Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-17 / 91. szám

ms. Április a napló 5 Á baranyai múzeumok és az idegenforgalom Bírósági eljárás a munkaügyi vitákban Tdegenforgtlora ét m mA­Eeumi tevékenység között a legerősebb kapcsolatot a ki­állítások jelentik. Pécsett hét állandó kiállítás várja a láto­gatókat, s ennek ellenére is azt kell megállapítanunk, hogy vannak kiállítási hiányossá­gaink. Sürgősen' egy újabb épületre van szükségünk, amelyben a helytörténeti osz­tályt helyeznénk él, otthont nyújtva természetesen nagy­szabású helytörténeti állandó kiállításnak is. Ez iránt a ki­állítás iránt idegenforgalmilag a legnagyobb az igény. Hazai és külföldi látogatók élsőren- den a város történetére, ré­gebbi és közelebbi múltjára, életére kíváncsiak. Képtárunk elhelyezése ideiglenes jellegű és szűkösségénél fogva csak csekély töredékét tudja be­mutatni gazdag képzőművé­szeti gyűjteményünknek. Ide­genforgalmi szempontból ép­pen szűkössége miatt bizonyos érdektelenséggel küzd, mert a kisméretű képtár nem vonzó. Helytörténeti kiállításunk biz­tosításával párhuzamosan kép­tárunk méltó elhelyezéséről és ezzel kapcsolatosan na- gvobbításáról kell gondoskod­nunk. Helyi mózeffniok a járási széhhe'yehen A megyét illetően el kell érnünk belátható időn belül, hogy minden járási székhe­lyen kiállítással rendelkező helyi múzeum működjék. Ezen a téren nagy előrehaladást taoasztalhatunk Mohácson, ahol mintegy félmilliós ráfor­dítással, a régóta zárva tartó múzeum új, saját épületet, megfelelő kiállítóhelyiségeket és még ebben az évben meg­nyíló állandó kiállítást kap. Szigetvárott 1964-ben meg­nyílt a Zrínyi emlékkiállítás s ezzel kezdetét vette az ugyancsak több éve kénysze­rűségből szünetelő szigetvári Zrínyi Miklós Múzeum re­konstruálása. A továbbiakban idegenforgalmi érdekből is — ezt a kiállítást kell fejlesz­tenünk és kiterjesztenünk, el­sősorban a szigetvári várása-' tási anyagokkal, a dzsámit körülvevő folyosóra és esetleg a dzsámi belsejére is. Ugyan­csak Szigetvárott, az úgynever zett Korán-iskola múzeumi célra való felhasználásával török iparművészeti kiállítást kell rendeznünk. Ennek elő­feltétele azonban az épület műemléki helyreállítása. Pécsváradon a magyar kö­zépkorral foglalkozó régészeti jellegű kiállításunk van az altemplomban. Ez a kiállítás jelen adottságai között nem fejleszthető tovább. Holott feltétlenül szükséges nemcsak Péesvárad rendkívül nagy mű­velődéstörténeti jelentősége miatt, nemcsak járási szék­hely jellegéből kifolyólag, ha­nem egyre inkább növekvő idegenforgalma miatt is, vagy ennek a kiállításnak a közép­kori történelem, vagy a közel­múlt néprajzának , irányába való továbbfejlesztése. Erre a váréoület jelenleg elfoglalt helyiségeinek ■ felszabadulása után lehetőség is kínálkozik. Egvelőre egy más irányú, ál­landó jellegű kiállítás létesí­tése van napirenden Pécsvá­radon. Éspedig a falu szülött­jének. a korán elhunyt Gye-' nes Tamás szobrászművész­nek alkotásaiból, emlékanya­gából létesítünk ott a Ma­gyar Nemzeti Galéria és a művész özvegye segítségével emlékszobát. A komlói kiállítást egysége­sebbé kell tennünk. Egy, a közeljövőben véghezviendő, átfogó újjárendezés során a régészeti és néprajzi kiállítás- részeket el kell távolítanunk. Ilyeténképpen biztosítani fog­juk a Komlói Múzeum kiállí­tásának egységes természet­tudományi profilját A termé­szettudományi profil nem zár­ná ki természetesen, sőt meg­követelné, hogy a helyi bá­nyászat fejlődésével párhuza­mosan kiállításunk a város, fejlődését is bemutassa. Ez­zel a kiállítási koncepcióval szolgálná Komló múzeuma legeredményesebben a Kom­lóra irányuló idegenforgal­mat. Hasonlóképpen profilírozni kell a siklósi kiállításokat is. A jelenlegi képtár helyébe országos jellegű porcelánkiál­lítást szándékozunk felállí­tani. Ez a kiállítás a baranyai népi kerámiák és annak egyik kimagasló mesterével, néhai Gerencsér Sebestyénnel, ille­tőleg az ő munkásságával ösz- szefüggésben mutatná be az anyagot. Nyilvánvaló, hogy ez a kiállítás nagy tömegeket vonzana és széleskörű érdek­lődést támasztana a báranyai népművészet iránt is. Kérdé­ses, hogy az első emeleti hely- és vártörténeti kiállítás meg­maradjon-e, természetesen megfelelő átrendezéssel, gaz­dagítással. Általános vélemény az, hogy meg kell hagyni & éppen idegenforgalmi szem­pontból kell ragaszkodni hoz­zá, mert a látogatók tekinté­lyes része kizárólag a vár tör­ténetére, hadifelszerelésére, fegyvereire stb. kíváncsi. A sellyei kiállítást, amely sajnálatosan már évek óta zárt, az anyag konzerválása és letisztogatása végett, de biztonsági okokból is a közel­jövőben meg kell szüntet­nünk. Ugyanakkor a községi tanács részéről ígéret van arra nézve, hogy házat vásárolnak egy létesítendő ormánsági helyi gyűjtemény ét kiállítás számára. Ha ez az Ígéret va­lóra válik,, úgy véljük, hogy kiállításunk Sellye más adott­ságaival együtt alapját képez­hetné az odairányuló idegen- forgalomnak. 1 baranyai skanzen A megyei és a városi kiál­lításrendezés nagy közös prob­lémája a baranyai skanzen felállítása. Hosszú idő óta Sző­nyegen van ez a kérdés és ha néhány lépést tettünk is előre benne, a leglényegeseb­ben, tudnillik a helykijelölés­ben semmi sem történt. A helykijelölés kérdését illetően két ellentétes álláspont isme­retes: az első Pécsett, illető­leg Pécs közvetlen közelségé­ben kívánja elhelyezni; míg a második valahol a megyében, ahol erre megfelelő földrajzi környezet kínálkozik. Ez az utóbbi álláspont összefügg az­zal, hogy a skanzen elhelye­zésével idegenforgalmilag ed­dig kevésbé fontos hely vál­jék idegenforgalmilag fon­tossá. Ilyen. elképzelés volna például az, amelyik Mohács és Bár között a Duna-parton akarná elhelyezni a baranyai skanzent, vagy Pécsváradon a község északnyugati részén, a Zengő felé eső területen. Véleményünk szerint leg­egészségesebb volna — mind­két álláspont bizonyos fokú kielégítésével — ha a bara­nyai skanzent vagy Orfűn vagy az abaligeti nagy tótól északnyugatra valósítanánk meg. Így a szabadtéri mú­zeum úgy kerülne természetes környezetbe és kerülne meg­valósításra vidéken, fejlődő és fejlesztést igénylő idegenfor­galmi helyen, hogy szorosan beletartozna Pécs idegenfor­galmi körzetébe. Múzeumunk két szabadtéri vitrines kiállítást is tervez. Az elsőt Abaügeten még ez évben, a másikat Harkányban, jö­vőre fogjuk felállítani. Mind­két kiállítás a geológiai vi­szonyoktól kezdve a helytör1- téneti kérdések ismertetésén át a baranyai múzeumi szer­vezet propagálását szolgálná. A múzeumi propaganda egyúttal idegenforgalmi jelle­gű is, hiszen propagandánk te­kintélyes része a kiállítások látogatottságát kívánja emel­ni. Evégből kiállításainkhoz vezetők készültek, melyek ide­gennyelvű összefoglalásokkal is el vannak látva. Tizenhét féle múzeumi levelezőlapunk nagyon népszerű. Egy művészi kivitelű múzeumi leporelló pedig, amely Pécs hét mú­zeumi állandó kiállítását pro­pagálja, éppen most került ki a nyomdából. Ezt a leporellót a későbbiek során több ide­gen nyelven is meg fogjuk jelentetni. A vezetők, a le­velezőlapok, leporellók színe­zett, többnyelvű kiadása mel­lett gondoskodnunk kell a csoportos látogatókat kalau­zoló tárlatvezetőkről is. Szük­ségesnek látszik azonban egy úgynevezett „múzeumi népmű­velő” beállítása is, aki a mú­zeum más jellegű, ismeretter­jesztő, népművelési feladatai­nak végzése mellett csoportos látogatások, különösen pedig külföldi csoportok esetében a tárlatvezetéseket hivatalból el­látná. Amíg ez meg nem va­lósul, addig is áthidaló meg­oldásokkal kísérletezünk. Így 1965-ben állandó kiállításaink­hoz német, orosz « angol nyel­vű összefoglaló szövegeket tó­gánk készíttetni. Kínálkozó lehetőségek Nagyon hátrányos idegen- forgalmi szempontból is, hogy kiállításaink napi nyitvatar­tási ideje mindössze 6, nem pedig 8 óra. Ennek hátrá­nyait különösen a nyári idő­szakban, az idegenforgalmi főszezonban tapasztaljuk. Ez a kérdés azonban csak újabb teremőri státusok létesítésével oldható meg. A várost és a megyét köl­csönösen érintő problémák között meg kell említenünk a pécsi Jakováli Hasszán-féle dzsámi ügyét is. Ezt jelenleg minden vonatkozásában Pécs Városi Idegenforgalmi Hiva­tal üzemelteti. Kívánatos vol­na a jelenleginél gazdagabb felhasználása múzeumi cé­lokra. A Pécs városi műemlékek nagy általánosságban megfe­lelően védettek, gondozottak és felirattal is el vannak lát­va. Nem mondható el ez azonban a megyei műemlé­kekről teljes egészükben. A megyében lévő műemlékeket is meg kell jelölni és fokoza­tosan s egyben folyamatosan gondoskodni kell állagmeg­óvásukról, célszerű felhaszná­lásukról, propagálásukról. Itt nem az olyan kimagasló je­lentőségű műemlékekről van szó, mint pl. a siklósi vár, hanem néhány falusi kúriá­ról, kisebb kastélyról, pár templomról és egy egész se­reg úgynevezett népi műem­lékről. Műemléki vonatkozásban feladattá kall tenni a már be­fejezéshez közeledő szigetvári és márévári feltárások és helyreállítások, a folyamatban lévő pécsváradi várásatás és felhasználási építkezés elvég­zését, befejezését, a Kantavár feltárását, a szigetvári Korán­iskola restaurálását, a sziget­vári, mohácsi Dorfmeister festmény helyreállítását. Emlékművekkel és esetlege­sen az emlékművekhez, em­léktáblákhoz kapcsolódva em­lékszobákkal kell az idegen- forgalom figyelmét is felhívni Pécsett Janus Pannoniusra, Szigetváron a hős Zr'.nyi Mik­lósra, Nagypeterden Baksay Sándorra, Pécsett Várady An­talra, Bartók Bélára, Móricz Zsigmondra, Kákicson Kiss Gézára. Idegenforgalmi szempontból is fejleszteni kell a baranyai vasárnapok elnevezésű, im­már hagyományossá váló kez­deményezéseket. Ezek mind­egyikén a múzeumi szervezet tanácsaival, szervező munká­jával és kiállításaival részt vesz. Dankó Imre A munkaviszonyt érintő egyes kérdések szabályozásá­ról szóló új jogszabályi ren­delkezéseket a dolgozók álta­lában már megismerték és ma már az új jogszabályi rendelkezéseket a munkaügyi vitás kérdések elbírálására hivatott szervek alkalmazzák is. Az új jogszabályi rendelke­zések jelentős változásokat hoztak létre a dolgozók és a munkáltató között felmerült vitás kérdések elintézésével kapcsolatos eljárások tekin­tetében is. A törvényhozó egyik legfontosabb célkitűzé­se az volt, hogy ezek az el­járások gyorsan, lehetőleg rövid időn belül meghozandó jogerős érdemi határozattal fejeződjenek be. Mikor fordulhatunk a bírósághoz? A bíróság hatásköre a munkaügyi viták elintézésé­vel kapcsolatban leszűkült. Csak azokban a munkaügyi vitákban lehet a bírósághoz fordulni, amelyek a) kereske­delmi és raktári dolgozók lel­tárhiánya, b) a dolgozó éle­tének, egészségének vagy tes­ti épségének megsértése miatt felmerült kár, valamint, c) a dolgozó által bűncselek­ménnyel okozott kár megtérí­tése kérdésében merültek fel. Ezekben az esetekben is elő­zetesen a vállalati munkaügyi döntőbizottságnak, illetve a járási tanácsok mellett szer­vezett közös munkaügyi dön­tőbizottságnak kell határoza­tot hoznia és a határozatot sérelmesnek tartó fél fordul­hat a járásbírósághoz felül­vizsgálati kérelemmel. Csak kivételes esetben lehet most is közvetlenül a bírósághoz fordulni — például ktsz-tag munkaügyi vitájának elin­tézése iránt — amely esetben az eljárás a korábbi jogsza­bályi rendelkezéseknek meg­felelően folytatódik le. A felülvizsgálati eljárás le­folytatása a járásbíróság ha­tárőrébe tartozik. Jelentős új rendelkezés az, hogy az eljárásra kizárólag annak a megyei bíróságnak a székhe­lyén levő járásbíróságnak van illetékessége, amely megye te­rületén a megtámadott dön­tőbizottsági határozatot hoz­ták. Baranya megye terüle­tén tehát egyedül a pécsi já­rásbíróság bírálhatja el a fe­lülvizsgálati kérelmeket. Végezzenek alapos munkát a döntőbizottságoki A járásbíróság rövid határ­időre tűzi ki a tárgyalást, amely megtartható a felek távollétében is. Az ügyet az iratok és — ha jelen vannak — a felek meghallgatása alapján bírálja el. Természe­tesen ha ily módon a tény­állást nem látja földerített­nek, egyéb bizonyítást ren­del el. A járásbíróság az ügy érdemében határozattal dönt, amelynek ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek. Abban az esetben, ha a döntőbizottság eljáró ta­i4iűíicf\ SZÍNHÁZ i Mm A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1865. ápr. 17-i, szombati műsora a 223,8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Találkozás a tavasszal. — Zenés összeállítás. 18.00: Német nyelvű műsor. A munkáséletből. Arcok, sor­sok. Zenés összeállítás. 18.30: Magyar nyelvű műsor. Pártmunkások beszélnek az üzemi tapasztalatokról. I. rész. 18.50: Zenés műsor hallgatóink kérésére. 19.25: Dél-dunántúli híradó. Válasz a hallgatóknak. 19.45: A Ray Coniff együttes és a Costellanetz zenekar műso­rából. 19.59: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Csókos asz- szony (este 7 órakor). Bemutató bérlet. MOZI Park: A tizedes meg s töb­biek (SZV, 4, C, «. Petőfi: Szemet szemért (szv. 4, 6, 8). Kossuth: Omlás (szv. 4, 6, 8). Híradó Mozi (a Park filmszín­házban): Magyar híradó, Fény­bogárka, Duett, A tenger két partján, Peti és a varázsgömb, Sayonara, Tokio. Előadások kez­dete 11 órától 3 óráig folytatóla­gosan. Gyárváros: Elcsábítva és elha­gyatva (szv. 6.) Zsolnay K. O.: Éjféli kaland (5, 7.) Pécsszabolcs: Napfény és árnyék (5, 7.) Me- csekalja: Féltékenység (szv. 7.) Vasas II.: A boldogság napja (szv. 7.) Meszes: Az arénában (szv. 7.) Mohács: Egy taxisofőr halála (8, 8). Szigetvár: Az ifjú­ság édes madara (szv. szi. 8). Csak 18 éven felülieknek! Sásd: Monte Cristo grófja I. II. (szv. szi. 7, dupla helyárral). Siklós: Ml olaszok és a nők (szv. 7.) Sellye: Kallódó emberek (szv. 7.) Harkány: Álmodozások kora (szv. 7). Beremend: Sándor Má­tyás (szv. szi. 8). Boly: Egy em­ber ára (szv. 8.) Mágocs: Kár a benzinért (szv. 7). Péesvárad: Hajnali találkozás (1). nácsa nem volt szabálysze­rűen megalakítva vagy a ta­nácsban kizárt személy vett részt, a munkaügyi döntőbi­zottságot új eljárásra utasít­ja, ha pedig a döntőbizottság hatáskörét túllépve járt el, ebben a részében helyen ha­tályon kívül a határozatot. Minden egyéb