Dunántúli Napló, 1965. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

1965. MA,ItrS 36. napló 3 Demokrácia és fegyelem Á demokrácia — a népsza­badság, a népjog eszméje az ókortól napjainking vörös vo­nal az emberiség történelmén. A nép harcolt érte a felvilá­gosultakkal együtt. Küzdött ellene egyeduralkodó, császár, egyház és király, önkényura­lom és gyilkos diktatúra. A folyamatot megállítani nem lehetett. Legfeljebb erőszak­kal lassítani, háttérbe szoríta­ni, hogy azután társadalmi követelésként, robbanással lök je előre a fejlődést. A demok­rácia kirakta történelmi ha­tárköveit az ókori demokrá­ciától a polgári és burzsoá demokrácián át napjainkig a szocialista demokráciáig. El­képzelni is nehéz, hogy meny­nyi áldozatba került, hogy el­juthattunk napjainkig, ami­kor elmondhatjuk, hogy két­féle demokráciát ismerünk: a burzsoáziáét és a szocialista demokráciát. Életünk természetes velejárója A demokrácia érvényesülé­sének megszámlálhatatlanul széles a skálája Ha csak új­korunkat tekintjük, akkor sem tudjuk könnyen felmér­ni, hogy milyen messze a tá­volság attól, hogy a Szajna hídja alatt mindenkinek joga van aludni, addig, hogy a nép választja vezetőit és megköve­teli, hogy érdekeiknek meg­felelően tevékenykedjenek, el­lenőrzi őket. Időnként a törté­nelmi messzeség miatt, meg­csodáljuk az ókori demokrá­ciákat, — de hogyan csodál­nának ők bennünket? Igaz, valamikor megszüle­tett a demokrácia, de ne men­jünk ilyen messze. Napjaink­ban ig bámulnak bennünket felvilágosultabb nyugati kor­társaink. Mindig azt kutat­ják: „Igaz-e, hogy itt a nép uralkodik és annak van jo­ga?” Ebben a témakörben tallózik minden ellenfelünk, csikóstokányos érdeklődőnk, álmatag turistánk. Érdeklő­désük részünkről eredmény­nyel zárul. Mr. Gregory Mac­Donald, a BBC tekintélyes, külföldi adásainak szerkesztő­je is ebben a témakörben kutatott Pécsett jártában. Hó­napokkal ezelőtt történt láto­gatása, de elég frissen írta meg tapasztalatait, vélemé­nyét: „Az anyagi lehetőségek egyelőre kisebbek, mint ná­lunk, de a demokrácia a nép szintjén több mint itt, ez utóbbi fejlődik és ebből jön ki majd az anyagi többség”. Ennek az úrnak igaza ván! Itthon pedig akadnak, akik keresik a demokráciát. Fur­csa, de amikor élnek benne és vele, akkor eszükbe sem jut, hogy lám, ez a szocialista demokrácia. Pedig életkörül­ményeikben ott van minden nap. Megérthető, hogy termé­szetesnek tartják, magától ér­tetődő, hogy az emberi élet természetes velejárójának te­kintik. Ez felmérhetetlenül nagy politikai hatalom. Ezen á hatalmon nőttek fel mind­azok, akik a néppel a népért küzdenek, dolgoznak, alkotnak és örülnek. És ezen a hatal­mon buktak és buknak el he­lyi kiskirályok, akamokok, ve­zetésre méltatlanok, állásra a’k-'úlanok, mert a szocia- l!st- ’'■■mokrácia valóraváltá- sát <- nem alkalmasak. Nálunk a szocialista demok­rácia vívmányait könnyű megtalálni. Ott van minde­nütt. A választójogban, a vá­laszthatóságban, a tömegszer­vezetekben, az állami szervek­ben, a népi ellenőrzésben, az üzemi tanácsokban, a társa­dalmi bizottságokban és so­káig kellene még sorolni, hogy mennyi helyen és hány féle előf ordulásb an. Demokrácia nincs fegyelem nélkül Akadnak olyanok is, akik a szocialista demokráciát a sa­ját körülményeik között nem pozitív előjellel keresik. Van­nak, akik olyasmit keresnek e fogalomban, ami nem tar­tozik ehhez. Egyes gazdasági vezetőknél előfordul, demok­ratikus joguknak tartják, hogy csak gazdasági kérdé­sekkel törődjenek, a politikát pedig — úgymond — csinálja más. Mások vélt demokrati­kus