Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
Iparunk húsz éve ; Nagy tettek, elismert emberek Az iparnak — mint- az anyagi termelés legfontosabb ágának — fejlődése hosszú történelmi folyamat eredménye. A kézműipartól a manufaktúrán keresztül a gépi nagyipari, kifejlődésig, illetve napjainkban lejátszódó automatizálásig mintegy 2—3 évszázad telt el. Ausztria árnyékában Magyarországon a nagyipari fejlődés előfeltételei csak csak a XIX. század fordulóján alakultak ki, akkor, amikor egyes iparilag fejlettebb országok már régen a kapitalizmus útját járták. Jellemző országunk elmaradottságára, hogy 1845-ben mindössze nyolc gőzgépünk volt 86 lóerő teljesítménnyel. Az egy lakosra jutó termelés tekintetében pedig utolsó helyen álltunk a monarchia országai között. Az iparosodás hazánkban az 1860-as években meggyorsult, de a gazdasági függőség és & nemzeti elnyomás következtében a nagyipar fejlődése, ágazati szerkezete aránytalan volt. Az ipari forradalom a XIX. század végére elérte tetőpontját, s ekkorra a gépi nagyipari termelés az összes ipari termelésnek 55—60 százalékát adta. Közvetlenül az első világháború kitörése előtt meg az volt a helyzet, hogy a jelentős ipari fejlődés ellenére is, hazánk agrárjellegű ország maradt, hiszen a nemzeti jövedelem 62 százalékát a mezőgazdaság szolgáltatta, szemben az ipar 25 százalékos részesedésével. A két világháború között a kapitalista Magyarország ipari fejlődését változatlanul az aránytalanság jellemezte. 1938-ban a nehézipar részesedése 37 százalékot tett csupán ki a gyáripari termelésből, szemben a könnyű- és élelmiszeripar 63 százalékával. .Lényegében tehát az ipar fejlődését a könnyűipar előretörése jellemezte, a gépipar, ÜL ezen belül a szerszámgépgyártás semmit sem fejlődött Az ország agrárjellege mit sem változott a 20 év alatt a munkaképes lakosság mintegy 50 százaléka a mezőgazdaságból élt. A lassú fejlődés mégis azt eredményezte, hogy 1938-ban a gyáripar és bányászat részesedése a nemzeti jövedelemnek közel 36 százalékát adta, Magyarország tehát agráripari országgá vált. 1938 óta öt és f élszeresére nőtt az ipar termelése A felszabadulás utáni 20 év hatalmas eredményeit csak akkor tudjuk helyesen értékelni, ha vázlatosan áttekintjük az egész magyar ipar főbb fejlődési szakaszait az 1945 előtti időkre vonatkozóan, összehasonlításként szolgáljon például néhány főbb mutatószám, mellyel a szocialista ipar 20 éves fejlődését érzékeltetni lehet. 1938-hoz viszonyítva az ipari termelés közel öt és félszeresére, a termelékenység több mint két és félszeresére, az iparban foglalkoztatottak száma kétszeresére növekedett Egyes fontosabb ipari termékek termelése megsokszorozódott. Például: Termék Mennyiségi egység 1938 190 1963. év 193«. év %-ában Szén 1000 tonna 9360 30 479 több mint 3-szorosa Kőolaj 1000 tonna 43 1756 több mint M-szereae KÖldgá* millió m3 8 612 több mint 76-szorosa villamoséi«»'*» millió mWé 1359 5 663 közel 7-szerese Vyersvas (000 tonna 355 1388 több mint 4-szerese NyersacéS 1000 tonna 647 2 374 közel 4-szerese f 1 Nyersaltnninftnki tonna 1309 55 498 több mint 43-szerese Traktor darab 618 3 110 S-szöröse Motorkerékpár darab 1800 43 919 több mint *4-szereíM> Vasúti személykocsi darab 38 512 közei 9-szerese Nitrogénműtrágya 1000 tonna 27 387 több mint il-szere«« Szuperloszfá* 1000 tonna 52 513 közel 10-szerese Gázolaj 1000 tonna 3© 861 közel 29-szcrese Cukor 1000 tonna MN 375 közel 4-szeresé , Egész új iparágak alakultak, az ipar ágazati szerkezete helyes irányban fejlődött, a nehézipar súlya 64 százalékra nőtt. a könnyűipar 26 és az élelmiszeripar 10 százalékos arányával szemben. Kialakult az ipar irányításának új rendszere. megváltozott az ipar területi elhelyezése. Az iparból szármázó nemzeti jövedelem 1949-hez viszonyítva közel négyszeresére nőtt. Az iparból származik a nemzeti jövedelem mintegy 62 százaléka. Mindez pedig a magántulajdon felszámolása után, az állami. illetve társadalmi tulajdon alapján történt Űj ipari üzemek sora létesült Baranyában Az ipar területi elhelyezkedésére a felszabadulás előtt nagyon kevés gondot fordítottak. Távolról sem a lakosság érdekei jutottak érvényre, hanem a vállalkozók profitja volt az erő, mely aztán olyan arányban hatott, hogy 1938- ban az ipari munkáslétszámot alapul véve, az ország, iparának 52,8 százaléka Budapestre összpontosult, míg áz or- szá-v egyéb területére még a fele sem jutott. Ez a helyzet jellemezte a Baranya megyében levő ipart is a felszabadulás előtti időkben Baranya megye • iparának jellegét természeti kincsei révén á "bányászát adja meg. Vasason nyitották meg az /'ország harmadik szénbányáját 1782-ben. A kofnlói szénva- gyon feltárását 1812-ben kezdték. A szénbányászaton kívül néhány ipari üzem jelenti a gyáripar létét. Ilyenek a Bőrgyár, Zsolnay Porcelángyár, Pannónia Sörgyár, Sopiana Gépgyár. Jellemző, hogy a fel- szabadulás előtti húsz év alatt mindössze egyetlen jelentősebb ipari létesítménnyel gazdagodott megyénk: a Pécsi Kokszművekkel. A második világháború pusztításai elkerülték megyénket, az ipari termelés azonban rendkívül alacsony szinten mozgott. 1945-ben a megye kereső lakosságának megközelítően 60 százaléka mezőgazdaságból élt és alig 18 százaléka az ipar-építőiparból. Iparunk húsz éves fejlődésére, mi sem jellemzőbb, mint az, hogy 1963-ra az ipar-építőiparban dolgozók aránya elérte a mezőgazdasági keresőik arányát. Keresők megoszlása népg azdasági áganként •fo-ban Népgazdaság! ág 1949 I960 1963 Mezőgazdaság 56,3 98,9 314 ipar-építőipar 19,4 30,7 30,9 Egyéb 35,3 30,4 38,0 Együtt 100,0 100,0 100,0 Az iparban dolgozók számának hatalmas emelkedése természetesen csak úgy következhetett be, hogy ipari üzemeinket bővítettük és új ipari üzemeket hoztunk létre. Ma egyetlen tőkés sem ismerne rá Volt üzemére, olyan nagyságú változások, rekonstrukciók történetek. Még nagyobb eredményeket mutathatunk fel új ipari üzemek telepítése tekintetében. A szénbányászat 5 új aknát kapott, a hozzátartozó létesítményekkel együtt. Ezek a Béta, Ill-as, István II., a zobáki és hosszúhetényi almák, de ide tartozik a hidasi lignitbánya is, melynek termékére települt az első Hidasi Brikettgyár. Megyénkben működik az ország legmélyebb bányaüzeme, Zobák-akna, ahol a tervek szerint 1000 méter mélységből hozzák felszínre a fekete szenet. Se szeri, se száma azoknak a több millió forintot meghaladó beruházásoknak, melyek a szénbányák üzemeltetésével kapcsolatosak. Néhány kiragadott példa ezek közül: a komlói szénpáiyaudvar, a komlói szénosztályozó, a pécsi szénmosó bővítés, a Béta- és III-as aknák közötti, az István-akna és Pécsújhegy közötti, valamint a Vasas—Hosszúhetény közötti kötélpálya, a Hosszúhetény —Hird közötti szélesnyomtávú vasútvonal, a Kossuth-ak- nai 4800 férőhelyes bányászfürdő stb. Nem szabad figyelmen kívül hagyni továbbá a biztonságos bányaműveléssel, valamint gépesítéssel kapcsolatos beruházásokat. A nehézipari létesítmények közül a már említett kötőanyagnélküli Hidasi Brikettgyáron kívül említésre érdemes a második hidasi Brikettgyár, melyet az elmúlt évben helyeztek üzembe, közel 50 millió forintos költséggel, s melynek elsőrendű feladata exportképes brikett előállítása. Fejlődő iparunknak mind több villamosenergiára van szüksége. Ennek a szükségletnek a kielégítésére a komlói régi erőművet teljesen felújították, Pécsett pedig egy új hőerőmű épült. Ez utóbbinak teljesítménye a most folyó bővítés után 22 mW/óra lesz. Teljes Termeié» é* * létszám alakulás» Vállalati Rt teljes termeié* 19S« 100,® isse »0, s 190« SS«,? A termelékenység viszonylag alacsony növekedése arra int, hogy nem mindenkor használtuk ki a beruházások adta lehetőségeket üzem behelyezett értéke csal:- > nem 2 milliárd forint. > Több új létesítménnyel i gazdagodott megyénk építő- anyagipara is. Ezek közül'] meg kell említeni az új tech- í nológiával működő szamárkú- > ti mészégetőt, a pécsi stáza s és panelüzemet. Ez utóbbi ré- > vén Pécsett először alkalmaz- '< tak az országban nagypaneles^ technológiát. A könnyű- és élelmiszer- ipar — ha talán nem is kívánt $ mértékben — lényegesen fejlődött az elmúlt húsz év alatt. • A Bőrgyár, a Szigetvári Cipő- < gyár, Drávaszabolcsi Kender- gyár, Sörgyár, malomipar^ rekonstrukciónak számító fej-5 lesztésén felül említésre érdé- ; mes a Pécsi Kesztyűgyár új ] siklósi telepe, s nem utolsó- j sorban megyénk legjelentősebb 5 új könnyűipari üzeme, a Mo-; hácsi Farostlemezgyár. ; Uj gyárüzemek létesítése, a meglévők korszerűsítése óriási anyagi befektetéssel jár. Csak az állami ipar fejlesztésére j közel 5 milliárd forintot for-/ dítottunk az 19,^9—1963 kő- í zötti öt évben, melynek 88 S százalékát a nehézipar kapta. \ Hogyan térült meg a befektetés? A beruházott összeg megtérülése a termelés és termelékenység növekedésén keresztül is mérhető. A szocialista iparban 1950-hez viszonyítva a termelési érték három és félszeresére, az egy foglalkoztatottra jutó termelés (termelékenység) közel másfélszeresére nőtt, ugyanakkor a mun- káslétszám két és félszeresére: emelkedett, • wsecteBslx ipart»» %-b*» Egy foglalkoztatottra < Ectszám Jutó termeté» | 1«M 199,• | 1*M MM $ *42.« 1«M Jobban érzékeltethető a fej- < lődés, ha megyénk ipara né-1 hány főbb .termékének terme- j lését vesszük vizsgálat alá. iSzetrfil y äifq t/vári Jlnfüs Pontosabb rőteket termelése Mennyiségi Termeié* líermék egység 1950 19« Feketeszén 1000 tonna 1400 4 025 »74 Világítógáz 1000 m3 Ü026 30 769 510,6 Villamosenergií» 1000 MWó 139 881 6334 Égetett tégla millió db 47 167 3554 Farostlemez köbméter — 35 840 ** Felsőbőr 1000 m2 515 858 2834 Bőrkesztyű 1000 pár 157 1 480 942,7 Sajt mázsa 349 2 Ott? 573,6 Sör 1000 hl 42 335 797,6 Gyümőlcskomserv tonna «72 5 745 7534 Megyénk ipari termékei közül számos exportra kerüL Ilyenek a húsipari gépek, porcelánszigetelők, bőrkesztyű, cipő, konzerv, tejipari termékek, stb. Az 1964. évben exportált érték • megközelíti a 306 millió forintot. Baranya megyében levő ipar arculatát elsősorban a kitermelőipar adja meg. Ennek aránya szocialista iparban 1930-ben még 61,5 százalék volt. A könnyű- és élelmiszeripar fejlődése következtében a munkáslétszámot véve alapul 1964-re már t a feldolgozó ipar kerül fö- < lénybe a kitermelő iparral! szemben, a maga 53 százaié-; kos részesedésével. Iparunk iparcsoportonkénti < megoszlását nézve, láthatjuk, < hogy a nehézipar súlya váltó-' zatianul a legnagyobb, ugyan-; akkor figyelemreméltó a köny-; nyűiparban dolgozók számé- < nak több mint öt és félszere- < sére való növekedése. A nagy tettet ezúttal így hívják: negyven év. Negyven egyforma tanéit, tudományos felfedezések, feltűnő akciók nélkül, egyenként jó 250 tanítási nappal és az mindenképpen tízezer nap. Szépek, fontosak, de egyformák. Így együtt tízezren az egyformaságból mégis előléptek és „■nagy tett” lett belőlük. Szentgyörgyv ári Lajosból pedig Kossuth-díjas tanár. Keszthelyi fiú volt, uradalmi cselédek gyereke. Ott iratkozott be — öt elemi után, mert a negyedik végére nem jött össze a pénz, — a premontrei gimnáziumba. Aztán, mivel nem lehetett szíve szerint pesti tanárnövendék, a helybeli mezőgazdasági akadémiát végezte eL Hiszen « szülői háznál olcsóbb pénzen élt, •mint Pesten élt volna, tandíjat pedig nem kellett fizetnie, olyan jó bizonyítványokat hordott haza. Egykori főiskolás tamásra, Náray Andor 1923-ban ezt mondta neki: •— A tanári pálya nem- rózsás. Nehéz manapság elhelyezkedni, azért csak jól nézz körül ez mradalmak- ban és keress valamit a tanárkodás helyett. Szentgyörgyvári Lajos azonban a gaadász diploma mellé 1923-ban mégis megszerezte a tanári képesítést. Azért gazdász ic maradt. Soha egy barázda föld nem volt sem tulajdonában, sem birtokában, ehelyett a mezőgazdasági oktatás egyik serény gazdája lett. Uradalma? Tizenhét éves parasztgyerekek a régi földműves iskolában, aztán technikumi diákok, majd levelező tanulók. Hány helyen is? — Somogysze ntimrén kezdtem, aztán Pápán, Nagykállón, Csermajorban majd Jászberényben tanítottam. Utána Karcagra helyeztek, akkor már igazgatónak, később visszakerültem Jászberénybe, aztán Körmendre, ahol a Batthyány-kastélybam megszerveztem az új mezőgazdasági középiskolát, majd Mohácsra, Pécsre, végül Szentlőrincre. Négy évtized — tízezer imp az iskolában. Azt mondja, ez alatt szobrásznak érezte magát, formálta a nyers fiatal falusi „emberanyagot”, a földművelés értő munkásává és ember- r é. Az oktatásban sohasem szakadt el a földtől, az iskolapad mellett mindig ott élt a természet. Ezrek és ezrek nőttek képzett gazdásszá, technikussá Szentgyörgvvári Lajos keze alatt. Mikor a Kossuth-díjat megkapta, az egész országból jöttek a sze- rencsekívánatok. Ez a sok . ezer növendék és a végig tanított tízezer nap feljogosítja Szentgyörgyvári Lajost arra, hogy vélemény mondjon a mai mezőgazdasági oktatásról: — Szakoktatásunk ma az útkeresés napjait éli. Ez így van jól, mért a változó fejlődő világhoz alkalmazkodni kell. Van azonban; egy nagy hibája. Alsó. közép- és felsőfokon egyaránt ne-m elég gyakorlatias az oktatás. Alsó- és középfokon nem végeznek elég manuális munkát. A főiskolákon és az egyetemen pedig a hallgatókat többet kellene kutató intézetekbe küldeni. Mert a termelő üzemekben a fiataloknak nem adnak elég lehetőséget az önálló munkára. így diplomával mm tudják elérni esi m eredményt, amit Uyen képzettség alapján el lehetne tőlük várni, mert hiányzik a kellő gyakorlatuk. A beosztottjaik, munkásaik ezt látva kevésbé fogadják el a fiatal diplomások elméleti tudását is. Ezek a beosztottak viszont az elméletet nem ismerik. így a gyakorlat és az elmélet nem találkozik. A szakemberképzést tehát gyakorlatiasabbá kell tenni és nem túlzott elméleti irányba terelni. Ha a szakember a gyaJcorlatban érti a dolgát, akkor önmaga te rákényszerül, hogy . az esetleg hiányos elméleti tudását kiegészítse. Együtt született a XX. századdal, most 65 éves. A huszadik század a tanulás, a rohamos szellemi fejlődés kora. Ugyannyira, hogy „öregdiákjai” — a levelezők, akiket most tanít — évek óta nem hagyják őt nyugdíjba menni. A visszatérő refrén: „Csak még minket érettségiztessen!” A negyven évből lassan negyven- három lesz. Földessy Dénes Munkások számának megoszlása %-ban Munkások száma l Mil-bed 1950=100"/« 1950 1964 Nehézipar 82.1 «6.0 W84 Könnyűipar 11,2 26,3 •565,9 El elmiszer ipar 6.7 V 274,8 Szocialista ipar 100,0 100,0 240,3 Az ipar tervszerű telepítésének politikája megyénkben is éreztette hatását. 1950-ben még Pécsre összpontosult az ipari munkások közel 63 százaléka. Jelenleg az a helyzet, hogy Pécsett 19 800, a megyében 18 000 munkás dolgozik a szocialista iparban. Megváltozott az országos arány is a vidék javára Budapesttel már vidéken (hajtóerőt tekintve pedig még jobb az arány,' 70,30 százalék a megyék javára). Megyénkben is megtalálható a szocialista ipar mindhárom szektora: a minisztériumi ipar, helyiipar és szövetkezeti ipar. Súlyt a minisztériumi ipar képez, egymáshoz viszoszemben, az ország ipari mun1950 óta egészséges változás kasainak 57 százaléka dolgozik történt. Munkások számának Munkások száma megos zlása %-ban 1964-ben 1950=100% 1950 1964 ■Miniszteri ipar 944 83,0 211,8 Helyiipar 4,7 10,0 518,2 Szövetkezeti ipar 1,1 w 1 478,1 Szocialista ipar too.o 100,0 340,3 Az Uj Dunántúl írta: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány elrendelte a fasiszti politikai és katonai szerveze- j te/c feloszlatását. A rendelet | értelmében feloszlatják a Nyilaskeresztes Pártot, a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot, 4 Magyar Élet Pártját, a Magyar Megújulás Pártját a Keleti Front Harcosainak Szövetségét, a levente szervezeteket és a Vitézi Rendet. * Hatszáz néző jelenlétében megindult Pécsújhegjsen a labdarúgó-élet. A DVAC csapata barátságos mérkőzésen 6:l-es győzelmet aratott a BTC felett. A gólokat Bencze I., Ujj és Horváth I. rúgták. * Március 28-án este közölte a moszkvai rádió Sztálin marsall három, történelmi napiparancsát: Tolbuhin marsall seregei elfoglalták Csornát és Sárvárt; Malinovszkij marsall csapataival bevonult Győrbe, KomárombaRokosovszkij marsall seregei felszabadították Gdyniát. A szovjet fővárosban ágyusortüzek köszöntötték a hős csapatokat. ióraváltása azonban nem si- j került mindig zökkenőmente- j sen. Jelenleg az a legfőbb feladatunk, hogy minden ipar- ! vállalatnál a mennyiségi I szemlélet helyett a termelés I gazdaságosságának szemléleté 1 váljon uralkodóvá. T,akj András Húsz év történelmi távlatokban nem nagy idő, mégis bátran állíthatjuk, hogy egy egész történelmi korszakot ölelt fel. Szocialista iparpolitikánk legfőbb célkitűzései és fejlődésének iránya feltétlenül helyes, ezt mutatja megyénk példája is. A célkitűzések vaMegnyílt a pécsi képző- és iparművészek szalonja Pécseit a Kardos Kálmán utca 5. s alatta helyiségben. A rendezőség a körülményelihez képssi nívós anyagot gyűjtött issza. A. kiállítók között van Gebauer Ernő, Martyn Ferenc^ Nikeiszky Géza és Sinkó András. Futárszolgálattal bonyolít.ji le a vonatkorlátozási k következtében megnehezült r\osf'j- forgalmat Baranyában. .4 ~ie- csi postaigazgatóság a - ségek ellenére Vajszlórnl újabb községet kapcsolt be : posta f orgalomba. Folyam a' bay van a Dráva-környéki posta- hivatalok, illetve ügynökségek megszervezése is * A szovjet seregek megkezdték Ausztria felszabadítását, Szombathely, Zalaegei-szeg, Kőszeg, Keszthely és Kapuvár a Vörös Hadsereg előnyomulásának újabb állomásai. * Megalakult a pécsi WM- igénylő bizottság és megkezdte. munkáját. A bizottságra vár a földreform gyakorlati megvalósítása. Húsz éve történt...
