Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-11 / 59. szám

Vtlág proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja XXII. ÉVFOLYAM, 5». SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1965. MÄRCIU« 11.. CSÜTftRTttK KÖZLEMÉNY a kommunista és munkáspártok képviselőinek Moszkvában megtartott konzultatív találkozójáról 1965. március 1-től 5-ig meg­tartották Moszkvában az Ausztráliai Kommunista Párt, az Argentin Kommunista Párt, a Bolgár Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a Német Szocialista Egységpárt, a Né­met Kommunista Párt, az In­diai Kommunista Párt,, az Olasz Kommunista Párt, a Ku­bai Szocialista Forradalmi Egységpárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Szí­riái Kommunista Párt, a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a Finn Kommunista Párt, a Francia Kommunista Pált, Csehszlovákia Kommunista Pártja képviselőinek konzulta­tív találkozóját. Megfigyelők­ként jelen * voltak a találko­zón az Amerikai Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártjának képviselői, A találkozó részvevői kon­zultációt folytattak az őket kölcsönösen érdeklő kérdések­ről, véleményt cseréllek a né­zeteltérések kiküszöbölését és a kommunista világmozgalbm összefogásának megszilárdítá­sát elősegítő utakról. A testvériesség és a barát­ság légkörében lezajlott ta­lálkozót áthatotta a kommu­nista mozgalom tömörítéséért vívóét tevéken^ harc; szélie­mé, annak a jegyében, Hegy ez a mozgalom teljesíthesse nagy történelmi feladatait. A találkozó részvevői kifejezték pártjaik szilárd elhatározását hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a nemzetközi kommunista mozgalom tömö­rítésére, egységének szilárdí­tására, a marxizmus—leniniz- mus, a proletár intemaciora- lizmus, az 1957-es és az 1960- as nyilatkozatok irányvonala alianíán. A pártok képviselői megál­lapították, hogy a mai körül­mények között a világfejlődés fő irányzata a szocializir.ua állásainak erősödése, a nem­zeti felszabadító mozgalom és a nemzetközi munkásmozga­lom fellendülése, a béke meg­őrzéséért és megszilárdításá­ért fellépő erők növekedése. De azt is megállapították, hogy a világreakció, elsősor­ban az amerikai imperializ­mus, a földkerekség különbö­ző részeiben aktivizálódik, a helyzet kiélezésére törekszik, agresszív akciókba kezd, ame­lyek a szocializmus országai, a gyarmati rendszer alól fel­szabadult államok ellen, a né­pek forradalmi mozgalma ei­len irányulnak. Ebben a helyzetben vala­mennyi kommunista pártnak — jobban mint valaha — ta­nújelét kell adnia internacio­nalista kötelességtudatának, tömörülnie kell az imperia­lizmus, a gyarmati rendszer, a neokolonializmus, a mono­pol töke uralma elleni közös harcra, a felszabadító mozga­lom aktív támogatására, és az imperialista agresszió által megtámadott népek megvédé­sére, valamennyi állam szu­verenitásának és területi ép­ségének tiszteletben tartásán alapuló egyetemes békéért fo­lyó harcra. A találkozó részvevői köz­leményükben szolidaritásukat feiezték ki a hősi Vietnam néppel, a Vietnami Dolgozók Pártjával és nemzetközi szo­lidaritásra hívtak fel az ante* rikai hadierők agresszív cse­lekedetei elleni harcban. Az imperializmus elleni si­keres harc szempontjából -dön­tő jelentőségű korunk vala­mennyi forradalmi erejének, a szocialista közösségnek, a nemzeti felszabadító mozga­lomnak és a nemzetközi mun­kásosztálynak a tömörítése. Ezen erők tömörítésének ér­dekei nyomatékosan megkö­vetelik a kommunista viiag- mozgalom egységének meg­szilárdítását. . , . A találkozó részvevői kife­jezték meggyőződésüket: az. ami egyesíti a kommunista pártokat, sokkal erősebb an­nál, ami a jelen pillanatban elválasztja őket. Még ha van­nak is nézeteltérések a poli­tikai irányvonal, az elmélet és a taktika sok fontos prob­lémája tekintetében, akkor is teljes mértékben lehetséges cs szükséges ákcióegységre töre­kedni az imperializmus elleni harcban, a népek felszabadító mozgalmának sokoldalú támo­gatásában, az egyetemes be­kéért és a különböző társa­dalmi • rendszerű államok- bé­kés egymás mellett éléséért vívott harcban, függetlenül at­tól, nagy vagy kis országok­ról van-e szó, a munkásosz­tály létfontosságú érdekeiért és .történelmi céljaiért vív tt kü^elepí^en,. A,.fennálló né* zetel térések leküzdésének j leg­biztosabb útja: aktfóegység az e célokért vívott harcban. A találkozó részvevői hang­súlyozták annak a szükséges­ségét, . hogy a . komrpunista pártok közös erőfeszítéseket tegyenek a pártok közötti vi­szony javítására, a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdítására, va­lamennyi testvérpárt önállósá­gának és egyenjogúságának demokratikus elvei alapján A kommunista mozgalom közös feladatainak megoldá­sáért vívott harcban minden lehetőség és út feihasználasa célszerű: a testvérpártok kép­viselőinek kétoldalú és sok­oldalú találkozói, valamint a pártkapcsolatok és a véle­ménycsere más formái. A találkozó részvevői egyet­értenek abban, hogy — amint erre az 1960-as nyilatkozat is rámutat — a jelenlegi viszo­nyok között a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásai hathatós forrná' a vélemény- és tapasztalatcseré­nek, a marxista—leninista el­mélet közös erőfeszítésekkel való gazdagításának és anxu k, hogy a közös célokért folyó harcban egységes állásfogla­lást dolgozzanak ki. A vala­mennyi párt teljes egyenjogú­sága és függetlensége elvének figyelembevételével megtartott ilyen tanácskozások jól szol­gálhatják a nézeteltérések ki­küszöbölését és a kommunista mozgalom tömörülését a mar­xizmus—leninizmus, a prole­tár internacionalizmus alap­ján. Ezért egv új nemzetközi tanácskozás tevékeny és sok­oldalú előkészítése és alkal­mas időben való megtartása a találkozó részvevőinek vtle- ménye szerint teljes mérték­ben megfelel a kommunista világmozgalom érdekeinek. Az új tanácskozás összehí­vása és sikeres lebonyolítása érdekében elő kell készíteni azt mind tartalmi, mind szer­vezeti szempontból: közös erő­feszítésekkel rpeg kell terem­teni annak kedvező feltételeit. hogy előkészítésében vala­mennyi testvérpárt részt ve­gyen, fáradhatatlanul töre­kedni kell a nemzetközi kom­munista mozgalom légkörének javítására. A tanácskozás hi­vatva van minden kommunis­ta közös ügyét szolgálni. A figyelemnek és az erőfeszíté­seknek á kommunista mozga­lom előtt álló időszerű fel­adatokra való összpontosítása mindennél jobban fogja szol­gálni álláspontjaink közeledé­sét korunk alapvető kérdései­ben. A találkozó részvevői azt a véleményüket fejezték ki, hogy az új nemzetközi ta­nácskozás kérdésének meg­tárgyalása céljából kívánatos az 1960-as értekezleten részt vett 81 párt képviselőinek előzetes konzultatív találko­zója. Egy ilyen előzetes talál­kozó összehívásának eldönté­sére konzultációk