Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-23 / 69. szám

'VUdq proletárjai, egyesüljetek! Dunámon napiö t _________________________:----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------:---------------------­' Az MSZMP Bgranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja________ K m ÉTTOLTAM, «.SZÁM ARA 50 FILLÉR 1965. MÁRCIUS 33.. KEDD llj fejezet a kozmoszkutatás történetében Megnyílt a pécsi felsőoktatási intézmények tudományos ülésszaka A szovjet űrhajósok sajtóértekezlete Bajkonurban Mint a TASZSZ különtudó- 6ítója jelenti, Beljajev ezredes és Leonov alezredes Permből Bajkonurba történt megérke­zése után az űrrepülőtéren sajtóértekezletet tartott. Kije­lentette, hogy a tudományos programot, amely magában foglalta Leonov kilépését a vi­lágűrbe, maradéktalanul tel­jesítették. Beljajev ezredes elmondta, hogy akkor, amikor ez a kí­sérlet történt, a Voszhod—2 a Szovjetunió fölött haladt. A zsilipelés módszerét használ­ták. — Nagyon izgatott voltam és hallottam saját szívdobogáso­mat — mondotta az űrhajó parancsnoka —. Leonov al­ezredessel az egész idő alatt beszélgettünk, nagy igyekezet­tel végeztük munkánkat, hogy a lehető legpontosabban telje­sítsük tudományos feladatun­kat Ezután Leonov vette át a hozzá ahhoz, hogy ilyen öltö­zetben tevékenykedjünk. A kesztyű a kezünkön nem olyan kényelmes és formás, mint az, amit a Földön viselünk. Leonov húsz percig volt a kozmoszban, de körülbelül másfél óráig tartott, amíg a látottakat leírta. Az űrhajó naplójában még a csillagokat is lerajzolta. — A súlytalan­ság állapotában nem olyan nehéz írni és rajzolni, csak kissé jobban rá kell nyomni a ceruzát a papírra és jól be kell gyakorolni — mondotta. Mint az űrhajósok előadták, űrbéli útjuk során egy alka­lommal valami tárgyra lettek figyelmesek — felkiáltottunk a csodálkozástól, amikor űr­hajónktól körülbelül egy kilo­méterre egy szputnyikot r'-*0- tünk észre — mondotta 4>él- jajev. Dr. Donhoffer Szilárd, a Pécsi Orvostudományi Egyetem re ktora megnyitja az ülésszakot. (Tudósítás a 3. oldalon) Kedden érkeznek Moszkvába az űrhajósok szót: — Mindaz, amit a Föld légköre fölötti térségben lát­tam, nagy csodálkozással töl­tött el. Lent a Föld sík terü­letnek látszott és csak a lá­tóhatáron volt észlelhető a hajlata. Közvetlen előttem: fekete égbolt. A csillagok fé­nyesen tündököltek. A nap körül nem látszott a sugárzó glória, hanem olyan volt, mintha bársonyba burkolták volna. Leonov azt is megjegyezte, hogy az űrhajósok a világ­űrből látták a Fekete-tengert és az Azovi-tengert is. A Kaukázus hegylánca fölött még egy gomolyfelhőt is ész­revették. Az űrhajóból történt kilépés kísérlete idején Leonov nem­csak az űrhajó parancsnoká­val, hanem a Földdel is rádió­összeköttetésben volt. Hallot­ta. amint a moszkvai rádió ismertette a TASZSZ közle­ményét az űrhajó útjáról. — A kabinból kilépni nem volt bonyolult dolog, — foly­tatta — sőt, könnyű volt. Az űrhajó, amikor ellöktem magam, ringásba jött, sőt, úgy tűnt, mintha kissé hátrataszí­tottam volna. A világűrbe történt kilépése után Leonov mozdulatokat tett először az egyik, majd a másik karjával, aztán a lábai­val. Minden rendben volt Az egyensúlyérzék jól működött. Ekkor szárnyként széttárta karjait. „Nagyon kellemes ér­zés volt” — mondotta. Az űrhajó kabinjába való visszatérés már nehezebb volt — tette hozzá az űrha­jós. majd megjegyezte, hogy a világűrben való „úszás” egy­általán nem olyan, mint ami­kor a vízben úszik az ember. Olyan, mintha az ember az űrhajó mellett repülne. Beljajev hozzátette, hogy az űrhajó reagált Leonovnak a világűrben tett minden moz­dulatára. — Hallottam, ami­kor Alekszej cipőjével a kabin falán kopogtatott és kezével a bejárati nyílást keresve ta­pogatózott. Leonov elmondta, hogy ami­kor szabadon volt a világűr­ben, alaposan elfáradt, mert mindaz, amit az űrhajó mel­lett csinált, erőfeszítéseket igényelt. Az űrruha teljes biz­tonságot nyújtott — fűzte hoz­zá —, de még nem szoktunk A Voszhod 2 utasait a kormány vezetői is fogadják Előkészületek a Földre visszatért Voszhod 3 pilótáinak fogadására. Moszkva: Reflek­torokat szerelnek a Vörös téren március 30-án hogy a néhány nap múlva a fővárosba érkező Beljajev ezredest és Lcciiyii lezredest méltóan fogadhassák. A Voszhod 3 pilótái, Pavel Beljajev és Alekszej Leonov szerencsés visszaérkezésük után útban a Bajkonur űrrepü­lőtérre, ahonnan Mo szkvába indulnak. Kedden, magyar idő szerint 10.30 órakor érkezik Moszkvá­ba a vnukovói repülőtérre az a repülőgép, amely Pavel Bel­jajev és Alekszej Leonov űr­hajósokat viszi a szovjet fővá­rosba. Moszkva uicái már ün­nepi díszben várják a világűr új hőseit. A repülőtéri fogadtatás után, amelyen az SZKP és a szovjet kormány vezetői, dip­lomaták, az űrhajósok szülei és rokonai és mások vesznek részt, az űrhajósok a fogadá­sukra megjelent személyisé­gek a Vörös térre hajtatnak, ahol magyar idő szerint 12 órakor nagygyűlés kezdődik. A megjelentek előtt Belja­jev ezredes és Leonov alezre­des számol be űrhajózásáról. Kedden este a Kremlben a kormány fogadást ad tisztele­tükre. 1964-ben a felvásárolt mezőgazdasági cikkek 71,5 százalékát már a termelőszövetkezetek adták, s csak 28,4 százalékkal járultak hozzá a közellátáshoz a háztáji gazdasága« A közelmúltban került sor Baranya megye 1964. évi fel- vásárlási tervének végleges kiértékelésére. Megállapítot­ták, hogy a tervben szereplő mezőgazdasági cikkekből — növényi és állati eredetű ter­mékekből — 96,5 százalékra teljesítette tervét a megye. Egyes cikkekből, mint például hízott sertés, baromfihús, tojás, bor és hal, a tervezettnél jó­val nagyobb mennyiséget vá­sároltak fel. Ugyanakkor a kenyérgabona, burgonya, zöld­ség és gyümölcs — kisebb mértékben a marhahús és tej — felvásárlása jóval alatta maradt a tervezettnek. Ezeket a lemaradásokat fő­leg az aszály miatt bekövet­kezett gyenge kenyérgabona­termések és az év végi állat­értékesítési nehézségek — a kész hízó állatok egy részét csak 1965 január, februárjá­ban tudták a nagyüzemek ér­tékesíteni — okozták. A na­gyobb kiesés mégis a növény­termesztésben volt, ezt mu­tatja a következő összehason­lítás is. Ha a mezőgazdaság) cikkek értékét forintra szá­mítjuk át, akkor kiderül, hogy míg a növényi eredetű termé­kek felvásárlását csak 83,9 százalékra, addig az állati eredetű cikkek felvásárlását 102 százalékra teljesítette a megye. A puszta ténymegállapítás azonban az előző évekkel tör­ténő összehasonlítás nélkül nem mutat reális képet, hisz a felvásárlási tervek évről év­re magasabbak és ez termé­szetes is, ha figyelembe vesz- szük a lakosság egyre növek­vő igényeit az élelmicikkek iránt. Az elmúlt évi felvásár­lás az 1960 évihez képest 39,5 százalékkal nőtt meg Bara­nyában, s még az 1963 évi­hez képest is 8,7 százalékos volt a növekedés. Feltűnő, hogy a termelőszö­vetkezetek évről évre mind nagyobb mértékben veszik ki részüket a közellátásból. Az elmúlt évben a megyében fel­vásárolt mezőgazdasági áru értékének 71,5 százalékát nj^lf a termelőszövetkezetek adták, s csak 28,5 százalékban része­sedtek belőle a háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságok. A legnagyobb árumennyi­séget az elmúlt évben is a mohácsi járás termelőszövet­kezetei adták, ahol 100 hold redukált szántóra járási átlag­ban 173 500 forint értékű árut értékesítettek, mely lényege­sen magasabb a 134 000 forin­tos megyei átlagnál. Sorrend­ben második a kis területű pécsváradi járás, ahol viszony lag igen sok árut értékesítet­tek, harmadik a pécsi, negye­dik a szigetvári, ötödik a sik­lósi, és végül hatodik a sás- di járás, ahol 100 hold redu­kált szántóra vonatkoztatva kenyérgabonából, napraforgó­ból, burgonyából, borból, ser­tésből, marhahúsból, tojásból és tejből összesítve a megyei átlagnál jóval kevesebb. 117 ezer 600 forint értékű árut ér­tékesítettek az állam felé. Ha az állami gazdaságok árutermelését is figyelembe vesszük, akkor 1964-ben így alakult a megyében a felvá­sárlás. Hízott sertésből 169 718 mázsát vásároltak fel, 6.9 szá­zalékkal többet a tervezett­nél. Baromfiból a tervezett 13 100 mázsa helyett 14 022 mázsát termelt közellálásra a megye mezőgazdasága. Tolás­ból 10 millióval, borból i?()ü0 hektoliterrel vásároltak fel < többet a teivezettnél. Kenyér­gabonából 6753 vagonnal, bur­gonyából 395 vagonnal, zö'd- ség és gyümölcsből pedig 7116 vagonnal vásároltak fel az el-* múlt évben, vágómarhából 136 952 mázsát, tejből 5 180 000 hektolitert termelt közel'áfás­ra a_ megye. Ezekből a cik> kékből a tervtel ie<-í+z- nem érte el a 100 százalékot. A felvásárlási eredménveit' tehát azt mutatják, hogy a megye nagyüzemei egyre több árut termelnek és értékesíte­nek az állam felé, magukra vállalva a közellátás oroszlán- részét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom