Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-11 / 59. szám

nsiu MÁRCIUS 1L napló 5 országos jelentőségű előadása a Pécsi Liszt Ferenc Kórus idei programjának első, fontos művészi állomása volt. A két­szeri, zsúfolt házat vonzó fő­városi hangverseny osztatlan sikert aratott a közönség köré­ben és egyöntetűen elismerő dicsérő sajtóvisszhangot vál­tott ki a szakemberekből. A halál árnyaitól sújtott Händel „kései remeke megrázó erő­vel bontakozott ki" mind a zeneakadémiai, mind pedig az Erkel Színház-beli előadáson. A Händel-óra tóriumok „forró légköre s a rembrandti szí­nek sötét pátosza" áradt Fe- rencsik Jánosnak, a mű diri­gensének koncepciójából melynek „hathatós támasza volt a Pécsi Liszt Ferenc Kó­rus (karigazgató: Antal Gvörgy). Ez a javarészt fiata­lokból álló kórus egészséges, tömör hangzásával, rugalmas és összecsiszolt énekével ele­mentáris hatást keltett és olyan sikert aratott, hogy a zárószámot meg kellett ismé­telni" — írják a fővárosi kri­tikák, melyek azt az óhajt is kifeiezik, hogy „szívesen lát­nánk vendégül gyakrabban is a pécsieket." Most vasárnap és hétfőn este a pécsi közönség is vé­gigélvezhette Händel remekét (egyidejűleg vasárnap délelőtt a Petőfi-rádió is sugározta az Erkel Színház-beli hangver­seny felvételét). Händel 1751 elején írta le az oratórium el­ső kottafejeit a Bírák köny­véből merített elbeszélés szö­vegére, mely Jephtának, a száműzetésből visszahívott hadvezérnek az Izraelt meg­támadó ammoniták elleni harcáról és a győzelemért tett fogadalma következtében leányának feláldozásáról szól Az idős Mester életét ekkor már a vakság fenyegető tra­gédiája árnyékolta be; erre utalnak a partitúrában fellel­hető bejegyzések, öt esztendő­vel ezelőtt Antal György ver zénvlelével a Pécsi Liszt Fe­renc Kórus újította fel e rit­kán játszott, Magyarországon hosszú évek óta nem hallott remekművet. Az idei előadás, — annak ellenére, hogy a Liszt Ferenc Kórus tagsága öt év alatt szinte teljesen kicserélődött — egy alapjaiban jól átgon­dolt, magas művészi színvo­nalúvá érett produkciót nyúj­tott. Bár a korábbi Händel- oratóriumok kórusjeleneteivel ellentétben a Jephta énekkari anvaga nem annyira előrevi­vője a cselekménynek, mint Inkább a történés hátterét rajzolja meg nagy kontúrok­kal, a görög tragédiák kóru­saiként kommentálva Jephta lelki tragédiáját, mégis_ a leg- je!»"tősebb szerep ezúttal is a T iszt Kórusnak jutott. Fe- rencsiknek az antik sorsdrá­mákra emlékeztető koncep­ciója különösen a mű máso­dik részét tette felejthetetlen­né, melyben az első rész kis­sé elnyújtott' epikus líraisá- gával szemben a ma emberét is felzaklató drámává sűrű­södik Jephta emberi konflik­tusa. Nem véletlen, hogy itt hangzik el atyjának végzetes fogadalma következtében éle­tét népe boldogságáért felál­dozó Ifisz szívetszorongatóan szép búcsúdala, a Händel-ora- tóriumokban szokatlan, híres ének-kvartett és a Liszt Kó­rus is e második részben ju­tott el az oratóriuméneklés tiszta csúcsára. Az itt felhang­zó, művészi erővel megszólal­tatott, monumentális kórusré­szek remek lehetőséget nyúj­tottak együttesünknek kiváló képességei bebizonyítására. El­mondhatjuk, hogy ez az elő­adás már árnyalt szépségek­ben is gazdag volt: a lírai ré­szek finoman megformált pianói mellett megrázó kont­rasztot jelentettek a hatalmas erővel megszólaltatott drámai kitörések. Különösen a női szólamok kultúrált hangzása tűnt ki. Az intonálás biztonsá­ga és tisztasága a betanítás munkájának alaposságát és gondosságát igazolta, míg a töretlen ívű előadás Feren- esik János szuggesztív ereiű, fölényes mű-ismeretről tanús­kodó vezénylését dicsérte. Jól­lehet, Ferencsik most vezé­nyelte először a Liszt Kórust, sikerült mindjárt a kezdetben megteremteni a művészi ered­mény elérése érdekében nélkü­lözhetetlen kontaktust. Feren­csik rendkívül világos, közért­hető és határozott mozdulatai tökéletes megértésre találtak nemcsak a Ferencsikhez szo­kott, kitűnő Állami Hangver­senyzenekarnál, hanem a Liszt Kórusnál is, mely szívesen, nagy művészi ambícióval vál­totta valóra a világhírű kar­mester elképzeléseit. Jephta hadvezér bátor és férfias alakját Szőnyi Ferenc személyesítette meg hősi pá­tosszal. A hadvezér-feleség, Hanna szerepében a pécsiek régi ismerősét, Pelles Júliát hallottuk, aki különösen drá­mai erővel érzékeltette a leányáért izzó szenvedélyes­séggel aggódó anya fájdalmát. Az öt évvel ezelőtti előadáson is László Margit énekelte Ifisz énekszólamát. Ezúttal is a lí­rai lágyságú áriák álltak kö­zelebb egyéniségéhez. Öröm­mel hallottuk a bátor, szere­lemben meleesz'vű, mRgát is feloldozni kész Hámor plasz­tikusan megformált szerené- ben a pécsi Bolla Tibor szép orgánumú baritonját. Rövid szerepében Hamarl Júlia ara­tott sikert, melynek még je­lentős részei voltak Hnllay Kereszt*Iv (orgonái és Mar- gittay Sándor (continuo). A Liszt Ferenc Kórus a Jephta négyszeri, frenetikus sikert arató, minden alkalom­mal ismétlést is eredményező előadása után újabb jelentős művészi feladatra készül. Az Országos Filharmónia Tavaszi bérletében a Zeneakadémián és Pécsett is, a Filharmonikus Zenekarral olyan Hándel-mü- vet ad elő, mely eddig még nem hangzott el Magyarorszá­gon. Händel ifjúkori művé­ről van szó, melyet élete vé­gén, már vakon dolgozott át Magyar címe; „Az idő és igazság diadala." Az előadást Antal György vezényli. A hétvége gazdag zenei programot ígér megyeszerte. Szombaton este fél S órakor a Liszt Ferenc teremben tart­ja felszabadulási hangverse­nyét a fennállásának 45. év­Áramszünet — Áramszünet les* március 9— 32-ig 8—17 óráig hálózatátépités miatt a Hargita u., Madách X. u.. Szilágyi D. u.. Vitéz u.. Jászai M. u által behatárolt területen, to­vábbá ugyanez a terület március 13-án 8—13 óráig. — Áramszünet lesz március 8—11-lg 3—IS óráig hálózatátépités miatt a Tettye u„ Zöldfa u., Hegyalja u., Ignác u„ Nap u.. Boldizsár u. által behatá­rolt területen. — Áramszünet lesz március ll-én 8—18 óráig hálózat­átépítés miatt csoronika és Szent­kút környékén. — Áramszünet lesz március 12-én 8—1* éráig há­lózatátépités miatt a Petőfi u., Err-th L. u„ Uzsok u„ Doktor S. u. által behatárolt területen, (x) fordulóját ünneplő Pécsbánya telepi bányász férfikar. A ju­biláló bányászok mellett ek­kor mutatkozik be először a közönség előtt az FMSZ „Ja­nus Pannonius Kamarakőrusö. A műsorban, melyet Ivasivka Mátyás vezényel, több ma gyarországi és pécsi bemutató is elhangzik. Ugyanezen a na­pon Komlón is rendeznek fel- szabadulási hangversenyt, egy­bekapcsolva az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola alapítása 10. évfordulójának megünnep­lésével. Az ünnepi hangver­senyen a Budapesti Postás Szimfonikus Zenekart Horváth Gyula vezényli. Vasárnap este pedig Magyarszék község ze­nét kedvelő lakossága előtt mutatkozik be a decemberben alakult énekkar. „A világ egyik fele éhezik, a másik nem alszik” A gyermekserdülő- és ifjúkor mai kérdései az UNESCO előtt Pécsi főiskolai tanár képviselte Magyarországot Hathetes párizsi tartózkodás < után hazatért Pécsre dr. Ke- 1 lemen László főiskolai tanár, a Pécsi Tanárképző Főiskola lélektani tanszékének vezető­je. A Centre International de l’Enfance idei rendezvényén " képviselte Magyarországot. — Mivel foglalkozik a Centre International de VEnfance? — Ez a szervezet az UNES­CO egyik létesítménye. Egy évtizede működik s célja, hogy a gyermekkor nemzetközi problémáival egységesen és rendszeresen foglalkozzék. Ál­talában két évente összehív­nak egy nemzetközi szeminá­riumot, s azon hat hétig a gyermek-, serdülő- és ifjÚKor sajátos és időszerű kérdései­ről tárgyalnak. Az idén 24 ország 26 képviselőjét hívták egybe európai, afrikai és dél­amerikai országokból. A mos­tani szeminárium korszerű tu­dományos képet igyekezett nyújtani a gyermek-, serdülö- és ifjúkorról. — Milyen témakörökre csoportosult az idei szemi­nárium?-r- Először is a gyermek-. serdülő- és ifjúkor átlalános kérdéseiről beszéltünk. Szá­momra ez volt a legizgalma­sabb. Majd biológiai és orvo­si, pedagógiai, szociális, illető­leg szociológiai és lélektani problémák kerültek sorra. — Miért az általános rész volt a legizgalmasabb az ön számárai — Mert az erről szóló elő­adások megismertettek a gyer­mekek világhelyzetével. Rá­döbbentették arra, hogy sok olyan ország van még, ahol a gyerekek éheznek, iskolázásuk, gondozásuk nincs megfelelően megalapozva, a fertőző beteg­ségek pedig még mindig ha­talmas mértékben szedik kö­zülük áldozataikat. Még min­dig óriási az eltérés az euró­pai és az elmaradott orszá­gok erre vonatkozó statiszti <— nt — kai adatai között. Szelleme;-. cA szerencse ünnepén Azt mondja Jani bácsi a vendégseregnek: igyatok, egye­tek, amelyik kiborul, majd hazaszállíttatom. Harmincán vannak. Eddig ha átlag hat­van esztendőt számítok egyre — éppen éltek ezernyolcszáz évet. Ha nem többet. Mert a kályha mellett — a törzsasz­talnál — énekelget a korelnök, Gajdom Józsi bácsi, aki 91 esz­tendejével szépen megnyomja az átlagot. Ha ennyi ideig húzod a nyugdíjat fiam, mint én, tönk­re megy az állam — mondja az unokának, Gajdon Sándor­nak, aki most negyvenöt éves és vájár. Az öreg Gajdon is törzsven­dég itt a Budai-vám mentén lévő italozóban, amelynek ne­ve „Jószerencsét”. Törzsven­dég itt a többi harminc nyug­díjas is, összejönnek, terefe­rélnek a világ dolgairól, amelybe persze belefér a Bá­nyász futballcsapat szereplése is. De ez a délutáni összejö­vetel ezúttal eltér a többitől. A vendéglátó gazda most Szte- panek Jani bácsi, nyugdíjas bányász és kubikos. — Mire ez a nagy cécót — Nyertem. Kilemcvenkét- ezret a lottón. — Szép pénz. — Elosztottam már. Ponto­san négy felé. Precíz ember negyede a feleségé, a másik negyede a fiáé, szintén bányász, aztán van még egy fia, beteges évek óta, most Pesten a klinikán ápolják, a pénze takarékba ke­rüli, — Aztán adtam az Opova Józsinak is ezer forintot. — Minek? — Álltam a szavamat — mondja Jani bácsi. Az újságosasszony hordja a lottó-szelvényt Sztepanekék- hez. Egyik nap nem hozza, eléggé hideg, esős-szeles nap volt. Jani bácsi öltözik, kijön a vámig a trafikba, megveszi a szelvényt, majd bent a törzs­asztalnál kitölti. Keresi a szem üvegét, otthonhagyta. — Mad kitöltőm János, add csak ide, nekem még jó a sze­mem — mondja a nyugdíjas kolléga, az Opova. — Ha lesz egy négyesem, kapsz egy ezrest — Ígéri neki Jani bácsi, a többiek remény­telenül nevetnek, Opova is, nem lesz ebből semmi, éveken át lottóznak, aligha nyertek valamit. De hát előlegben le­het ígérni. — No aztán, mégis bevágott a szerencse. Ezt ünnepük most. A belső helyiségben szépen, ízlésesen megterítették az asz­talokat, a fehér abroszon üveg borok, szendvicsek nagy tálak­ban és a hangulat már emel­kedőben van. — Emlékszel Józsi, mikor huszonkilencben... Kacsintanak egymásra, csap­kodják a térdüket, nagyokat nevetnek. Közben jön egy asz- szony, szódáért, 6 is nyugdí­jas, téglagyári munkásnő volt. Pirongatja Sztepamek Jani bé­csit: — Hát minket, nyugdíjas asszonyokat, miért nem hívtál meg, hallod-e? A férfiak hangosan nevet­nek, valaki odakiáltja: — Majd a Mecsekre! — Oh, te, nagyszájú! Ilyen voltál legénykorodban is — nyelvel vissza az asszony, az­tán viszi a szódát haza. Énekelnek, fogy a bor meg az emlékek is, amelyeket meg Idéznek a régi ifjú időkből és ki tudja hányadszor gratulálnak Jani bácsinak, mondogatják, jó helyre jött ez a kis pénz, megérdamled, egész életedben dolgoztál, csilléhez, talicskához idomult a hátad, szóval... jó helyre érkezett a szerencse. és találó volt az együk előadí hasonlata, aki azt mondta hogy: „A világ egyik fele éhe zik, a másik nem alszik”. A fejlett országokban ugyani, lefelé zuhan a fertözó beteg ségek száma, de hihetetier mértékben felfelé szökik 4/ idegbetegségeké. A magas életszínvonaláról közismer* Dániában például gyakorlati lag teljesen megszűnt a tbc de világviszonylatban náluk van a legtöbb öngyilkosság Mindez kihat a gyermekekre is, — Ugyanakkor az is kide­rült, hogy az előadók — hu­manisztikus szándékú, főleg párizsi és néhány angliai szak­tekintély — az elmaradott or­szágok ügyében nem látják a megoldást és szerintük azok sohasem tudják utolérni a fej­lett államokat. Kétségtelen, hogy a legnemesbb szárdék hatotta át őket, csakhogy egyszerűen nem ismerik a megoldás szocialista útját, s ezért látják reménytelennek a helyzetet. — ön milyen magyar problémáról beszélt és mi­lyen volt annak a vissz­hangja? —- A magyar tanárképzés­ről számoltam t>e, azonkívül saját kutatásaimról is. mégpe­dig a tanulók gondolkodásá­nak fejlődéséről, és a progra­mozott oktatásról. A szeminá­riumban kiderült, hogy a ma­gyar tanárképzés színvonala világviszonylatban is meg­nyugtató. Sokan kifejezték azt a véleményüket, hogy szeret­nék, ha náluk is hasonló szin­ten folyna a tanárképzés. Hi­szen nem egy országban meg ma is tanítóképzőkben oktat­ják a nevelőket, vagy a taná­rok mindössze két-három éves és sok esetben csak egy sza­kos képzést kapnak. Sokat be­szélgettünk kutatásaimról is, az volt az általános vélemény, hogy egész eddigi vizsgálódá­saim rendkívül hasznosak, de sajnos náluk ilyen vizsgálatok nincsenek. — Miről hangzottak el elő­adások a többi tárgykörben? — A biológiai előadások so • rán nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a gyermek táplálko­zásának és a táplálkozás ne­velési, szellemi fejlődésbeli ki­hatásának. Az egészségügy*] kérdésekről szólva egyébként az volt a vélemény, hogy a jövőben a pedagógusoknak magasabb egészségügyi intel­ligenciával kell rendelkezni­ük és jobban együttműködni az orvossal. — A lélektani kérdések tár­gyalása során sok eredeti dol­got mondtak, és azokon soka* vitatkoztunk. Az ott elhang­zott lélektani szemléletiéi ugyanis nem tudok minden­ben egyetérteni, ök például szinte minden területen a teszt- módszert alkalmazzák és nem­igen ismerik el e módszer oi­1 zonyos korlátáit. Azonkívül SZÍNHÁZ \Mm A MAGTÁR RÁDIÓ PGCSI STÚDIÓJÁNAK IMS. márc. 11-1, csütörtöki műsora a 823,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor? Rádió híradó. Hallgatóink hanglemezeiről. 18.00: Német nyelvű műsor: Tolna megyei jegyzetek: Dombó­vár Kívánsághangverseny. Olvastuk — elmondjuk. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Pécs zenei életének 20 évéből. 18.50: Gépek az ember gyógyításá­nak szolgálatában. 19.05: Mai operettekből. 19.20: Dél-dunántúli híradó. Elmondjuk, hogy .. . 19.40: Zenélő levelezőlap. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZI HUauW Színház: Irma, te édes (este 1 étakor). Uray bérlet. Tájszínház: Nyár és füst (este 6 órakor). Nagyatád. MOZli Rövidítések: szv. — szélesvásznú, szí. — színes. Park: Tíz aranyérem (4, 0, 8). Petőfi: Húsz óra (szv., 4, 8, 8). Kossuth: Komédia kilinccsel (4, A 8). Híradó Mozi: Magyar híradó, A vevő a ml urunk, Galambok, Hal­mazállapotok, Két hét Jemenben. (Előadások 11 órától 3 óráig foly­tatólagosan). Építők: A nagyravágyó asszony (4, 6). Csak 18 éven felülieknek! Pécsszabolcs: Bátor emberek (5. 7). Mecsekalja: Moszkvai séta (szv., 7). Vasas H.: Dfszmagyar (7). Mohács: Mi olaszok és a nők (szv., 5, 7). Szigetvár: Láng az ut­cákon (szv., szl, 8). Siklós: Egy •» m hajún (anv4 W. Franciaországban — bár több. féle lélektani irányzat van — ismét uralkodik a pszichoanali tikus módszer, vagyis mindent a freudi terminológiával ma­gyaráznak. Mégoedig az ood’- pus-komplexummal — ami szerint a leány az ap1a, a trl pedig az anyja iránt éré* tu­dat alatti erotikus vonzalmat és az identifikációval, vasv.s azzal a pszichológiai mecha­nizmussal, hogy a fiú az ap­ja, a leány pedig az anv a szerepébe képzeli magát A kettő természetesen együtt hat. Szerintük ezek a tudat alatti tényezők segitik elő a gyermek fejlődését, ezért ki­zárólag a családban fejlődhet ki a gyermek személyisége. Emiatt nem tudják elképzelni a közösségek nevelő hatását, például az intemátusét sem. A szeminárium szociológiai részén is jórészt csak a csa­láddal foglalkoztak, más kö­zösségekkel alig. Az ifjúsági szervezetekről például a hat hét alatt komoly formában egyetlen egyszer sem esett szó. — Sok előadás hangzott el a francia iskolarendszerről, ami látszólag rendkívül kor­szerű és fejlett, ugyanakkor nem mondható egészen de­mokratikusnak. Úgynevezett képesség szerinti orientációra építik fel az egész iskolai rendszert. Ez két alkalommal, tíz és tizennégy éves korban tartott „orientációt” jelent Mindkét alkalommal összeül egy tanárokból és szakértők- ből (pszichológusok, orvosok) álló tanács és eldönti, hogy a gyermek „hova orientálód­jék”. Náluk tízéves korban már szétágazik az iskolarend­szer, a felső tagozatuk nem egységes, vannak klasszi kus, modem, technikai stb. isko­lák. A 14 éves korbeli orien­táció alapján pedig még pon­tosabban eldől, hogy a gye­rek milyen felsőfokú oktatási intézményben tanulhat to­vább négy év múlva, vagy egyáltalán tovább tanulhat-e Attól függően tanulhat ugyan­is tovább, hogy klasszikus kö­zépiskolába megy-e, s onnét beiratkozhat a tudomány- egyetemre, vagy más közép­iskolába, ahonnét viszont már csak bizonyos főiskolákban van lehetőség a továbbtanu­lásra. — Itt először is az a prob­léma, hogy 10 vagy 14 éves korban még nem lehet ponto­san megállapítani a gyerek tehetségét. Hiszen a légi óbb képességek is néha lassan fejlődnek ki. későbbi korban A másik problémát maga a francia előadó így fogalmaz­ta meg: „A statisztika szerint szinte már a bölcsőben eldől, hogy ki kerül egyetemre és ld nem!” Ez az orientáció ugyanis a gyakorlatbar any- nyit jelent, hogy a klasszikus középiskolába a vezető francia osztályok gyermekeinek 95 százaléka bekerül, míg a rm.n- kásgyerekeknek csak 45 száza­léka. Az egyetemeken viszont a hallgatóságnak csak 6 szá­zaléka munkásszármazási i. Ez az iskolarendszer tehát gya­korlatilag nem képessé2 sze­rinti orientációt, hanem tár­sadalmi helvzet szerinti sze­lekciót Jelent. — Vérrső sor— —' volt 7 szeminárium ereim ’ e? 1— Lényegében azt állapí­tottuk meg, a jövő tanárait fel kell készíteni arra, hogy az eddiginél is szélesebb kör­ben ismerjék a gyermek-, serdülő- és ifjúkor minden problémáját. Személy szer ni engem pedig nemcsak szak­mailag, hanem — az említett ellentmondások közelebbi n>eg ismerése folytán — politikai­lag is rendkívül megerősített a párizsi nemzetközi szeminá­rium — fejezte be nyilatko­zatát dr. Kelemen László. Földessy Dénes Händel: Jephta oratóriumának DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség* Pécs. Hunyadi út II Tel.* 15-32 15-33. 21-80. 28-22 . 80-11. Belpolitikai rovat: 31-88. KÍ3 á ! a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal Pécs. Hunyadi út ll Tel.* 15-32. 15-33. 21-80. 38-22, 80-11. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs Munkácsy Mihály u 18. ** Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. SSŐfizetésí díj 1 hónapra 12.— Ft Indexszám: 11 HL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom