Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-04 / 29. szám
isws, rnmtrAK c napló 5 Nwgy megnuKtdulásoh Utak, parkok, yízműrek társadalmi munkában Perényi Miklós és Sándor János hangverseny© ' A Yiáboeű után sz MKP alig toogy kilépett az Illegalitásból, anormal az épftőmunka megszervezéséhez fogott. A dolga, sók milliói láttak hozzá a romok eltakarításához, az újjáépítéshez. Megyénkben különösen Drávaszabolcsan és Drá- vasztárán hatalmas lendülettel kezdődött meg a lakosság munkája a háború ütötte sebek begyógyításáért Az egész megyéből fiatalok, idősek siettek segíteni és a rommá lőtt falvak újra felépültek. Misina-íetöi ót, Vidámpark 1958 óta a tanácsok irányításával szervezetié, tervszerűvé vált a dolgozók önkéntes munkája. Pécsett a televíziós közvetítő állomás létesítésével vette kezdetét a szervezett társadalmi munka 1959-ben. Üzemek, vállalatok, intézmé- nvek dolgozói, diákok és nyug díjasok ajánlották fel segítségüket a Misdna-tetői út elkészítéséhez. Pécs város lakói 1958-ban 304 000, 1959-ben már több mint 800 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. A jelentős siker láttán újabb nagyszerű kezdeményezés indul 1960-ban és 1961- ben. A terv merész volt: állatkertet, vidámparkot a Mecsek oldalára! Hétköznapokon, de különösen vasárnaponként százával fogtak ásót, lapátot és csákányt a dolgozók. És 1961. augusztus 20-án ünnepé- Ives keretek között megnyílt a vidámpark. Valamivel ' később- elkészült az állatikért is, az úttörővasút is. A vidámpark épí'ésénél 76 676. az ál- latkert építésénél 45 367 társadalmi munkaórát teljesített Pécs város lakossága. Az 1960- ban elvégzett munka értéke 3 381 000, 1961-ben pedig 5 600 000 forint volt. A mozgalom élenjáróit Pécs város díszpolgárrá avatta. A megtisztelő címet eddig Málnai László Móricz Zsdgmnod, Domsits János, Jelenszki János, dr. Péterfalvi István, lfj. Kardos Ferenc és Pozsgaí László nyer ték el. Aranyplakettet — 200 társaőiTmd óráért — 62, ezüsté* 55. bronzot 55 odaadó pécsi polgár érdemelt. H a*, iérdálr, vízvezeték A társadalmi munkát 1962- tő1 a tanácsok a város lakó- te’ !n szervezték. Utak, járdái építésére, vízvezeték léiéi őséhez szükséges árkok ásé éra mozgósítottak. A köze’ 3 kilométer hosszú újhegyi út a körülbelül 2 kilométer hosszú gyükésd út építéséhez a ’okosság nemcsak munkájává! járult hozzá, hanem az út ié’ö-ttéséhez szükséges területet is ellenszolgáltatás nél- kü1 ajánlotta fel. Pécs I. ke-' . rü'etében például tavaly 12 út készült el, de sorolni lehetne még 'okáig a társadalmi mun kával készült létesítményeket. A városkép szebbé tételéért például parkokat, virágos útszegélyeket létesítettek a lakók mint például a Zsolnay utcában, a József Attila utcában. Uj-Mecsekalján. a téglagyár mögött gyermeki átszó- tere* építettek. A Balokány ligeti s'rand meleg vízzel való ellátásához különösen a sportolók járultak hozzá: társadalmi munkával a vezeték lefektetéséhez szükséges árkokat ásíák ki. Bár ezek a munkák nem voltak olyan nagymérvűek, mint például a vidámpark énítése, mégis 1962- ben 1649 000, 1963-ban 1 19R 000, 1964-ben pedig 3 834 000 forint értékre rúgott. A társadalmi munka jelentőségét mutatja egy. másik szám is: az elmúlt esztendőben a város minden keresőjére 66 forint értékű társadalmi munka jutott Ibiben az esztendőben a városi tanács az önkéntes munkát döntően a lakótelepek csinosításához, útépítéshez, vízvezeték-építéshez, parkosításhoz szervezi. A KISZ-fiatalok máris jelentős felajánlással kívánnak a munkában részt venni: nem kevesebb, mint 300 ezer munkaórát ajánlottak fel. Nem maradnak él a munkáktól az idősebbek sem. Hadd idézzünk ezzel kapcsolatban Szögi Józsefné, Pécs III. kerület, Hajnalka u. 13. sz. alatti lakos szerkesztőségünkhöz küldött leveléből: ..Derűs, vasárnap délelőtt vollt Sokan a meleg szobában pihenték a heti fáradalmakat. Kovácstelep 1. utca lakói azonban nem ezt tették: szinte egyem- berként fogtak ásót és csákányt, hogy megbirkózzanak a fagvoe földdel: vízvezeték lefektetéséhez szükséges árkot ástak. Társadalmi munkában vállalták ennek a több tízezer forintnyi földmunkának az elvégzését. Nem kell majd mész sziről hordani a vizet s ha készen lesz a vízvezeték, mindenki, áld ebben a nagyszerű munkában részt vett. elmondhatja: érdemes Tolt!" KétmlIFóró’ t;zeníre!!8re Nemcsak Pécs, hanem az e°ész megve kivette és kiveszi részét a lakosság érdekeit szól gáló önkéntes munkából. A társadalmi munka nagyságát és emelkedését évről-évre a kővetkező számsor bizonvftja: 1958-ban 1,9 millió. 1959-ben 2.4 millió, 1960-ban 4,5 millió, 1961-ben 3.7 millió, 1962-ben 8 4 millió. 1963-ban 10.5 millió, 1964-ben pedig 12.5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a megve lakói E munka nyomán épült 74 000 négyzetméter park. 225 000 hégVzétinéter út, 419 600 négyzetméter járda. 27 orvosi rendelő, 22 orvosi lakás. 26 tisztasági fürdő, 28 egészségház, 53 autóbuszváró, 12 törpevízmű, 69 tűzöl tószertár, 1290 közvilágítási lámpa, 178 kul- túrház. 69 iskolai tanterem. A mohácsi kul'úrház, a sdklós- bodonyi iskola, a cödrekeresz- túri iskola és még sok más létesítmény építésénél különösen szép munkát végzett a falu lakossága. Épül a komlói bányászok nagyszerű munka- felajánlásaként a Komlót Si- kondával összekötő út Különösen ' szép munkát végzett j már eddig is a megye lakos- ; sága a mesterséges tavak, üdü lőhelyek létesítésénél. A Pécsi tó rövidesen megyénk nagyszerű kirándulóhelyévé válik. Ebben az esztendőben a megyei központi társadalmi munka ennek a tónak továbbá1 építését szolgálja. A kirándulási, csónakázási, horgászási és táborozási lehetőségek mellett egyik legjelentősebb haszna lesz: Komló vízellátásának javításához naponta mintegy 3000 köbméter vízzel járul hozzá A Pécsi tavat minden vilószínűség szerint még ebben az évben birtokba vehetik a kirándulók. Ez évben is már sok felajánlás érkezett. Csak egyet közülük: a megye KISZ-fiataljai mintegy 10 millió forint értékű társadalmi munkát kívánnak 1965-ben elvégezni. Az egész megye lakossága látja: érdemes önként vállalni munkát, hiszen az eredményekben mindenki örömét leli. G. F. i A Muzsika című zenei fo” lyóirat januári számában egy kép látható,' melyen Kodály Zoltán otthonában magyarázza szólógordonka szonátáját Perényi Miklósnak. A csodagyerekből ritka tehetségű és felkészültségű gordonkaművésszé serdült Perényi Miklós művészetével most a pécsi közönség is megismerkedhetett a vasárnapi A MAGTAB RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1365. február 4-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.3«: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Először szerepel műsorunkon. — Hanglemeztárunk újdonságai. 18.00: Német nyelvű műsor: Látogatás a sásdi Járási kultúr- házban. — Beszélgetés Märtz Mihály előadóval. Klvánsághangverseny* Láttuk, feljegyeztük. Keringódallamok. 18.30: Magyar nyelvű műsort Sikerült-e a tervet teljesíteni? 18.35: Zenélő levelezőlap. 18.55: Dél-dunántúli híradó. 19.10: Legszebb operalemezelnkből. 19.30: Nehéz a tél a volán mellett? — Riportműsor. 19.10: Népi muzsika. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Három nővér (este ? órakor). 15 százalékos szelvények és szelvénybérletek. Tájszínház: Fel a kezekkel (este fél 8 órakor). Mágocs. MOZI: Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: KI ártatlan? (4, 8, 8). Petőfi: Hamlet I.. II. (szv., 4, fél 8. Dupla helyárral). Kossuth: Ml olaszok és a nők (szv.. 4. 6, 3). Híradó Mozi: Magyar híradó, Rossz játék, Szokásos tavasz, 65/3. sz. vllághlradó. Kibernetikus nagymama. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők: Az énekes csavargó (4, 6) . Pccsszabolcs: A kém nyomában (5, V). Mecsckalja: Hajnali találkozás (7). Vasas II.: Rigoletto (7). Istenkút: így jöttem (7). Mohács: Vigyázat, feltaláló (szv., 5, 7) . Szigetvár: Egy ember ára (szv., 8) . Siklós: Kezek a város felett szv., 7). Liszt-termi, illetve a hétfő sti Nemzeti Színház-beli nagy ikerű hangversenyen, melyen i Pécsi Filharmonikus Zene- art Sándor János vezényelte. Perényi Miklós rendkívüli ehetsége már egészen fiatal corban ámulatba ejtette a zakembereket. 1957-ben léiéit először önálló koncerten i Zeneakadémia közönsége ■lé az akkor 9 esztendős, de náris a kiforrott tehetség je- eivel rendelkező gordonka- nűvész. Átütő sikert aratott, nelyet aztán évenkénti koncertek és mind fokozottabb anulás követett. 1959-ben felügyelt rá a világhírű olasz tordonkaművész, Enrico Mai- lardi, aki 1960-ban felvette a ■ómai St. Cecília művészképző iskolába. 1962-ben Rómában egyedülállóan maximális pontszámmal megszerezte a művészdiplomát, míg tavaly idehaza abszolvált ugyancsak magas értékszámú diplomakoncertjével. 1962 óta számos nemzetközi versenyen és koncerten vett részt. Svájci, olasz, német, dán és bécsi közönség tapsolt Perényi Miklósnak. Legutóbb a hazánkban járt Pablo Casals hallgatta meg játékát és ennek eredményeként meghívta nyárra továbbképzésre. Mert a fiatal Perényi művészeténeik egyik titka a hallatlanul szigorú önfegyelem és a megszakítás nélküli, fáradhatatlan tanulás. Repertoárja egyre újabb művekkel gazdagodik. Bachtól kezdve a Bécsben (és idehaza is épp Sándor Jánossal) bemutatott legnehezebb gordonkaversenyművek közé tartozó Hlnde- mith-koncerten át Mihály András most előkészület alatt lévő művéig a gordonkairodalom klasszikus és modem alkotásaira egyaránt kiterjed Perényi érdeklődése és műsorválasztása. Ml is megfigyelhettük művészetének másik jellemző sajátosságát: a művek stílusos előadásmódjának szenvedélyes keresését. A Pécsett megszólaltatott Haydn Gordonkaversenyt Perényi az eredeti, facsimilékből felkutatott kotta alapján tanulta meg. felszínre hozva annak minden szépségét, a szóló- hangszer szólamának hálás, éneklőén lágy dallamgazdagságát. Kiegyenlítetten daloló tónusú, lenyűgözően biztonságlotem löCT«7ebb pillanata Először a falusi iskolában Velőssy Zsuzsa úgy képzelte, hogy kicsiny faluban fog először dobogóra állni. Olyan iskolában, ahol nincs több magyar—orosz szakos tanár, csak ő és ... Most itt lépked a siklósi iskola folyosóján. Alacsony termetű, ősz hajú asszony halad előtte, kisebb és törékenyebb még Zsuzsánál is, de.. j Már huszonhat éve tanár. Belépnek a tanterembe. Elül a zsibongás, felugranak a gyerekek.. A pad széléhez sorakoznak libasorban egymás után, s egy borzas fejű fiú feszes vigyázz-állás- ban megszólal: — Tanár néninek tisztelettel jelentem, az osztály létszáma harminchat, jelen harmincöt. Egy hiányzik, Újvári Sándor. A tanár „néni” elpirul: — Jól van, leülhettek. Hangya Antalné szokott helyére, az íróasztalhoz ül, s nvoodt, magabiztos tekintettel pásztázza végig az osztályt. Utána Zsuzsát kíséri a szemével. A tanárjelölt sápadtan járkál a gyerekek előtt, majd megáll és szokatlan erős csengésű hangon megszólal: — Gyerekek! Befejeztetek egy anyagrészt. Uj rész következik: tájak és emberek. Már a cím is sokat mond nektek... Ismerős a szöveg. Mielőtt Zsuzsa bejött, hatoldalas jegyzetet készített az órára, s az a jegyzet is így kezdődött: Gyerekek! Befejeztetek egy anyagrészt. Uj rész követkézik: tájak és emberek. Már a cím is sokat mond nektek.,. Zsuzsa jegyzete most az íróasztalon pihen. Mivel ilyen pontosan idézi, valószínű megtanulta, kívülről tudja az egészet. Kívülről tudja talán Petőfi Az alföld című versét is, de azért a kezében tartja a könyvet és olvassa: Mit nekem te zordon Kár- Ipátoknak Fenyvesekkel vadregényes [tájat Tán csodállak, ámde nem [szeretlek, S képzetem hegyvölgyedet [nem járja. Rövid szünetet tart, elcsuklott a hangja. Tanácstalanul néz maga elé, majd a gyerekekre, mintha megkérdezné tőlük: észrevettétek-e? Néhányan észrevették, mások közömbösen pislognak maguk elé. Egy nyurga fiúcska szórakozottan néz a padjára, melyre a következőt vésték be: Párduc-lak. Vérszomjas ... Hajrá Vasas! .'.. Itt szenvedtem és küzdöttem nyolc éven át... Zsuzsa már a vers közepénél jár. Az őszhajú tanárnő szeme bátorítóan kíséri minden mozdulatát, — mintha mondaná: jól van, Zsuzsa, csak így tovább. Amikor megtudta, hogy a Tanárképző Főiskola hozzájuk, Siklósra küldi kéthetes gyakorlatra a lányt, elhatározta, hogy minden lépésében segíteni fogja. A saját lányát küldte eléje a vasútállomásra, albérletet és kosztot szerzett neki. És ami a legfőbb: magával vitte a lányt néhány órájára. A gyakorlatban megmutatni neki, hogy nem kell az órán izgulni, Sikerrel járt a törekvése, Zsuzsa már magabiztosabban feleltet: — Nézzük csak az első versszakot! — szólít meg eev copfos kislányt — Milyen jelzőket használ a költő ebben a négy sorban? — Vadregényes — mondja a kislány zavartan, — És még? A kislány segélytkérőn pillant Magdi nénire. Biztató hunyorítást kap válaszul, mire megbátorodottan folytatja: — Zordon* — Úgy van. Vadregényes és zordon. Nagyon szépen feleltél. Leülhetsz! Egész kézerdő emelkedik már a magasba. A gyerekek elfogódottsága felenged, — mindenki produkálni akarja magát Egyre biztosabbak a feleletek, s a tanárjelölt arcára lassan visszatér az élet, Már nyugodtan értékeli a gyorsan pergő feleleteket, dicsér és fedd, gyorsan siklik krétája a táblán. Óra végén, amikor kirajzanak a gyerekek, az őszhajú tanárnőre mosolyog. Ruganyosnak, frissnek érzi magát, pedig nem aludt az éjjel az izgalomtóL Aztán levelet ír a tanáriban a vőlegényének. Gyöngybetűkkel számol be a mai napról, Magyar László gos technikai tudású játékát hallgatva igazat kellett adnunk annak az olasz zenekritikusnak, aki szerint Perényi ott kezdte, ahol mások befejezik. Számára jóformán nem is létezik probléma, így minden figyelmét egyedül «§« kizárólag a muzsikálásra összpontosíthatja. Ahogy hangszerére ráhajolva, lehunyt szemmel zenélt, a művésszé érett ifjú emberi szerénységéről, a megszólaltatott mű iránti őszin te alázatáról is alkalma volt meggyőződnie a frenetikus tapsvihart abbahagyni nem tudó közönségnek. A hangverseny többi része sem maradt mögötte a Haydn-koncert színvonalának és művészi élménvt keltő hatásának. A Pécsi Filharmonikus Zenekart vezénvlő Sándor János, — akit a Pécsi Nemzeti Színház karmestereként, a pécsi balett-bemutatók zenei irányítójaként ismert és szeretett meg a pécsi közönség és a zenekar. — most fejlődésének újabb jeleit mutatta meg. Mintha karmesteri munkája manuális részének higgadtabbá, kifejezőbbé válása mellett művészete tartalmilag is elmélvültebbé vált volna. Ezt különösen a hangversenyt megnyitó népszerű Mozart: g-moll szimfónia (K. 550) tolmácsolásánál éreztük. Sándor János dicsérendő önuralommal kerülve minden felesleges, teát- rális mozdulatot egyrészt hű maradt az előadási hagyományokhoz. ugyanakkor azonban tudott újat Is mondani mége gyakran játszott Mozart-szim- főnia tolmácsolásával is, amikor a sokszor félreismert és elhanyagolt mozarti férfias erőt, tragikus mélységet közelítette meg. A Haydn-versenyműben a szólistával kiépített porrmás együttműködés után, ha lehet, még fokozottabb bstásjt ért el Muszorgszkij—Ravel: Egy kiállítás képei c. alkotásával. Sándor Jánosnak színeket, hangulatokat, bizarr zenekari effektusokat kedvelő egyéniségéhez Igazán közelálló ez a mű, mely Ravel zseniális zenekari hangszerelésével a hangversenyek népszerű (Pécsett érdekes módon mésis régen nem hallott) műsordarabja. Itt Igazán elemében volt Sándor János, akinek a zenekart és a közönséget egyaránt magával ragadó vezénylése különös életszerűséggel vetítette elénk a Muszorgszkijt megihlető Hartmann-képeket: a gnómot, a trubadúr énekét, a derűs gyermekjátékot, a sáros úton döcögő ökr.ösfoaat döbbenetes vánszorgását, a tojáshéjban csipogó kiscsibék táncát, a gazdag és szegény zsidó rövid, de kifejező tömörségű veszekedését, a Li- mages-i piac zsivaját, a katakombák kísérteties ábrázolását, a vasorrú boszorkány rajzát, hogy mindezek után A kievi nagykapu c. tételben fanfárok harsogásával, harangok zúgásával, a teljes nagyzenekar lenyűgöző hanghatásaival egyesülve fejeződjék be ez a színpompás és hatásos zenekari képsor. A tapsokkal bőkezűen bánó közönség őszinte lelkesedéssel ünnepelte a közreműködő művészeket, valamint a kitűnően, hallatlan odaadással, ritka szép hangzással játszó °écsi Filharmonikus Zenekart. — ni i i Közlemény — A mi erdőnk alján című Dylan Thomas-hangjáték bemutatója 1985. február 8-án, hétfőn és 15-én, hétfőn este 7 órakor lesz Pécs város Doktor Sándor Művelődési Házában (Déryné u. 18.). Rendezte: Bécsy Tamás. Jegyelővétel a Magyar írók Könyvesboltjában. (X) — Áramszünet lesz február 5-én 8—16 óráig hálózatátépítés miatt a Rózsa F. u., Zsinkó I. u., Liszt F. u. által behatárolt területen. — Áramszünet lesz február 1—ff-ig 8—17 óráig hálózatátépítés miatt Tettye u., Zöldfa u.. Nap u., ótemető u., Virág u., Ignác u., Hegyalja u., Gáspár u., Böck J. u., Barátur u., Bosnyák u.t Karmelita köz, Menyhért u., Boldizsár u., valamint Máiom községben. (x) 4 i