esetben a já­rásbíróságnak az ügy érde­mében kell döntenie és a munkaügyi döntőbizottság ha­tározatát egészben vagy rész­ben megváltoztatja, illetőleg a felülvizsgálati kérelmet el­utasítja. Igen jelentős új rendelkezés az is, hogy a já­rásbíróság határozata — ille­tőleg hatályon kívül helyezés esetén végzése — ellen nincs helye fellebbezésnek. Ahhoz, hogy a járásbíróság a felülvizsgálati kérelem el­bírálása során a vitás kérdé­sek helyes elbírálásához fű­ződő fontos jogpolitikai ér­dek szem előtt tartásával, mindkét félre nézve meg­nyugtató módon dönthessen, feltétlenül szükség van arra, hogy a munkaügyi döntőbi­zottságok is betöltsék azt a szerepet, amit a törvényhozó rájuk ruházott. Az előzetes eljárásban az eljárási sza­bályokat maradéktalanul tart­sák be; adjanak segítséget a bíróság számára abban, hogy a munkáltatóval szemben igénnyel fellépő felet részle­tesen meghallgatják, ezt a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítsék. Szükség esetén ta­núkihallgatást is foganatosít­sanak és ha olyan kérdés merül fel, amelynek elbírálá­sa szakértelmet is igényel, szakértőt is alkalmazzanak. Tanúkihallgatás és szakértő meghallgatása esetén a jegy­zőkönyv szintén pontosan tartalmazza az elhangzott val­lomást, szakértői véleményt Helyesnek látszana az, hogy ha a szakértői vélemény elő­reláthatólag terjedelmesebb lenne, a szakértőt véleménye írásbeli elkészítésére és be­nyújtására hívnák fel. Meg kell adni a felek részére azt a lehetőséget is, hogy az el­hangzott tanúvallomásra, szakértői véleményre észrevé­teleiket megtehessék, amit a jegyzőkönyvben ugyancsak tüntessenek fel. Különösen fontos mindez a dolgozó életének vagy tes­ti épségének a munkaviszo­nya keretében történt megsér­tésével kapcsolatban kelet­kezett kártérítés kérdésén“'-; eldöntésénél, mert az üzemi balesetért és más egészségi károsodásért a vállalat anya­gi felelőssége fennforgásának illetve a felelősség alóli ki­mentés feltételeinek elbírálá­sa a tényállás minden részle­tét feltáró, igen elmélyült jogalkalmazói munkát kíván meg. Baranyában a pécsi járásbíróság illetékes Az új rendelkezések alkal­mazása bizonyára okoz kez­deti problémákat a bíróság számára is. Mindenesetre a megyeszékhelyeken működő járásbíróságoknak — így a pécsi járásbíróságnak is — a polgári peres eljárások ke­retén belül nagy súlyt kell helyezniük arra, hogy az új eljárási jogszabály rendelke­zéseivel hatáskörükbe utalt munkaügyi vitás kérdések el­bírálásánál megvalósítsák azt a feladatot, amelyet a jogal­kalmazás terén a társadalmi igény az anyagi jogszabályok helyes érvényre juttatásai il­letően velük szemben tá­maszt. Dr. Gátos György jb. tanácsvezető bíró Tanácstagok fogadóórái . L kerület Április 20-án, 4 órakor: Aszalós Arpádné Ságvári Endre u. 3., 5 órakor: Bischóf Jánjsné Bor­bálatelep kultúrház, 6 órakor: dr. Bemáth János és Nagy Sán- domé Felsővámház utcai iskola, Ábra hám Károly, Szabolcsiak! kultúrház. Április 21-én, 5 órakor: Ver­tlke István, Lóga Antal, meszes! pártszervezet, Gáspár J ózsef Pécsbányatelep tanácskirendeltség. 6 órakor: Győző Jenő meszes! pártszervezet. Április 24-én, 0 órakor: Topái József Sütőipari Vállalat. n. kerület Április 20-án, 6 órakor: Zejda Károlyné Kesztyűgyár, Horváth Ferenc Nagyárpád, tanácskiren­deltség. Április 21-én, 7 órakor: Dékány Hona kertvárosi iskola. Április 22-én, 6 órakor: Nógrádi Róbert Nemzeti Színház. Április 23-án, 0 órakor: Tan­csik Lajos Ágoston téri iák. ül. kerület Április 20-án, S órakor: dr. Varga János és Csizmeg József- né Damjanich u. 30., Szélig Re- zsőné Ifjúság u. 5., Mecseiki Jó­— Uj tánciskola kezdődik áp­rilis 21-én. szerda 7-kor a KPVDSZ Műv. Házban. József u. 15. sz. Vezeti: Hermann. — Tánciskola kezdődik április 20-án kedden este 7 órakor a Vasutas Kultúrotthon ban. Várady Antal u. 7/2. Tanít: Balog. zsefné Szigeti út 138., dr. Szabó Lajosné 39-es Dandár út 1., Ba­logh György Közép-daindol 2., Vertike József ürögi kultúrotthon, dr. Bojtor János 39-es Dandár úti iskola. Április 21-én, 5 órakor: Had­nagy Árpád, Kónya János. 39-es Dandár úti iskola, Czett László 39-es Dandár út 5 /a., Kurucsai József Tanárképző Főiskola. Április 22-én, 5 órakor ifi. Solymosi Béla, 39-es Dandár úti Alt. iskola. Orvosi ügyelet Pécs mj. város biztosított dol­gozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot tartanak 1965. április 17-én (szombaton) du. 14 órától, 20-án (kedden) reggel 7 óráig a következő helyeken: I. kerület részére: Az új-meszesi körzeti orvosi rendelőben. Telefon: 51-81. Já­ró betegek részére rendelés de. 9—-10., és du. 15—16 óráig. (Szom­baton du. is). TI. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi izoba). Tele­fon: 30-00. Járó betegek **é- szére rendelés de. 10—11. és du. 16—17 óráig. (Szombaton du is). III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi ren­delőben. Tel.: 25-88. Járó bete­gek részére rendelés de. 8—9. és du. 14—15 óráig. (Szombaton du is.) Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a I 08-nak (Posta) kell bejelenteni. SZÜLETTEK Czimber Zoltán. Tóth Judit. Csapö József. Katona Agnes, Kő­szegi Csaba, Schelb Zsuzsanna, »Fábián Éva, Vas Éva, Wirth Gyöngyi, Petrovics Ferenc, Hor­váth Zsuzsanna, Földi Gyöngyi, Majer Ildikó. Majsai Klára, Vince Angela, Kiss Éva, Gadó Tünde, Bognár Lajos, Stefán Gábor, Szu- hanyik József. Jerney Endre, Dombai Tibor. Papst Miklós, Kéri Ernő, Bauer Ferenc. Nagy Zsig- mond. Pásztor András, Dudás Jó­zsef, Nagy Andrea, Lenti István, Púm Bea, Kovács Anikó, Hama- rics Árpád, Varga Tünde, Bugár Gyöngyi, Varga Aranka, Lakatos Attila. Benedek Tibor, Szabolcs Péter, Dénes Erika, Perlaky Gá­bor. Dorn Tamás, Osztermayer Miklós, Bállá Zsolt. Csuma Gyön­gyi, Gärtner Edit. Varga Attila. Hajdú Valéria HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Sánta László és Turger Etelka. Marton Sándor és Molnár Ilona, Császár Ferenc és Berkics Margit, Vass József és Halasi Margit, Szu- chovszky Zoltán é Lakatos Mag­dolna. Hirt Béla és Erschlug Ilona, Takács István és Andrasek Aranka, Sólyom Péter és Mátrai Julianna, Molnár József é; Barlcz Klára, Karnis György es zücs Valéria, Szemkó Gábor és hva- novácz Borbála, Kékesdi -sof és Lantos Klára, Deák Károlj s Schaffer Erzsébet, Mátyás Jenő és Varga Emília. MEGHALTAK Bett József, Czurda Henrikné sz. Horváth Erzsébet. Zsoldos Gézáné sz. Schmidt Margit. Tóth József, Varga Sándor. Nyerges Sándor, Bencze József. Orsós György. Böhm György. Szűcs Imre. özv. Weigand Istvánná sz. Dolmány Anna, Dénesi Ferenc, Haiszer : - renc, Hartmann József, Németn János. Bán Lsázló. Páhok István. Kakuk Imre. Domonkos János, özv. Retter Rezsöné sz. Kristóf Mária, Etzl Istvánná sz. Magyar! Ilona. dr. Piliván Mihály, özv. Vadas Andorné sz. Herdlein Er­zsébet, Somlai Nándor, Siklósi Ga­tyás. özv. Beck Jánosné sz. szi-- linger Anna, özv. Kacsar Jozseine sz. Varga Katalin, özv. Fridnon Edéné sz. Nyári Mária, özv. Ivá- nyi Józsefné sz. Szekeres Ilona, özv. Benyáca Gusztávné sz. Rauch Vilmái 4 4­Anyakönyvi hírek

Next

/
Oldalképek
Tartalom