Dunántúli Napló, 1965. március (22. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-21 / 68. szám
tan. március a. _ _------------------------------napló K isvárosi kenyérgyárban ' Becsomagolt kemencék az udvaron — Miért nincs kihasználva a gépkocsipark? — Ellátási és minőségi problémák Négymillió féléi havonta A Számítástechnikai Vállalat pécsi telepén tavaly havonta mintegy két és (él millió tételt dolgoztak fel. Most kaptak egy új, nagykapacitású gépegységet, s az idei tervüket már erre alapozták: havi négymillió tételt visznek Iyvík kártyára, s adnak vissza a vállalatoknak (eldolgozva ki mutatások formájában. Az új gép annyiban is különbözik a többitől, hogy szövegírást is végez. Kiállítási és műteremgondok A mohácsi kenyérgyár a város központjában elég nagy kapacitással dolgozik, jó adottságokkal rendelkezik, s mégis sok az ellentmondás tevékenységében. A vállalat a tavalyi összevonások alkalmával került a Baranya megyei Sülőipari Vállalathoz, s ez reményt nyújt, arra, hogy nehézségeit előbb lehet orvosolni. Miért vannak ládákban a modem kemencék? Bevezetőül egy párbeszédet írok le, amelyet az üzemvezetővel, Bélavári Ferenccel folytattam. — Mikor érkeztek az FNÄ típusú kemencék Mohácsra? — Három évvel ezelőtt. — Hol tárolják a berendezéseket? — Egy részük ládába csomagolva az udvaron, az érzékenyebb berendezések pedig a gépkocsi-garázsban vannak elhelyezve. — Milyen értékű a két kemence? — Másfél mfflió forint — Szükség van-e rájuk egyáltalán? — Nagyon örülnénk, ha megoldódna az ügy. Az üzem ugyanis elavult a mai követelményeknek nem igen felel meg. — A két új kemencének mekkora a kapacitása? — Ügy tudom 200 mázsa naponta. Ha üzemben lennének, higiénikusabb körülmények között dolgozhatnánk, s persze valamivel könnyebben is, — Most mennyit sütnek naponta? — Száz mázsa kenyeret és körülbelül 20 ezer süteményt: A két modem, — félautomata — kemence 1962-ben került. Mohácsra, de azóta sajnos kihasználatlanul hever a .másfél, milliós értéle Miért? Úi ayárat építsenek vagy hagyják a régit? Az elképzelések szerint — ahogyan az üzemben hallottam — három alternatíva lehetséges a üzem fejlesztésére. Az első szerint lebontanának négy vagy hat „magyar kemencét”, s helyére kerülne a két új. Ez a megoldás körülbelül 500 ezer forintba kerülne. De ha egyszer költekezünk, akor több égető problémán is segíteni kellene — vallják az üzem vezetői. Bővíteni kellene a dolgozók szociális létesítményeit, a raktárakat, a sátortetőt ki lehetne cserélni laoos tetőre... és így tovább. Ez lenne a második alternatíva. amely a tervezők előzetes számításai szerint 6,5 milliót. igényel. Ezt sokallják a vállalat vezetői. g azzal a gondolattal barátkoznak, hogy ha már ennyit költésiének egy rekonstrukcióra, aki:or talán érdemesebb lenne egy teljesen úi kenyérgyárat felépíteni a város másik pontján. Ebben is van némi igazság: hiszen így évtizedekre elvetnék a kenyérgyár gondját, a jelen- l',"! központi helyen fekvő é-,1'-'*ok viszont igen jól megfő’-’ <nek a szolgáltató kis- ipm' szövetkezeteknek. M éri másnapos a mohácsi konyér? A mohácsi kenyérgyár láti,i el Mohács városát, a mohácsi iárást, sőt még a pécs- várndi járás egy részét és Villám*. valamint annak környékét is. A kenyér minőségére azonban állandó a panasz: hol azért, mert sületlen, éw , DÍSZCSERJE, EGRES, RIBIZLI, MÁLNA, KARDVIRÁG, ÖRÖKZÖLD. Kérje díjmentes fajtajegyzékem. Koller Károly rózsakertészete Budapest, III., Bécsi út 20256. SS. hol meg azért, mert ki van szárítva, törődött, piszkos. Az üzemet végigjártam, s láttam, mennyire mostoha körülmények között sütik a kenyeret: különösképpen az elavult kemencék szembetűnőek. De egy másik érdekességet is láthattam: két műszakban dolgoznak, de a két műszak elosztása furcsa. Az egyik délután, a másik éjjel dolgozik. A napi száz mázsás szükségletből a délutános hetvenet, az éjjeles a fennmaradó harmincat süti. Tehát ezért másnapos a mohácsi kenyér. Kérdés, miért ilyen a műszakbeosztásuk? Miért nem éjjel és délelőtt dolgoznak, amikor is friss kenyeret tudnának szállítani? A magyarázat a következő: a falusi boltok — s természetesen felettes szerveik — a szállítási szerződésben ragaszkodtak a kora reggeli időponthoz. A kenyérgyár persze csalt akkor képes korán reggel szállítani, ha előzőleg megsüti az összes kenyeret Kihasználatlan gépkocsik Az elzőző problémából újabb ellentmondás következik: mivei a gyár gépkocsijai reggel megrakodnak, útvonalukon leadják a kenyeret, már dél körül vissztémek, s utána ott vesztegelnek a gyár udvarán. Azért az udvaron, mert altét szerelő aknával ellátott garázsban hái'om éve az említett kemencék érzékenyebb berendezéseit tárolják, s így nem a gépi alkatrészek vannak kitéve az időjárás viszontagságának, hanem a gépkocsik. Helyesebb lenne, ha a földművesszövetkezetek boltjai, illetve azok felettes szervei — egész napos elosztásban ltérnék a kenyér kiszállítását. Ezzel inkább képviselnék a falusi lakosság érdekeit, mint a kora reggeli órákhoz ragaszkodva Egy megszokott időpont, mondjuk délután háMa délelőtt ünnepélyes keretek között nyitjáit meg a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére rendezett termékbemutató kiállítást a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának székházában. (Pécs, Színház tér 1.) — Megnyitó beszédet mond Pap János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára. A székház földszinti nagytermében kitűnő munkát végeztek a kiállítás rendezői, különösképpen dicséretes a kiállítás tervező és kivitelező dekorációs részleg (a Tempó Ktsz egysége) munkája. A teremben tizenhat vállalat, illetve szerv (KISZÖV, KIOSZ, helyiipar) mutatja be reprezentatív termékeit. Baranya megye és Pécs város neves gyárainak fejlődését rajzok, képek és grafikonok segítségével mutatják be. A gyárak között találjuk a Pécsi Dohánygyárat, amely nemcsak a ma is gyártott cigaretta-fajtákat állította ki, hanem a régebben készülteket is, így láthatjuk a valamikor közkedvelt, de ma már nem kapható Kukás, Bástya, 5 éves terv, Aratás és a Magyar cigarettákat A terem középső részét a kisipari termelőszövetkezetek árui foglalják el. Az ízlésesen elkészített tablókon bemutatják a kisipari szövetkezetek tízéves fejlődését Természetesen a grafikonok mellett a kisipari szövetkezetek legszebb termékeit is láthatja majd a közönség. A Szigetvári Cipőgyár és a Pécsi Bőrgyár kiállítási egysége egyik legszebb színfoltrom vagy öt óra éppúgy kielégítő a vásárlók szempontjából,- mint a délelőtti, főleg ha azt is tudják, hogy ezzel mindennap friss kenyérhez és süteményhez juthatnak. S a minőség vonatkozásai? Erről külön is érdemes néhány szót szólni. Az üzemvezető elismerte, hogy sok a kifogás a minőségre, de — mint mondta — az utóbbi hónapokban javult a helyzet. Lehet. Azonban a tényék mást mutattak. Két üzletben is jártam, ahol március 16-án panaszkodtak a minőségre, sőt a kenyérgyárban, a raktárban lévő kenyerek is laposaik, szá- razak voltak, mint ahogyan ilyen volt a bari útelágazásnál lévő fűszerüzlet kenyérkészlete is. Miért ilyen a minőség? Igaz, a lisztek sem kifogástalanok, de kifogásolható a termelés menete is. A tíz fős csoport nyolc óra alatt 72 mázsa kenyeret süt Ilyen technika mellett ennyien ilyen mennyiséget jó minőségben képtelenek előállítani. Hogy mégis megteszik? Az csak azért van, mert a sütés munkafolyamatából hiányzik néhány művelet Így elkerülhetetlenül romlik a minőség. Azonban a kenyér zöme még ezek után is elfogadható volna, amikor a kemencékből kikerül. A kilencven fokos fordulat a tárolás és a szállítás ideje alatt következik be. Próbálkoznak ezen is segíteni: az egyik Robur típusú kocsiba polcokat helyeztek és ügy rakják a kenyeret, hogy azok ne egymást nyomják. Minden kenyeret ilyen módon kellene eljuttatni az üzletekbe, de legalább ennvit segítene az egész napos szállítási lehetőség is. Helyes volna felülvizsgálni az egész szállítási szerződést és vele együtt a kenyérgyár műszakbeosztásának új rendjét megvalósítani. Gazdagh István ja a termékbemutatónak. A Pécsi Porcelángyár díszműárui mellett műszaki porcelán áruit is felvonultatja a kiállításon. A Pécsi Hőerőmű fényképek segítségévei illusztrálja eddigi fejlődését. A Sörgyár és az Állami Pincegazdaság termékeit palackokba zárva láthatjuk, a Mecseki Szénbányászati Tröszt szén- és kőzetmintái felelt a terem egész végét betöltő térkép kalauzol bennünket a mecseki szénmedence aknái közé. Sok érdekes dolgot lehet látni a fényképek és a grafikonok „mögött”: a mecseki szénmedence 1945-ben 728 ezer tonna szenet termelt, 20 év után, 1965-ben 4 millió 410 ezer tonna a termelés mennyisége, Szerkesztőségünk klubjában a Pécsett élő képzőművészek részvételével tájékozódás jellegű amkétat tartottunk a képzőművészeti és általában a mű vészeli élet problémáiról. Az alkotószellemű eszmecsere keretében a Képzőművészeti Sző vétség Dél-dunántúli Szervezetének a problémái, a korszerű képzőművészeti szemlélet kialakításának ügye, műterem- és kiállítási gondok, valamint egy művészeti klub létrehozásának szükségessége merült fel, mint alapvető és lényeges vitatéma. Rendszeres mun' a'capcsoíat A Dél-dunántúli Szervezet titkára, Soltra Elemér a vitán A termékbemutató meglepetésének a Mohácsi Farost- lemezgyár termékei számítanak: színes, zománcozott farostlemezek, konyha, előszoba és fürdőszoba makettek mutatják be, hogy az új termék milyen célokra használható fel. A helyiipar termékei 'után a kisiparosok termékei következnek: körülbelül húsz kisiparos mutatja be legszebb áruját: érdekességnek számít Nagy János üvegcsiszoló és tükörkészítő pécsi kisiparos remekbe szabott velencei típusú tükre. A ma megnyíló termékbemutató kiállítás méltán reprezentálja Baranya megye és Pécs város iparának húszéves fejlődését, áruinak kiváló minőségét . l . , L nem tudott részt venni, mivel I szervezeti ügyben éppen Zalaegerszegre utazott, (a Dél-dunántúli Szervezethez eredeti- I leg Baranya, Tolna és Somogy tartozott, de az elmúlt napokban Zalát is a pécsi központhoz csatolták), így a sízervezeti porblémákkal Kelle Sándor és Bizse János foglalkozott az ankétem. Elmondták, hogy a területi szervezet kialakítása szerencsés gondolatnak bizonyult, mivel így a legtehetségesebb alkotó művészek kerültek egy szervezetbe, rendszeres munkakapcsolatba egymással. Párhuzamosan a korábbi „csak” helyi csoportok, provincialista jellegükkel meg szűntek. A szervezeti munka keretében sikeres konzultációkat tartottak Szekszárdin és többször találkoztak a Somogy ban élő művészekkel is. Létrejött a területi szervezet első közös kiállítása is, melyet vándorkiállítás keretében bemutattak Szekszárdon és Kaposváron, de kdállítóterem és paravánok hiányában Pécsett nem. Bizonyos szervezeti prob lémák idáig gondot okoztak a területen élő művészeknek és a vezetőségnek egyaránt. A probléma a következő: a szervezetnek csak az lehet tagja, aki előzőleg már tagja a Képzőművészeti Alapnak. A Képzőművészeti Alapnak pedig a tehetséges, köztiszteletben álló művészek közül sem volt mindenki tagja, mivel az Alap tagságot korábban nem tartották lényegesnek. A területi szervezet megalakulása alkalmával aztán az Alap-tagság hiánya sokakat érzékenyen érintett. Ásandó kémnm'ívészeti kiállítás kellene A korszerű képzőművészeti szemlélettel kapcsolatos gondokat Platthy György vetette fel. Elmondotta, hogy a Tanárképző Főiskola rajz-tanszékének munkatársai nemcsak, mint alkotó festőművészek vesznek részt a közös munkában, hanem a képzőművészeti közízlés kialakításáért is sokat tehetnek, mint oktatók, s a tanügyi reform keretében készülő új tankönyvek, jegyzetek szerzői. Uj, korszerű rajz- tanítási módszertani programot dolgoznak ki, mely lényegesen eltér a korábbi konzervatív porosz iskola felfogásától, korszerű térszemléletet igyekeznek tanítani, másként foglalkoznak a színproblémák- kaí, és a szerkesztéssel. A Tanárképző Főiskolán dolgozó festőművészek úgy vélik, hogy ezzel a munkával fokozatosan sikerül csökkenteni azt a szakadékot, ami a korszerű képzőművészet és a közízlés között pillanatnyilag még tátong. A kiállítási és műteremgondok, elkeseredetten és élesen vetődtek fel. Cseh TSszló elmondta, hogy Székesfehérváron nem egy állandó kiállítás van, hanem kettő is, és az ország nagyobb városaiban egész természetes, hogy állandó képzőművészeti kiállításokkal várják a turistákat, külföldieket, a hazai közönséget. „Ha Pécsre gondol az ember, megdöbben ... 130 ezer lakosa van a városnak, és hol van Székesfehérvártól? Pécs Dél- Dunántúl kulturális központba szervezetileg is, és nem tudjuk elérni, hogy egy reprezentatív állandó kiállításunk le-, gyen, nem szólva arról, hogy az időszakos kiállításainkat Pécsett nem, vagy csak nagy nehezen tudjuk megrendezni. Pécs a területi szervezet központja, és a területi kiállítást például mindenhol be tudjuk mutatni, csak éppen Pécsett nem”. Szükség van a tervezett műtermekre Műterem-ügyben szinte min deniki szót kért. Horváth Olivér például így beszélt: — Azt várják tőlünk, hogy fejlődjünk, előre lépjünk, alakuljon, szépüljön festészetünk. Én is ezt szeretném, de hol fessek? Műtermem nincs, egy másfél méter széles konyhában nem állhatok neki festeni, nem szólva arról, hogy a családban is van békés egymás mellett élés. Mondták nekem már azt is. hogy fessek az iskolában. Óraszünetekben nem 1o- het elmélyedni, lényegese-1 al- kotni, nem szólva arról, .hogy ott sem lehetek egyedül mivel a tanszéken többen is dolgozunk. Ez nemcsak az °n problémám, hanem sokunké. Az ankét résztvevői elmondták, hogy Pécsett haj-bét olyan művész él, akik upv-m- csak szeretnének műteremhez jutni. Szóba került az U4- Mecsekalján épülő új két ötemeletes épület is, ahol erete- tileg 14 műtermet akartak éní terű. amivel a pécsi műterem- probléma egy időre megoldód- hatott volna. Az ankét átvevői szerint a 14 mi" ‘ -■-ómról olyan hírek járnak fogy a 14-ből csak hat lesz, -agy még annyi sem. Klubszerű összejövetelek Sokan érzik a klubszerű összejövetelek, az alkotó viták, eszmecserék hiányát ;s. Horváth Olivér szerint feltétlenül kellene egy olyan helyet kijelölni, egy művész.kln- bot létrehozni, ahová bártankor betérhet a művészember, s elbeszélgethet, valamelvi,'; szakmabelivel, vagy az »gyík társművészet művelőjével. Az ankéton felvetődött prob-, lémák közül legsürgetőbb a műterem- és kiállítási gondok megoldása. A város szellemi értékeit jobban is kamatoztat, hatnánk. B. R Ma délelőtt tíz órakor: Termékbemutató kiállítás nyílik az SZMT székhazában
