Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-12 / 110. szám
1965. MÁJUS 12. napló § Emberhez illően! Villanyszerelők dolgoztak körzetünkben. A tetőkön levő tartórudakat és huzalokat cserélték. Nehéz és veszélyes munkát végeztek. Ennek ellenére többnyire vidáman, füttyszó mellett dolgoztak. Jó volt látni, hogy jókedvvel dolgoztak. Bár hangjuk beharsogta az utcát és olykor nem éppen szalonképes szavakat is hal" lőttünk tőlük, senkisem haragudott rájuk. Ámde nem tartott sokáig ez a békés hangulat és jött a kiábrándulás. Valami nézeteltérés támadt a munkások és egy lakó között. Az ingerült szerelők nem válogattak a szavakban és néhány percen belül a sértegetéseknek és nyomdafestéket nem 'tűrő trágár kifejezéseknek özöne zúdult a tetőkről az utcára. Bár máskor is tanúja voltam már ilyen kiábrándító jeleneteknek, mégis megdöbbenve kérdeztem: a mi neveltjeink ezek a fiatalembe- nek. akikből annyira hiányzik a műveltség, a jóízlés, hogy indulatukban megfeledkeznek a társas együttélés, legelemibb szabályairól is? Nem gondolnak ezek arra, hány gyermeknek lelkét fertőzik meg ocs- mány beszédükkel és hány ember rokonszenvét vesztik el ezzel a viselkedésükkel? Nem általánosítok. Tudom, hogy nem mindenki ilyen. Sajnos azonban tény az, hogy igen jelentős azoknak a száma, akik ebbe a kategóriába tartoznak. Hiszen már-már oda jutunk, hogv nem lehet nyilvános helyeken folyó munkák mellett elmenni úgy, hogy az előbb mondottakat ne tapasztalná az ember. Szinte járványszerű már a trágár szavak használata nemcsak ilyen helyeken, de még irodákban, hivatalokban és hasonlókban is. Aggasztó jelenség ez, amelyre fel kell figyelnie mindenkinek, aki igényt tart még arra, hogy kultórlénynek legyen nevezhető. Mert, mit ér az, ha tudunk pompás épületeket emelni, tudunk nagyszerű gépeket gyártani, az irodalomban és művészetekben kiválót alkotni, ugyanakkor azonban sokszor emberhez nem méltó módon viselkedünk. Úgy vélem, sokan fognak nekem igazat adni abban, hogy tenni kell valamit e kóros tünet megszüntetéséért. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy ez így van, és hogy ezen nem lehet változtatni! Társadalmunk nagy többsége igényli a kulturáltságot életünk minden vonatkozásában és elítéli azt a magatartást, amit egy kisebbség ezen a téren tanúsít. A háborút követő újjáépítés éveiben minden erőt az ország gazdasági erejének fokozására kellett fordítani és a kevésbé fontos dolgokra nem jutott idő. Azóta azonban sok esz* tendő telt el és elértünk a fejlődésnek ahhoz a szakaszához, hogy a társas együttélés finomabbá, kellemesebbé tételére is törekedjünk. Ahogy ma már senki sem megy utcai ruhában bálba, hanem a helyhez illő ruhát vesz fel, — ugyanúgy modorunk sem lehet már akármilyen, hanem művelt emberhez méltóan kell mindnyájunknak viselkedni! Fel kell tehát venni a harcot a jóízlést sértő, emberhez nem méltó, visszataszító jelenségekkel szemben! Meg kell találni a módját annak, hogy helyes útra vezessük az eltéve- lyedetteket! Szeretném, ha azok, akiket ez a kérdés érdekel, kifejezést adnának véleményüknek és javaslatokat tennének az illetékesekhez a megoldás módjaira vonatkozólag. Ilyen ösz- szefogással társadalmunk itt is el fogja érni azt az eredményt, amit a felszabadulásit követő húsz évnek erőfeszítése, jószándéka és igyekezete életünknek oly sok más területén alkotott. Somfai Andor . Levelek a „Családi ügy?" című cikkünkre Végre az első reménysugár! örültem az április 25-i Dunántúli Naplóban megjelent „Családi ügy?’' című cikknek. Ez a két szó hányszor hang-, zott el! — ha valaki szóvá tette egyes családok rendellenes életét. Az én férjem is — nem egyszer brutálisan viselkedett. De mit tehettem? Nem mertem senki segítségét sem kérni, — hiszen nem ismertem Szabadna pár sort még ?... Tudom, hogy városunknak csak egyetlen napilapja van, a Dunántúli Napló, így a művészeti rovat nem törekedhet kritikáiban korántsem teljességre, mégis úgy érzem, hogy az április 28-i, szerda esti koncertet nem méltathatjuk csupán nyolc-tíz megemlékező sorral. Az alig egy esztendeje alakult Pécsi Fúvósötös, a koncert-látogató közönség előtt, e rövid idő alatt is fogalommá nőtt. Bár az együttes két tagja is kicserélődött (Kircsi László — oboa — helyett Edőcs János, Salamon Károly — kiirt — . helyett Herbert György), ami megnehezíti úgy a repertoire bővíttetését, mint az egységessé kovácsolódást, mégis úgy érzem, ez a koncert volt minden eddigi fellépésük betetőzése. A Pécsi Fúvósötös olyan fokon nyújt élményt, ahol nem „öt fúvós” játszik, hanem a hangszerek megszűnnek hangszer lenni és zenévé válnak! Emellett koncertjeiken alig vagy szinte soha nem hallott szerzőkkel ismertetik meg a hallgatóságot. Mindez csak nagyon kitartó, fáradságos munkával és a zene alázatos szeretetével érhető el. Vgy, ahogy — a nagy egyéni elfoglaltságuk ellenére is —> a Pécsi Fúvósötös csinálja. Hevesi András Munkácsy M. u. IS. sz. a törvényes rendelkezéseket. A cikk után most már van lehetőség amit megismertem. Élni fogok vele. A magam és a gyermekek érdekében. Cikküket köszönöm mindazok nevében, akik hasonló helyzetben sínylődnek. K. I.-né, Pécs. * „Családi ügy?” című cikkük elgondolkoztatott. Szomorú esetekét sóról fel a cikk írója, — sajnos -mi is sokat látunk ehhez hasonlókat. De van a dolognak egy másik oldala is, mégpedig: néha a férj — nem iszákos — a feleség viselkedése miatt durvává válik. Konkrét példát írok. Ez év márciusában síró anya, elkeseredett apa állt a bíróság előtt. Válnak. Három gyermekük van. A válás után - a gyermekeket az anyánál helyezik el. Hiába kéri az apa a gyermekeket, hiába igyekszik bizonygatni, hogy az anya nem képes a 3 gyermek nevelésére. Szava nem talál meg hallgatást. Elegendő a feleség véleménye!? Kérdezem: nem bizonyítja-e ez az eset. hogy oka volt a férjnek az elkeseredésre. Az apa azóta megnősült, rendezte családi életét. Munkahelyén megbecsülik. Szeretne legalább két gyermeke neveléséről a? új családi otthonban gondoskodni. De ha az anya ragaszkodik a gyerekekhez — semmit sem tehet? F. E.-né, Pécs. Fél évvei ezelőtt még ürességtől kongó terem volt a sárháti kultúrház. A megyei és városi tanács, de különösen a sárháti Uj Ut Termelőszövetkezet erkölcsi és anyagi támogatásával, azonkívül a lelkes sárháti társadalmi vezetőség fáradságos munkájával ma már új bútorok, függönyök és barátságos környezet várja a vendégeket. (Amennyiben az anya elhanyagolja gyermekei nevelését, az apa kérheti en nek felülvizsgálatát és újabb bírósági döntést). A szerk. Engedjék meg, hogy a Dunántúli Napló április 25-i számában megjelent „Családi ügy?” című cikkhez hozzászóljak. Szinte érthetetlennek tűnik a cikkben foglaltak és a saját tapasztalatom. Körülbelül 10 éve a cikkben vázoltak szerint zajlik nálunk is a „családi élet”. Férjemnek már egy-két pohár sör is megárt. Három kiskorú gyermekünk már szinte közönyösek az élethez, idegileg sem állnak a legjobban. De bárhova fordultain, — sok segítséget nem kaptam. Az iskola igazgatósága felfigyelt életünkre, Ők segítettek nekünk. Ellenben számos más szerv — nem sokat tett a kérésünkre. Sz. K.-né Pécs (A cikk éppen ilyen esetek miatt íródott. Az új BTK megjelenése előtt valóban kevés lehetőség volt arra, hogy hivatalos, vagy társadalmi szervek a „családi ügybe” — is beavatkozzanak, ha ez szükséges. Az új BTK most már erre is lehetőséget nyújt.) Különösen sokat lendített a kultúrotthon életén a helyi kultúrgárda tevékenysége. A mintegy negyven műkedvelő ugyanis hosszú hónapokon keresztül gyakorolta bemutatkozó műsorát. A próbák fáradságainak meg lett az eredménye. A közelmúltban zsúfolt nézőtér előtt mutatta be a sárháti kultúrcsoport két és fél órás műsorát. A népviseletbe öltözött menyecskék és férfiak dörgő tapsot arattak, amikor a régi sárháti lakodalmi táncokat és szokásokat elevenítették fel. A kultúrgárda és a műsor szervezői Becker Lajosné kultúrotthon-igazgató és Becker Lajos iskolaigazgató voltak. Fáradságot nem ismerő munkájukat megérdemelt siker koronázta. Papp János tsz-elnök, Sárhát Sétatéri vízesések??? Városunkba végre megérkeztek a tavasz első hírnökei: a sétatéri vízesések békái. Brekegésükkel kedves falusi hangulatot keltenek városunk kelldi közép n, légnagyob idegenforgalmi látványosságunk: a négytornyú Székesegyház előtt. Az idegenek fejüket törve találgatják, vajon mi célból létesültek ezen piszkos vizű, kövekkel és egyéb hulladékkal teledobált medencék. Nem fogják kitalálni, mert mi gondosan vigyázunk arra, hogy ott — az eredeti célnak megfelelően — vízesés ne legyen. De talán a vízesések tervezői megbocsátanának* ha a medencéket kevés költséggel, annál több jó ízléssel és egy kis gondossággal parkosítanák: szép virágos kertekké varázsolnák, DB. PUSKÁS ÖDÖN Újjávarázsolt művelődési házban jó kultúrgárda Ifjúsági hangverseny Mohácson A Bartók Béla Művelődési Há zban hétfő délután az ifjúsági hangversenysorozat IV ™,ő- adását tartották meg a pécsi KISZÖV szimfonikus zenekar inak vendégszerepléséve: V műsoron, melyet Horváth Gyű la vezényelt, Mozart-, Bach-, Haydn-művck szerepeltel:. \ közönség meleg ünneplésben részesítette a klarinét-, zongora- és gordonka-széliből t. (Bradits József) MÁJUS 28—29: Tudományos ankét a kommunista szakemberképzésről Felhívás a Ju «oszláviália utazókhoz! A Pécsi Tanárképző Főiskola a felszabadulás huszadik évfordulója tiszteletére rendezett programsorozata keretében május 28-án és 29-én tudományos ankétot rendez. A főiskola dísztermében megrendezendő ankéton a kommunista szakemberképzés pedagógiai és lélektani problémáiról tárgyalnak. A kétnapos gazdag programot Márk Bertalan főiskolai igazgató nyitja meg május 28-án délelőtt 9 órakor. Az első tudományos előadást dr. Kelemen László tanszékvezető főiskolai tanár, a pszichológiai tudományok doktora tartja „A kommunista szakemberképzés pszichológiai problémái’' címmel. Majd dr. Temesi Mihály főiskolai tanár, a magyar nyelvtudományi tanszék vezető jének előadása következik, Miről ír a Jelenkor májusi száma? A folyóirat gazdag szépirodalmi részében többek között Bede Anna, Demény Ottó, Pá- kolitz István és Takács Tibor újabb verseit olvashatjuk. Elbeszélésekkel .Borsos József, Fábián Zoltán és Simon Envil jelentkezett. A Húsz év című novait közli Csuka Zoltán felszabadulási emlékezésének második részét s Benke Józsefnek a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet történetéről írott dolgozatának befejezését. A képzőművészeti témakörben Hárs Éva tanulmánya meUettt And- rássy Kurta János, a kiváló szobrászművész írt illusztrációkkal kísért érdekes műhelytanulmányt. melynek címe: „A magyar nyelvi tanszék szerepe a kommunista tanárképzésben." A? első napi ülés elnöke dr. Szántó Károly tanszékvezető főiskolai docens lesz. Délután Vajó Péter, a KISZ központi bizottságának titkára felsőoktatási intézményeink KISZ- szervezeteinek a kommunista szakemberképzésben való feladatáról beszél. Gergely János főiskolai adjunktus, a Pécsi Tanárképző Főiskola KISZ tanácsadó tanári kabinetjének vezetője pedig „Az új követelményrendszer szerepe a KISZ életében” címmel tart előadást. A vitában felszólal majd Hevét László, a Szegedi József Attila Tudományegyetem KISZ végrehajtó bizottságának titkára. Az ankét második napján dr. Kolta Ferenc, tanszékvezető főiskolai tanár lesz az üléselnök. A délelőtti program szerint dr. Gordos István tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást „A kollégiumok szerepe a kommunista szakemberképzésben” címmel. Ennek vitájában felszólal Hajdú Miklós tanár, a Pécsi Tanárképző Főiskola kollégiumának igazgatója. A május 29-i program szerint a két délutáni előadást dr. Szántó Károly tanszékvezető főiskolai docens és Főcze Lajos, a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ vb-titkára tartja „A szak- és általános műveltség aránya kialakításának problémája”, illetőleg „A szakma korszerű színvonalon történő elsajátítása segítésének, valamint a kötelességérzet és hivatástudat elmélyítésének kérdései egyetemünkön” címmel. A Jugoszláviába történő utazásokkal kapcsolatban igen nagy nehézséget okoz a vasúti menetjegyek kiszolgáltatása, az utazáshoz használt vonatok indulása előtt. Ezen ok miatt az utasok sok kellemetlenségnek teszik ki magukat. Ennek elkerülése érdekében felhívjuk az utazni kívánók figyelmét, hogy menetjegyeiket már az elutazásuk előtt 4—5 nappal, de legkésőbb az utazásuk előtti napon váltsák meg az IBUSZ pécsi irodájában vagy pedig Pécs, Mohács, illetve Magyar- bóly állomáson. A vonatkozó rendeletek szerint menetjegyet csak a vaj-.ri dasági állomásokra lehet ki- q szolgáltatni. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy Magyar- bóly állomásról a legközelebbi vajdasági állomás Zombor. E viszonylatra a menettérti jegy ára gyorsvonat II. osztályára 115.10 Ft. A menetjegyeket feltétlenül menettérti útra kérjük megváltani, mert visszútban a nemzetközi elszámolások ugyancsak megoldhatatlan feladatok elé állítják a jugoszláv vasútállomásokat, mely a visszútban utazni kívánó utasok részére további kellemetlenséget okoz. HALÁLOZÁS r*16 szívvel tudatjuk, hogv felejthetetlen drága Jó Hűnk. édesapám, testvérem, kedves rokon, ZARACSI LÁSZLÓ 39 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Május 11-én 4 órakor kísérjük utolsó útjára. A gyászoló család. köszönetnyilvánítás Nagy fájdalmunkban nyilvánított részvétért, koszorúkért, virágokért őszinte köszönetünket nyilvánítjuk. Gallisch Jenöné hozzátartozói. SZÍNHÁZ I Mm A hónapóklkal korábban indult ifjúsági irodalmi vitához az új számban Harsányt István és Bauer Tibomé szófL hozzá. Az irodalmi tanulmányok, kritikák sorában figyelemre méltó Hegedűs András Juhász Gyuláról, Sós Endre Sebestyén Károlyról és Várö- czi Zsuzsa Váci Mihály ver- sesiköteféről szóló írása. ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT vagy ÉPÍTÉSZTECHNIKUST MŰSZAKI ELLENŐRI MUNKAKÖRBE azonnali belépéssel felveszünk. Magyar Állami Pince- gazdaság Alföldi Üzeme, Kecskemét, Katona József tér 2. A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1955. május 12-1, szerdal műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Utón Baranyában. — összeállítás. — A tartalomból: Útközben Jegyeztük fel. — Az éjjeliőr. — Dallamok szárnyán. — Jelentés a földekről. — Dalok a Dunáról. — Népi kincsék nyomában. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor, — összeállítás. Slágerkoktél. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére ... Közben: 1. A Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportjának élőadássorozata. Fényes Miklós: Kelemen József Pécs történeti feljegyzéséről. s. A Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Közegészségtani Intézetének előadás- sorozata. Dr. Kienle Ernő: Az Irodai dolgozók egészséges életmódja. 19.15: Dél-dunántüli híradó. 19.30: Könnyű zene pécsi énekesek és együttesek műsorából. 9.45: Sporthíradő. 19.59: Műsorismertetés. 10.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Csőkos asszony (7 órakor). Bajor-bérlet. ZENE: Liszt-terem: Korunk kamarazenéje. IL hangverseny (fél 8 órakor). MOZI: Park: Limonádé Joe (szv., szi., 1, 6, 8). Petőfi: KI volt dr. Sorge? (szv., fél 4. negyed 7, 9). Kossuth: Matróz a rakétában (szv., 4, 6, 8). Híradó Mozi (a Park filmszínházban): Magyar híradó, zárt osztály, Autőkór, Peti és a Marslakók, 65/2. sz. Ifjúsági híradó, Magyar gyógynövények, 65/2. sporthíradó. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Zsolnay: Minden megtörténhet (szí., 5, 7). Meszes: A matador (szv., 6). Sásd: Húsz óra (szv., fél 8). Sellye: Mit csinált felséged 3 5-ig? (szv., szí., 7). Csak 18 éven felülieknek: Harkány: Elcsábítva és elhagyatva (szv., 7). Be- remend: Gól büntetésből (szí.. 8). Mágocs: Álmodozások kora (szv 7). Pécsvárad: 2x2 néha 5 (szi., fél 8). * 4
