Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

8 napló £965. FEBRUAR % Ne csak versenyzőt, embert is neveljünk SOKSZOR LEÍRTÁK és a jövőben is sokszor leírják még ezt a meg állapítást, ha az edzők munkája kerül szóba. A sok ismét­lésnek — bár megszokottá válhat — megvan a létjogosultsága. A nevelő munkát ugyanis nem lehet eléggé hangsúlyozni. A mi át­alakuló, újjá formálódó világunkban különös hangsúlyt kap a ne­velés. Embert, kommunista embert kell nevelnünk sportolóinkból is. Kommunista ember: két szó csupán, de tartalma rendkívül sok­rétű. a kommunista ember testileg, szellemileg sokoldalúan kép­zett marxista-leninista világnézete van, reagálni tud és akar a világ társadalmi, politikai eseményeire, tevékenységét a kom­munista erkölcs elvei irányítják. Különleges ember? Nem! De em- b,ör a sző legnemesebb értelmében! Es van e szebb, nemesebb fel­adat. mint hozzásegíteni valakit, hogy valóban emberré váljon? Az edzőnek sokrétű nevelő munkát kell végeznie. Ragadjunk ki egyet a feladatok közül: a kommunista erkölcsi elvek kialakí- zársának ■feladatát. A kommunista erkölcs ismérvei kidolgozottak. Vegyünk közülük néhányat: munkaszeretet, kollektivizmus, huma­nizmus. Olyan erkölcsi normák ezek, melyeknek betartása megszé­píti az egyén, de környezete életét is. E jellemvonások kialakítására mindenkinél törekszünk. Spórtolókkál szemben az igény nagyobb az átlagosnál. Miért? Egy sportoló, tehetségétől függően szúkebb. vaoy tágabb körben példaképpé is válik. S azoknak a fiataloknak a szániára akik sportolót választanak példaképül, az illető nemcsak <a sportpályán, hanem a magánéletben is példakép. Nemcsak olyan gólokat szeretnének lőni, olyan magasba vagy távolra ugrani, mint a kiválasztott, hanem követendő példa számukra az illető életfel­fogása is. A népszerűség nagyon jóleső érzés, de ugyanakkor fele­lősség is. Rögtön hozzáteszem, hogy ez a felelősség nem követel semmi különöset a sportolótól. Nem kívánja senki, hogy aszkéta legyen, hógy ne legyen valóban fiatal, csupán azt, hogy ne éljen vissza népszerűségével. Természetesen a rajongóitól ás el kell vár­nunk azt, hogy ne teremtsenek számára olyan helyzeteket, hogy kivételes egyéniségnek érezhesse magát, olyannak, akinek mindent szabad. AZ EMBER TÁRSADALMI LfiNY. Erkölcsi tulajdonságai az emberi' együttélés folyamatában alakulnak ki. E tulajdonságok ki­alakításában az edző csak az egyik és nem is a legfontosabb zényező. Ez nem csökkenti az edző felelősségét, ugyanakkor viszont tudatában kell lennie, hogy ezirányú tevékenységnél figyelembe kell vennie a sportolót érő különböző hatásokat, segítenie kell például a negatív hatások megszüntetésében. Vegyük a munkaer- Jcölcsöt. Az alapelv világos: legyen a munka becsület és dicsőség dolga. Ide kell eljutni hosszú, sokszor rögös úton. S hogy ki med­dig jut, abban nem kicsi az edző felelőssége sem. Kezdjük az „alap- állással”. Hallottam ezt is: „Engem azért fizetnek, hogy a csapat jó eredményeket érjen el. Nekem elsősorban a pályán kell bizonyí­tanom.” Ebben nincs is semmi kivetni való. Viszont, ha az edző e célt úgy akarja elérni, hogy nem lát túl a sportpályán, az edző­termen, már helytelen úton jár. A cél: kiegyensúlyozott, sokoldalú ember. Elérésének egyik eszköze — tegyük hozzá jó eszköze — a sport. Nem