szükségesek mindezekkel a pártokkal. A jelen találkozón képviselt pártok állást foglaltak a test­vérpártokkal szembeni barát­ságtalan és sértő jellegű nyílt vita beszüntetése mellett. Ugyanakkor hasznosnak vélik továbbra is elvtársias formá­ban, kölcsönös támadások mellőzésével, véleménycserét folytatni korunk közös érdek­lődésre igényt tartó fontos kérdéseiben. A találkozó rész­vevőd síkra&zállnak azért, hogy szigorúan tartsák meg a pártok közötti viszonynál: az 1957-es és az 1960-as érte­kezleten megállapított nor­máit, valamint hogy az egyes pártok ne avatkozzanak be más pártok belügyeibe. Amikor a pártok képvise­lői kifejezték véleményüket a nemzetközi kommunista moz­galom nehézségeinek leküzdé­sét és a mozgalom továbbfej­lesztését célzó utakról, az ar­ról való gondoskodás vezérel­te őket, hogy szilárdítsák a kommunisták sorainak mar­xista—leninista egységét az imperializmus és a koloniaüz- mus elleni harcban, a béké­ért, a nemzeti felszabad’ dú­sért, a demokráciáért, a szo­cializmusért és a kommuniz­musért vívott küzdelemben. A pártok képviselői annak a meggyőződésüknek adnak kifejezést, hogy a jelen talál­kozó pozitív visszhangot kelt a testvérpártok körében. Emelni a vezetés \ színvonalát Tanácskozás a városi pártbizottságon A vezetés elméleti problé­máiról tanácskoztak tegnap délután a pécsett lévő minisz­tériumi, tanácsi vállalatok igazgatói, a kisipari szövetke­zetek elnökei és a kereskedel­mi vállalatok vezetői. A városi pártbizottság kez­deményezésére létrejött taláL kozón dr. Rugási Endre, a pártbizottság titkára ismertet­te a tanácskozás célját, majd dr. Bánki Nándor, a pártbi­zottság ipari osztályának ve­zetője az iparirányítás elvi és gyakorlati módszereiről tartott értékelő és elemző előadást. A vállalatok vezetői az egyszemélyi felelősség mellett kötelesek biztosítani a gaz­dálkodás technikai és politikai egységét. A népgazdaság ren­delkezésükre bocsátja az álló- és fogyóeszközöket és az em­bereket. A tanácskozás segítséget adott ahhoz is, hogy az 1964. decemberi párthatározat és az országgyűlés szellemében vé­gezhessék munkájukat mind a gazdaságos termelés, mind a takarékosság, mind a munka- fegyelem további szilárdítása érdekében valamennyi terme, lő és kereskedelmi területen. Wilson Rómába utazik A miniszteretnöki hivatal jelenti: Wilson miniszterelnök elfogadta a meghívást, hogy Rómában április 27-töl 29-ig hivatalos látogatást tegyen. Útjára elkíséri felesége is. Wilson később Moszkvába, majd Indiába, Pakisztánba és Malaysiába látogat. FENVEK A DUNÁN Foto: Erb Rendkívüli értekezlet Kairóban Az arab államfők személyes megbizottainak kairói tanács­kozásán megállapodtak abban, hogy vasárnap rendkívüli kül­ügyminiszteri értekezletet tar­tanak, szintén Kairóban, hogy jóváhagyják a bonni politiká­val szemben alkalmazandó arab ellenintézkedéseket, ame­lyeket a megbízottak értekez­lete kidolgozott. A megbízottak tanácskozása után kiadott közlemény sze­rint a részvevők az Izrael el­ismerésére vonatkozó bonni elhatározást az arab népek ellen intézett nyűt kihívásnak minősítették, amely az impe­rialisták közel-keleti terveit szolgálja. Noha az arab államok kép­viselői egyelőre titokban tart­ják a Nyugat-Németországgal szemben teendő közös ellen- intézkedéseket, jól értesült körökben tudni vélik, hogy az értekezleten előterjesztett ja­vaslatok a következők voltak: 1. Valamennyi arab állam fi­gyelmeztesse Ny ugat-N érne for­szé got, hogy megszakítja kap­csolatait Bonnal, ha elismeri Izraelt, vagy fegyvereket szál­lít neki; 2. Az arab kormá­nyok haladéktalanul hívják vissza nagyköveteiket Bonn­ból; 3. Az összes arab kor­mány fejezze ki feltétel nél­küli támogatását az EAK kor­mányának Nyugat-Németor­szággal szemben elfoglalt ál­láspontja iránt; 4. Az olajter­melő arab államok' figyelmez­tessék a nyugati hatalmakat, amelyek Izraelnek gazdasági, katonai, vagy politikai támo­gatást nyújtanak, hogy ha ezt folytatják, az arabok . meg­szüntetik a velük való együtt­működést Jól „vizsgáztak" a kettős elnökök „Az erős segítse a gyen­gébbek’-mozgalom sajátos for­mája alakult ki az utóbbi évek során Baranyában: egy- egy jól működő termelőszövet­kezet elnöke vállalta a szomszédos, gyengébb ered­ményű gazdaság irányítását. Ez a módszer az elmúlt évek — így a múlt év — tanúsága szerint bevált, kézzelfogható eredményt hozott. Tavaly ti­zenhét — gonddal-bajjal küsz­ködő, nagyobbrészt mérleg­hiányos — szövetkezeti gazda­ság élére került tapasztalt, szakképzett elnök, aki egy­ben elnöke volt természetesen valamelyik erős, szilárd ter­melőszövetkezetnek is. Egyik évről a másikra nem lehet csodát tenni, a mostani zár­számadások mégis azt bizo­nyítják, hogy okot, jó vezetés­sel egy-két esztendő alatt is ki lehet javítani az alapvető bajokat, helyre lehet hozni a rossz gazdálkodást. A tizenhét termelőszövetke­zetből tizenegy volt mérleg­hiányos 1963-ban. A kettős elnökök segítségével a múlt évben nyolc teljes egészében kigazdálkodta a mérleg­hiányt. Mégpedig elég nagy összeget: több mint négy és fél millió forintot. Annak el­lenére, hogy 1964 a mezőgaz­dasági termelés szempontjá­ból — közismerten — nehéz esztendő volt, a patronált ter­melőszövetkezetek fele növelni tudta az egy hold szántóra jutó gazdálkodási eredményét, mégpedig Bikaion 90 forint­tal, Gyöngyösmelléken 294 forinttal, Homorúdon 1221 forinttal, Lánycsókon 1031 forinttal, Nagypeterden 241 forinttal, Bettenden 469 forint­tal, Siklósbodonyban 691 fo­rinttal, Vásárosdombón 542 forinttal és Zádorban 850 forinttal. Ennek megfelelően gyarapodott természetesen a közös vagyon és nőtt a tag­ság jövedelme is. Jól példázza a kettős elnö­kök segítségének értékét Szö­rény és Zádor esete, ahol Hegedűs István a közös elnö­ke. A Szörényi Zrínyi Terme­lőszövetkezet eredménye a múlt évben is tovább javult. Az egy hold szántóra jutó gazdálkodási eredménye 2458 forintról 3590 forintra emel­kedett. Ennek megfelelően a tervezettnél tíz forinttal töb­bet fizettek egy munkaegység­re: kereken 52 forintot és a tagok átlagos részesedése — a tervezett húszezer forint helyett — több mint 25 ezer forint lett. A zádori Petőfi Termelőszövetkezet szintén nagy lépést tett előre. Hege­dűs István irányításával ki­gazdálkodta a 318 ezer forin­tos mérleghiányát, a gazdál­kodási eredményét 998 fo­rintot 1848 forintra javította és igy a tagok évi átlagos ré­szesedése is nagyobb lett: a tervezett 9070 forint helyett 11354 forint. A baranyai kettős elnökök, tehát — a zárszámadások ta­núsága szerint is — jól vizs­gáztak 1964-ben. Ezért az idén tizennyégy termelőszövetkezet' tagsága kérte a már korábban megválasztott elnökök további segítségét, illetve hivott meg elnökül egy-egy jól működő közös gazdaság vezetőjét

Next

/
Oldalképek
Tartalom