június 29-én, 4 órakor: Balato- ;iyi Dezső Tarr Imre u. 146. 5 órakor: Eiter István Hl. kér. ta­nács fszt. 13. dán Zsuzsanna, Nemes Zoltán, Csöndör Tünde, Müller György, Hartmann Brigitta. Győri Gyula, Lovász Andrea, Végh Tibor, Iszi Lívia, Bese Zsuzsanna, Csapó Ti­mea, Tóth Zsuzsanna, Széplaki Gyula, HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Mikolics József és Kovács Mar­git, Tóth József és Fábián Er­zsébet, Kartali István és Goada Márta, László Sándor és Hegyi Ilona, Perényi Antal és Krassói Erzsébet, Hegedűs Sándor és Ko­vács Magdolna, Kovács Ferenc és Várhelyi Éva. dr. Imhof Sándor és dr. Fata Mária, Cseh László és Vajdics Mária, Koncz József és Balogh Ilona, Kopeczky Tamás és Király Irén, Horváth László és Botos Mária, Kern Ferenc és Holota Klára. Nemes Mihály és Egervári Éva, Horváth József és Zimmermann Ibolya, Kincsei Imre és Braun Mária, Varga László és Wildhoffer Irén, Dri- nóczi János és Szárnyasi Éva. MEGHALTAK Horváth Józsefné sz. Nagy Ju­lianna, Lép János, Geift Margit, Körösztös Antal, Gadó Mihály Mátyásné sz. Búzás Mária, Ko­vács Pál, Kovács József, Kiss- Péter Györgyné sz. Rohán Ka­talin, Spahr Károly, Boros Já­nos, özv. Petkovics Istvánná sz. Szedlár Julianna, Gegeon René,. Forray Terézia, özv. Bédi And- rásné sz. Ottopál Katalin, özv. Kovács Sándorné sz. Nagy Gi­zella. özv. Czettl Miklósné sz. Bub- regh Hermina. Áramszünet — Áramszünet lesz június 14— 30-ig 7—16 óráig kisfeszültségű hálózat átépítése miatt, a Tettye u., Barátur u., Hegyalja u., Böck J. u., Kisboldogasszony u., Bos- nyák u., Karmelita köz és a. Szt. Vince u. által behatárolt terüle­ten. (x) A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. június 26-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Népi kincsek nyomában: Szent- ivánéji tüzek. — összeállítás. 18.00: Német nyelvű műsor: Zenés gratuláció kiváló termelő­szövetkezeti és gépállomási dolgozóknak. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Hallgatóink kérésére. 19.10: Dél-dunántúli híradó. Válasz a hallgatóknak. 19.30: Pécsi művészek albuma. I. rész: Bolla Tibor énekel. Közre­működik: Bárdos Anna, a 12. AKÖV férfikara, vezényel: Li­geti Andor, zongorán kísér: Bor- say Pál, a KISZÖV szimfonikus zenekara, vezényel: Horváth Gyula. II. rész: A Mecsek Mű­vészegyüttes ének- és zenekara. Vezényel: Hegyi József. Közben: A munkafegyelemről. A riporter: Somogyvári Valéria. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Bolond lány (este 7 órakor). Timár-bérlet. Tájszínház: Csókos asszony (este fél 8 órakor). Komió. MOZI: Park: Az öreg halász és a ten­ger (szv., szí., fél 5, fél 7, 9). Jó idő esetén az utolsó előadás a kertben. Petőfi: Az eltévedt ágyú (fél 5, fél 7, fél 9). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, Bábjáté­kos, 65/12. sz. világhíradó, Sára vidéken, Színház, Voronetz. (Elő­adások 11 órától 3 óráig folytató­lagosan). Gyárváros: így jöttem (szv.. 6). Zsolnay K. O.: Ha egyszer húsz év múlva (5, 7). Péosszabolcs: _-v Saint Tropez-i csendőr (szv., szí.. 5, 7). Mecsekalja: Szemet szemén (szv., 7). Vasas II.: Álmodozást U kora (szv., 7). Islenkit: Limonádé Joe (7). Mohács: Egy krumpli, két krumpli (szv., 6, 8). Szigetvár: Vadul vagy engedékenyen <szv,. 8). Siklós: Ne hagyd magad Pit­kin (szv., 8). Sellye: Rab Rábv (szv., 8). Harkány: Robin Hood új kalandjai (szv., szi., 7). Bere- mend: Az ifjúság édes madara (szv., szi., 8). Csak 18 éven felü­lieknek! Boly: Az éjszaka vii**«-* (szv., szi,, 8). Mágoc^: A csiüagok alatt (szv., fél 8). Pécsvárad: Dél­től hajnalig (sav., fél 8J. \ é

Next

/
Oldalképek
Tartalom