szabad a sorrendet megfordítani! Az eszköz nem válhat céllá. És még'' egy szót. Sokat írtak és beszéltek már arról, hogy az értékes emberi tulajdonságok milyen jól kamatoztathatók a sporban. Nézzünk ezek után pár konkrét problémát! Biztosítanunk kell, hogy sportolóink már az aktív sportolás időszakában meg­találják helyüket az életben, hogy „szakmai” képességeik szabadon kifejlődhessenek. Kérdés formájában: biztosítjuk-e, hogy a fizikai munkás 10—15 év múlva (mire abbahagyja az aktív sportolást) jó szakmunkás, művezető lehessen? Alkalmas lesz-e a jelenleg hivatal- ban beosztottként dolgozó sportoló, hogy addigra osztályvezetőt megbízást kaphasson? Nem hiszem, hogy egyértelmű igennel tud­nánk felelni a kérdésekre! Jó, jó, hangzik az ellenérv, ott a sok kiesés: alapozás, edző­táborok, túrák stb. Ezek hátrányt jelentenek. A mennyiségi mun­kában feltétlenül. Ellenérvnek azonban ez nem elég. A probléma ott van, hogy a kiesések miatt több helyen nem bíznak a spor­tolóra felelősségteljes munkát, hogy tőle nem kívánják meg olyan szigorúan a szakmai fejlődést, mint másoktól: szóval, őt elsősor­ban mint sportolót kezelik. Az ilyen szemlélet felszámolásáért az edző is felelős Számon kell tartani sportolói szakmai fejlődését, harcolnia kell az egyes munkahelyeken megtalálható helytelen szemlélet felszámolásáért. A felelősség nem kicsi. Ha a sportoló a visszavonulás időszakában nem dolgozik munkahelyén élethiva­tásszerűen, a munka később is nyűg lesz számára. A kellő szak- képzettség hiánya, főleg az élvonalbeli sportolóknál, a visszavonu­láskor életszínvonaluk jelentős csökkenését is eredményezheti. Ez nem egy esetben volt már kiváltója családi bajoknak. NAPJAINKBAN EGYRE TÖBB sportoló vesz részt rendszeres továbbképzésben, készül élethivatására. A tanulás, különösen ha az rendszeres és alapos, sok energiát köt le. Ez több esetben meg­látszik a sporteredményeken is. Az edzőnek ilyen esetben nem szabad türelmetlennek lennie sportolóival szemben. A főiskolás sportköröknél íratlan szabály, hogy a vizsgaidőszak egy-egy hónapja teljesen a tanulásé, holott az itt működő edzők is tudják, hogy ez a kiesés nem kedvez a sportbeli felkészülésnek. Ha a sportoló megszokja és megszereti a rendszeres munkát, ez pozitívan hat vissza sportmunkájára is. A sporteredmények ja­vulását is segíti az az edző, aki rendszeresen törődik tanítványai szakmai munkájával, szívén érzi előrehaladásukat. A törődés plusz­munkát jelent. A munkahely rendszeres látogatását, egyéni beszél­getéseket, a jó dolgozók népszerűsítését, munkasikerek közös megünneplését és így tovább. Olyan pluszmunka ez, amelynek gyümölcsei beérnek a sport­pályán is, de amelynek legfőbb eredménye az, hogy a tanítvány egész emberré, kommunista emberré válik, Kovács József. mz MTS Baranya megyei Tanácsa oktatási bizottsága. Egy héttel a labdarugó DNK nemzetközi mérkőzései előtt A tavaszi idény megkezdése előtt a megye legjobb labdarúgó-csapa­tai részvételével az elmúlt évek­ben immár hagyományszerűen rendeztük meg a Dunántúli Napló Kupa-mérkőzést. Ebben az évben a megye két leg­jobb labdarúgó-csapata, a Pécsi Dózsa és a Komlói Bányász mel­lett két jugoszláv együttes, a No- viszádi Vojvodina és az • Eszéki Slavonija csapatai találkoznak a Dunántúli Napló Kupáért. A nem­zetközi torna mérkőzéseit február 13-án és 14-én játsszák. — Ügy állítottuk össze a kupa- mérkőzések műsorát — mondotta Bognár János, a Dunántúli Napló labdarúgó Kupa-bizottság titkára —, hogy a pécsi és a komlói szur­kolók ás láthassák csapatuk nem­zetközi mérkőzéséit. Szombaton délután a Pécsi Dózsa ellenfele az Eszéki Slavonia lesz, ugyanek­kor Komlón a Bányász együttes a Novlszádi Vojvodinával találko­zik. Vasárnap a Vojvodina szere­pel Pécsett a Dózsa ellen, az eszé- kiek Komlón mérkőznek. A nemzetközi találkozók igen jó erőpróbát jelentenek az NB I. tavaszi rajtjára készülődő csapa- , toknak, de jól járnak a nézők is, jhisz a bajnoki idény megindulása ; előtt igen érdekesnek és izgalmas- ! nak ígérkező nemzetközi mérkőzé­seket nézhetnek végig Pécsett és Komlón is. MAI SPORTMŰSOR Labdarúgás: Barátságos mérkő­zések : Pécsi Dózsa—Kaposvári Kinizsi PVSK-edzöpálya 14.30. Pécsi Bányász—Dózsa ifik. Pécs- bányatelep 9.30, Bányász n.— Szekszárdi Dózsa, Pécsbányatelep 11.00. Kézilabda: Dunántúli Napió Kupa-mérkőzések, PVSK-toma- esarnok: Dózsa m.-Vegyipari ID. o. íérfi 12.00. Felsőfokú Vegy- lpari- ércbányász D., ni. o. férfi 12.35. Meteor m—Vasas D. Bá­nyász Dl. o. női 13.00. Mecsek- nádasd—Vasa" n. Bányász n. o. férfi 13.23, PEAC—Meteor n. H. o női 14 00 Bóly—Meteor n. o férfi 14.25. Bóly—Márok 1. o. női 15,80, Dózsa—PEAC A ®. 15.35, Tanárképző—Meteor I o. női 16.10, Ércbányász—Tanárképző I. o. férfi 16.45. Szentlörinc— Pécsszabolcsi Bányász n. o. férfi 17.30, Kinizsi—Építők II., n. o. női 18.05. Bányász TTI.—Márok in. o. férfi 18.30. Nagy Lajos—Közgazda- sági Kereskedelmi Isk. fiú 19.05, 506. ITSK—Bányaipari lsk. fiú 19.40. Kosárlabda: NB I. mérkőzés: PVSK—Műegyetem férfi, PVSK- tornacsarnok 9.30. Asztalitenisz: NB I. mérkőzé­sek: PEAC—Szeged, férfi, Egye­temi Tornacsarnok 9.30, Ércbá­nyász .SC—Kaposvár férfi, 39-es dandár M általános iskola »M, — Ilyen alaposan talán még so­sem készültünk a bajnokság rajt­jára — mondotta Orczifalvi István, a Pécsi Dózsa edzője —. A nagy megterhelésü edzéseket igen jól Olrják játékosaink, igen jól jön nekünk a kettős nemzetközi ta­lálkozó, külföldi, jó erőkből álló csapatok ellen mérhetjük le for­mánkat. A Dózsa labdarúgói már a hét végén komoly edzőmérkőzést vív­nak, a Dózsa ma délutáni edző­partnere a Kaposvári Kinizsi együttese igen Jóképességú Játé­kosgárdával rendelkezik, akik el­len a pécsiek igen jó mérkőzést vívhatnak. A Komlói Bányász labdarúgói Ta­tán készülődnek, hétközben a Do­roggal játszottak edzőmérkőzést, a dorogiak nyertek 3:0-ra. De a Komlón maradt játékosok sem pi­hennek. Az otthonmaradt kilenc játékos is lelkesen dolgozik. Szőcs állapota javult, lábáról már leveti ték a gipszet, rövidesen ő is meg­kezdheti a munkát. A két UEFA- kerettag, Bus és Bordács az Ifjú­sági válogatottal készülődik Bu­dapesten. A komlóiak pályáját hótakaró borítja, de a nemzetközi találkozó­ra rendbe szeretnék hozni a sport­telepet. A Dózsa pécsi nemzetközi találkozóit a BTC-pályán rendezik, ahol fedett tribün van, az időjá­rás szeszélyeinek nincsenek any- nyira kitéve az érdeklődők. Olimpiai és világbajnokok Pécseit Az Orvostudományi Egyetemen gazdag és változatos programot dolgoztak ki hazánk húsz éves felszabadulásának emlékére. Az egyetemi felszabadulási ünnepségek már február 10 én megkezdőd­nek. Az egyetem aulájában a PK AC rendezésében olimpiai vívóbe­mutatót tartanak. A budapesti Orvostudományi Egyetem olimpiai és világbajnok sportolói látogatnak el Pécsre, hogy eleget tegye­nek a PEAC elnöksége meghívás ának. Nem kevesebb, mint négy olimpiai- és világbajnok lép pást­ra a bemutató során. Dr. Kausz István, és Kulcsár Győző, az olimpiai- és világbajnokságot nyert magyar párbajtőr csapat tag­jai mellett Nagy Imre dr, az olimpiai- és világbajnokságot nyert magyar öttusa csapat versenyzője és Juhász Katalin, az olimpiai- és világbajnokságot nyert magy ar női tőrcsapat tagja mutatja be tudását és felkészültségét az érdeklődőknek. A budapesti él­sportolókat az Orvostudományi Egyetem rektora is fogadja. Dr. Kausz István rövid élmén ybeszámolója nyitja meg a be­mutató versenyt, melynek keretében az OSC Európa Kupa győz­tes párbajtőr csapata a PEAC jó képességű versenyzőivel vív be­mutató versenyt. Juhász Katalin, az Orvostudományt Egyetem leg­jobb női tőrvívójával, Kovács Csillával tart bemutatót. Az igen érdekesnek és színvonalasnak Ígérkező sportesemény fél hatkor kezdődik az Egyetem Aulájában, Rákóczi út 80. alatt. Az MTS legfontosabb feladata: A tömegszervezetté válás megvalósítása As MTS Baranya megyei ta­nácsülésén két fontos napirendi pont szerepelt. Az elnökség tá­jékoztatta a tanács tagjait be­számolójában az elmúlt évi mun­kákról, majd a tanácsülésen meg­tárgyalták az első félévi munka- tervet. Az MTS Baranya megyei tanácsa a tömegszervezetté válás megvalósítását tűzte maga elé. A mozgalmi munkastílus, a kollek­tív vezetők megszilárdítása, a sportegyesületek szervezeti kere­teinek kialakítása és megerősíté­se mellett a sportegyesületi és szakosztályi közösségek kialakí­tásán kívánnak tevékenykedni. Fontos feladatnak tartja a tanács a szocialista vonások erősítését, a sportoló ifjúság és az egész sportegyesületi tagság eszmei, po­litikai nevelését, a munkára és tanulásra nevelés megvalósítását. Különös gondot fordítanak a sport szervezeti hálózat kiszélesítésére, a reális egyesületi és szakosz­tály-fejlesztésre. El kívánják érni, hogy a testnevelési sportmunka általános és mindennapi szükség­letté váljon, ezért fő feladamak tekinti a testnevelés és sportban részvevők növelését. A megye testnevelési sportmozgalmában külön gondot fordítanak a taka­DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc. Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi út 11. Tel.: 15-32, 15-33, 21-60, 26-22, 60-11. Belpolitikai rovat: 31-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi út ll. Tel.: 15-32, 15-33, 21-60, 26-22, 60-11. PÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u. 10. sz. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— Ft Indexszám: 25 054, rékos gazdálkodásra, a társadal­mi munkák kiszélesítésére és saját eszközű bevételek növelésé­re. Mai rovatunkban a haladók ré­szére indított sorozat első anya­gának keretében a megnyitások általános kérdéseivel foglalko­zunk. Megnyitásnak a játszma kezdeti szakaszát nevezzük, amely az első 10—15 lépést jelenti. Ekkor bontakozik ki mindkét fél had­ereje, még a középjáték iöntő összeütközései előtt. A megnyitás a játszma fontos része, amely meghatározza a későbbi küzdelem jellegét is. A haderők célszerű fejlesztése lehetővé teszi a he­lyes játékterv megvalósítását és biztosítja a játék későbbi szaka­szában a középjáték különböző kombinációinak előfeltételeit. Mi­vel a megnyitás meghatározza a játék későbbi menetét, minden játékosnak szüksége van az adott­ságainak legjobban megfelelő megnyitás típusok kiválasztására. A megnyitások-sokrétűsége és az egyes megnyitás típusok eltérő jellege ellenére három fő alap- elv jellemzi azokat. S. A centrum elfoglalásáért fo­lyó küzdelem elve. Törekednünk kell a tábla közepének elfoglalá­sára, gyalogjainkkal és tisztjeink­kel nyomást fejtve ki a centrá­lis mezőkre, és lehetőleg távol tartani az ellenfél gyalogjait és tisztjeit a centrumtól. 2. A Jobb gyalogállás létrehozá­sának elve. Gyalogjainkat hélyezr- zük el úgy, hogy azok kellően előretoltak, mozgathatók legye­nek és ne gyengítsük meg ható­erejüket feleslegesen. S. A fejlődés elve. A leggyosv sabb módon, . időveszteség nél­kül fejlesszük saját tisztjeinket és igyekezzünk megzavarni az ellenfél tisztjeinek fejlődését. A gyors fejlődés biztosítása érde­kében sok megnyitásban gyalo­got ún. cselgyalogot áldozunk^ Egyes nagymesterek szerint a megnyitásban 3 tempó-előny egy gyaloggal ér féL A megnyitás elválaszthatatlanul összefügg a középjátékkal és ezért a megnyitási elvek mellett már a Játszma kezdetén figye­lembe kell venni a pozíció meg­ítélésének több elemét, mint pl. a nyílt vonalat, a meggyengült ki­rályállást, a futók és huszárok sajátos hatókörét és más egyéb megfontolásokat, amelyek tulaj­donképpen a közép játék szaka­szára vonatkoznak. Ezekkel a stratégiai elvekkel későbbi rova­tainkban részletesen foglalkozunk. A megnyitások három fő cso­portba tartoznak, mégpedig 1. a nyílt megnyitások, 2. a félig nyílt megnyitások és 3. a zárt megnyitások. Nyílt megnyitásoknak nevezzük az i. e2—e4, e7—e5 lépésekkel kezdődő megnyitásokat. Az álta­lánosan kialakult vélemény sze­rint ezen megnyitásokban alakul ki a legélesebb küzdelem. A vi­lágos legtöbb esetben meghatá­rozza a megnyitás változatait is és az elsőként lépő jogán szerzett tempóelőnnyel, valamint az e megnyitásra jellemző gyors fejlődéssel sötétet a játék első szakaszában védekezésre kényszer ríti. A nyílt megnyitások egyik legértékesebb csoportja a 2seljá­ték, amelyben átmeneti áldoza­tok révén világos döntő helyzeti előnyre tehet szert. Epp^n a csel játékok változatossága sötét színek vezetőjétől aránylag széles­körű megnyitási ismereteket igé­nyel. Félig nyílt megnyitásoknak azo­kat a megnyitásokat nevezzük, amelyekben világos 1. e2—e4 lé­pésére sötét l. e7—e5 kivételével bármilyen más lépéssel válaszol. A félig nyílt megnyitásokban á játszma jellegét nem a játszma kezdő, hanem a másodhúzó (sö­tét) határozza meg, meri az 1. e7—e5 lépés mellőzésével általa kívánt mederbe tereli a játszmát. Ugyanis a nyílt megnyitások sö­tét részéről viszonylag széleskörű elméleti ismereteket kívánnak, ezért .ezt a védekezők elkerülni tö­rekednek. A félig nyílt megnyitások' sötétre azzal az előnnyel járnák, hogy a nyílt megnyitások nagy tömegét nem kell olyan alaposan ismernie, ezzel elkerülheti a csel­játékok kétélű 'közelharcát, had­állása is zártabb, ezért a gvorö lerohan ás veszélye 2s esőkké. Hátránya viszont, hogy a sötét figurák hatóköre korlátozo+tabb és különösen a játék kezdeti sza­kaszában inkább védekező jel­legű. Zárt megnyitásoknak nevezzük azokat a játszmakezdé&éket, ame­lyeknél világos első lépése nem &\ király előtti gyaloggal történik^ Ezek a megnyitások $assúbb0 óvatosabb fejlődést eredményes­nek, a meglepő áldozati kombi* nációk ritkábbak éa inkább nozt* dós küzdelmet hoznak, amelyek« nél gyakoriak a döntettatefeo «•»verseny eteő feladata az alábbfl három 1épáeea fesadvtoyo 8. Sa>9* ben mattot ad. A helyes megfejtést beküldők 8 pontot kapnak. Beküldési határ­idő „Sakkrovat” megjelöléssel február 14., vasárnap. A számok beszélnek Csúcstartók as ússőknál Egyetlenegy sportágban sem volt olyan nagy a fejlődés üteme az elmúlt évben, mint az úszás­ban. Sorra dőltek a világcsúcsok, a tokiói olimpiai játékokon a legtöbb számban világcsúcs vagy rosszabb esetben olimpiai csúcs volt szükséges a győzelem meg­Férflak: szerzéséhez. Táblázatunkon az ér­vényben lévő úszó világcsúcsok mellett minden számban feltün­tettük a magyar csúcseredménye­ket is, ugyanakkor közöljük az illető versenyszám megyei csúcs- eredményét, csúcstartóját, és a megyei csúcs születésének évét. Sok mindent elárul a táblázat. A magyar úszóknak nagyon sokat kell még fejlődnlök, ha ismét a világ legjobbjai közé aka nak kerülni. A megye legjobb úszói közül is kevesen tudják csak fel­venni a versenyt a magyar ÓL- gárdávaL Versenytáv Világrekord Magyar csúcs Megyei csúcs versenyszám: 106 m gyors 32.8 Clarké USA 54.5 Dobay 50.9 Bonyár 1964. 206 m gyors 52,9 GottwaUes Fr. 1:57.6 SchoUander USA 2:08.5 Dobay 3:13.8 Bonyár 1964. 400 m gyors 4:12.2 SchoUander USA 4:22 Katona 4:30.3 Bonyár 1962. 800 m gyors 8:51.5 Rouse AU 9:22.6 Katona 10:35.3 Tóth L. 1963 1500 m gyors 16:58.7 Saari USA 1727 Katona 19:59.8 Tóth L. 1963. 100 m mell 1:07.4 Prokopenkó SzU 1:11 Lenkei 1:17.9 Abosi 1964. 200 m mell 2:27.8 O’Brien AU 2:35.3 Lenkei 2:50.6 Abosi 1964. 100 m hát 1:00.9 Stack USA 1:02.6 Csikány 1:08.6 Perjés 1962. 200 m hát 2:10.3 Graef USA 2:16.9 Csikány 2:30.7 Tóth L. 1962. 100 m pillangó 57 Nicolao Arg. 1:00.2 Gulrich 1:07.5 Gagyi D. 1962. 200 m pillangó 2:06.6 Berry AU 2.19.4 Klrlcsi 2:35.6 Bonyár 1962. 400 m vegyes , 4:45.4 Roth USA 4:57.9 Kosztolánczy 5:24.0 Bonyár 1962. 4x100 m gyorsváltó 3:33.2 USA 3:41.5 Váll. 4:08.1 Dózsa 1963. 4x200 m gyorsváltó 7:52.1 USA 823.5 Váll. 9:27.9 Dózsa 1963. 4x100 m vegyes váltó 3:58.4 USA 4:06.9 Váll. 4:36.3 Dózsa 1963. Nők: 100 m gyors 68.0 Fraser Aü 1:02.4 Madarász. 1:09.2 Bánik 1961. 200 m gyors 2:11.6 Fraser AD 2:20.6 Frank 2:41.2 Bánik 1961. 400 m gyors 4:39.5 Ramenofsky USA 5:03.7 Takács 5:47.8 FeUner É. 1964. 100 m mell 1:17.9 Colb USA 1:20.5 Killermann 1:22.6 Kármán 1964. 200 m mell 2:45.4 Prozumenscsikova 2:52.5 KUlermann 2:56.4 Kármán 1964. 100 m hát SzU 1:07.7 Ferguson USA 1:11.2 Bállá 1:17.8 Szalai J. 1964. 200 m hát 2:283 Tanaka Japán 2:35.2 Bállá 2:51.4 Szalai J. 1964. 100 m pillangó 1:04.T Stouder USA 1:10.2 Egervári 1:22.0 Tóth ZS 1964. 200 m pillangó 2:26.4 Stouder USA 2:42.7 Egervári 3:09.8 Kármán 1962. 400 m vegyes 5:14.9 De Varona USA 5:33.3 Egervári 6:27.4 Szalai 1964. 4x100 m gyors váltó 4:03.7 USA 4:12.1 Váll. 5:06.4 Dózsa 1961. 4x100 m vegyes váltó 4:33.0 USA 4:46.5 Váll. 5:28.8 Dózsa 1961. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom