Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

AfMÁKV\MfiX. napló Seregszemle Alig egy-toét tucat lapot tép­tünk le a naptárról s már itt az év egyik legérdekesebb tö­megeket átfogó eseménye: a Kulturális Szemle, amely ne­mes, légi hagyományokra épült. Szinte együtt született a magyar népi demokráciával Az első kultúrversenyeket még 1947-ben rendezték. Akkor, s még éveiken át, egész napos elemózsiával felszerelve szurkolták végig lázas ifjú seregek a tizenkét-tázennégy- óra hosszat is eltartó bemuta­tókat. Lelkesen, s számban egyre szaporodva jöttek, de megtörtént az is, hogy a pará­nyi színvonalkülönbség miatt ' második, harmadik helyre szorult együttesek tagjai el­kedvetlenedtek, és a csoport -széthullott. 1955-ben váltotta fel a kultúr- versenyt a Kulturális Szemle. auoi többé nem helyezésért, hanem a minden jó együttes­ne,szólistának kijáró arany, ezüst vagy bronzéremért folyt a vetélkedés. Le a formai, szervezeti vál­tozásoknál sokkal lantosabb az a tartalmi, eszmei gazdagodás, amelyről a legutóbbi évek özemiéd tanúskodnak. Az ön- oeiú magamutogatás helyébe tudatos önműveiő és népne­velő munka lépett. A főcél nem a magasszintű, tehát me­gyei vagy országos bemutatók •erdezése lett, hanem az. hogy ti helyi és körzeti bemutató­kat minél nagyobb nézőközón. ség kísérje -figyelemmel. Or­szágos találkozót éppen ezért évenként csak egy kiemelt művészeti ágban tartottak: 198í-ben a Liszt- és Bartók évforduló esztendejében a ze­ne később az irodalmi szín­pad tavaly pedig a tánczene, s a társastánc szerepelt. A szemle ma már nem egy­szerű látványos parádé. Leg­több helyen megszűnt, s min­denütt tűnő félben van az a szokás, hogy a háromhónapos, lázas felkészülést kilenchóna- pos holt időszak kövesse. Most egész éven át szorgos tevé­kenység folyik a csoportok­ban, s ennek biztosítéka az, hogy csak olyan együttesek nevezhetnek be a járási, váro­si találkozókra, amelyek leg­alább három előadást tartot­tak saját községükben, üze­műkben, iskolájukban A műsorpolitika is átgon­doltabbá, céltudatosabbá vált, s ehhez nagy segítséget nyújt, - hogy a KISZ minden évben megjelöli a szemle alaptémá­ját. „Béke és barátság” — ez volt az 1961-es jelszó, s ezt követte két-három éven át „A korszerű tudomány és művé­szet eredményeinek megisme­réséért” lelkesítő felhívása. — Ezekben az években hódított teret az a szemlélet, amely a József Attila olvasómozgalmat és az ismeretterjesztést, eze­ket a kevésbé látványos, de a műveltség megszerzéséhez e] engedhetetlen területeiket a műkedvelő művészi tevékeny­séggel azonos rangra emelte, * s a szemle résziévé tette. Az 1955-ös szemle fő témá­ja pedig hazánk felszabadulá­sának 20. évfordulója. Az ol­vasmányok anyagát, a művé­szeti csoportók műsorát húsz év legjobb magyar irodalmá­ból, zenéjéből, fáncszámaiból állítják össze. Húsz év dalai­ból, kantátáiból, verseiből., novelláiból, drámáiból villant­ják elénk az új távlatók felé mutató magyar valóságot. 1961 óta — mint említettük’ — minden évben csak egy mű ’ vészeti ágban volt országos' találkozó. A felszabadulás év­fordulójának tiszteletére rendéi zett szemle ismét felsorakoz- - tatja az összes művészeteket Irodalmi színpadok, színját­szók, bábjátékosok, szimfoni­kus zenekarok, kamarazene karok, amatőrfilmesek, népi táncosok, tánc- és jazz-zene- karok seregszemléje, társas­tánc verseny, gyermekrajz ki­állítás, amatőr fotókiállítás, népművészeti kiállítás, Heli­kon Ünnepségek, Erkel Ferenc diáknapok, Sárospatak-i és Budapest-i ünnepi diáknapok teszik még emlékezetesebbé a huszadik évfordulót. Már folynak a helyi, körzeti versenyek, néhány hét múl­va lezajlanak a járási bemu­tatók is, ahol a szólisták és csoporttagok mellére odakerül­nek a győzelem arany, ezüst és bronz jelvényei. De ezek a jelvények, s a nagy, színpom­pás fesztiválok sem végét, ha nem kezdetét jelentik valami­nek. A szemle a maga egyre tökéletesedő módszereivel, le­nyűgöző számszerű eredmé­nyeivel, komplex, minden művelődési ágat átfogó rend­szerével csak út, mely a mát értő, a jövőt formáló, szo­cialista szellemű, választékos ízlésű, sokoldalúan kiművelt emberfőkhöz vezet Zilahi Judit Külföldi érdeklődések a szigetyári jubileumi ünnepség iránt EMLÉKBÉL YEGSOROZAT JELENIK MEG A VÄROST- ROM 100. ÉVFORDULÓJÁRA Az 1566-os szigetvári vár­védelem 400 éves jubileuma iránt érdeklődő levelek ér­keznek a Hazafias Népfront égisze alatt működő Vár- barátok Köréhez. A brazíliai San Paolo gimnáziumának ma­gyar diákjai arról értesítették a Vár-baráti Kört, hogy ők is megemlékeznek Zrínyi Mik­lós hőstettének 400. évforduló­járól. elküldik majd az ün­nepség programját és egyben kérik a szigetvári jubileum műsortervét. A Vár-baráti Kő- szívesen tesz eleget a ké­résnek. sőt az ünnepi prog­ramon kívül fényképeket és meghívót is küld a San Paolo-i magyaroknak. Hason. lóképven tájékoztat r műsor­tervekről egy érdeklődő tö­röl' vedagógus is. Örömmel fogadott értesítést kaptak egy Párisban élő hí­res hazánkfiától, Konrád lg- wác 4(*stow.vv?c‘?iolr* mór korábban megfestette Zrínyi kirohanását, most pedig a „Szigeti Ve szedetem”-hez ké­szít illusztrációkat. Mivel a megyei tanács művelődési osz­tálya a jubileumra a „Szigeti Veszedelem” díszkiadását ter­vezi, az illusztrációk megkül­désére Konrád Ignácot hiva­talosan is felkérik. Külföldi érdeklődök egyéb_ ként már most felkeresik Szi­getvárt. A legutóbbi látoga­tók közül két nyugat-berlini orvos Kömer Zrínyi drámáját küldte meg a Vár-baráti Kör Zrínyi-irodalomgyűjteményé- nek gazdagítására. A jubileumra a Közlekedés Postaügyi Minisztérium ér­tesítése szerint szigetvári emlékhelye gsorozat jelenik meg 1966-ban. Az emlékün­nepségen a bélyegeket az er­re az alkalomra készített kü- lönbélyegzövel látják el. Szó van arról is, hogy az Állami Pénziegynyomda ezüst Zrínyi- emlékpénzt bocsát ki. Egy irodalmi antolc fiáról Egy könyv hever előttem Felütöm az egyik helyen, és azt olvasom, hogy az egyik vidéki középiskolai kollégi­umiban a megkérdezett tanu­lók közül senki sem tudott arra a kérdésre válaszolni: ki voült Bajcsy-Zsilinszky Endre? Egy másik helyen ütöm fel a könyvet. Itt ar­ról olvasók, hogy a recen­zens véleménye szerint Weö­res Sándor legújabb verses- kötetében néhány szép ver­sen kívül igazán dicséretre méltó csupán a borítólap ter­vezője, valamint a könyv tipográfiai munkáit végző nyomdavállalat. Tovább la­pozok. Itt megtudom, ki volt Wathay Ferenc, kinek ugyan láttam már szobrát Székesfe­hérvárott, de históriás énekei­ből most olvastam először. Me gint fordítok egyet a lapo­kon. Itt versek, novellák sorakoznak egymás után. — Szerzőjük: Illyés Gyula, De- vecseri Gábor, Urbán Ernő, Takács Imre ... Mi ez a könyv? Életünk a címe, Szombat­helyen jelent meg, s már egy tekintélyes múltra visszate­kintő antológia-sorozat leg­újabb száma. A teljes igazság kedvéért a fentiekhez még hozzá kell tenni, hogy a tanulók tájé­kozatlanságára utaló adatot egy Bajcsy-Zsilinszky Endré­ről szóló, terjedelmes és ala- pos, értékes dokumentumo­kat tartalmazó dolgozatban olvastam; hogy a Weöres köl tészetét elmarasztaló kritika mellé a szerkesztők odatet­tek egy másikat is. amely vi­szont megpróbál tárgyilago­san és higgadtan ítélni a Tűzkút szerzőjéről; s hogy Wathay Ferenc sem va látni feledésből előkapart név, Wathay nagyonis érde­kes sorsú és méltánylásra érdemes. Tinódi-méretű his tóriás énekmondó volt a 16. században. S azt is el kel­lene mondani, hoey Illyés és Devecseri, ITrbán Ernő és Takács Imre neve nem va­lami becsalogató cégér a könyv élén, hanem va.óbar a vállalkozással közössége* vállaló, az Életünk törekvé­seit támogató írások szerzői­nek neve, akiik mellett nem kell szégyenkezni a kevéssé ismert szerzőknek sem. — többek között — Káldi Já­nosaink, Cserhát Józsefnek, Búzás Habénak, akik verssel Molnár Józsefnek, Farkas Imrének, Csordás Járosnak, Bánhidi Tibornak, akik szép­prózai írással szerepelnek a kötetben. Az Életünk negyedéven­ként, másfélszáz oldalon Nyugat-Dunántúl szellemi erő feszítéseiről, irodalmi életé­ről ad hírt. A vállalkozás négy megye, Vas, Zala. Veszprém és Győr-Söpron megye tanácsának áldozat- készségéből született. Arról a tájról hoz üzenetet, amely Berzsenyi Dánielt, a két Kis­faludy t, Batsányi Jánost, Pap Károlyt küldte a irodalomba, ahol a két háború közt már színvonalas irodalmi folyó­irat létezett, az írott Kő. arról a tájról, amely ma is példamutató buzgósággal munkálkodik a szellemi ér­tékek összefogásán, a vi­dék kulturális felemelkedé­sén, s harcol a színvonalta- lansá.g, a köldöknéző provin­cializmus ellen. Jó érzés ezért ennek az antológiának az új számát forgatni, melynek anyagában, szerkezetében egy jövendő folyóirat igényeit veheti ész­re az olvasó. A vidéki élet­ről zajló különféle viták, üres szócsép lések helyett ezek a vállalkozások érde­melnek igazi figyelmet, mert valóságos érveket és tetteket, igazi eredményt jelentenek. A szerénység, amellyel útjá­ra bocsátják köteteiket az an­tológia szerkesztői fölösle­ges. Az Életünk nagyobb publicitást, nagyobb népsze­rűséget, a négy megye hatá­rát túllépő olvasói érdeklő­dést érdemei. T. T. Tudomány—igényes olvasóknak Az Akadémiai Kiadó gondo­zásában gyakran jelennek meg olyan kiadványok, mélyek nemcsak a szaktudósok kü­lönleges érdeklődését elégítik ki. A közelmúltban is több olyan érdekes könyvük jelent meg, melyek az olvasók széles rétegeihez szólnak. Az iroda­lom minden igaz barátja bizo­nyára szívesen lapozgatja két nagy költőnknek, Petőfi Sán­dornak és Tompa Mihálynak a kortársakkal folytatott levele­zését. Petőfi levelei, összes mű­veinek hetedik kötetében je­lent meg és közel hetven év óta az elscT'ilyenfajtä, tudo­mányos igényű összeállítás, A millénium évében kiadott első levélgyűjtemény anyaga meg­háromszorozódott és a szöve­gek ma nem kipontozva je­lentek meg, az olvasók a tel­jes, hiteles szöveget tanulmá­nyozhatják. Tompa, akárcsak Petőfi, többször is váltott levelet Arannyal, de ezen túlmenó- leg a múlt század negyvenes éveitől a kiegyezésig, sok ki­váló kortársával cserélte ki levelek útján a gondolatait. Az érdekes sorok mögött jellegze­tesen rajzolódik ki a kor Ma­gyarországa. Tompa korától három év­századnyira forgatja vissza aj idő kerekét Bornemissza Pé­ter Énekeskönyve, melyneis 276 dala nemcsak a kor vallá­sos szellemének megfelelő val­lásos énekeket őrzött meg, ha­nem szép számmal tartalmaz világi tárgyú költeményeket és verses históriákat a török: megszállás idejéből. Az Akadémiai Kiadó közel­múltban megjelent sokrétű munkásságából érdemes ki­emelni Dömötör Tekla színes művét, mely a feudalizmus évszázadait felidézve mutatja be a magyarországi ünnepi szokásokat. Újszerű tudomá­nyos eredményei a nemzetközi néprajzkutatás szempontjából •-is-jelentőseik.— ' ' • • Hasonlóan nemzetközi elis­merésre tarthat számot • H. Zemplén Jolán újabb műve, mely a magyarországi fizika oktatás történetét írja le a XVIII. században. .(Régebbi műve ezt a témát 1711-ig dol­gozta fel.) E korszak tudomány történeti szempontból rendkí­vül jelentős, mert alapjában ekkor vált el a fizika a ter­mészettudomány többi (igával együtt a filozófiától. A könyvet melegen ajánljuk az olvasók figyelmébe. it. V. P. Szabadtéri színpad a Zsolnay Művelődési Ház udvarán Az Építők Zsolnay Művelő­dési Háza állandó szabadtéri színpadot épít. A színpad kő­ből készül, mely lehetővé teszi az esetleges dekorációk helye­zését, a padokat félkör alak­ban helyezik a színpad elé. A 450 férőhelyes szabadtéri szín pad, vagy ahogy ők nevezik, „A nagy mű” társadalmi mun- . kában készül. A Tervező Vál- I lalat készíti — szintén társa­dalmi munkában — a terve­ket, felajánlotta segítségét - Hazafias Népfront es termé­szetesen elsősorban maguk a fiatalok is. A szabadtéri szín­padot az Építők napján sze­retnék felavatni a kultúroo- port műsorával. A jó idő oe- köszöntével aztán hetente rend szeresen tartanak majd az új színpadon szórakoztató dél­utánokat. KAMP1S MARGll AMA

Next

/
Oldalképek
Tartalom