Dunántúli Napló, 1965. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-30 / 101. szám

IMS. Április so. napló 3 XtHSIdi diákat látogatnak Pácán! A nazánkban tanuló kül­földi diákok kollégiuma hét­főn Pécsre érkezik, hogy meg­ismerkedjék a város és a me­gye életével, nevezetességeivel. A délelőtti fogadás után rövid autóbuszutat tesznek a város­ban, majd az ebéd után sza­bad programmal töltik idejü­ket. A Nádor Szállóban elfo­gyasztott vacsorát követően a Fegyveres Erők Klubjában barátsági est keretében adnak ízelítőt népük kultúrájából, s megnézik a pécsi öntevékeny fiatal művészek bemutatóját. A 40 nemzet 200 diákja ked­den alaposabban megismerke­dik Pécs műemlékeivel, dél­után pedig Harkányba és Sik­lóra látogatnak. Szerdán a Wrcelángyár, a Hőerőmű, a ÍVesztyűgyár, a Sörgyár látja őket vendégül, majd megte­kintik az orvosi egyetem régi és most épülő új részét Húszéves a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége Beszélgetés Ognyenovics Milán elvtárssal, a szövetség főtitkárával A Magyarországi Délszálvok Demokratikus Szövetsége má­jusban ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. A ju­bileumról hazánk délszláv­lakta községeiben mindenütt megemlékeznek, s május 15- én Budapesten, a Rózsa Fe­renc Művelődési Házban köz­ponti ünnepséget tartanak. Ognyenovics Miilán elvtárs, a szövetség főtitkára, aki jelen­leg városunkban tartózkodik, a kétévtizedes fejlődéssel kap­csolatos kérdésekre a követ­kezőket válaszolta: Háromszázezer naposcsibe A Bólyi Állami Gazdaság bári baromfinemesítő üzemé­ben tojóhibridek előállításá­val foglalkoznak. A Kanadá­ból importált* Shaver 5-ös és 6-os vonala felszaporított állo­mányának keresztezéséből új tojóhibridet állítanak elő, a Stareross 288-at. Az új, kitűnő minőségű tojók egy év alatt 240 tojást adnak, amennyiben betartják a tsz-ek, illetve ál­lami gazdaságok, vagy éppen a magántermelők a tartási fel­tételeket. A bári keltetőben előállított hibrid naposcsibék­ből tavaly 200 ezret adtak el és idén háromszázezer napos­csibére kötöttek szerződést. Ebből 48 ezer a gazdaság új­mohácsi baromfitelepére ke­rül. A keltető gépeiből egyéb­ként ennél jóval magasabb számú naposcsibe kerül ki, de csak a jércéket nevelik fel. A válogatást két japán szakem­ber végzi, óránként 1000—1000 csibéről állapítják meg 09 szá­zalékos biztonsággal, hogy jérce vagy kakas-e. A képen: Shiro-Kato és Sakurada szexálják a naposcsibéket. — Milyen előzmények után alakult meg 1945-ben a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége1 — A hadműveletek befeje­zése után Bács, Baranya és Békés megyében alakultak az első nemzetiségi egyesületek. Ezek helyi jelentőségűek vol­tak. Az első országos szervezet az Antifasiszta Szlávok Frontja volt, mely a délszlávok mellett a szlovák nemzetiségieket is összefogta. — Az Antifasiszta Szlávok Frontja már az első napokban felismerte a Magyar Kommu­nista Párt helyes politikáját, amely elejétől kezdve harcolt a nemzetiségi dolgozók egyen­jogúságáért, s azt a kezdeti időktől mindenben támogatta. Az 1945-ös, de különösen az 1947-es választások idején — éppen az ASZF szervező mun­kájának eredményeképpen —, a délszláv nemzetiségiek nagy többsége a kommunista párt­ra adta szavazatát. A Magyar- országi Délszlávok Demokra­tikus Szövetsége nevet 1947- ben, a II. kongresszus vette fel. — A további fejlődést a párttal való szoros együttmű­ködés jellemezte. A délszláv dolgozók az egyenlőség elve alapján részesültek a földosz­táskor a juttatásokban, ugyan­akkor megnyílt a kultúrálódás lehetősége is: a párt határo­zata alapján megkezdődött a nemzetiségi pedagógusképzés. — Húsz év munkája alap­ján hogyan látja a szövet­ség szerepét a népi-nemzeti egység megteremtésében? — A szövetség hármas fel­adatot vállalt. Mozgósított a felszabadulás után a reakció legyőzésére és a demokrácia megszilárdítására, majd ké­sőbb a szocializmus építésére. Jelenleg is ezt tartja központi céljának. Ugyanakkor őrzi és továbbfejleszti kulturális ha­gyományainkat és erősíti a magyar és más nemzetiségi A városi ember félve kerüli sarat a csatorna töltés ol- Lalában. A szél bebújik a ka­>átja alá és hiába süt a Nap, üdeg borzongás fut végig a látán. A távolságot is sűrűn néregeti, apró sávnak tűnik l bokorsor, ennek túlsó ól­lal án szórják a műtrágyát a zentlőrinci asszonyok. Oda ’•ezetnek a sűrű szekérnyo- nok- Jön is egy szekér üre- en, a fogatos mondja,... „csak egyenesen a csatorna mentén, lamar odaérnek!” A „hamar” ppen fél óra járás cuppogó :árban. Es végül előtűnnek az asz­izonyok. Nyolcán vannak. Vödröt zorítanak a derekukhoz, ab- jól markolják a műtrágyát és ;zéles mozdulattal szórják a nikoricaföldre. Egy lépés, egy narkolás, egy félkör a leve­gőben, — már harmadik lapja. Gumicsizmában lépe­getnek, mert néhol a víz bo­ráig ér. Ott is el kell szómi ä műtrágyát. Balázs Flórián- lé, aki kikalauzolt a szentlő- ,-inci határba, messziről kia- 3 ál: — Paula, Paula, hagyd abba, vendég jött. Paula, vagyis Kisfalvi Ká- rolyné, a szentlőrinci Úttörő Tsz szocialista brigádjának vezetője az asszonyokhoz for­dul: — Felfogjátok az én soro­mat is? — Csak menjél, majd mi bevégezzük! Amikor megtudja, honnan jött a „vendég”, felkacag: — Nem ma kellett volna jönnie, hanem tegnap. Akkor emlegettük, hogy nem tud jönni egy riporter, aki lefény­képezi a szentlőrinci „lova­kat”­dolgozók között a testvériség és barátság szellemét. — A délszláv dolgozók ma minden területen együtt dol­goznak a magyar munkásak­kal. Kivették részüket az üze­mek építéséből, s a termelő- szövetkezetek megerősítéséből. Barátságunk a közös munká­ban erősödött. — Mi jellemzi a szövetség kulturális tevékenységét? — A kultúra nemcsak népi táncot jelent. A Horthy-idők- ben ezt szerették volna elhi­tetni az emberekkel. Mia a szaporodó, s egyre színvona­lasabb produkciókat nyújtó művészegyüttesek mellett el­sősorban a tanulás végtelen lehetősége biztosítja a nemze­tiségiek egyenjogúságát. Nap­jainkban többezer délszláv dolgozó pótolja az esti isko­lákban lemaradását Itt sze­retném megemlíteni a nemze­tiségi sajtót a Narodne No- vine és a Pécsi Rádió dél­szláv szekciójának eredmé­nyes munkáját is. Mindkét fórum a nemzetiségi kultúra és a barátság hagyományainak ápolója. Persze gondok is van­nak. Néhány községben kultúr ház kellene vagy hiányos a klub. Ezek létesítését, illetve kiépítését napirenden tartjuk. — Ognyenovics elvtárs or­szággyűlési képviselő. A dél­szláv községekben tett láto­gatásai alkalmával gyakran tart fogadóórákat. Milyen tapasztalatokat szerzett e beszélgetések alkalmával? — Egy képviselőt általában panasszal kerestek régebben az emberek, s elsősorban ma- gánpanasszal. Ilyenek ma is vannak. Feltűnő azonban, hogy egyre többen kémek a közösség nevében segítséget. Közlekedési, kulturális, egész­ségügyi problémák megoldása érdekében fáradoznak az em­berek. A délszláv dolgozók élete együtt fejlődött az or­szággal, — így lehet húsz év munkáját egyetlen mondat­ban összegezni. A vendéglátóipar és a kereskedelem felkészülten várja az ünneplőket Pavilonokat állítanak fel a Balokánybanf a Jetty én és a Mecsek több pontján A vendéglátóipar és a ke­reskedelem felkészült május 1-re, a lakosság megfelelő el­látására. 