Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

4 napló 1965. februAr *l Az országgyűlés pénteki ülése (Folytatás a 3. oldalról.) szakmunkásképzés mindenütt az országban betöltse hivatá­sát. Varga Zoltánná az 1965. évi állami költségvetés tervezetét elfogadta. Varga Zoltánná felszólalása után az elnök bejelentette, hogy a költségvetési törvény- javaslat tárgyalásához több képviselő nem kíván hozzá­szólni. A vitát lezárta és meg­adta a szót Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. Tímár Mátyás válássá — Megállapította, hogy a képviselők számos hasznos javaslatot, figyelemre méltó észrevételt, indítványt tettek, amelyek hozzájárulhatnak a munka javításához, felada­taink jobb teljesítéséhez. E javaslatokat — a gyakorlatnak megfelelően megtárgyalja maid a kormány, s az érintett főhatóságok, a lehetősegek fi- gye’embe vételével program­jukba illesztik valóraváltásu- kat. A miniszter ezután néhány felmerült kérdésre részletesen is kitért. Egyebek közt szólt arról, hogy a tervteljesítés fogalma sokhelyütt a tervek mennyiségi teljesítését jelen­tette. és jelenti ma is. Akkor értelmezzük helyesen a tervek teljesítésének fo­galmát, ha a mennyiségi előírásokkal legralább azonos súllyal esik latba a minősé­gi mutatók megvalósítása is. Nem lehet tervteljesítésről be­szélni ott, ahol az önköltség- csökkentésben nem érték el a kívánt szintet, ahol nem ki­elégítő a készletgazdálkodás, a termelt cikkek minősége el­marad a követelményektől. T'már Mátyás hozzáfűzte, hogy a mind szélesebb körben kibontakozó munkaverseny céljait és feladatait a gyárak­ban, üzemekben, vállalatok­ban, termelőszövetkezetekben egyaránt a minőségileg maga­sabb szintű munka követel­ményei szerint kell megszab­ni. A tapasztalatok szerint a mennyiségi fejlődés kulcsa egyébként is a megfelelő, jó minőségű termelés. Ugyanezt a szemléletet kell érvényesíte­ni a szakmai oktatás különbö­ző szintjein is.' Foglalkozott a pénzügymi­niszter a munkaerő-gazdálko­dással kapcsolatban elhang­zott észrevételekkel is. Egye­bek közt megállapította, hogy a normák felülvizsgálásával egyidejűleg érdemes és hasz­nos lenne számbavennl azt Is: hol vannak olyan mnn- kakörök, állások, amelyek megszüntethetők — anélkül, hogy azt a terme­lés a legkisebb mértékben is megsínylené. Az adminisztra­tív létszám csökkentésével kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban az adminisztrációs feladatok kö­rét kell szűkíteni s csak az­után helyes és indokolt a lét­számcsökkentés. Tímár Mátyás kitért az ed­diginél jobb készletgazdálko­dásban rejlő jelentékeny meg­takarítási lehetőségekre is. A feleslegesen felduzzadt készle­tek hasznosításához a bank­apparátusnak is nagy segítsé­get kell nyújtania, s a pénz­ügyi szervezetnek tevékenyen közre kell működnie annak feltárásában, hol jelentkeznek ilyen tartalékok és melyek felhasználásának legcélsze­rűbb módjai. — Egyetértek azokkal az észrevételekkel, amelyek a be­ruházások eddiginél gondo­sabb, alaoosabb rangsorolásá­nak szükségességét tették szóvá. Tény és való: a vezetés minden szintjén alaposan meg kell fontolni, milyen sorrend­ben és mire fordítjuk a beru­házásokra előirányzott össze­geket. Itt szeretném megje­gyezni, hogy cseppet sem közömbös nép­gazdaságunk számára, ho­gyan halad az elavult, régi termékek likvidálása. A tapasztalatok szerint sok­helyütt _ különböző érdekek m iatt — vonakodnak a nem gazdaságos, korszerűtlenné vált cikkek termelésének meg­szüntetésétől, új, modern gyár­tásának megkezdésétől, pedig a késedelem ilyen esetekben szintén tetemes károkat okoz népgazdaságunknak. A mezőgazdasági beruházá­sokról szólva Timár Mátyás rámutatott, a rendelkezésre bocsátott keretek felhasználá­sa terén sok még a hiba, a fogyatékosság. Hozzávetőleges számítások szerint például a műtrágyának mintegy 20 szá­zaléka nem megfelelő helyre kerül, kárbavész. Lényegesen javítható az öntözési beruhá-, zások kíhasználtságl foka is. A mezőgazdasági épületek tí­pusterveivel kapcsolatos prob­lémákat mind a mezőgazda- sági irányító szerveknél, mind a pénzügyi szerveknél meg kell vizsgálni, s a tapasztal­ható merevséget meg kell szűr, tetni. A miniszter indítvá­nyozta, hogy a« országgyűlés mezőgazda­sági bizottsága tűzze napi­rendre a szarvasmarhate­nyésztés fejlesztésének vizs­gálatát, a helyes arányok kialakításá­nak problémakörét. Javasolta, hogy vizsgálja meg a bizott­ság az öntözéssel összefüggő kérdéseket is. Beszélt arról is, hogy jelentékeny feltáratlan tartalékok vannak a mezőgaz­daságban a gépek jobb ki­használása, a szövetkezetek gazdálkodásának javítása vo­natkozásában. A tanácsok pénzügyi gaz­dálkodásával kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta: az illetékesek azt tervezik, hogy a jelenleginél nagyobb önállóságot biztosítsanak a különböző szintű tanácsoknak a gazdálkodásban, ami termé­szetesen fokozott felelősséget is ró e szervekre. Az elkép­zelések között szerepel az is, hogy az eddiginél nagyobb le­hetőséget biztosítanak a taná­csoknak a szolgáltatási ipar­ágak fejlesztésére. Timár Mátyás válasza be­fejező részében hangoztatta: — Az idei költségvetésben testet öltött célok és felada­tok megvalósítása nagy erőfe­szítéseket követel. A költség- vetési vita során elhangzott felszólalások Is azt bizonyít­ják, hogy az iparban, a me­zőgazdaságban, a gyárakban, üzemekben és a különböző in­tézményekben dolgozók he­lyeslik, támogatják céljainkat, egyetértenek a fokozott taka­rékosságra, a célszerű gazdál­kodásra vonatkozó tervekkel. Úgy gondolom, hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját azzal ünne­pelhetjük legszebben, ha terveinket valóra váltjuk, országunk, népgazdaságunk fejlődését odaadó, jó mun­kával biztosítjuk. Kérem a tisztelt országgyű­lést, az előterjesztett költség- vetést fogadja el. A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő Vass István- né szavazásra tette fel a költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslatot. Az országgyűlés az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben, az ere­detileg beterjesztett összegek­kel, egyhangúlag elfogadta. Ezután Mihályfi Ernő Nőgrád megyei képviselő, az országgyűlés külügyi bi­zottságának előadója emelke dett szólásra. Bejelentette, hogy a külügyi bizottság csü­törtökön ülést tartott, s fog­lalkozott a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának a Magyar Népköztár­saság kormányához intézett üzenetével és a Német De­mokratikus Köztársaság Népi Kamarájának a világ parla­mentjeihez intézett felhívásá­val, s mindkét kérdésben ha­tározati javaslatot terjesztett elő, Az országgyűlés a határo­zati javaslatokat egyhangúlag elfogadta. A délkelet-ázsiai agresszió­val foglalkozó határozat hang­súlyozza: — Az országgyűlés megkap­ta és magáévá teszi a testvé­ri Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának a Magyar Népköztársaság kor­mányához intézett üzenetét, amelyben ismerteti a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság és Dél-Vietnam ellen intézett újabb, minden eddiginél sú­lyosabb amerikai agresszív cselekményeket, s nemzetközi összefogást kér az imperialis­ta agresszorok megfékezésére, a genfi egyezmények megtar­tásának biztosítására, az indo­kínai és délkelet-ázsiai béke megőrzésére. — Az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányával együtt mély meg­botránkozással és felhábo­rodással ítéli el az Egyesült Államok újabb bűnös ak­cióit. Az amerikai imperializmus a békéért és szabadságáért küz­dő dél-vietnami nép fokozódó nyomása alól azzal próbál ki­térni, hogy újabb barbár tá­madásokkal, újabb lépéseket tesz őrült háborúja kiterjesz­tésére, s ezzel súlyosan veszé­lyezteti Délkelet-Ázsia és az egész világ békéjét. — Hazánk népe, a világ va­lamennyi békeszerető népével együtt az emberiesség és a nemzetközi jog törvényeibe ütköző súlyos agressziónak és bűncselekménynek minősíti a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen intézett táma­dásokat, a dél-vietnami nép ellen folytatott háborút, & a dél-koreai és latin-amerikai zsoldosok beszervezésére irá­nyuló kísérleteket. — Támogatva a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának felhívását, az országgyűlés teljes szolidaritá­sáról biztosítja Vietnam sokat szenvedett népét és nyomaté­kosan tiltakozik a genfi egyez­mények sorozatos megsértése és a vietnami nép ellen irá­nyuló sorozatos provokációk ellen. Követeli, hogy az Egye­sült Államok szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen irányuló fegy­veres támadásait, vessen vé­get a dél-vietnami nép ellen folytatott háborújának, szá­molja fel katonai támaszpont­jait és vonja ki csapatait e térségből, s maradéktalanul tartsa tiszteletben az 1954-es és 1962-es genfi megállapodá­sokat Az országgyűlés támo­gatja az új genfi konferencia összehívására vonatkozó ja­vaslatokat a délkelet-ázsiai béke és biztonság helyreállí­tása érdekében. — Kormányunk és népünk mélyen meg van győződve arról, hogy az imperializmus minden mesterkedése ellenére győzelemmel fog végződni a vietnami nép hazája teljes felszabadulásáért és egyesülé­séért folytatott szent védelmi harca. Az országgyűlés határozata a Német Demokratikus Köz­társaság Népi Kamarájának 1965. fabruár 3-i felhívásával kapcsolatban: — Az országgyűlés foglal­kozott a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájá­nak 1965. február 3-i fel­hívásával, mély a náci és a háborús bűncselekmények üldözésének megszüntetésére irányuló nyugatnémet törek­vések veszélyeire hívta fel a figyelmet. — A Magyar Népköztársa­ság bűnüldöző szervei és bí­róságai a háborút követő években következetesen felde­rítették a háborús bűncselek­ményeket és a háborús bűnö­sök nagy részét felelősségre vonták. A Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa 1964. november 10-én törvényerejű rendeletet hozott. E rendelet kimondja, hogy Magyarországon a háborús bűntettek büntethetősége nem évül eL — A béke megőrzéséért és az emberiség biztonságáért ér­zett felelőssége tudatában a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése üdvözli és támo­gatja a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarájá­nak 1965. február 3-i nyilatko­zatát. Tiltakozik a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának jogellenes törekvé­se ellen, amely büntetlenséget kíván biztosítani a háborús bűnösöknek, követeli vala­mennyi háborús bűncselek­mény maradéktalan felderíté­sét és a bűnösök megbünteté­sét. A fasisztáknak, köztük a német nemzeti szocialistáknak a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnei nem évülhet­nek el, — fejeződik be a ha­tározat. Az országgyűlés februári ülésszaka Vass Istvánná zár­szavával ért véget Varjú legyőzte Gubnert New Yorkban A New York Atletic Club csütörtökön este a Madison Square Gardenben rendezte meg újabb nagyszabású nem­zetközi fedettpályás atlétikai versenyét. Varjú Vilmos súlylökésben 18,85 méterrel lett első az amerikai Gubner előtt, aki 18.50 métert dobott. Nagygyűlés Phenjanban Pénteken a phenjani Nagy­színházban a város dolgozói tömeggyűlést tartottak a szov­jet küldöttség tiszteletére, amely Alekszej Koszigin, az SZKP elnökségi tagja, a Szov­jetunió miniszterelnöke veze­tésével tartózkodik a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban. A nagygyűlés elnökségében a szovjet küldöttség tagjai mellett helyet foglaltak: Kim ír Szén, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnö­ke, a KNDK minisztertanácsá­nak elnöke, Coj Jen Gen, a Legfelső Népi Gyűlés elnöksé­gének elnöke, valamint a part és a kormány más vezetői. A gyűlésen beszédet mon­dott Khan Hi Bon, a phenjani városi népbizottság elnöke és Alekszej Koszigin. Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET: Február 15-én, 5 órakor: Blschóf Jánosné Borbála telep, kultúrház. Február lS-án, 4 órakor: Aszalós Arpádné Ságvári Endre u. 8. 6 órakor: dr. Bernáth János és Nagy Sándomé Felsővámház ut­cai Iskola, Abrahám Károly Sza- bolcsfalu, kultúrház. Február 17-én, 5 órakor: Vertike István és Lóga Antal meszesl pártszervezet, Gáspár József Pécs- bányatelep, tanácskirendeltség. C órakor: Győző Jenő meszest párt- szervezet. Február 18-án, 5 órakor: Bakó János Vasas II. telepi kultúrház. Február 18-én, 5 órakor: Zöld Gézáné öregmeszesl szakszerve­zeti helyiség. 6 órakor: Kabar Ferenc és Gyenls József Vasas n. telepi általános iskola, Bérces Já­nosné Baranyavár u. 1/1.. Mislye- nácz Ferenc Ujmeszes, művelődési ház, Pintér István Rigó u. 21. IT. KERÜLET: Február 14-én, 4 órakor: Balogh Ferenc Nagypostavölgy 60., Ihász Istvánné Nagypostavölgy 62., ifJ. Tóth József Málom, tanácskiren­deltség. Február I5-én, 6 órakor: Zejda Károlyné Kesztyűgyár. Horváth Ferenc Nagyárpád, tanácskiren­deltség. Február 17-én, 7 órakor: Dékány Hona kertvárosi Iskola. Február 18-án. 6 órakor: Szín­kén János Rákóczi út 58. Február 19 én, 5 órakor- -igeca Györgyné Ágoston téri iskolr dr. Parragh Károly Mátyás kir. utcai iskola. Fél 6 órakor: Deák László Sallai u. 35. 6 órakor: Táborszky Istvánné Ágoston téri iskola. m. KERÜLET: Február 15-én, 5 órakor: dr. Tóth István Mikes Kelemen u. 17., Illés Gyuláné Málna u. «., Studei Györgyné Lotz Károly u. 30. Beke József Türr I. u. 1/a.. Já­vori István Ybl M. u. 7., Várhe­gyi Pál 39-es dandár út 3/c.. dr Szabó Laiosné 39-es dandár út 1. Almási János 39-es dandár úti Is­kola, Tomecskó Gyula Körösi cs S. u. 5/a., Marosi Károlyné Alpári Gy. u. 4. Február 16-án, 5 órakor: dr. Var. ga János és Csizmeg Józscfn« Damjanich u. 30., Szélig Rezsőn« Ifjúság u. 5., Mecseki Józsefn« Szigeti út 138., Balogh Györgj Közép-Daindol 2., Vertike Józse: ürögi művelődési otthon. Február 17-én, 5 órakor: Had­nagy Árpád és Kónya János 3»-e: dandár úti iskola, Czett Lászlí 39-es dandár út 5/a., Kurucsai Jó­zsef Tanárképző Főiskola. Február 18-án, 8 órakor: Sopo- nyal József Körösi Cs. S. u. 1/c. Február 19-én, 5 órakor: Szab: István Bánki D. u. 11., Kéménd György Bálics u. 54., Barkócz Sándomé Monostor u. 6., dr. Boj- tor János 39-es dandár uúti isko­la. 6 órakor: Herendi Ferenc és Balogh József patacsi művelődési otthon. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK Jáger László, Takács Ferenc, Takács Attila, Szedlacsek Attila, Petrák Gabriella, Keszthelyi Zsu­zsanna, Pauncz István, Abrahám Csaba, Varga Péter, Orbán Lász­ló, Gyúró Erzsébet, Lovrencsics Csaba, Vancsik Attila, Burzán Sándor, János, Zoltán, Tiba And­rás, Takács József. Babócsay Andrea, Ybl Andrea, Tóth Lajos, Lamalik Sándor, Nagy Judit, Schulcz Piroska, Jenák Mihály, Kacskovics Tamás, Takács Edit, Varga Zsuzsanna, Ott Attila, Már­ton Magdolna, Bachmaier Zsolt, Fülöp Judit, Horváth Hdikó, Forró ndikó, Göncz István, Haj­dú Valéria, Kiss Eszter, Hahn Er­zsébet, Dani János. házasságot kötöttek Brandt János és Csurgyók Klá­ra, Hausmann Herbert és Göbelt Gertrud, Szörényi József és Hor­váth Irén, Bohn József és Vajda Éva, Orsós János és Horváth Aranka, Dóczi László és Horváth Marianna, Pintér-Baranyai János és Bach Márta, Bállá Illés és Ka­tona Etelka, Schrerer Gábor és Vattay Erika, Filotás József és Katona Mária, Platthy György és Kovács Julianna, Dezse Tamás és Brezovszki Ilona. MEGHALTAK Zsirmon János, Berecz Antal, Róth Mihályné sz. Gólyák Anna, Marton Gyuláné sz. Schmidt Mag­dolna, Kertész Andor, Árvái Pál­né sz. Horváth Anna, Rumi Já­nosné sz. Kun Mária, Simon Jó- zsefné sz. Lunczer Mária, Props- Rezsőné sz. Németh Anna, Lukács János, Vass István, Mirbach Jó­zsef, Jankó Lajosné sz. Galamboi Éva, Garai Lászlóné sz. Czigle: Katalin, Gazdagh Mária, özv. Bo- gyay Emilné sz. Svastics Anna Balogh Józsefné sz. Mezei Ag nes, özv. Bognár Györgyné sz Pappert Katalin, Szentirmai Ja kab, Horváth Emma, Lajdi Lu kács, Tóth József, Sas Emilia Sárics József, Kecskés Ernő, Kö­nig Nándor Dombi György, Ma joros János, Keszler Ferenc Weigelt Gyuláné sz. Csonka Te réz, Parmantyé Jakab, Harka Mi hály. Zóna Jánosné sz. Szabi Júlianna, Gáspár József, Baczui János, Kerekes József. Háromszor húszévesek 5. Pécs, Tüdőszanatórium. Csíkos kórházi köpeny. Fe­hér csapóajtók. Csönd. Külö­nös, reménykedő feszültségek. Meg az elmosódó, felszáradó fények a folyosókon. Hiányzik a klinikák, közkórházak szo­kásos izgalma. Ez más. Az­után takarítónők jönnek, mennek, gépiesen felmossák a folyosókat, a mozdulatok­ban van valami, mintha ál­ladóan újrakezdenék. Az aj­tókban meg a lépcsőkön időn­ként feltűnnek a fehér kö­penyek, Reinhardt András mindenkinek barátságosan odaköszön, a hangsúlyból meg a gesztusból sejteni lehet: sokkal több ez, mint közöm­bös külsőség. Kapcsolat. At­moszféra. — Jó, hogy most jött. Most pihenő van — mondja. — Mióta van a szanató­riumban? — Két hete. A komlói főor­vos azt mondta, hogy jöjjek be ide egy alapos felülvizsgá­latra. Jól érzem magam. A ke­délyem is jó. — Meddig kell ittmaradni? — Még másfél hónap. Az itteni főorvos azt mondja: Vereséggel kezdett a Vasas A Vasas labdarúgó-csapat! Caracasban kezdte meg dél­amerikai vendégszereplését, fi budapesti piros-kék együttes bemutatkozása nem járt si­kerrel, mert a Deportivo Ga licia együttesétől 3:1 (1:1) ará­nyú vereséget szenvedett. k * hagytak meg. Kossuth-aknán t munkások nem engedték meg­csonkítani a szállítóaknát. No­vember huszonhetedikén i szerelvény elindult, s mentei, a bánya vezetői, meg a mér­nökök is. Két nappal későbl kivonult a faluból a csendőr­ség is, s az emberek egy ré­sze elindult az élelmezési ei ruházati raktárak felé. Jelleg zetesen háborús magoldá: volt, aki amit megfoghatott azt elvitte. Reinhardt Andrái a kultúrház udvarán odaáll az emberek elé. — Mit csináltok? Nem gon­doljátok, hogy... Egy részeg hang közbevá­gott. — Ne hallgassatok rá, vi­gyétek ... Az ilyen helyzetekben a; ember nem szokta megjegyez ni, hogy meddig beszélt, o: emberek először morogtak időnként kivált valaki, elöl- dalgott, azután a többi is. Aznap este megjelent Kom lón egy civilruhás ember, üze netet hozott. — Az oroszok felderítő Mánfánál vannak. Tvd•» akarják, hogy van-e Komlói ellenállás. — Nincs. A németek meg c csendőrök elmentek. — Akkor éjszakára világít­sák ki a falut... Az embernek csak ilyen ki' fejezések állnak a rendelke kori vezetője. Üzentek neki. Visszaüzent. — Szívesen beszélek Rein- hardtékkal, de csak este jöj­jenek le, amikor már sötéte­dik. Nem szeretném, ha va­lami bajunk történne. Akár nekem, akár nekik. Reinhardték este lementek Vargához. Az iroda sötét volt, a bánya vezetője nem enge­dett villanyt gyújtani, s időn­ként óvatosan hallgatóztak, mintha vártak volna valakit. — Ha tényleg azt az utasí­tást kapták — mondta Rein­hardt —, hogy maguknak menni kell, mi azt mondjuk: maradjanak itt. Mi vállaljuk a felelősséget a vezető embe­rekért, nem lesz semmi bajuk. Vargát csak sejteni lehetett a szobában. — Az a parancs, hogy az erőműben a gépeket le kell szerelni, a szállítógépeket meg kell csonkítani, és akit leheti az élelemmel együtt nyugatra kell irányítani. A borpincéket ki kell nyittatni, csak igyanak az emberek, minél többet. Varga János azt ígérte: amit lehet, megtesz a bánya- és az emberek érdekében. No­vember huszonötödikén beállt a vasúti szerelvény, két napig rakodtak. Az erőműben lesze­relték a turbinákat, egyet renbehoznak. Sokat jelent, ha az ember bízni tud az orvosá­ban. — Hány éves? — Hatvanhárom. — Szilikózis? — Száz százalék. A szanatórium állandóan kellemes hőmérsékletét dicsé­ri, majd a feleségéről beszél, úgy mondja: „a mama", a lányáról, meg az unokákról, összesen hat unokája van, a lánya kedvéért költöztek fel az idén a téli hónapokra a Gesztenyésbe, hogy együtt le­gyen a család, a család, ami­nek itt és minden kórházban óriási jelentősége van, azután elhallgat, mintha mindent tel­jesen befejezett volna, az asz­talt nézi. — őszintén megmondom. Mégse szeretek itt lenni — mondja —. Egy évig éltem a fegyverek között Meg be vol­tam zárva.,; A kórházaknak ilyenkor nem szabad megharagudni... 1944 november. Komlón el­terjedt a hir, hogy a bánya vezetői parancsot kaptak: nyugatra kell menni. Rein­hardt Andrásék azt mondták egymásnak: beszélni kell Var­ga Jánossal. Varga János hi­vatalfőnök volt, a bánya ak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom