Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

MARTYN KIÁLLÍTÁS A DÜRER TEREMBEN Több. mint két hete nyílt meg a budapesti Dürer Te­remben Martyn Ferenc Pécsett élő festőművész grafikai ki­állítása. A kiállítást nagy ér­deklődéssel és elismeréssel fo­gadta a budapesti közönség, a kritika és a szakmai közvéle­mény. A Munkácsy-díjas Mar­tyn Ferenc grafikái erőtelje­sen és meglepően hatnak, a néző minden kis részleten, minden tollvonáson érzi, hogy a bemutatott rajzok mögött gazdag életmű áll, s a grafikai anyag teljes megértéséhez, sa­játságos Martyn Ferenc féle világ megközelítéséhez egy át­fogó, komoly kiállítás kereté­ben az életmű jellemző da­rabjaival is találkoznunk kel­lene. Martyn Ferenc grafikáit az igényesség, a magabiztos mes­terségbeli tudás, és az anyagi világ pontos ismeretében tör­ténő művészi elvonatkoztatás jellemzi. Martyn grafikái lé­nyegükben. szépségükben és sokrétűségükben nem tárulnak fel a szemlélő előtt az első pil­lanatban, nem hatnak végle­ges egyértelműséggel, így alig ha lehet róluk szubjektivitás nélkül, egykedvű tárgyilagos­sággal beszélni. A hatás az em­bert rétegesen, érdekes foko­zatokban éri. A szemlélő első, futólagos élménye az esztéti­kai gyönyörűség. Szép a ki­állítás, bólint, s amikor újra nézi a képeket döbbenetét érez. Észreveszi a fák különös csonkjait, a tér eltolódáséit, a figurák tünékenységét, és mel'ettük a kíméletlen pon­tossággal történt ábrázoláso- ka (Bogáncs, Kagylók, Kavi­csok). a valóság következetes­ségét. látszólagos megváltoz- tathatatlanságát. Amikor az ember aztán harmadszor sétál végig a képek között megérin­ti egv különös tavaszi, más­kon koraőszi hangulat, és a '„•Vásárra menő”-ket nézve az <• -.bér képzeletében nehézke­sen megbillen a mohácsi komp szekereivel, nyugalmat árasztó délszlávjaival, az em- b“- ott érzi a Dunát is, a szi­getet titokzatos komorságával üdeségével, s ekkor hirte­len más lényeget kapnak a ■ Velencei Biennálén is kiállí­tott „Kagylók”, a, korábban émbeméllfcüU világ hangulatát árasztó ,,Men-Hírek”. Amikor az ember megáll a „Búsó” előtt már együtt rezdül a ba­ranyai Duna szakasz színvilá­gával. újra érzi a székeséi dél­utánok szép nyugalmát, csak­nem beleringatózik a boldog­ság életérzésébe Amikor to vább lép. megérinti valami más ... Martyn Ferenc hideg pontossága nem engedi, hogy a közönsége a színes, engedé­keny világ illúziói között le­begjen, kijózanítja Elmosódó alakjaival, sárkányos apoka­liptikus utalásaival, a „Hábo­rú ellen” című kompozíciójá­val bizonytalamságérzést kelt, rossz sejtéseket támaszt, s a korábban oly pontosan ábrá­zolt egyértelmű világ szélesiK, absztrakt kompozíció tormá­jában találjuk magunkat széni­be ugyanazzal a világgal, ami néhány pillanattal korábban, egy másik képen még a rend, nyugodt hangulatait sugározta felénk, Martyn Ferenc aggódá­sa, az emberek féltése fogal­mazódik meg ezekben a képek­ben, a zűrzavartól való ide­genkedés, és felbukkan a tisz­ta. egyértelmű termeszen5 brá- zoiás, pontosan, szépen, szé- pítgetés nélkül. Sziklák. és újra sziklák, táj a maga alap­vető tulapdonságaival, tehát szerkezeti tagoltságával, ho­rizontjával. de a térben nem a szokott harmóniával követik egymást a törés-ritmusok, a horizont belezuhan a kompo­zícióba, s olyan az egész mint­ha éppen földrengés lenne. Ez már nem a megszokott, ősi táj, itt már vége a dombok és völgyek hagyományos, baná­lis nyugalmának, ez a táj szer­kezet újszerű jelentkezése, olyan, mintha a jövő űrhajósa látná a Holdra érkezés elöti néhány pillanattal,, szokatlan látószögből, szokatlan körül­mények között. Martyn le­mondott a horizont biztonsá­gos illúziójáról, mintha tud­ná, hogy áz ember már kinőt­te kis faluit, kis városait, s elég erős ahhoz, hogy meg­vesse a lábát a világűrben. Ügy tűnik, Martyn Ferenc megsejtette, hogy bizonyos matematikai, geometriai téte­lek a világűr kutatás során elértéktelenednek, esetleg át­értékelésre szorulnak, és tu­datában van annak, hogy az ember szerepe a világban alap­vetően megváltozott. Martyr. Ferenc által elővarázsolt kü­lönös térben lépkedő csőrös emberek borzongást váltanak ki belőlünk, és érdeklődést is A csőrös emberek néhány kri­tikusnak bizonyos gondot okoz­tak. Az isimért világot tekint­ve valóban nyugtalanítóak, ha Viszont a napi sajtóban rend­szeresen visszatérő kérdése* gondolunk, nevezetesen arra hogy más bolygókon van élei vagy nincs élet, akkor ezek a csőrös emberek nem nyomás/.- tóak, hanem érdekesek. Mar­tyn grafikáinak, és művésze­tének értékelésénél nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy lendületes forradalmi időszakban élünk, amikor a tu­dományos technikai forrada­lom elsöpörte a könyökvédős köny velőség eket, megjelent a kibernetika, a teljes automati­zálás, hónapok. vagy évek kérdése az űrutazás, vagy az egység’es térelmélet kidolgozá­sa. Ilyen körülmények között a korszerűség ismérved a mű­vészetben is változtak. Érde­mes lenne őszinte elmélyült- séggei megvizsgálni, hogy ma kit tekinthetünk korszerű mű­vésznek, és a korszerűség mi­lyen következményekkel jár­hat egy funkcionális művészeti közélet esetében? Martyn Fe­renc minden bizonnyal a kor­szerű látásmóddal bíró alko­tók közé tartozik. Bertha Bulcsu Szovjet költők versei Sztyepáfi Sesipaesov Szeretem... tudom. vidám emberek, veretitek a mosolyt! leváltom, én is szeretem, ha nem a jóllakott önteltség fakasztja. A esüggedést? Smberhcz méltatlan dolog! Vm a tűnődő szomorúságot, mely testvére minden tervnek elgondolásnak, szintúgy szeretem! Számuií Marsak c:4z ét élkor&m... Az életkorom a nyár időszaka napok múlásával tüzünk elapad, rgünk — kékre nyílt virág — káprázala tegnap igézett, ma halvány, sápatag: Mégis, a nyárral, mely rokonom nekem, megbecsüljük az ajándék napokat: \ézd, ott egy nyírfa nyugtalan-kényesen sütkérezik az őszi fények alatt! Margarita Aliger cáriéi tó Már nem vagyok szél nyil! mezőn, sem viharral teli fell eg... És tenger sem, az én erőm nem árja már bő vizeknek Srdei tó vagyok már csak. íz álmom zöld mél vbe szédül, várom, kit erre a nyár bajt, ki hozzám pihenni térül. S bogár-raj cikáz felettem, csupán a röptűk közeli, s ragyog a víz, mint szemben földi gyöngédség könnyei! exj tj e n$ út 1} Az ember-ős még négy lábon járt, de unokái — értelmesebbek — már nem használták az első párt járni — mint kézzé! íeítek-veftek: Ugyan közülünk ki szállna most a Földről merészen elszakadva, ha akkor az egyensúly adott terhét kéz a lábnak át nem adja!? (Ford.: Kovács Sándor) A Corvina Könyv­kiadó a párizsi Se­ihers Kiadóvá, közö­sén válogatást jelen­tet meg Ady Endre Költeményeiből. A verseket mintegy 61) Kiváló műfordító ül­tette át francia nyelv re, s a kötet a „Por­tes d’ Aujourd hűi' sorozatban 1 kerül ki­adásra. A válogatás­hoz J. Marcenac, Ma­gyarországon is jól ismert francia író rö­vid bevezető szöve­get, Rónay György költő pedig terjedel­mes tanulmányt ír Adynótl és művésze­téről. A stockholmi Nors- tedt kiadó magyar prózai antológiát je­lentet még svéd nyel ven. Hasonló tervvel foglalkozik a Göte- borg-i Zinderman ki­adó is. Péter Rózsa „Játék a végtelennel” c. nép szerű matematika! könyve, amely mai több nyelven megje­lent, most svéd nyel­ven látott napvilágot a Rjaben och Sjögren könyvkiadónál. • A finn Otava Osa- keyhtiö szerződést kötött Fejes End~e „Rozsdatemető” és Moldova György „Sö­tét angyaV’ című re­gényeinek Sun kiadá sára. • Radnóti Miklós ver sei legújabban óla», és cseh nyelven je­lentek meg. • Déry Tibor elbesze lései most jelentek meg angol nyelven (The Giant) címmel a londoni John Col­der kiadásában. • G. A. UR X-ba-ii című regénye francia ul jelent meg a pá­rizsi du Seuil Könyv kiadó gondozásában. • „Académia 1965’ címmel márciusban kiállítás nyílik a szo­cialista országok aka­démiai kiadóinak könyveiből. A Ki­állításon a magyar Akadémiai Kiadó mintegy 150 — rész­ben idegeim»'«.; Vi — könyvéiiel as folyó­iratával vesz részt. Ugyancsak Prágá­ban március végen, lázáruk felszabadulá­sának 20. évfordulója alkalmából könyvki­állítás nyílik. A kiál­lítás áttekintést ad iönyvltiadásunk sok­rétű tevékenységéről, dokumentálja idegen­nyelvű könyvkiadá­sukat és nagy szám­ban mutatja be cseh és szlovák szerzők Magyarországon meg­jelent alkotásait. 1 Nagyon jól tette, nagy­papa, hogy fölutazott, leg­alább kicsit kikapcsolódik. Csak pihenjen, szórakozzék, itt kényelmesen meglehet Nem kell segítenie, azért van nekünk gépesített háztartá­sunk, a technika minden ál­dásával, hogy az ember csak ülhessen, a gép dolgozzék helyette. Nem, köszönöm, legfeljebb a létrát tartsa egy kicsit, amíg ezt a csengőt megreperálom, mert zárlatos lett. Tetszik látni, itt van ez a csengő. Nem nagy dolog, ugye, mégis, milyen más, mint maguknál a tanyán. Ott kiabálni kell, meg verni a kaput, amikor be ator jutni valaki. Ugatnak a kutyák, az ember a saját szavát se hall­ja. Itt, csak meg kell nyom­ni a gombot, és mindjárt tu­dom, akármelyik szobában, -hogy vendég érkezett... Ki­verte a biztosítékot. Na nem baj, mindjárt azt is ki­cseréljük. Fogjuk meg a lét­rát, oda a villanyórához, nagypapa ... Hát itt nem kell vákoskodni, nem fogy ki a lámpából a petró, meg iem füstöl... Így ni! Na, dugja csak be oda a kon­nektorba azt a vasalózsi­TECHNIKA nőn, hadd lássukl Füstöl?... Ejnye! No, néha előfordul, hogy meghibásodik, na de egy-kettőre helyreütjük, mi­csoda beszéd az... Addig töltsön magának egy pohár­ral, nagypapa, ott van a szi­fon is, ha akar hozzá szó­dát. Nem mondom, ugye, né­ha rázni kell, na de maguk­nál kilométereket biciklizhet egy üveg szódáért, itt viszont pillanatok alatt megvan... Úgy látszik, nincs benne víz ... Sebaj, lecsavarjuk a fedelét, eresszen bele mási­kat a csapból, rögvest csi­nálok szódát. Itt kérem, nem kell a kútról hordani a vizet. Csak megcsavarja az ember, és kész. Nem jön? Tudja, kissé magasan lakunk itt a félemeleten, néha ki­csi a nyomás ... Annyi baj legyen, legfeljebb iszik egy teát, nagypapa, ott a boyler- ben a forró víz. Nincs tűz­rakás. sparhelt, meg üstci- pelés, ott a kész forró víz a fürdőszobában. Balra tessék csavarni, csak bátran! No­csak, elfelejtettem az este bekapcsolni, most várhatunk reggelig, mire megmelegszik, az ördögbe is... Nagypapa, ugorjon le ide a sarki bolt­ba, amíg én megcsinálom ezt a nyavalyás vasalót, hoz­zon egy üveg szódát, meg egy csomag harmadosztályú kávét! Írja föl, nehogy elfe­lejtse, ott a golyóstollam az asztalon, összekente az in­gét! Golyóstoll, csak folyik kissé. Hogy a fene!... Azért sose bánkódjék, nagypapa, bedobjuk ide a mosógépbe, kitisztítjuk az ingét, addig­ra a vasaló is meglesz. Búj­jon bele a köntösömbe. Ott a kapcsoló, lenn, oldalt. Há­rom perc alatt olyan inge lesz, mint az új. A tanyán ennyi idő alatt a tekenőt se hozzák elő a fészerből, igaz-e? Most láthatja, meny­nyivel jobb itt nálunk, sokkal kényelmesebb... Mi ez az égett szag? Hű, a hét- fűzfánfüt%ül6jét... leégett a tekercselés... Persze, viz nélkül nem mos a gép, az meg nincs, ugyebár, erről megfeledkeztünk... Ezt is szerelhetem, a ragyogóját __ C sak ez a nyüves vasaló, lenne meg már, aztán top­juk magunkat, és elmegyünk körülnézni, elvégre szombat van, vagy mi... Na szóval... Csengő, vasaló, mosógép, szi-j fon és még bekapcsolom a. gépet, mert az asszony meg­kért, hogy hámozzam meg a krumplit... Sajnos előbb meg kell nézzem ezt itt, mert hámozás helyett passzírozza a krumplit.,.. Mindjárt‘ leülünk szusszantani, csak­bekapcsolom a szifont, meg­tekercselem a golyóstollat, kivasalom a mosógépet és megdarálom a boylert.. j. Hogy mondja? Fölrobbant 4 porszívó? Azonnal, csak ki-* mosom a csengőt... EsK ráz!... Na tessék, most sö-| ‘ét lett!... Alighanem a OáT; lózati transzformátor ... Hogy azt o szánkózó, légeit, kipogó rézangyalát!... Lát4 ja. Nagypapa, mennyivel, könnyebb maguknál nft-i hon!... ' | Kaposy Miklós B

Next

/
Oldalképek
Tartalom