50 mázsa virsli Április 30-án 500 mázsa két- kilós kenyeret és 340 mázsa fi­nom fehér kenyeret szállíta­nak az üzletekbe. Május 2-án a vasárnaponként rendszere­sen nyitvatartó boltokban újabb 80 mázsa friss, finom fehér kenyeret hoznak forga­lomba. Az ünnepekre 26 ezer zsemlét, 14 ezer kiflit és 10 ezer tartósított perecet süt­nek. A május 1-i kereskedelmi rendezvényeken 50 mázsa virs­lit és 10 mázsa párosdebrece­nit fogyaszthat a közönség. Április 30-én dupla mennyi­ségű tej kerül a boltokba, d" május 2-án is árusítanak a nyitvatartó üzletekben tejet. Jó ellátás várható sörből, amelyből „kereten felül” 577 hektoliter kerül az üzletekbe és vendéglátó helyekre. Szén­savas üdítőitalból 14 ezer pa­lackot hoznak május 1-én for­galomba. Pótlásról a Szikvíz- ípari Vállalat folyamatosan gondoskodik. A szénsavas üdí­tőitalokon kívül birslé, meggy­lé, őszibaraeklé és almuska várja a fogyasztókat. A május 1-i kereskedelmi rendezvényekre a Balokány- ligetben, a Tettyén. vala­mint a Mecseken a SZOT- üdülönél, az Állatkertnél és a Vidámparknál kerül sor. A Balokánv-ligetben a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat, a Baranya megyei Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat, a Ba­ranya megyei Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat és a Mecsek-vidéki Üzemi Vendég­látó Vállalat gondoskodik a szórakozók ellátásáról. A liget területén több pavilont éoíte- nek, amelyekben szendvicse­ket, virslit, süteményeket, sört. üdítőitalt, játékokat lehet majd vásárolni. Borká*»ol6 a Tettyén A Tettyén is több pavilon várja a vendégeket: itt bor­kóstoló Is lesz. A pavilonok között mozgóárusok kínálják — Milyen lovakat? — Hát bennünket, — és úgy kacag, hogy minden foga meg­villan a napfényben. — Ami­kor az Alsó-Mezőben kihúz­tunk egy hengert a tábla kö­zepéből. Éppen elfogyott a műtrágya és pihentünk. Meg­láttam a búzában a hengert. Nyolcán kihúztuk az útra. Arra gondoltunk, hogy ha be­növi a gabona, aratáskor el­törik benne a kombájn, vagy az aratógép. Ezt kellett volna lefényké­pezni, a nyolc asszony eről­ködését a sárral terhelt, le­süllyedt hengerrel. Azért most is van miről beszélniök. A műtrágya éppen elfogyott a szekérről. Pihennek. Bokrok árnyékában a vödrök most székké változnak és elkezdő­dik a szentlőrinci asszony-par­lament. — Mióta van a szövetkezet­ben szocialista brigád? — Mikor is? Már 1961 ta­vaszán megalakultunk, egy évre a tsz után. Ügy tudom, mi voltunk az első női szo­cialista brigád az országban, — mondja Kisfalviné. — A nógrádiakkal versenyeztünk, voltunk is náluk tapasztalat- cserén, ők is nálunk, aztán abbamaradt az egész. Nem tu­dunk semmit róluk, úgy hal­lottuk, hogy széjjel mentek. — Mit vállaltak erre az esz­tendőre? Balázsné, aki bérelszámoló a brigádban, helyettes párt- titkár a szövetkezetben, elő­szedi a vállalást. Kisfalviné arról olvassa a brigád ÜSfc veit: Kukoricából 19,5 mázsát tervezett a tsz, ők 22 mázsás átlagot vállaltak, burgonyából a nyolcvan mázsa helyett szá­zat termelnek, cukorrépából 200 mázsát hoznak le egy holdról, a tsz terve csak 170 mázsa. A háztájiból tojás- és baromfileadást szerződtek a földművesszövetkezettel, ahol külön kartonon tartják nyil­ván a brigád vállalásának tel­jesítését. Minden asszony 100 tojást és öt kiló baromfihúst ad. Talán helyesebb erről múlt időben beszélni, mert a leg­több brigádtag túlteljesítette ezt a vállalást. — Én is százat írattam be és kétszázat leadtam. — Hogy hívják? — Kovács Sándomé, de a Mártonná hatszáz tojást vál­lalt. A brigád 23 tagja a nö­vénytermesztésben, kilenc asz- szonya az állattenyésztésben dolgozik és négy könyvelő is csatlakozott hozzájuk. Fluk­tuáció itt is van, mint min­den közösségben. Jönnek, men­nek a tagok. Ezt úgy kell ér­teni, hogy aki nem hajlandó vállalni a szocialista brigád­ban a rendszeres, fegyelme­zett munkát, azt nem marasz­talják. Másokat pedig felkér­nek, hogy lépjenek közéjük. Jó munkaerő, szorgalmas tag — a brigádba való. — Miért dolgoznak szívesen a szocialista brigádban? — Jó a fiatalok ktzött lenni. Az ember nem érzi a fáradtságot, meg segítenek is gz idősebbeknek — azt Sé­bestyén néni mondja és meg­indulnak a bizonyítások, hogy szavát alátámasszák. Nemes ístvánné két szülője rövid idő alatt meghalt. Míg a betegeket ápolta, nem tu­dott munkába járni. A bri­gád vállalta, hogy Nemesné cukarrépa parcelláját — 1050 négyszögölet — kiegyeli és utána a munkabért Nemesné felveheti. A zárszámadáskor pedig az elnök fordult taná­csért az asszonyokhoz. Az tör­tént, hogy a cukorrépa egy részét ki kellett szántani. Ezért egyes asszonyoknak nem jutott volna cukor, mások, — a brigád tagjai — pedig 25 kilót kaptak volna, önként lemondtak öt kilóról azok ja­vára, akiknek saját hibáján kívül nem járt volna cukor. — Házat is bontottunk kö­zösen. — Lakóházat? — Nagy Ferencékét a ké­ménytől a fundamentumig az asszonyok bontották. Mondta is az uram, aki ácsmester, hogyan mertünk szakember nélkül hozzányúlni. Nekimen­tünk. Annyit csak tudtunk, hogy felülről lefelé kell bon­tani. — Azt mondd el Paula, hogy zsurmolnl is járunk. — Az meg mi? — Kukoricamorzsolás. A* egér nagy kárt tesz a csöves kukoricában, ezért, amikor esik az eső, nincs munka a tsz-ben, elmegyünk morzsolni. Voltunk Mártonőknál, Neme­séknél, Pápaiéknál. Akinek le­morzsoljuk a kukoricáját, már nics gondja vele. — A kereset mennyi a kő­rösben? — Mikor hogy. Nálunk ga­rantált bérezés van. Minden hónap 15-én felvesszük a ke­reset 75 százalékát. Tegnap például 60 forintot kerestünk, pénteken nyolcvanat, mert akkor a rétet műtrágyáztuk és jobban haladtunk. Tokodi Lászlóné a márciusi keresetét említi. Tizenhat na­pot dolgozott, nem is egész napokat és 501 forintot ka­pott. Az asszonyok — és ez új a gondolkodásukban — nem napokban számolnak, hanem órákban. Nem minden­nap dolgoznak nyolc órát, helytelen lenne ezek után szá­molni, követelni a fizetést. Kisfalviné is hasonlóan szá­molta ki a tavalyi keresetét Nyolc hónap alatt 130 munka­napot dolgozott. Kilencezeröt­száz forint volt az éves és 73 forint a napi keresete. A szentlőrinci tsz szocialis­ta brigád bizonyítványát Fe­hérvári Nándor elnök állí­totta ki: A szövetkezet ered­ményeit főleg az asszonyok­nak köszönhetjük. Nélkülük nem is tudom mi lett volna. Az első időben férfi munkát is végeztek, most is vállal­nak mindent. Rájuk mindig számíthatunk. Az erkölcsi elismerés nem marad el a közösségi mun­káért. Dezse Bélánét az or­szággyűlésbe küldték a vá­lasztók képviselőnek. Kisfal- vinét pedig éppen a napok­ban beválasztották az Orszá­gos Termelőszövetkezeti Ta­nácsba. Ez a megbecsülés azonban nem csupán a két asszony­nak szól... Gáldonyi Béb ma jd portékáikat: léggömböt, labdát és fagylaltot. A Mecseken a SZOT-üdülő teraszát megnyitják a „civil’* vendégek előtt. Az üdülővel szemben lévő élelmiszereket árusító gomba is nyitva tart. Ugyanott négyméteres pavi­lont építenek, amelvben virs­lit. sört. üdítőitalokat hoznak forgalomba. Az Állatkert bel­ső területén a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat kori- helyisége várja a vendégeket. A kert mellett ugyancsak Pa­vilon épül, ebben hozzak for­galomba a Baranya mo^tn TTesvesiparcikk Kereskedő'mi Vállalat játékait és egyéb áruit. A Vidámpark területén és közelében is több pavilont építenek. A pavilonokban bő­séges étel- és italválasztékot találnak majd a vásárlók. Má­jus 1-re megnyílik a Vidám­parkban a kerthelviséges fagy- ialtozó is. A Vidámpark mel­lett minőségi borokból bor­kóstolót tart a Baranya me­gyei Vendéglátó Vállalat. Megnyílnak a turistqhózoV kerthelyiségei A Turistaházakat Kezelő Vállalat dömörkapui, fehér­kúti, istenkúti és Misina-tetői turistaháza megnyitja má.ius 1-re kerthelyiségeit. A turista­házakban hideg és meleg éte­leket, virslit, debrecenit, sze­szes és üdítőitalokat hoznak forgalomba. Gondoskodtak arról is, hogy a felvonulók a gyülekező he­lyeken szendvicseiket, sütemé­nyeket, édességet, cigarettát, fagylaltot és üdítőitalokat vá­sárolhassanak. Árusítás lesz a Kórház téri, a 48-as téri. az Ágoston téri, Rákóczi úti. Irá­nyi Dániel téri, Lenin tért, Szabadság úti és Hal téri gyü­lekező helyeken. A Nádor Szálló a felvonulás ideje alact a Széchenyi téren mozgó fagy­laltárusokat foglalkoztat. A gyülekező helyeken reggel ki­lenc órától, a tettyei és me­cseki pavilonokban délelőtt 11 órától lesz árusítás. A Balo- kónyba, Tettyére és a Mecsek­re telepített pavilonokban és gombákban este 20 órakor lesz a záróra. Ma este 6-lq tartónak nyitva az élelmiszeruz'e’ek A kettős ünnep alkalmával szabályozták az üzletek nyit­vatartási idejét. Április 30-án, pénteken az élelmiszer- és húsboltok a pénteki napokon szokásos nyitvatartási rend szerint, illetve kivétel nélkül 18 óráig kötelesek nyitvatar- tani. Az egyszemélyes élelmi­szer- és húsboltok 1 óra ebéd­szünetet tarthatnak, erről azonban a vásárlókat előzete­sen tájékoztatni kell. Az ipar­cikkboltok a pénteki napo­kon szokásos ideig tartanak nyitva. A vendéglátóipari üz­letek a szombati napokon szo­kásos nyitvatartási rendben üzemelnek. Május; 1-én, szombaton az élelmiszer- és iparcikkboltok zárva lesznek, kivéve a vasár­napi nyitvatartásra kijelölt dohányboltokat és mozibüfé­ket. A vendéglátóipari üzletek a szombati napokon szokásos nyitvatartási rendben üzemel­nek. A kitelepült kereskedel­mi és vendéglátóipari egysé­gek (pavilonok) 20 óráig köte­lesek nyitvatartani. Május 2-án, vasárnap, min­den tejbolt és tejárusításra ki­jelölt élelmiszerbolt, valamint a kenyérboltok 7-től 10 óráig nyitva tartanak. A vasárnapi nyitvatartásra kijelölt élelmi­szer-, hús-, édesség- és dohány boltok, valamint az ajándék­bolt a szokásos időben nyitva tartanak. A vendéglátóipari üzletek a vasárnapokon szoká­sos nyitvatartási rendben üze­melnek* \ ERŐS ASSZONYOK.

Next

/
Oldalképek
Tartalom