Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
Expedíciós halászai1 A KGS1 tengeri halászati konferenciája Az. emberiség élelmiszer szükségletének jelentős részét a tengerekből zsaikmányolt halak adják. A tengeri halászatban mai napiig a mérsékelt vagy a hideg tengerekből szár mazi'k a zsákmány nagy százaléka. A heringhalászat évente mintegy másfélmillió ton nát eredményez, ennek a mennyiségnek legalább 35 százalékát az európai tengerekből fogják ki. (összehasonlításként megemlítjük, hogy a Balatonból évente átlag 1500 tonna halat fognak). A tengeri halászatban vezető helyen áll Japán, az Egyesült Államok, Kína és a Szovjetunió. Ezek után az államok után következik Peru, Nagy-Britannia, Kanada, Norvégia. A japánok egy évi termelése általában meghaladja a hat és félmillió tonnát. A tengeri halászat ma már nem partmenti tevékenység, egyre nagyobb szerepet játszÍK a nyílt óceánokon történő ..expedíciós” halászát. Ezen a területen a Szovjetunió rendkívül nagy szerepet játszik. Igen jelentős modem halász- f iottával rendelkezik s a, halászhajókat ma már olyan modern technikai berendezésekkel látják el, hogy a napi halászzsákmányt fel is tudják A ’-.--rv rv^-T-ot-váini. zsírrá vagy lisztté feldolgozni). Modem elektrotechnikai berendezéseik — halkereső berendezés, rádiólokátor, hűtőszer- kezetek — lehetővé teszik, hogy a trópusi tengereken .s dolgozzanak. A hajók flottákban halásznak és a legmodernebbek három hónapig tartózkodhatnak a nyílt tengeren. Mindez érthetővé teszi, hogy Leningrádban az elmúlt esztendőben a Szovjetunió Halipari Minisztériuma megrendezte a KGST II. tengeri halászati konferenciáját. A szocialista országok úgyszólván mind érdekeltek a tengeri halászatban s küldöttségeik a kérdés különböző szerveze' i problémáival, a halászati kutatás feladataival, a tengerek, óceánok haltartalékával, a tengeri halászat perspektíváival, a halászó-techinika eszközeivel, módszereivel foglalkoztak. A Magyar Népköztársaság első ízben jelent meg megfigyelő küldöttséggel a tengeri halászati konferenciái?. A konferencián való részvételünk eredményesnek Ígérkezik: a magyar küldöttek tapasztalatai és tárgyalásai alapján lehetőség nyílik a magyar tengeri halászflotta megszervezésének előkészítésé’**. K'***' Mván Lengyel halászok a Balti-tengeren A szociális problémák kutató intézete Leningrádban megnyílt a komplex szociális kutatások intézete. A Szovjetunióban ez az első olyan tudományos intézet, amelyben „a társadalom és az ember” problémájának tanulmányozásában a kutatás matematikai módszerei ugyanolyan szerepet játszanak, mint a klasszikus szociológiai módszerek. Az intézet kilenc laboratóriuma a kutatások széles skáláján tevékenykedik: a roű szaki pszichológiától kezdve egészen a munkafiziológiáig és az oktatás programozásáig. A leningrádi szociológusok és pszichológusok a.z orvostudomány, az antropológia és a fiziológia adatait felhasználják „a személyiség komplex tanulmányozására”. Kutatásaikat később azon problémára is kiterjesztik, hogy miként befolyásolja a műszaki haladás a munka tartalmát. TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A FASIZMUS FELETT ARATOTT GYŐZELEM 20. ÉVFORDULÓJA ALKALMÄBOL Moszkváiban a Szovjet Hadsereg Központi Házában április 14-én tudományos konferencia nyűik meg a hitleri Németország felett aratott győzelem 20. évfordulója alkalmából. A konferencia meghallgatja és megvitatja a Szovjetunió, valamint más országok meghívott történészeinek előadásait. Számos előadás foglalkozik majd a másod,k világháború legfontosabb politikai és gazdasági eredményeivel, a haditudománnyal, a partizánháborúval, a hitleristák által leigázott népek felszabadító mozgalmának történetével. Valamennyi szovjet szövetségi köztársaság tudományos akadémiája elküldi képviselőit a konferenciára. A szovjet történészeken kívül a szocialista országok, továbbá Anglia, az Egyesült Államok, Franciaország, Dánia, Norvégia, Hollandia, Olaszország, Belgium, Görögország, Finnország és a Német Szövetségi Köztársaság történészei kaptak meghívót. — A xnűgyűjtSk sorba Alinak érte. E miatt a bútor miatt még egyszer híres lesz az Áruház. Két nap múlva megvették. Vérszemet kaptunk. — Volna még egy érdekes bútorunk. Lehozzuk azt is? — Nem olyan, mint az ötlábú asztal? — gyanakodtak. Levittük. — Te jóisten, mi ez? Szarkofág? — íróasztal. — Az nem leheti — De igen! Csak meg kell nyomni azt a Idálló gombot. Nem úgy!... Húzogatni nem érdekes, nem kapucsengő ... Ügy!... Nagy robaj. Lecsapódott az asztallap és előtűnt a posztó. — Ez nem lehet igaz! Nem akad ember, aki ezt elviszi! — Disznóhús helyett itt állnak sorba. Nagyon eredeti alkotmány. Három nap múlva megvették. Drágábbért, mint tvmeny- nyiért mi vettük. (Bár a drágaság szó használata itt helytelen). Most már semmi sem szabhatott elénk gátat. Következett a fiók as szekrény. Ezt nem mertük levinni már. Bár szilárd bútor volt, szinte szétver- hctetlen. de más megvilágításban és máshol feltűnően előnyt den külsejűnek tűnt. Ehhez egy maszek, kereskedőt I”'”fun'*. A dekoráció tökéletes volt: fdnes terítő, a műbútor tejeié:: faszobor, a falon kép. A h:-znált bútoros szem- "-~>tre vette. — I'm! Vegyék le azt a -~-.hr-,: a tetejéről. — Nem ■ ajánlom! Törékeny .-•~,hryf inkább lölidösse meg n ,...i-ró]iyt! Ne sajnálja! •: az! — Négyszáz forint! — Ránk nézeti, hogy alkuszunk-e. — Ide a pénzt. Ve a szállítást maguk fizetik. — 'tudatában vagyunk ,kö- tulezettségeinknek —■ jelentettem ki előkelőén — Hód « pénzt! Kifizette és másnap megkapta a fiókos szekrényt. Amikor meglátta, nagyot nyögött. (Nem a szekrény, ő). — Ez nem lehet ilyen ronda! — Nem szólhat semmit. — Még meg is lökdöste. Nem esik szét. — Bár esne! Hogyan lehet, hogy ezt akkor nem vettem észre’? — Tegnap derülátó volt, most pesszimista. — De ez nem volt ilyen ronda!? — Éppen ilyen volt. Mit gondol, kinek lett volna kedve rondítani?! Az idő pénzt — Ezen én semmit sem keresek! — jelentette ki mély meggyőződéssel — El sem viszik! — jajveszékelt. — Hemzsegni fognak! — Olyan, mint egy céhláda, csak nagyobb és rondább. f Jó, hogy nem a szentmi- hály lovához hasonlítja. Különben sem olyan mint a céhláda, inkább az ormánysági yzökrönyre emlékeztet. — Nem tudom, hogy az mi, de annál szebb!... Ezt nem veszik meg! — hajtogatta isméi — Ha összehasonlítom azzal, amit maguk tőlem tegnap vettek!... — Ne hasonlítsa! Miért okoz magának lelki fájdalmat? — Ha meggondolom ... — Nincs mit gondolkodnia, győzi elhessegetni a vevőket. Az utóbbi jóslat nem vált be. Talán még most is gyönyörködik benne. Ezután nem álltunk meg félúton. Többé maszeklcal nem kísérleteztünk, a jajveszékelése megzavart bennünket. A továbbiakban rátelepedtünk a Bizományi Áruházra. Mit el nem adtunk itt, te magas ég! A két trónszék okozta a legnagyobb gondot. Mi ezeket sötét raktárban vettük 75 ős mellett. Élő ‘ember, napvilágban ehhez a két székhez hosszá mem so&éU volna- Tulajdonképpen öblös karofszék volt mind a kettő és a hátuk embermagasságra nyúlt. Ha a benne ülő nem a bútort szemlélővel ült szemben, akkor elveszett benne és a szék háta félig meghajolva, úgy borult rá a benne nyugvóra, mint a szaharai vándorra a sivatagi éjszaka, azzal a különbséggel, hogy az az éjszaka kék volt, ez pedig spenótzöld, és az éjszakában csillagok ragyogtak, itt meg piros rózsák virítottak. Átkozottul szép bútordarab volt. Elképesztő ugyan, de ez is elkelt. Bár kétségtelen, hogy kispénzű család egy nagyobb szobát bebútorozhatott ezzel a két székkel. Legfeljebb egy szőnyeg kellett még hozzá. Az elején említett konyha- szekrény is megkopott bizony. Ez is az eladási listára került, de előbb be kellett festenünk. Sajnos szeles idő volt és száradás közben az udvaron a port és kormot ráfújta, ezért olyan színe lett, mint a péküzletben a mákossüteménynek. Az sem használt neki, hogy a szállító munkások leszállítás közben megfogdosták, jóllehet még ragadt. Megvette ezt is valaki, pedig a színe minden jótétlelket el kellett, hogy riasszon. Ez lassan sporttá is vált. A Bizományi Áruházat állandó kíváncsiság gyötörte, hogy mink van még? Mi pedig megmegleptük őket. Most már az egésznek vé- gefelé járunk. Van még két ilyen bútordarabunk, ha ez is elmegy, akkor meghívjuk az áruházbelieket egy feketére, hogy nézzenek körbe nálunk, tőlünk tovább nincs mit tartaniuk. Meg azután kiváncsiak vagyunk az ábrázatukra is, mert ők nem hiszik, hogy még egyszer meglephetjük őket. pe dig mi megtesszük. Bejönnek egy olyan lakásba, ahol az a meglepetés éri őket, hogy Moszkva ma és holnap A Szmolenszki rakpart Több kilométerrel meghosszabbítják a Metro vonalát. A moszkvai városi közlekedés különben naponta mintegy i 1 millió embert szállít. Növelik a vízvezetékhálózat kapacitásét is és újabb 113 ezer előfizetőt kapcsolnak be a távbz- szélőhálózatba, tíz új mozi 210 üzlet, 150 üzemi étkezde, étterem és kávéház, több száz szolgáltatóipari üzem nyílik. Ugyancsak az idén több nagy építkezés kezdődik, folytatódik, illetve fejeződik be. Ezek: a KGST 29 emeletes székháza és szállója a Kulinyin sugárúton, a Rosszfiú, Európa legnagyobb szállodája, amelynek első részlege már az idén megkezdi működését t National szálló új, 22 emeletes épületkolosszusa, a Szmolensz- kij tér két új 19 emeletes szál lodája, a Szovjet Képtár épülete és a moszkvai Művész Tavaly csaknem négyszáz- ezer moszkvai költözött új lakásba: 1964 tizenkét hónapja alatt a szovjet főváros 3 millió 400 ezer négyzetméter lakással gyarapodott, ami azt jelenti, hogy az. esztendőben 1360 ház épült fel! Moszkvában azonban nemcsak lakóházak épülnek. lő területek gyarapodnak tovább, mint a Himki-Hovrino, Beljajevo-Bogorodszkoje, De- gunyino, Medvedkovo és a többi, hanem Moszkva városképiig már kialakult kerületei is. Ezekben felújítják és rekonstruálják a főútvonalakat, egész háztömböket és tereket alakítanak át: a régi, le- bontásra ítélt házak helyén új ben a város a kívánatosnál jobban kezdett terjeszkedni, s ami ezzel jár: a közműveket is „széltében”, nagy területen kellett fejleszteni. Újabban azonban magasabb házakat; főként nyolcemeleteseket építenek. Ugyanakkor ott, ahol ez gazdasági szempontból indokolt, s városépítészetileg is he lyénvaló, 12—15 és ennél magasabb épületeket is emelnek. Az oktatási hálózat ugyancsak bővül: az idén 42 iskola- épület készül el. Ezzel az iskolaépületek száma megközelíti az ezret a szovjet fővarosban. További 26 ezerrel nő a férőhelyek száma az óvodák ban és a bölcsődékben, s háromezeregyszázzal gyarapsz k a kórházi ágyak száma is. nz idén újabb 25 szakorvosi rendelőintézet nyitja meg kapuit. Színház új épülete, a Vis- nyevszkij sebészeti intézet 15 emeletes épületcsoportja és a többi; A felsorolás így sem teljes, Moszkva 1965-ös tervének meg valósítása tovább építi-szépiti a szovjet fővárost. A. Igorje\ Ugyancsak a múlt évben 43 iskola, óvoda és bölcsőde létesült: összesen 26 ezer férőhellyel, továbbá nyolc mozi, 23 szakorvosi rendelőintézet, két nemzetközi színvonalú szálloda: a Minszk és az Aeroflot, 234 üzlet, mintegy kétszáz új üzemi étkezde, kávéház, étterem, gyorsbüfé, va lamint több mint négyszáz különböző szolgáltatóipari üzem nyitotta meg kapuit. Átadták rendeltetésének a Met ro egy újabb vonalát is, amely a város központját köti össze a Himki-Hovrio új lakónegyeddel. Az idén hasonló ütemben folytatódik a szovjet főváros fejlődése, amelyre több mint egymilliárd rubelt fordítanak. 140 ezer négyzetméterrel több, összesen 3 millió 540 ezei négyzetméter lakás épül. Nem csak az olyan újonnan beépúA Hotel Rossz!ja makettje. Ilyen lesz Európa legüugyoll szállodája f I t Ilycn lesz a Kalinyin sugárút — építészetileg és kivitelezés szempontjából — modern épü letek magasodnak majd. A moszkvai városépítészetre az utóbbi időben jobbára a négyemeletes házak voltak a jellemzőek. Ennek következté-
