Dunántúli Napló, 1965. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-25 / 148. szám
1 m JÚNIUS 25. napló 3 Jövő héten kezdődik az aratás A tavalyinál jobb termést ígérnek a kalászosok Fontos feladat vár a rendrearató gépekre — Éjjeli ügyeletet tartanak aratás alatt a gépállomások Az aratás előtti utolsó közös megbeszélésüket tartották meg Bicsérden a járási tanácsok főagronómusai. A tanácskozáson rögtön elöljáróban leszögezték, hogy a nemrég megtartott határszemlék alapján gabona terméskilátásaink jobbak az előző évinél, s a kalászosokból megyei átlagban jó közepes termés várható. 34000 holdat elvert a jég Ez a megállapítás természetesen azokra a területekre érvényes, melyek semmiféle elemi kárt nem szenvedtek. Sajnos, 34 000 hold mezőgazdasági kultúrát elvert a jég, ebből 19 000 hold a szigetvári járásban van, a többi a siklósi és kisebb részt a pécsi járásban. Ezen belül kenyérgabonából 12 000 holdat, takarmánygabonából 6000 holdat ' ért jégverés. A jégkárt szenvedett kapások — cukorrépa, burgonya, kukorica — még rendbejöhetnek, de a gabonafélék jórészét ki kellett szántani, s az így megüresedett földbe rövidtenyészidejű növényeket vetnek a tsz-ek. A víz jelenleg 15 000 ka- tasztrális hold mezőgazdasági területet borít a megyében. Ebből 6000 hold rét, a többi szántóföld. Vízborítás miatt 1500 holdat egyáltalán nem lehetett elveni az idén. 138000 holdról kell betakarítani a termést Az idei aratás megszervezése komoly gondokat okoz. 125 700 holdról kell betakarítani a gabonát, 12 600 holdról pedig a borsót, repcét, bükkönyt és lucernát. Sok helyen egy-két nap múlva aratható az őszi árpa, és a hét végén elszórtan meg is indul a munka, de a jövő héten az egész megyében megkezdődik az aratás. A meteorológiai előrejelzések szerint az egész nyár a szokásosnál csapadékosabb lesz, így munkatorlódásra kell számítani. Hogy ez minél kisebb legyen, az aratási munkát szét kell húzni. Az árpa érésével nem kell megvárni a teljes érést, és ebben van nagy szerepük a rendre aratóknak, a kétmenetes aratásnak. A 18—20 centis tarlóra fektetett árparendekben csak kisebb kárt tehet az időjárás. A gyomos búzákban is nagy szerepe van a rendrearatás- nak. A tanácskozás résztvevői abban is egyetértettek, hogy az aratási körzeti terveket nem szabad mereven kezelni, tehát amelyik tsz-ben még nem érett be a gabona, onnan át kell csoportosítani a gépeket, kombájnokat oda, ahol már égetően sürgős az aratás. Az idei aratást már 91,7 százalékban gépekkel lehet elvégezni. A gépek átirányítását a járási tanácsok és a gépállomások közösen végzik. Minden tsz maga állítja elő vetőmagját Az eddiginél több figyelmet kell szentelni a borsó betakarításának, amely egybe esik a gabonaaratással. Magborsóból komoly exportkötelezettségeik vannak a baranyai tsz-eknek, törött szemű zsizsiktelenítésen át nem esett borsót külföldön nem vesznek át. A szemtörés megakadályozására 40 gabona- kombájnt ezekben a napokban szerelnek fel gumiverőlécekkel. A borsó zsizsiktele- nítésére új eljárást vezetett be a Vetőmagtermeltető Vállalat, az úgynevezett metilbromidos eljárást, melyhez nem szükséges költséges gázkamrákat építeni, mert a zsizsiktelenítés műanyagfóliás borítással is megoldható. A Vetőmagfelügyelőség szakemberei határszemléken Vizsgálják meg azokat a gabonatáblákat, melyeken a termelő- szövetkezetek — idén első ízben — saját részükre állítják elő másodfokú szaporításból a gabona vetőmagot. A cél az, hogy a jövőben minden termelőszövetkezet maga állítsa elő saját szükségletére a vetőmagját. Tavaly 600 vagon vetőmagot kaptak — harmadfokú szaporításból — a baranyai tsz-ek. Ilyen nagy tömegű vetőmag megmozgatása, szállítása súlyos — és felesleges — tehertétel az államnak. Az új módszer szerint csak négyévenként kapnak másodfokú szaporításra vetőmagot a tsz-ek s magvaik felújítását saját maguk végzik. A módszert fokozatosan vezetik be a megyében. Csíraképességi vizsgálatok A tavaly első ízben alkalmazott és jól bevált csíraképességi vizsgálatot ezúttal is a megyei Vetőmagfelügyelőség végzi a tsz-ek részére a gyors, úgynevezett TTC-s módszerrel. Most készülnek a szabvány mintazacskók. A mintavételt a tavalyi gyakorlattól eltérően ebben az évben nem a tsz-ek, hanem a járási tanács megbízottja végzi. A mintánál ezúttal az sem számít, ha nyers — tehát nem tisztított — terményből veszik, hisz az életképességvizsgálaton dől el, hogy a tételt érdemes-e vetőmag céljára tisztítani. Az idei aratás új vonása lesz, hogy egész aratási idényben nemcsak állandó nappali, de állandó éjjeli ügyeletet is tartanak a gépállomások. Az éjjeli ügyelet célja a munka közben előforduló géphibák gyors kijavítása. Az ügyeletes azonnal kapcsolatba lép a mozgó műhelykocsival, amely gyorsan a helyszínre érkezik és reggel zavartalanul folyhat a munka tovább. A kertvárosi KISZ-lakóteleptől a város felé eső részén készül az új vásártér. Jelenleg a bekötő kövesutat csinálják és az egész vásárteret feltöltik, hogy egyenletes, sima legyen. Halálos üzemi baleset A komlói Béta-aknán keddről szerdára virradó éjszaka omlás történt. A II. szinten lévő 19/a telepi féltésben dolgozott a 7-es számú frontfejtés! brigád. Éjjel fél tizenkettőkor hirtelen omlás következett, amely Palkó Pál csillést maga alá temette. egyik társát pedig köny- nyebben megsebesítette. A frontfejtés dolgozó: zon- nal Palkó Pál segú égére siettek, de már nem tudtáx életét megmenteni, a brigád csillése a helyszínen meghalt. Palkó Pál 37 éves volt. két gyermek édesama. Az omlás körülményeinek kivizsgálására a Kerületi Bányaműszaki Felügyelő" g képviselői a helyszínre érkeztek. Kié legyen az ötvenkét lakás? A III. kerületi tanács vb- termében ülést tart a lakás- elosztó társadalmi bizottság. Az asztalok mellett tizen ülnek: két építész, két háztartásbeli, egy katonatiszt, egy röntgenszakorvos, egy pedagógus, egy jogász, egy osztályvezető és egy főelőadó. Előttük a több mint százötven gondosan kitöltött nyomtatvány, szinte vakít a neon- fényben. SZÁZÖTVEN JAVASLAT A lakáselosztó társadalmi bizottságot 1963-ban hozták létre. Az üzemek, vállalatok és intézmények képviselőiből állították össze ezt a testüle- I tét. Azóta évente kétszer-háSzázhét aláírással Százhét aláírással panaszlevelet hozott be a szerkesztőségbe Győr Sándor Pécs, Petőfi utca 50. szám alatti lakos. A panaszukat a III. kerületi tanács illetékes szerveihez is eljuttatták, s nem először már. Mi a lényeg? A Madách Imre utca 10. szám alatt lévő Pécsi Cipész Szövetkezet a bőrhulladékot ott a helyszínen égeti el: ettől bűzlik a környék levegője. A levélben így írnak: „Megengedhetetlen, hogy nap, mint nap szennyezzék a levegőt az elégetett bőrhulladékkal. A lakásokba be- áramlik a kellemetlen és az egészségre ártalmas bőrszag. Ha a szövetkezet minden áron égetéssel kívánja megsemmisíteni a bőrhulladékot, akkor a tanács jelöljön ki számukra a lakott területtől távol eső helyet, ahol nem szennyezik a lakók levegőjét...” Ezzel a javaslattal teljes mértékben egyetértünk. (gi) A GÁTAKON Zik. a gépkocsivezetők meleg- étel-ellátásáról nem gondoskodtak. Ki tudja, miért nem? Megkapják a napidíjat, harmincegy forintot, hideg élelmet vásárolhatnak érte. Ha találnak valahol boltot; pontosabban, ha van rá idejük. Csak egészen hozzávetőleges számítás szerint az árvízvédelem költsége itt a mohácsi szakaszon meghaladja a másfél millió forintot naponta. Roppant nagy összeg. De a teherkocsik vezetőinek napi egy tál meleg étel költsége azért talán még beleférne ebbe az összegbe. A katonák ellátása jó és pontos időben történik. Csajkákból ebédelnek. a civil sofőrök meg he- verésznek a kocsi árnyékában ebédidő alatt és sajtot eszegetnek ... ÁTLÉPEK egy másik teherkocsira. Szőke, jókedélyű fiú a sofőr. Hódmezővásárhelyről jött a 10-es AKÖV-től. Fehér Pálnak hívják. — Nagyon gyönyörű vidék ez — mondja őszintén ámuldozva. — Csak ez a nagy víz elszomorító.- — Két hete érkezett szintén? — Körülbelül. Pontosan nem is tudom, még azt sem, hogy ma milyen nap van. Ténv^n. mi van máma? — Ki maradt otthon? — Feleségem. De itt volt ám! Arca felderül, sapkáját a szemére húzza. — Eljött utánam, képzelje, megtalált ebben a nagy forgatagban. Csuda rendes kis asszony. — örült az asszonyka is, mi? — Persze. Mindjárt érdeklődött, hogy nem veszélyes munka-e ez? Mondtam neki, veszélyes a fenét. Azt is mondtam neki, hogy alig kell dolgozni, sokat pihenek, jó az ellátás. — Miért lódított neki? Elikomolyodik: — Minek aggódjon? Ismét torlódás jelentkezik. Állunk vagy tíz percet. Egy idős, sovány arcú asszony letérdel a töltés szélén, a kerek füleskosár tetejéről lehámozza a fehér kendőt. Apró kis csibék csipognak, ágaskodnak a kibélelt kosárból. Az asszony' tenyerével vizet locsol rájuk. — Hogy kerül ide, néni? — kérdem.----Visszajöttem a csibékért. M ár ki vagyunk telepítve, de a csibék miatt visszajöttem... EGY MEZÍTLÁBAS ÖREG paraszt talpas boros poharat szed elő a bátyúból és belemeríti a Dunába, iszik. A sofőr odakiált neki az ülésről; — Tisztán jobb vagy szódával? Az öreg elneveti magát. — Jó ez, csak egy kicsit „ájnslagos”. Megpihen a kocsi árnyéka- . ban egy szalmakalapos idős férfi is, szintén bátyúval. Meg | egy nagy. öreg faliórával. Zsebkendővel törli nyakát, í benyúl az ing alá, mellét is törli. Kandafokról jön, kitelepítették korábban, de az óra ott maradt, ezért jött. — Hat esztendeje vettem itt ezt a kis házat. Ültettem gyümölcsfákat, némelyik az idén hozná a termést, de nem lesz belőle semmi, vízben állanak mind. A ház sem ér sokat, vertfalú ház, de mégis, nagyon szép lenne itt minden ... — Elviszem papa, üljön föl! — Megyek gyalog. Hátára veszi az órát és megyen a kocsikaravén mellett a töltésen. Fehér Pál elgondolkozva néz utána. — Ez a legrosszabb. Szegény emberek. A kitelepítésnél is fuvaroztam, nehezen hagyják el a házukat. Mindig visszaszaladnak valamiért. némelyik még a szöget is kihúzta a falból. — Indulás! A KIÁLTÁS élőiről jön, megindul a karaván. Katonák csoportjai mellett megyünk el, ők a buzgárokat rakják körül homokzsákokkal, a zsákokat pedig hajók. Illetve uszályok szállítják egészen a töltésig. Leszállók a kocsiról, „Mindig visszaszaladtak valamiért, némelyik még a szöget is kihúzta a falból...” Fehér Pali int a vezetőfülkéből: — Ha Vásárhelyen jár, keressen meg! Ha tudja nélkülözni a Dunát... Ravaszkásan hunyorít a szemével. Rab Ferenc romszor összejönnek, hogy i beérkezett kérelmek és jelen tések alapján a rendelkezésre álló lakásokat a legjobban rászorulók között szétosszák. A mostani ülés 52 lakás sorsa felett dönt. A tanácshoz benyújtott kérelmek alapján a társadalmi bizottság tagjaiból alakított szakcsoportok már hónapok óta helyszíni felméréseket végérték. Egy csoport — műszaki és építész szakemberek — az életveszélyesnek minősített lakásokat járta végig. Eigy másik a tbc-s betegek körülményeit vizsgálta. A harmadik a nagycsaládosokat és rendkívül rossz körülmények között élőket kereste fel. A lakáselosztó bizottság elsőnek az életveszélyes körülmények között élők helyzetén köteles javítani. Drávavölgyi Valér, a Pécsi Tervező Vállalat munkatársa ismerteti a helyszíni vizsgálat tapasztalatait. „Sápi Istvánná, Kóczián u. 9. Háromszor három méteres helyiségben él négy gyermekével. A legnagyobb tízéves, a legkisebb 3 hónapos. A szoba nedves, az épület állapota tűrhetetlen”. „Nagy Béláné. Alátámasztott födémszerkezetű, nedves, vályogból épült, fűthetetlen helyiség. öten lakják KÉTEZER LAKÁSKÉRELEM A III. kerületi tanácshoz több mint kétezer lakáskérelem érkezett; albérletben és szülőknél megszoruló fiatalok, vidékről betelepültek és nép- gazdasági érdekből Pécsre köl tözöttek kopogtatnak nap mint nap a lakásügyi főelőadó ajtaján. Van, aki sír, van, aki káromkodik, mindenki a saját baját érzi a legnagyobbnak, pedig több százan élnek ma még a városban olyan körülmények között, amelyek emberhez méltatlanok. Drávavölgyi Valér a műszaki szakember pontosságával ismerteti a tényeket, félreértés és félrevezetés itt nem fordulhat elő. Szinte minden évben akad pár vállalkozó szellemű ember, aki élet- veszélyes lakáskörülményeire hivatkozva adja be kérelmét, olyan is akadt, aki készakarva rongálta meg lakását, de mindennek semmi értelme. Az építészekből álló csoport jelentése alapján végül is a bizottság tizennégy nevet jegyez fel, ami azt jelenti, hogy ők kapnak elsőnek lakást, még ebben az évben. FERTŐZŐ TÜDŐBETEGEK Következik a tbc-s betegek lakáshelyzetéről szóló jelentés. A helyszíni ellenőrzéseket dr. Csere Tibor vezette. A hivatalos kérdőívek mellett egész köteg egyéni feljegyzést is készített, mindenkit személyesen ismer. A kormány határozata értelmében 1965-ben meg kell oldani a fertőző tbc-s betegek lakáshelyzetét. A jövő évben ez a kategória már nem szerepel a soronkívüli ügyek között. helyette a rendkívüli rossz körülményedé között élők és fiatal házasok problémája kerül előtérbe. A szakcsoport 49 beteget látogatott meg. Közülük néhá- nyan már meggyógyultak. „Schnitzer János. Kétoldali kaverna. Fertőző. Lakása istállóból átalakított, földes, fűt- hetetlen, nedves helyiség.. „Mecseki Mátyás, Petőfi utca. Egy szobában öten élnek, i 1950 óta beteg. Operálták le jelenleg is fertőző. Ugyanebben a szobában kénytelenek lenni a gyermekei is: az egyik tízéves, a másik nyolc...’ Minden kérdőív egy tragédia. A bizottság dönt: 12 fertőző tbc-s az idei keretből kapjon lakást. NAGYCSALÁDOSO K Az ötvenkét lakásból tehóit gazdára talált 26. S még hátra vannak a nagycsaládosok ea_ rendkívül rossz körülmények között élők! A három ellenőrző csoport összesen 107 ne- lyen végzett vizsgálatot. Patar- csics Mátyás sörgyári művezető, Szeri Béla százados és Somogyi Jánosné háztartásbeli ismerteti a helyszíni vizsgálat eredményeit. Kónyi Ferenc bányász hat gyermekével 1951 óta egy hi. degpadlós előszoba-félében él. A bizottság tarthatatlannak találja a körülményeket, javasolja a lakás kiutalását Felvetődik azonban a kérdés: hogyhogy a tröszt, mely évense jóval több lakást oszt el, mint a III. kerület, eddig még nem figyelt fel erre? A rendkívül rossz körülmények között élő családok vizsgálata sok érdekes tapasztalatot hozott. Egy falusi család például 10 gyermekkel vágott neki a teljes bizonytalanságnak, csak azért, hogy városba kerüljenek. A bizottság, — most a gyermekekre való tekintettel — kiutalja a lakást, de ez a szülői magaviselet mindenképpen elítélendő. A Pandúr-család ugyancsak tíz gyermekkel él egy szoba- konyhás lakásban. Az ágyak olyan szorosan állnak egymás mellett, hogy a legbelső csak a többieken keresztül közelít, hető meg. Egres Béla kétgyermekes családjával egy pincében él. Az ablak alacsonyabban van, mint az utca szintje, a csapadékvíz rendszeresen elönti. Ugyanakkor a „lakáson” halad át a gázvezeték, állandó a gázszag. mindezt tetézi, hogy nedves és fűthetetlen ,.. A HATÁROZAT Délután kettőkor kezdődött az értekezlet, s most este fél nyolc van. A kérdőívek sorra- vándoroltak az asztal fölött. A 107 rendkívüli rossz körülmények között élő családból 26-ot felvesznek a listára. A jegyzőkönyvvezető rögzíti a bizottság határozatát, s ezzel vége is az értekezletnek. A tíz ember azonban nem mozdul. Nézik a megmaradt íveket: ójuk vajon mikor terül «or? Békés San j