joguknak tartják, hogy csak üzemi érdekeket szem­léljenek és az országosat mel­lőzzék. Megint mások joguk­nak tartják, hogy a szüksé­gesnél nagyobb elismeréssel nyilatkozzanak a technika nyu gáti vívmányairól és ugyan­akkor aránytalanul keveset tesznek azért, hogy külföldi tapasztalataik itthon maga­sabb szinten kamatozzanak. Olyan jelenség is van, hogy helyi hibát általános jelenség­nek neveznek ki, máskor pe­dig odáig mennek, hogy vi­lágnézetileg alkalmatlan em­bereket vonnak be helyi, tár­sadalmi feladatok irányításá­ba azzal a torz gondolattal, hogy — ez ám a demokrácia! Elfelejtik, hogy a szocialista demokráciának lefelé vannak határai, de felfelé nincsenek. Az alsó határ a társadalmi fejlődéssel együtt emelkedik, de azt önkényesen, akár rö­vid időre is leszállítani, sen- kirek nincs joga. Pedig ilyen törekvések van­nak. Vannak, akik korlátlan szubjektivizmussal összeke­vernek demokráciát és fe­gyelmet, mert elvétik, vagy nem tudják, hogy demokrá­cia fegyelem nélkül nincs. Rousseau írta, hogy a nép al­kot magának törvényt és a nép szabadsága nem más, mint a maga alkotta törvé­nyeknek való engedelmesség. Azzal folytatta, ha az emberek nem akarnak ergedelmesked- ni a maguk alkotta törvé­nyeknek, akkor kényszeríteni kell őket arra, hogy tartsák meg a törvényeket —, azaz kényszeríteni kell őket, hogy szabadok legyenek. íme, így függ össze a demokrácia és a fegyelem, vagyis ennek maga­sabb szintje: a szabadság és a diktatúra. Az utóbbi hetek­ben jelentések számoltak be arról, hogy vannak gazdasági egységek és vezetők, akik a gazdasági irányítással kapcso­latban nem országos, hanem gyári (ez még néha a jobbik) vagy egyéni elképzelések alap­ján akarnak utat tömi. Fétis­nek kiáltják ki a nyereséget, valamiféle önirányításról ál­modoznak és ugyanakkor csak annyit hajtottak végre a de­cemberi párthatározatból, amit központilag kaptak utasítás­ként. Tehát egyik oldalon de­mokráciát kiáltanak egyéni módon, a másik oldalon nem élnek a demokrácia-, a veze­tés-adta lehetőségekkel, hogy saját hatáskörükben tovább lépjenek, mert — úgymond — fegyelem is van a világon. Nagyon torz eszmei tükör ez. Jogok és kötelességek Igazságtalanság lenne a de­mokrácia keresésének más oldaláról is nem szólni. A szakszervezeti vezetők a meg­mondhatói annak, hogy hány és hány olyan ügyük volt és van olyan esetekkel, amikor a dolgozó tele szájjal kia­bálja a demokráciát, de a kö­telességéről még csak suttogni is alig tud. Előfordul, hogy el­bocsátanak valakit, okkal. Kö­vetkezik az egyeztetés, ami szintén demokrácia és sajnos nem mindig az igazi demokráciának van igaza, mert újra és újra fellépnek az egyén felé hajló szubjek­tív megítéléseké Gyerek, csa­lád, és így tovább. De miért nem tudja ez a dolgozó, hogy neki családja van, még azelőtt hogy munkahelyén rendetlen­kedett volna? Miért kell a szocialista demokráciát a ki­lengésekkel, a fegyelmezetlen­séggel felcserélni és csak ak­kor megtalálni, amikor a má­sik oldalával, a kötelességgel van baj? A demokráciának és a fe­gyelemnek egyensúlyban kell lennie, mert nem lehet több a jog, mint amennyit köte­lességével megalkot magának a nép. A demokráciának fel­felé nincsenek határai, de a kötelességnek se, mert ettől mélyül, szélesedik a szocia­lista demokrácia. Igaz, hogy átmeneti állapotban szocialis­ta demokráciát kristálytisztán elképzelni nem lehet, de a normális arányokat igen, és annak megtartásáért az élet különféle változataiban min­denkinek, a maga munkaterü­letén, magánéletében, mindent meg kell tennie. Ugyanis ezért szocialista a mi demokráciánk és ezért mondjuk szocialistá­nak a hozzátartozó fegyelmet. Kászon József Köszöntjük a gyermekeket 1/edves Pajtások! Ebben az évben május 30-ra, a mai napra készült fel az egész felnőtt társadalom á ti kö­szöntés tekre. Ezen a napon szerte az országban, az ország határain túl is ünnepük a felnö­vekvő nemzedéket, benneteket kedves gyermekek. Szülők és nagyszülők, neve­lők és mindenki, aki ebben az országban él készült erre a napra, hogy még több örömben és boldogságban legyen részetek. Pajtások! A mi felnőtt társadalmunk érzi, tudja, hogy ti vagytok az újkor kezdete, az állandóan megújuló Ígéret, a szépre, jóra vágyó jelen, akikből, most formálódik a még szebbnek megálmodott jövő. Megtesz mindent e társadalom azért, hogy nektek szép és még szebb gyermekkorotok legyen. Szüléitek meleg szeretettel, játékokkal halmoznak el ben­neteket. Nevelőitek tudást, élményt nyúj­tanak nektek, emberségre nevelnek ben­neteket Kedves Gyermekek! A felnőttek nevé­ben ígérem, hogy a jövőben még több élményt, még szebb életet kívánunk nek­tek biztosítani, de több és jobb munkát várunk el tőletek is, hisz a cél, amelyért munkánkat folytjuk, felnőttek és gyer­mekek számára egyaránt szép és magasz­tos: népünk boldogabb jövőjének kimun­kálása a magunk területén. Kedves Gyermekek! Tettekkel készül­jetek a holnapra, az ifjúkorra, hogy hoz­zájáruljatok annak a nagy épületnek az építéséhez, amelynek boldog, békés, meg­elégedett szocialista Magyarország a neve. Jó tanulással, jó úttörőmunkával szolgál­játok meg szüléiteknek, az egész társada­lomnak az áldozatvállalást, az értetek végzett munkát. Kisdobosok, úttörők, aradkor ezen a na­pon ezrével tesztek fogadalmat, azt kér­jük tőletek, hogy ne feledjétek el, amit a csapatzászló, az egész úttörőcsapat, szü­léitek előtt tesztek. Legyetek méltók az úttörő és kisdobos névre. Ne feledjétek el ezt a napot, legyen emlék számotokra örökre e kettős ünnep. Jelenleg vannak még országok, ahol a gyermekek nem élvezhetik ezt a társa- - dalmi összefogást, szerető gondoskodást, amivel hazánkban találkozhattok. Kedves Pajtások! Legyetek a szó ne­mes értelmében „úttörők”, dolgozzatok e névhez méltóan, érezzétek jól magatokat ezen az ünnepen. Benkő Gyula, a megyei KISZ-bizottság úttörő-titkára inden ünnep szimbólum. Különösen a gyermeknap, a gyermekek ün­nepe. Szeretetet, felelősséget, örömteli kellemes perceket, gondokkal átitatott nehéz időszakot jelképez. Világszerte kedves hagyomány, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszóvetrég kezdeményezésére évenként megrendezik a nemzetközi gyermeknapot, Május utolsó vasárnapja kedvse örömúnnep. tele já­tékkal, szórakozással, vidámsággal A szó­rakozás alkalmait a nőtanácspk. szak- szervezetek, szülők, pedagógu-ok szerve­zik meg az úttörőmozgalom és a KISZ keretein, belül. A gyermekeké az ünnep, de miénk felnőtteké a felelősség. E nap nemcsak a gyermekeinkben való gyö­nyörködést jelentse, hanem legyén gon­dolatébresztés és buzdítás a hatékonyabb, lelkiismeretesebb mindennapi gyermek- nevelés*. Nem elég az, ha néha kikér­dezzük a leckéjüket, ha örömmel nyug­tázzuk, hogy kétszeri elolvasás után el­mondja a kötelező verset, ha könnyedén oszt tizedes törtet tizedes törttel, s gon­dolkodás nélkül megmondja, hány méter magas a Misina-tető. Legalább ilyen fon­tos, hogy eligazodjék a világban, értse meg és tudja, mi történik körülötte. Jár­ja át lényét a szocialista erkölcs, alakít­sa magatartását a jó hazafiság, a szilárd világnézeti meggyőződés. Nagy kötelesség ez. nem rövid és nem könnyű ez az út, amely eddig vezet. Meg­valósulásához az is szükséges, hogy a fel­nőttnek a gyermekek előtt vitathatat­lan erkölcsi tekintélye legyen. Hogy a gyerek necsak mint föléje rendelt felnőt­tet tisztelje, hanem szeresse is és számá­ra szülei, nevelői az eszménykép meg­testesítői legyenek. A gyermeknap egyidőbe esik az évvégi vizsgák hangulatával. A padokban izgő- mozgó gyermekek már a vakáció izgal­mában élnek. Két teljes hónapon át szó­rakoztatóbb, vidámabb élet vár a fiata­lokra, mint amilyen az elmúlt tíz hónap kisebb-nagyobb kötelességekkel teleszőtt fárasztó időszaka volt. övék a két hónap, s miénk, szülőké, a felnőtt társadalomé az a többletgond, amelyet eddig az iskola vállalt át helyettünk. Minél hasznosabban töltsék gyermekeink a nyarat, hogy test­ben, szellemben felfrissülve kezdhessék az új tanévet. Nagy öröm és nagy gond a gyermek. Vigyázzunk rájuk, legyen övék mégin- kább féltésünk, szeretetünk, munkánk. RameisI Ferencné, a Baranya megyei Nőtanács Végrehajtó Bizottságának titkára Apadás a Dunán Helikopter a veszélyeztetett terűlet felett — Pátria lemezzel a víz ellen Két hónapja magas a vízszint a Dunán Nyári autóbuszjáratok Az időjárás kedvezőre for­dulása és az utazóközönség igénye szükségessé tették a nyári szezonban már hagyo­mányossá vált autóbuszjára­tok indítását. Ä már jelenleg is közlekedő járatokon kívül május 30-tól az alábbi jára­tok indulnak a MÁVAUT ál­lomásról: Abaligetre naponta. 7.45, munkaszüneti napokon 7.15 és 13.45 órakor. Orfűre munka­szüneti napokon 7.45 órákor. Harkány fürdőre a hét utol­só munkanapján és munka­szüneti napokon 13.30 és 20 órakor, munkaszüneti napo­kon 6.15, 8.00, 9.15 órakor. Si- konda fürdőre munkanapokon 6.50, munkaszüneti napokon 8.10 órákor. A visszainduló járatok: Abaligetről munka­szüneti napokon 12.55 és 19.25 órakor. Orfűről naponta 17.16, munkaszüneti napokon 19.30 órakor. Harkány-fürdőről a hét utolsó munkanapján és munkaszüneti napokon 21 órakor, munkaszüneti napo­kon 8.10, 12.30 és 16.45 óra­kor. Sikonda-fürdőről munka­napokon 18.33, munkaszüneti napokon 18 órakor. Ha lassan is, de megin­dult az apadás a Duna alsó szakaszán is, mégpedig egy nappal korábban a vártnál. A csütörtökről péntekre vir­radó éjszaka Mohácsnál meg­állt az áradás és hajnali 2 és 6 óra között már 890-ről 889 centire apadt. Lassú ez az apadás, mert a Dráva ma­gas vize még mindig akadá­lyozza a dunai árhullám gyor­sabb levonulását. Ugyanak­kor az osztrák határról már 14 centis apadást jelentettek. A most levonuló árhullám már a harmadik április 3 óta. Mohácsnál ekkor alig né­hány nap alatt 270 centiről 796 centire emelkedett a víz. A második árhullám április 21-én jelentkezett a város alatt és május 2-ig egyre emelkedett a víz. Majd visszaesett a vízszint 718 centire. Végül bekövetkezett a legmagasabb ár, amelyik péntek hajnalban 890 centi­vel tetőzött. Ez még mindig 34 centivel marad alatta az 1954-es zöldárnak. A tavasszal, nyár elején, a növényzet kizöldülésekor je­lentkező zöldár meglehetős biztonsággal követhető és le­vonulását előre jelzik. Ha­zánkban 320 vízmércét olvas­nak le naponta. Az adatokat az utóbbi években már auto­mata vízjelzőberendezéssel to­vábbítják a hazai és a kül­földi központokba, mert fon­tos a szomszédos vízügyi szervek pontos tájékoztatása is. A Duna medencében lévő országok egyezményes jel­kulcs alapján továbbítják a vízügyi adatokat. Hazánk a Német Szövetségi Köztársa­ságból, Ausztriából, Csehszlo­vákiából, Jugoszláviából és Romániából naponta több, mint száz vízmérce adatait kapja meg a rádió-telex gé­pek közvetítésével. Ennek alapján készítik el a napi víz­ügyi helyzettérképeket, ame­lyekről könnyen leolvasható, merre tart az árhullám és kö­veti-e újabb áradás? Ugyanakkor a magyar víz­ügyi szervek is tájékoztatót küldenek szomszédainknak, jelenleg elsősorban Jugoszlá­viának (közvetlen telefon­összeköttetés is van a két szomszédos vízügyi hatóság között) és Romániának is, hogy időben felkészülhesse­nek az ár fogadására; A Duna országhatár-menti szakaszán két kritikus pont alakult ki. Az egyik Kanda- foknál, ahol az erős szivár­gást sikerült „elfogni”. Pát­ria lemezekkel és terméskő­vel megerősítették a gátat. A másik veszélyeztetett rész Bok-nál jelentkezett. Egy műszaki hiba folytán itt a védőgát padkája nem a víz felőli oldalon van. így magas vízállásnál megrövi­dül a hajszálcsövesség követ­keztében fellépő vízszivárgás útja. Gyorsabban átitatja a gát koronáját, sőt alját is, így félő volt, hogy az erős szivárgás következtében eset­leg gátszakadás lesz. Ezért a vízügyi hatóságok erősítést rendeltek a helyszínre. Ide vezényelték az Árvédelmi Osztagot, amelyik három he­tet töltött a győri Duna-sza- kaszon. Ez az osztag kiválóan gépesített, 14 teherautóval gyorsan mozognak, gépekkel, légkalapácsokkal szerelték fel őket és mindig a kritikus he­lyeken „vetik be”. Mozgé­konyságát mutatja, hogy Drá- vaszabolcstól Ásványráróig, onnan pedig Mohácsig „mene­teltek” pár hét alatt A böki Duna-szakaszon, mintegy ötszáz méteren har­minc centi vastag nyomó­padkát építenek éjjel-nappal. -A gáton végig sűrűn égnek a százas villanykörték és 50— 100 munkás dolgozik szaka­datlanul. Nyolcszáz tonna terméskövet építenek be még­pedig úgy, hogy a jövőben is állja az áradást ezt a gát­szakasz. A gátépítők munká­ját akadályozza a sűrűn je­lentkező záporeső. Feláztatja az utakat és legtöbbször csak az öt uszállyal tudnak követ szállítani. Azonban ezt is nehezíti a gáton túl, a víz­parti erdőség. A fák között nem könnyű elvezetni a 28 tonnás usztályokat. Az árvédelmi munkákat most már több, mint ezer dolgozó segíti; A Baja és a jugoszláv—'magyar határ kö­zötti ötven kilométeres folyó­szakaszon hétszáz dolgozó vesz részt a munkákban és számuk szinte óráról órára nő azokkal a falubeliekkel, akiket közmunkára kirendel a tanács elsősorban Homorúd­ról, Kölkedről, Mohácsról, de távolabbi községekből is. A műszaki segítséget két helikopter is jelenti, melyek az i őcsényi alkalmi repülőtérről száll fel és Mohácson, a sport­pályán alakítottak ki számára ideiglenes repülőteret. Ezenkí­vül ötven teherautó, számos földgyalu, billenő-platós kocsi áll az árvédelmi szolgálat rendelkezésére. Most erre a Duna-szakaszra összpontosí­tották a védelmet, mert a gátakat már két hónapja mossa a magas víz. SZOMBAT DÉLUTÁN JELENTETTÉK: Fekete Károly főmérnök tá­jékoztatása szerint a Duna vize lassan tovább apad Szombaton délelőtt 10 órakor 888 centimétert mutatott a mohácsi vízmérce, vagyis har­minc óra alatt mindössze 2 centimétert apadt a folyó. A gátakon, a védelmi beren­dezéseknél a helyzet változat­lan. Szombaton délelőtt egy újabb nagy zápor akadályozta a védelmi anyag helyszínre szállítását, a védekezést en­nek ellenére tovább folytat­ják. A Cementárui pari Vál lalat mohácsi telepén elhá­rították a veszélyt, a hely­színre szállított homokzsá­kokkal és földdel. A telepre beszivárgott vizet a tűzoltó­ság visszaszivattyúzta a fo­lyóba. Mohács szigeten, Kan- da-foknál befejezték a szivár­gás eltömését és most a bel­vizek levezetésén dolgoznak. Gáldonyi Beid *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom