Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-30 / 75. szám
MÁRCIUS 30. napló 3 Napi ötezer látogató a pécsi Rendelőintézetben 36 millió forintos vegyesberuházással új rendelőintézet épül Alig van a megyében épület, amelyet annyian keresnek fel, mint a Pécs városa Rendelőintézetet. Érthető ez, hiszen a városi Rendelőintézet Pécs városon kívül elvégzi a pécsi és a pécsváradi járás teljes szakellátását is. Az orr—fül-gége és a szemészet szakterületén — Komló és a mohácsi járás kivételével — ugyancsak az egész megyét látja el- Ideggyógyászati, reumatológiai és ortopéd-kezelésre pedig szintén az egész megyéből jönnek Pécsre. Naponta ötezer beteg keresd fel a szakrendeléseket. A Rendelőintézet korszerűsítésére jelentős összeget adott államunk. Míg az intézet költségvetése 1950-ben 2 millió volt, addig jelenleg körülbelül 22 millió forint. A beruházási hitelből felépült az új épületszámy 2,2 millió forintos költséggel, az új rendelők felszerelésére mintegy 600 000 forintot fordítottak. Bővítették, átalakították a belgyógyászatot, sebészetet, urológiát, fogászatot, nőgyógyászatot, laboratóriumot. A belgyógyászatot EKG-gépekkel, a sebészetet korszerű műtőasztallal szerelték fel. Nőtt az orvosok száma is az 1961. évi 100-ról 180-ra. 1952-ben 90 órában volt szakellátás, ma meghaladja a napi 700-at- Orvosi szakellátást 18 féle szakágban kapnak a betegek. Az újság hasábjain sajnos nincs lehetőség a különböző osztályok tevékenységét alaposan bemutatni, néhány jellemző adat azonban ha „nagyvonalúan” is, de illusztrálja azt a gyógyító munkát, amelyet az osztályokon dolgozó orvosok és asszisztensek végeznek. SEBÉSZET A szakrendelések napi óraszáma az 1950. évi 10-ről 1964- ben 65-re emelkedett. A fel- szabadulás előtt csak egy helyiség állt a sebészet rendelkezésére. Az intézet bővítése után — 1964 óta — hat különálló helyiségben gyógyítanak. A sebészeti osztályon feldolgozták a sérüléssel kapcsolatos betegségeket. Kiderült, hogy ezeknek több mint 50 százaléka balesetből származik. A sebészeti osztály gondozó jellegű munkája főleg a törések komplex utókezelésében nyilvánul me» Ennek eredménye a gyógyulási idő lényeges megrövidülésében mutatkozikGYERMEKGYÓGYÁSZÁT Az intézet gyermek-szakrendelése 1950 óta működik. Kezdetben mindössze 4 szakorvos látta el a beteg gyermekeket. Nagy fejlődést jelentett 1961-ben 8 körzeti gyermekorvosi állás megszervezése, ami 1964-ben 16-ra emelkedett. A körzeti gyermekorvosi hálózat kialakításával Pécsett (hatéves korig) szinte megvalósult a háziorvosi rendszerű gyermek-betegellátás. A gyermekvédelmi munka eredményei: 1946-ban az élveszületósek száma 1237 ' volt és ebből meghalt 10,2 százalék, 1963-ban az élveszü- letések száma 1550, ebből meghalt 3,9 százalék. A fel- szabadulás előtt Pécsett egy főfoglalkozású iskolaorvos volt, 1964-ben pedig hét nőgyógyászát Az osztály fejlődésének bemutatásához egy adat: míg 1950-ben a nőgyógyászati szak- rendelés óraszáma nem érte el a napi tízet addig ez a szám az elmúlt évre a napi 50-hez közelített A szülészeti és nőgyógyászati ellátás fejlődésének eddigi legjelentősebb esztendeje az 1963. év volt. A nőgyógyászati szakrendelő helyiségek száma kettővel növekedett- Minden orvos mellé egy-egy szülésznő és orvosi mok került Jelentős fejlődés az is, hogy míg a régi rendszerű terhes-tanácsadásokon a beteget nem vehették táppénzre, gyógyászati segédeszközöket nem írhattak számára, ezekért a nőgyógyászati szakrendeléseket kellett igénybe vennie, az új szervezeti formában a terhes-szakrendeléseken jelentkező mindent egy helyen megkap. SZEMÉSZET Az 1940-es évek végén is csak a szükséges alapműszerek egy részével rendelkezett és a szakrendelést — nem folyamatosan — két szakorvos látta el. Ma már a folyamatos, egész napon át tartó rendelésen négy főfoglalkozású és egy részfoglalkozású orvos látja el a szembetegéket. Nagymértékben megnőtt a betegek szemüvegigénye, például sokan jelentkeznek távolbalátó szemüvegért azzal az indoklással, hogy nem látják élesen a télvíziós képet. Kibővült a szemészeti osztály kon- ziliumszerű ténykedése is, különösen az ideg- és bel-szak- rendelésekkel. FŰL-ORR-GÉGE A fejlődést mutatja az is, hogy a napi két órás szakorvosi rendelés 26 órára emelkedett. De a fejlődésre jellemzők a betegforgalom statisztikai adatai is: 1957-ben 55 ezer beteg jelentkezett szakellátásra, 1964-ben pedig 74 ezer. Szakrendelés végzi a zajártalommal kapcsolatos vizsgálatokat is. A zajártalom betegeit az osztály rendszeres gyógykezelésben részesítiIDEGGYÓGYÁSZÁT Az intézetben az idegszak- rendelés 1954-ben kezdődött egy 6 órás főfoglalkozású szakorvossal és egy 2 órás szakrendeléssel. Jelenleg 4 fő- foglalkozású ndegszakorvoe működik egyenként hat-hat órában. Az új gyógyszerek alkalmazásának szinte korlátlan lehetősége teljesen megváltoztatta az idegszakrendelés jellegét, lehetővé tette azoknak a betegeknek ambuláns kezelését is, akik előzetes klinikai ápolásra szorultak volna. Bevezették az alko- holelvonó rendelést is. UROLÓGIA Az intézet bővítése tette lehetővé az urológiai szakrendelés helyiségeinek korszerűsítését, a műszerek megfelelő elhelyezését. 1963-ban egy főfoglalkozású szakorvos, 1964 óta két főfoglalkozású szakorvos napi 16 órában látja el a munkát. Két-két órában urológiai röntgen- és laboratóriumi szakrendelés is mű-1 ködik. Az osztályon nemcsak korszerű vizsgálatokat, hanem műtéteket is elvégezhetnek. RHEUMATO LÓGJA Pécsett 1954-ben a főváros után elsőnek szervezték meg a rheuma-szakrendelést- Kezdetben 3 órában, jelenleg 25 órában végzik a szakellátást. Tíz évvel ezelőtt az intézet szűk alagsorában elhelyezett alig néhány készülékkel rendelkeztek, jelenleg 23 kitűnő therápiás gép nyújt korszerű elektromos kezelést. FOGÁSZÁT Az osztály bővítésére 1955- ben került sor. A fogászati székeket ekkor egy nagy és néhány kis helyiségben helyezték el. A fejlődést mutatja a külön fogászati röntgen- berendezés beszerzése. A betegek a legkorszerűbb fogászati széken kapják a kezelést, amely nagy forgássebességü fúróival, vízhűtéses csiszoló szerkezetével az elkerülhetetlen kellemetlenségeket a minimumra csökkenti. RÖNTGEN A forgalom áffiandőan emelkedett és 1964-ben a 180 ezret is meghaladta. Lényeges szerepe van a megelőzésben és a foglalkozási ártalmak felismerésében. Az osztályon készült jól értékelhető tüdőíei- vételek elősegítik a megfelelő kártalanítási eljárást például a szilikózis vizsgálatra beküldött betegeknél LABORATÓRIUM A Rendelőintézetnek 1953- ig nem volt laboratóriuma. 1964 óta hat főfoglalkozású és több részfoglalkozású orvos összesen 51 órában látja el a szakrendeléstSPORTORVOSI RENDELÉS A sportorvosi rendelés fejlődését számszerű adatok igazolják: 1956-ban 12 000 sportolót vizsgáltak, 1964-ben 30 ezret. A Rendelőintézeten kívül Pécsett ma már 30 jól relsze- relt körzeti orvosi rendelő áll a lakosság rendelkezésére. A beteg ember neun szeret várni; sokszor ideges, mert a rendelőben ma is eléggé zsúfoltak a folyosók. Lényegesen javit a betegellátáson, hogy 1966-ban mintegy 36 millió forintos beruházással Uj-Mecsek alján minden igényt kielégítő, korszerű rendelőintézet építését kívánják megkezdeni. Ma nyitják Komlón az OFOTÉRT-szaküzletet Kedden, vagyis ma délután 1 órakor nyitják meg Komlón az OFOTÉRT szaküzletet. A fővárosi vállalat a fokozott érdeklődésnek és a jogos kérésnek tett eleget, amikor több tízezer forintot áldozott a bolt megnyitására. Eredetileg ugyanis csak a Lenin téren készülő üzletsor felépítésével tervezték a bolt megnyitását- Az Állami Biztosító volt helyiségének átalakításához a városi tanács és a Mecsek: Szénbányászati Tröszt is jelentős segítséget nyújtott. Az új üzletben — az ismert optikai, finommechanikai és fotócikkei mellett — orvosi receptekre szemüvegeket is készítenek. Néhány újdonság is beszerezhető, mint például az újtípusú napszemüveg vagy a tv-nézéshez használt különít ges szemüveg. NyereménybelétVcnyv- sorsolás április 6-an Az Országos Takarékpénztár április 6-án Budapesten rendezi a nyeremény-betétkönyvek 1965. első negyedévi sorsolását. A húzáson a március 29-ig váltott és a húzás napján érvényes betétkönyvei vesznek részt. Minden ezer betétkönyvre 25 nyeremény jut: egy nyerte« a negyedévi átlagbetétjéne1' i kétszáz százalékát. egy a 100 százalékát. kettő az 50 százalékát, 21 pedig a 25 százalékát kapja. Újjászervezik a mezőgazdasági szakmunkásképzést Gyakorlógazdaságok Bolyban, Villányban és Szentiörincen Az utóbbi időben sok szó esik a mezőgazdasági szakmunkásképzésről, hiszen a mezőgazdaságra egyre nagyobb feladatok hárulnak, és az eddigi eredményeket állandósítani, illetve fokozni csak egyre több megfelelő szakember bevonásával lehet. A mezőgazdasági szakmunkás-ellátottság jelenleg nem mondható kedvezőnek, kevés a megfelelő szakember. Ha figyelembe vesszük a termelőszövetkezetek távlati fejlesztési tervét, a termelés szakosítását, 1970- ig 9700 különböző szaikmun- kást igényelnek a baranyai termelőszövetkezeti gazdaságok. Ez a nagy szám azt jelenti, hogy új alapokra kell helyezni a mezőgazdasági szakmunkásképzést. A jelenlegi tanítási módszerek és iskolakapacitás mellett az igényeknek mintegy harmadát tudnák csak kielégíteni a mezőgazdasági szakiskoláit. A mezőgazdasági szakmunkásképzés megváltoztatását sürgeti az is, hogy a termelő- szövetkezetek beruházásai egyre inkább növekednek, nagyértékű öntözőberendezéseket, fejőgépeket és más gépeket állítanak munkába, — ezek nagy részének azonban nem megfelelő a kihasználása, sokszor a raktárakban porosodnak, mert nincs szakember, aki a szakértelmet kívánó munkát elvégezné velük. A termelés tárgyi feltételeinek megteremtésével párhuzamosan nagyobb gondot kell tehát fordítani a jövőben a személyi feltételek megteremtésére, biztosítani a mezőgazdaság szakmunkás-igényét. Sokszor hangoztatott panasz, hogy a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban dolgozó mérnökök, szaktechnikusok sok esetben nem tudnak eredményeket produkálni, Húsz év dokumentumai Egy éve dolgozik a megyei pártarchivum - Emlékeznek a veteránok Száz irat/oly óméter anyag a polcokon Hosszabb előkészítő munka után egy évvel ezelőtt kezdte meg működését a megyei pártbizottság archívuma. Létrehozását a mindennapi munka igényed mellett a legújabbkori munkásmozgalom története iránti fokozódó érdeklődés indokolta. Az archívum anyagának első részét az 1945-től 1956-ig kiadott dokumentumok alkotják. Az 1956-os események során az értékes iratok kétharmada megsemmisült. Az éllenforra- dalmárok támadásaik fő céljának tekintették a pártbizottságok épületeit, s különös alapossággal pusztították az ott talált dokumentumokat. A megmaradt anyagokat az ellen forradalom leverése után a Párttörténeti Intézet gyűjtötte össze, s az archívum létrehozása után a fővárosból szállították ezeket vissza. A több tízezer lapból álló anyag feldolgozása megkezdődött. A tudományos rendszerezés első üteméiben a két párt egyesülérének időszakáig dolgozzák fel az iratokat. Az MDP ügyiratai mellett azonban összegyűjtötték az ifjúsági mozgalomra vonatkozó anyagokat is, melyek között egészen ritka emlékek is akadnak. A MEFESZ-ről, az egykori egyetemi ifjúsági szövetségről például ma már csak a volt tagok tudnak. Tevékenységéről kevés írásos emlék ma radt, ezért az archívum most azt tervezi, hogy ezek pótlása érdekében felkéri a szövetség volt vezetőit, emlékeik megírására. Az archívum irattartóin jelenleg száz folyóméter anyagot tárolnak. A hivatalos pártós tömegszervezeti dokumentumok mellett helyet kaptak Itt a mozgalom régi, baranyai harcosainak visszaemlékezései is. Idős párttagok és egykori szakszervezeti vezetők írták le életüket Az archívum tárgyi emlékeket nem gyűjt, ez a múzeum feladata, de az egykori bírósági végzésekről, ítéletekről, kommunista-perekkel foglalkozó újságcikkekről készült másolatok komoly segítséget jelentenek Baranya legújabbkori munkásmozgalmának kutatásában. A Magyar Partizán Szövetség az archívumnak adományozta a német fasiszták baranyai áldozatainak fénykép- gyűjteményét E mellé összegyűjtötték az éllenforradalom- ban elesett mártírok anyagát is. A munkásmozgalom helyi vonatkozású pereinek iratgyűjteménye a Budapesti Párttörténeti Intézetben van, de tervbe vették, hogy ezeket a dokumentumokat filmre veszik. A munkásmozgalom története iránt országszerte egyre nagyobb az érdeklődés. Megyénkben is mind többen kérik az archívum segítségét, ugyanakkor egyénileg és szervezett keretek között is, ezrek kutatnak ma még ismeretlen emlékek után« , „tl mert nem áll rendelkezésükre megfelelő szakmunkás- gárda. A mezőgazdasági szakmunkásképzés eredményesebbé tétele és minőségi szintre való emelése érdekében a földművelésügyi és a munkaügyi miniszter együttes rendeletet adott ki, amely teljesen új alapokra helyezi a mezőgazdasági szakmunkásképzést. Fő kérdés: a színvonal A mezőgazdasági szakmunkásképzés nálunk nem tekint nagy múltra vissza. Eredmények voltak és vannak ugyan, de tisztában kell azzal is lennünk, hogy a mezőgazda- sági tudományok fejlődése az utóbbi időkben olyan rohamos léptekkel haladt előre, amit a tantervek, tankönyvek, anyagi és tárgyi feltételek nem tudtak követni. A mezőgazdasági tanuló-képzésben nemcsak az elméleti oktatás terén találhatók hiányosságok, hanem ennél még sokkal nagyobb problémát jelent a nyolc hónapos üzemi gyakorlat, amelyet a tanulók termelőszövetkezetekben vagy állami gazdaságokban töltenek. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződtetett mezőgazdasági tanuló három hónapot töltött iskolában, amely idő alatt elméleti oktatásban részesült, nyolc hónapot pedig a szerződtető termelőszövetkezetben vagy állami gazdaságban. A tapasztalatok azt mutatták, hogy ezekben az üzemekben a tanulókkal nem foglalkoztak kellőképpen, — persze kivételek akadtak — sokszor nem a szakmájuknak megfelelő munkakörben dolgoztatták őket, hanem egyszerűen olcsóbb munkaerőt láttak bennük. Ezért most nagyon időszerű volt a mező- gazdasági szakmunkáskérdésről szóló rendelet kidolgozása, amely ezt a felemás helyzetet megváltoztatja és lehetővé teszi mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatás színvonalának emelését. Gyakorlőgazdaságok A szakmunkásképzés új rendszere szerint a szerződtetett mezőgazdasági tanulók öt hónap elméleti oktatásban részesülnek ezután, ami lehetővé teszi, hogy emelkedjék a képzés színvonala. A gyakorlati tudnivalók elsajátítását úgynevezett gyakorlógazdaságok létrehozása biztosítja, ami annyit jelent, hogy a tanulók egy jó termelő üzemben egységes irányítás mellett sajátíthatják el a legújabb, legfejlettebb mezőgazdasági módszereket. A Villányban működő mezőgazdasági szakiskolában a kertészeti szakmában folyik képzés. — Az iskola továbbra is megmarad, gyakorló gazdaságának a Villány— Siklósi Állami Gazdaságot jelölték ki, ahol a szőlő- és gyümölcstermesztési szak hallgatói kapják meg a szükséges gyakorlati oktatást. Mivel az állami gazdaságban zöldségtermesztési gyakorlatra lehetőség nincsen, a zöldségtermesztési szak tanulói részére gyakorlati oktatás lehetőségét a Kertészeti Kutató Intézet segítségével szeretnék megoldani, amely fióktelepet létesít Villányban. Az állattenyésztési szakmák elméleti oktatásához tartozó gyakorlati képzésre a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum tangazdasága a legmegfelelőbb. A szakmunkásképzés növelése érdekében Mohácson a tervek szerint központi irányítású öntözéses növénytermesztő gépész szakos iskola létesül, amelynek gyakorlati gazdasága a Bólyi Állami Gazdaság lesz. A gyakorlati idő a választott szakmáknak megfelelően öthat hónap, amely idő alatt a gyakorlógazdaság gondoskodik a tanulók elhelyezéséről, étkeztetéséről, a gyakorlati oktatás feltételeiről, és egyúttal a tantervben meghatározott begyakorló munkákhoz szükséges területet, anyagokat, eszközöket, munkagépeket a mezőgazdasági tanulók rendelkezésére bocsátja. A gyakorló gazdaságban a tanulókat csak az általuk választott szakmával kapcsolatos munkával foglalkoztatják és egyben arról is gondoskodnak, hogy a tantervben előírt ismeretek mellett a szakma „fogásait” is elsajátítsák. Hagy feladat hárul a mezőgazdasági szakmunkás- képzés új formájának bevezetésénél a termelőszövetkezeti vezetőkre. A termelőszövetkezetek termelési terveiben már az idei évben meg kell tervezni a szakmunkás-szükségletet, ez a szám a valóságot tükrözze és ne csak azért kerüljön papírra, hogy az erre a célra biztosított rovat ne maradjon üresen, Megrendezték a középisko'ai diákotthonok szavaióversenyét Vasárnap délelőtt a Geisler Eta utcai kollégiumiban megrendezték a pécsi középiskolás diákotthonok szavaióversenyét. A nyolc diákotthon 3—3 versenyzőjének a kiválasztását az egyes diákotthonokon belüli vetélkedés előzte meg. A döntőn először a kötelező versek előadására került sor. Garai Gábor: Uj kor nyitánya és Váci Mihály: Szabadság! Tégy gazdaggá minket! című verse elég nagy feladat elé állította az indulókat. Az, hogy a versmondás milyen népszerű, a szabadon választott versek mai, modem témáiból is kitűnt. A sok tehetséges szavaló között az egyéni versenyt Cékus Éva, Bagossy László és Szabó Károly nyerte- A diákotthonok versenyéből a Geisler Eta Kollégium került ki győztesen, megelőzve az Asztalos János és a Bányaipari Kollégiumot. Az egyéni versenyzők értékes könyvjutalomban részesültek, a nyertes kollégiumok pedig oklevelet kapnak.
