Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-30 / 75. szám

Művészi fotók kiállítása napló 1965. MÄRCIIJS X9 A Fegyveres Erők Klubjában vasárnap délelőtt megnyílt a művészi fotók kiállítása. A tarlatot a Baranyai Foto- és Filmklub, a Fegyveres Erők Klubja és a Mecseki Foto- klub rendezte a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére. A megnyitón megjelent Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára, Csendes Lajos elv­társ, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. A kiállítást dr. Rugási Endre az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára nyitotta meg.Utána Halász Rezső fotómű­vész mutatta be a képeket. A televízió műsora március 30-án, kedden: 8.05: Iskola-tv. Orosz nyelv az ált. iskola VI. oszt. számá­ra. Április 4. 9.00: Környezet­ismeret az ált. isk. I—II. oszt. számára. Készülődés a felszaba dulásra. 9.25: Környezetisme­ret, az ált. iskola I—II. oszt. számára. Emlékezések a fel- szabadulásról. 10.05: Földrajz, az ált. isk. V. oszt. számára. Románia. 11.00: Orosz nyelv középiskolásoknak. Grisa, Andrej, Mása és az időjárás. 14.00: Orosz nyelv, az ált. isk. VI. oszt. számára (ism.). 14.55: Környezetismeret, az ált. isk. I—IL oszt. számára (ism.). 15.20: Környezetismeret az ált. isk. Ili—ív. oszt. számára (ism.). 15.50: Földraj, az ált. isk. V. oszt. számára (ism.). 16.50: Orosz nyelv középisko­lásoknak (ism.). 17.25: Az Is­kola-tv postája. Műsorkalauz — pedagógusoknak. 17.45: Hí­rek. 17.50: Egyetemisták falun. Riportműsor. 18.20: Élő tenger. Angol kisfilmsorozat. A mély­ség vámszedői. 18.45: Egy vá­ros felszabadul. kisfilm Gdanskról. 19 00: Az elsők. Ri­portfilm. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradő. 19.50: Napi jegyzetünk. 19.55: Dr. Kildare. A kabala. Magyarul beszélő amerikai film (14 éven felü­lieknek!) 20.45: Parabola. 21.05: Zenélő órák. A francia divat. 22.15: Tv-híradó, — 2. kiadás. ÍREK MÁRCIUS Izidor napja. so A Nap kél: 5.28, nyugszik: 18.10 órakor. A Hold kel: 4.5«, KEDD nyugszik: 15.15 órakor. l/ilencven éve, 1875. március 30-án " született Vágó László építőművész, akinek munkássága észrevehető mérték­ben hozzájárult a főváros mai városképé­nek kialakításához. Műegyetemi tanulmá­nyait Budapesten végezte, majd egy ideig külföldön képezte tovább magát. Műkö­désének kezdetén jelentékeny budapesti bérházak egész sorát tervezte. Később egyik úttörője lett a modem, tetőnélküli építkezésnek és számos nagyméretű, lapos­tetejű bérpalota és villa létrehozása fűződik nevéhez. Alkotá­sai körébe tartozott a színházépítészet is. O tervezte a volt Városi Színház belső kiképzését és őt bízták meg a Magyar Színház átalakításával. Életművének legfigyelemreméltóbb eredményei a budapesti Vigadó tér, Roosevelt tér és a Claris Adóm tér városrendezési tervei. — Vj gyártmányokkal kísér­leteznek a Pécsii Bőrgyárban. A hazai sertésbőrök finomabb, puhább kidolgozásával, vilá­gos, divatos színekben növelik a tásika- és a cipőfelsőrész- bőrök választékát. A minta­darabokat már be is mutatták a kereskedelemnek. — Hatezer kötetes könyv­tárral rendelkezik a Pécsi Kesztyűgyár, s több mint há­romszáz az állandó kölcsönző dolgozók száma. Felszabadulási emlékest A Pécsi Kamarakórus szom­bat esti hangversenye csillogó gyöngyszeme volt ismét váro­sunk zenei életének; annak ellenére, hogy az egymást két- hái'öm naponként követő hangversenyek, zenei esemé­nyek nem voltak kedvező ha­tással erre a hangversenyre sem. Korábbi alkalmakkor ugyanis a kamarakórus kon­certjei telt házat vonzottak. A sikernek a teltház termé­szetes nem feltétele; vastap­sokban így sem volt hiány, mert akik be tudták osztani idejüket és ott lehettek az esten, köszönetük és elisme­résük jeléül nem fukarkod­tak a tapsokkal. Még a tavalyi kamarakórus fesztiválon bemutatott műso­ruk utáni szünetben rögtön­zött vitán mondta egyik bu­dapesti kritikus, hogy a Ne­velők Háza „Pécsi Kamara­kórusa” messze elkerülte az öntevékeny kórusok eddigi színvonalát A megállapítás — azonos volt az enyémmel — örömmel töltött el. Nagy dolog ilyen „nagyra meg­nőni”. A befektetett energia meghozta gyümölcsét. Később vetődött csak fel bennem ■ — talán féltésből —, hogy va­jon képes lesz-e megtartani, illetve tovább növelni ezt a színvonalat. A választ, az „igent” Székesfehérvárott (or­szágos minősítő hangverse­nyen) és most kaptam meg megnyugtatóan. Tudvalevő, hogy a nem hivatásos kóru­soknál nagy a fluktuáció. Ez alól ez az együttes sem ki­vétel. (Különösen a női szó­lamokban fedezhettünk fel új arcokat.) Nemcsak a tovább­haladást nehéz biztosítani, ha­nem az elért magasságot tar­tani is. örvendetes módon ez a kórus tartja, sőt céltudato­san tör fel a legmagasabb csúcsra. Odáig rövid az út, de korántsem akadálytalan. Mit Időjárásjelentés Várható időjárás kedd estig: a Dunántúlon csökkenő, kele­ten változó mennyiségű felhő­zet, ma többfelé, holnap leg­feljebb egy-két helyen kevés eső. Mérsékelt északi szél. A nappali felmelegedés fokozó­dik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 2—7. Leg magasabb nappali hőmérséklet 13—18 fok között tesznek a várható akadályok leküzdése érdekében? Rend­szeres, egyenkénti hangkép­zésben részesülnek a kórus tagjai és olyan összejövetele­ket tartanak (baráti kör fog­lalkozásai), mely azt a pluszt adja, mely a szó legszorosabb értelmében vett éneklésen kí­vül van, de a tökéletes tol­mácsolás alapvető feltétele: a zene mindenoldalú megisme­rését. Jónevű, tekintélyes kó­rus-karnagyunk mondja egy- helyütt a kórusénekléssel kap­csolatosan: „A leírt szó, a kotta sohasem hű tükre a gondolatnak, a hangulatnak; az előadás akkor lesz élő, élvezetes s eleven, ha a partitúra merev jeleiből felszabadítjuk a mű­vet és szellemét.” Ezt teszi a Pécsi Kamarakórus valameny- nyi tagja, két karnagyuk Do­bos László és Tillai Aurél példás, nagyszerű irányításá­val. Az elmondottakon kívül dicséret Illeti még a kórus vezetőit a műsorra tűzött mű­vekért, a szövegfordításokért külön Dobos Lászlót. A mű­sor első részéből Mosto Az álomhoz és Vecchi Canzonet- ta című művét kell kiemel­nünk. A második részben Bárdos Tűzszivárvány, Ud- vardy Tél és Bájoló, valamint Kocsár A márciusi láz című műve szólalt meg remekül, igazi élményt nyújtva. Bizo­nyosak vagyunk abban, hogy a helyenkénti tempó és rit­mikai elcsúszások, ingadozá­sok (Purcell és Kodály mű­ben) csak átmeneti jellegűek. A jól szerkesztett és konfe­rált műsor első felében Ha­lász Béla orgonán egy Scheidt, a kórus tagjaiból alakult sex­tett pedig egy Mosto művet szólaltatott meg jól megoldot­tam A második félidőben a Pécsi Fúvósötös három tagja (Edőcs—Morvay—Keszler) Ma­ros Fűvóstrióját, majd a tel­jes együttes (Barth Istvánnal és Salamon Károllyal kibő­vítve) Farkas Ferenc bájos Szerenádját adta elő hangu­latosan, a magasrendű muzsi­kálás szellemével áthatva. (Várnai) Szombaton felszabadulási emlékestet rendeztek a MÄV kultúr- ottfconban, melyen részt vett a meghívott szovjet katonai kül­döttség is. A képen: Járányi Magdolna átadja a MÄV KISZ- szervezetének ajándékát a magyarországi harcokban részt­vett Matvejev kapitánynak. — 100 gázmérőóra terve» felüli javítását vállalta április 4. tiszteletére a Pécsi Gázmű órajavító részlegle. Éves mun­kájuk során mintegy 20 000 forintot kívánnak megtakarí­tani az órák határidő előtti javításával. — ötmillió forinttal gyara­podott a megye szövetkezetei­nek saját vagyona tavaly. Aa önköltség kedvező alakulásá­nak eredményeként az üzemi nyereségrészesedés 3 800 00 fo­rinttal, a szövetkezeti nyere­ség pedig 33 százalékkal volt magasabb, mint az előző év­ben. — Havonta 5000 köbméter gázt kívánnak megtakarítani a Pécsi Fémipari Vállalatnál azáltal, hogy új szárító gáz­kemencéket helyeznek üzem­be. Az első kemence beváltot­ta a hozzá fűzött reményeket, s hamarosan a többit is üzembehelyezik. — Egymillió 976 203 forintot fizetett ki az Országos Taka­rékpénztár a 11. heti öttalála- tos lottószelvény tulajdonoré­nak. A magát megnevezni nem akaró Somogy megyei I kisiparos elmondta, hogy he- | teaként állandóan több szd- j vénnyel játszik és a 11. hétre | két szelvényt töltött ki. az egyiken öt találatot ért él. A nyertes 176 203 forintot kész­pénzben vett fel, a többit to­vábbiakban takarékbetétkönyv be helyezte el. | — Több mint harminc or­szág kereskedői küldenek árut a Budapesti Nemzetközi Vá­sárra. A külföldi kiállítási anyag első szállítmányai már meg is érkeztek. A Szovjet­unióból 15 vagon áru futott be eddig. A szállítmányban több szerszámgép és cement­rakodó berendezés található. EL ZŰRZAVAR AZ IGAZSÁGÜGYBEN Egy időre magára maradt az Uj Dunántúl a jobboldali erők elleni sajtóharcban. Di­cséretére, jól állta a sarat. Nem kerülte el figyelmét semmi, ami mindinkább azt bizonyította, hogy az MKP politikai offenzívája erősö­dött Néhány jellemző kép a ko­rabeli politikai állapotokról. Az Uj Dunántúl nagy, lelep­lező cikket közöl március 19- én arról, hogy miként élnek a népellenes bűnösök. „Kór­házi különszobákban üdül­nek” — olvasható a címben. A kórház, amelyről szó van, a mai 2-es számú Sebészeti Klinika, aikkor az Irgalmas- rendé. Ez valóságos menhaly volt- Riihmer Béla, aki négy évet kapott népellenes bűnei­ért, összesen egy napot töl­tött a börtönben, azután pe­dig napi egymillió pengőt fi­zet egy kétágyas különszobá- ért. Egy másik „vendég” (ne­vét nem közli az újság) egyet­len napot sem ült le a jog­erős büntetésből. A tárgyaló­teremből egyenesen a kórházi kül'önszobába érkezett. Akkor ilyen viszonyok ural­kodtak az igazságszolgáltatás­ban. Nem volt ritka, hogy letartóztatott a gazdasági rend­őrség egy feketézőt. Elkészült a vádirat, a tárgyalás megtör­tént, a bíróság pedig elenged­te az illetőt. Máskor, ha már végleg nem lehetett semmiféle csavaros formulával bagatell­nek nyilvánítani az ügyet, ak­kor azt a tanúkihallgatások végtelenségébe fullasztották. Ha a bíróságnak elég lett volna a bizonyítás, akkor a védő kért újabb tanúkihallga­tásokat. Máskor pedig a vád­lott .. ­Hiába okozott örömöt a B- Mstázás megindítása, sehogy sem akart előbbre haladni. B- listáztak, B-listáztak, de nem küldtek el senkit. A reakció­sokat nélkülözhetetlen szak­embernek nyilvánították, más­kor pedig elkészült ugyan a Ksta, de nem volt kit elbo­csátani. Előfordult, hogy a háborúban elesetteket, hadi­fogságban lévőket vettek az elbocsátandók közé. Végiül a Nemzeti Bizottság foglalkozott a helyzettel, és kiderült, hogy a B-bstázók többségükben kisgazdák, illetve a kisgazdák által beszervezett „páirtonkí- vüliek”. Intézkedés történt a B-listázó bizottságok személy- cseréjére. Az Irgalmas kór­házban üdülő bűnösöket pe­dig személyesen az igazság­ügyminiszternek kellett a börtönbe szállíttatnia. Erre még jobban megmozdult a re­akció és benyújtották hiva­talosan a B-listát- Az egész pécsi nép ügyészséget B-listáz- nd akarták. Indok: nincs ra szükség. (?!) Hasonló volt az állapot Mo­hácson is. Pécsváradon pedig odáig fajult a helyzet, hogy a helyi Nemzeti Bizottságot kézbekaparintották a reakció­sok és onnan kivonultak a munkáspártok képviselői. így dúlt a harc. Munkások felvonultak a földreform megvédése mellett. A reakció nyilvános demonstrációra szer­vezte a diákságot, soraikban a legvadabb uszítást folytat­ta. Az Uj Dunántúl egy anya levelét közli: „Demokratikus anyák, gyerünk nagytakarítás­ra 02 iskolákbaV’ A demokra­tikus szellem behatolását kö­vetelték a munkások az isko­lákba, a kulturális életbe. Ki­derült, hogy Pécs kulturális életét 31 olyan ember Irá­nyítja, akik rendőri felügyelet alatt állnak. Ilyen ellentétes, szemtöl­szembe vágó események soro­zata volt ebben az időszak­ban. A nagy tömegdemonstrációk hatására kissé visszaszorult a helyi reakció is, amihez hoz­zájárult, hogy a rendkívül éles politikai helyzetben vég­re nyilatkozott Nagy Ferenc miniszterelnök- Egyetértését fejezte ká a Függetlenségi Front programja mellett és kijelentette, hogy egyetért a földreform megvédésével. — Húsz, szélsőséges jobboldali képviselőt kizártak a Kisgaz­dapártból. Ennek Pécsért, is­merve már a körülményeket, meg is volt az időleges hata- sa. A Független Nép ez idő alatt nyíltan a jobboldalt kép­viselte és nem csoda, ha az Uj Dunántúl a miniszteri nyi­latkozat után még inkább rá­csapott ellenzékiségükre. Ügye­sen, saját miniszterelnökükkel bírálta, ostorozta a lap meg­jelent politikai cikkeit, ami­hez mellékelte, hogy mit mon­dott ugyanerről Nagy Ferenc. Előállt tehát egy lélegzet­vételnyi szünet, ami után is­mét immár ki tudja hányad­szor, azt várná az ember, hogy folytatódik még egy, nagy, frontálisabb támadás a ledöntésre váró, múltat képvi­selő bástyák ellen. Közhely lesz, de mégis le kell írni, hogy ismét nem ez történt. Megint összevitatkozik a két munkáspárti lap szerkesztősé­ge. A Dunántúli Népszava előállt, teljesein váratlanul és időszerűtlenül azzal a javas­lattal, hogy parkosítsák a Tettyét. Utólag látva, kinek volt erre akkor pénze? Az Uj Dunántúl szerkesztősége bele­akadt ebbe, mint valamiféle horogba és lándzsát tört több alkalommal amellett, hogy a Tettye a pécsi munkáshagyo­mányok hordozója és az ere­deti állapot megtartását kö­veteli: El akarják venni a munkásoktól! A másik oldal pedig: kulturáltabb helyet akarunk adni! És mi a vita vége? Dunántúli Népszava: „Az Uj Dunántúlék jobban tennék, ha a mai nehéz időkben a gaz­dasági kérdések megoldásán, a munkásosztály életnívójá­nak emelésén törnék a felü­ket, mert a súlyos gazdasnoi helyzetben, korgó gyomorral a nehéz kérdéseket talmi szó­rakoztatásokkal elintézni nem egészen stílszerű”. Ezt a vá­laszt a Szociáldemokrata Párt pécsi vezetősége aláírással kö­zölte a D- Népszava. Erre miért volt szükség? Abban nem volt igaza a D. Népszavának, hogy az új dunántúlosok — értendő, a kommunisták — nem foelal- koztak a gazdasági kérdések­kel. Foglalkoztak, legfeljebb nem ringatták magukat illú­ziókban. Kásám József ♦ A Pécsi Kamarakórus hangversenye

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom