Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

FEBRUAR t napló 3 A Statisztikái Igazgatóság jelentései A megye iparának termelése 8,4 százalékkal nőtt Ä tsz-demokrácia néhány kérdése (Folytatás as 1. oldalról) galma 2,6 gzázaléffdkal haladja meg a tervezettet. A szövet­kezeti boltok, melyek a kis­kereskedelmi áruforgalom 28.7 százalékát bonyolítják le — nagyobb mértékben növelték forgalmukat, mint mc állami vállalatjak. 1964-ben szintén az ételmi­szerforgalam emelkedett jelen­tősebb mértékben, 8 százalék­kal. Az alapvető élelmiszerek­ből az ellátás zavartalan volt, a tőkehús kivételével. Ennek következtében megnövekedett a kereslet a konzervfélék és mirelitekészítmények iránt A kereskedelem azonban a szük­ségleteket e téren sem tudta kielégíteni. A városok zöld­ség- és gyümölcsfélékkel való ellátottsága kedvezőtlenebb volt az előző évinél (a felho­zatal 9—10 százalékkal csök­kent, romlott az áruk minő­sége), ugyanakkor az átlagárak 17, illetve 5 százalékkal emel­kedtek. A vendéglátás és üze­mi étkeztetés bevétele mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1963-ban, az előfizetéses étke­zők száma 4.4 százalékkal emelkedett. A ruházati, textil és bőráruk forgalma 4.5 százalékkal na­gyobb, mind az előző évhez, mind 1960. évhez viszonyítva. A vegyes iparcikkek forgal­ma 6,6 százalékkal növeke­dett, a növekedés üteme azon­ban 1964-ben lassúbbodott, kü­lönösen a tartós fogyasztási cikkeikből. (Nagymérvű volt az értékesítés visszaesése: autó­nál, motorkerékpárnál, kerék­párnál, gáztűzhelynél, villany­tűzhelynél). Ezzel szemben porszívóból 62 százalékkal, hű­tőszekrényből 49 százalékkal, televízióból 30 százalékkal többet adták eL Javuló szolgáltatás A lakásépítkezés üteme 1964. évben az előző évhez hason­lóan alakult: 2451 lakást vet­tek használatba, (ebből Pé­cset 1415-öt). Komlón — a le­maradás ellenére — több la­kás épült 1964-ben (323). mint az előző két évben együttesen. Az új lakásoknak több mint fele (58.6 százaléka) állami erő bői épült A magánépíttetők háromnegyed része kért OTP- kölcsönt A használatiba vett lakások 61.7 százaléka kétszo­bás. Fürdőszobával a lakások 84.1 százaléka, vízvezetékkel pedig 70 százaléka rendelke­zik. Nem kielégítő Pécsett a lakóházjavítás: annak ellené­re, hogy a lakóházak állapota állandóan romlik, 1964-ben 38.1 millió forintot, 7 millió forinttal kevesebbet fordítot­tak lakóházjavitásra, mint az előző évben. A szolgáltató vállalatok ál­talában teljesítették terveiket. A lakóházak gáz- és csator­nahálózatba való bekapcsolása terén azonban nem kielégítő a helyzet Így például Pécsett a lakások 29 százaléka van be­kapcsolva a városi gázvezeték­be, a lakóházak 52 százaléka a csatornahálózatba. A lakosság egészségügyi el­látottsága az év folyamán to­vább javult Több bebeg vet­te igénybe a kórházi és klini­kai kezelést A rendelőintéze­tek járóbeteg-forgalma évről évre növekszik. 1964-ben 6.7 százalékkal több beteg láto­gatta a szakrendeléseket, mint az előző évben. Különösein emelkedett a nőgyógyászati (48,9 százalékkal) és a gyer­mekgyógyászati (24.5 százalék­kal) betegek száma. A nagy­arányú betegforgalommal együtt nem növekszik arányo­san a szakrendelési órák napi átlaga, a rendelőintézetek fej­lesztése. Mig az üzemi balese­tek száma 1962-től csökkenő jellegű, a közúti balesetek száma ugrásszerűen emelke­dett, 1964-ben 740 fő szenve­dett közúti balesetet, az előző évi 527-tel szemben. Az év folyamán Baranyá­ban 265, Pécsett 81 új óvodai férőhely létesült A bölcsődék és óvodák férőhelye azonban az igényekhez mérten — fő­ként a városokban — tovább­ra sem elegendő. Az általános iskolai tanulók száma alig vál­tozott — Pécsett 8.6 százalék­kal, a megyében 20.2 százalék­kal több a középiskolai tanuló. Ezzel a fejlődéssel azonban nem tart lépést a techniku­mok fejlesztése, ahova a je­lentkezők nagy részét tovább­ra sem tudják felvenni. Nőtt az érdeklődés a dolgozók kö­zépiskolája iránt, különösen a levelező tagozaton. Baranyá­ban 11.1 százalékkal, Pécsett 21.4 százalékkal több a tanu­lók száma. Az egyetemek és főiskolák hallgatóinak száma Pécsett 10.4 százalékkal több az előző évinél. Sellyén 69 hallgatóval felsőfokú mező- gazdasági technikum indult Újabb rádióelfifizeifik A mozilátogatók száma 7.1 százalékos csökkenést mutat annak ellenére, hogy az elő­adások száma 9.5 százalékkal több volt a tervezettnél Kü­lönösen Pécsett csökkent a látogatottság. Emelkedett vi­szont a színházlátogatások szá­ma. Az előadások számának csökkenése ellenére is 4.1 szá­zalékkal többen voltak szín­háziban az előző évinél. A te­levízió-előfizetők száma Pé­csett- 35 százalékkal, a megyé­ben 53 százalékkal volt több, mint a múlt év végén. Pécsett minden 7, Baranyában min­den 17 lakosra jut egy tv- előfiaetéa A rádióelőfizetők száma — a telítettség ellenére is 4.5 százalékkal növekedett, t A termelőszövetkezetek erő­södésével párhuzamosan ja­vult a tsz-ek szervezeti élete, a vezető szervek munkája, a vezetőség és a tagság kapcso­lata, egyszóval fejlődött a ter­melőszövetkezeti demokrácia is. A tsz-demokrácia a leg­teljesebben a közgyűléseken érvényesül. Itt tárgyalják meg a leglényegesebb kérdéseket: a zárszámadást, az éves ter­vet, a munkadíjazást, egye­sülést, alapszabálymódosítást, vezetőségválasztást, tagfelvé­telt stb. A tagok a közgyűlé­sen egyenlő javaslattételi és szavazati joggal vesznek részt a legfontosabb kérdések el­döntésében. Részközgyűlések A sásdi járás 63 községé­nek parasztsága 20 termelő- szövetkezetbe tömörült. Az egyesülés folytán kialakult — 3—4 községre kiterjedő — tsz-ekben a közgyűlések rend­szeres megtartása, határozat- képességük biztosítása nehéz­ségbe ütközött. Ezért át kel­lett térni a küldöttgyűlési rendszerre. A küldöttek egy- egy tsz tagságának 15—20 százalékát alkotják. Így a tag­ság 75—85 százaléka csak közvetve a küldötteken ke­resztül vehet részt a tsz irá­nyításában. A tagság többsé­ITíírom úi üzlet Hétfőn megnyílik az új-mecsekaljal öntöttházban az önkiszol­gáló élelmiszer-, a tej- és húsbolt. A tejboltban reggelizni is lehet, tejeskávét és kakaót is árusítanak. Képünk: kirakják az árut a gondolákra és polcokra az élelmiszerboltban. nem tudjuk hasznosftami .. ^ Elhallgat, egy ideig talán valami bólintásra, vagy ma­gyarázatra vár, s most in­kább fáradtnak látszik, igaz­ság szerint most a fiatalok­ról kellene beszélnem, de félek, hogy esetleg igazság­talan lennék. 1945. Nyár. Ezer embernek körülbelül ezerféle vélemé­nye volt. Az egyik elkezdett ordítani, hogy miért nem adnak ezt, meg azt, a má­sik nem szeretett dolgozni, a harmadik titokban már földet igényelt, és mindenki azt hitte, hogy neki van igaza. — Holnaptól sztrájkolunk — mondták. — Miért7 — Csak. — Elvtársak, önmaguk el­len sztrájkolnak! •— Ne törődjön vele. Harmadik napja tartott az egyik legnagyobb vadsztrájk Pécsbánya és Vasas között. A munkásvezetők gyűlése­ket szerveztek, az emelvé­nyeken szánok szónokot kö­vetett, érveltek, fenyegetőz­tek, újjáépítésről, proleta­riátusról meg a gyerekek­ről beszéltek, este bezörget­tek a lakásokba, leültek, agitáltak: az országnak szén kell. A bányászok azt mond­ták: szabad emberek va­gyunk, azután elszégyellték magukat, mindent megígér­tek, de másnap reggelre el­felejtették, amit este Ígér­tek. Szabó Károlyék tehe­tetlenül egymásra néztek: mit lehetne tenni? Kegyet­len kudarc volt. Megkérdez­ték a budapestiektől: milyen hatásköre van az üzemi bi­zottságnak? Azt mondták: amilyent ki tud magának harcolni. Ha az egész eny- nyire egyszerű volna... A vadsztrájk harmadik napján be kellett ismerni, hogy a pécsi munkásvezetők nem tudják megoldani a helyze­tet. Megérkezett Nógrádi Sándor. A hír gyorsan el­terjedt: központi emberek jöttek Budapestről. A nagy­gyűlést a szabolcsi Puskin kultúrházban rendezték. A tömeg zsúfolásig megtöltöt­te a termet. Egymásután álltak fel a szónokok; a he­lyi üzemi bizottság elnöke, a megyei szakszervezeti tit­kár, azután Nógrádi Sándor. — Kié ez a bánya? — kérdezte az emberektől. Csend. Egy cinkos hang közbeszólt. ■— A miénk ? — Kinek jó az, ha maguk sztrájkolnak? Azt mondják: több ennivaló kell. Helyes. Több lesz az ennivaló, ha a bányászok nem dolgoz­nak? Persze hogy nem lesz több. Azt mondják: több pénz kell Több lesz a pénz, ha... Egy ör&t beszélt Nógrádi Sándor. A bányászok más­nap felvették a munkát. Érzem: hiányzik neki a negyvenöt utáni közvetlen idők zilált, helyenként dik­tatórikus, ugyanakkor for* radalmian szép izgalma, s emiatt kissé türelmetlen. —- Nagyon rossz az, ha az ember fölöslegesnek érzi magát —* mondja már má­sodszor. —- Van aki bele­nyugodott, és van aki nem tud belenyugodni. Ilyen problémáim vannak. •— Ma más a helyzet — mondom. <— Persze. Az arcán két csüggedt vo­nalat Lehet látni. — Miért tűritek, elvtár­sak, hogy bányavidéken egy pap legyen a tankerületi fő­igazgató? A bánya munkásvezetői előbb Gáspár Sándorra bá­multak, azután meghökken- ve összenéztek. Az első pil­lanatban nem is tudtak vá­laszolni, zavarta őket, hogy Budapesten, a központban tudják, hogy Pécsett egy pap a tankerületi főigazga­tó, nekik ez tulajdonképpen egész idő alatt eszükbe se jutott, mert a bányákkal meg a termelésekkel voltak elfoglalva, s egyébként is: csak derengett előttük va­lami bizonytalanul: mi is az, hogy tankerületi főigaz­gató? — Holnap bemegyünk és tüntetni fogunk, hogy vált­sák le — mondták. — Másnap délután a tün­tetésre kijelölt bányászok átvonultak a városon, be a Széchenyi térre, és különös izgalom lebegett utánuk, nedig ebben az időben a tüntető bányász nem volt szokatlan látvány. A város középpontjában körülnéztek, azután bementek a mai Nagy Lajos Gimnáziumba, az volt pillanatnyilag a leg­közelebbi iskola, nem tud­ták, hol kell keresni a tan­kerületi főigazgatót. Az te- kolában útbaigazították őket. A főigazgató előzőleg el­ment valahova, az is lehet, hogy elmenekült, a folyo­són egy megszeppent pap­tanár fogadta a bányászo­kat. — Mondjon lel A tanár rémülten szét­tárta a kezét. — Azonnal lemondok, már le is mondtam, kérem, de én csak egy matematika- tanár vagyok... 1949 augusztus végén, ami­kor Szabó Károly feljött a bányából, egy üzenet várta: jelentkezzen a pártbizottsá­gon. — Tankerületi főigazgató leszel — mondták a párt- bizottságon. — Hat elemim van. Ehhez valami előképzettség kel­lene. — Ne idegeskedj! Lesznek ott, akik majd segítenek. Harangoznak valahoL ■— Van egy barátiam — mondja. — Mérnök volt, nyugdíjazták. Egy ideig ál­landóan zaklatta az orvoso­kat, ez fáj, az fáj, rengeteg orvosságot kapott Azt mond tam neki: van egy kerted, próbálj dolgozni egy kicsit ebben a kertiben, és ne gon­dolj mindig arra, hogy meg­öregedtél ... Azóta nem jár az orvosokhoz. Zavartan forgolódik as előszobában. — Gondoltam, hogy be­iratkoznék az esti egyetem­re, de... — De? — Nem vagyok túl öreg? Thiery Árpád ge tehát ki volt „iktatva” az ügyek közvetlen intézéséből, ami sértődöttséget, mellőzött­séget szült. Ezt látva az egyesült tsz-ek többsége áttért a küldöttgyű­lési rendszer fenntartása mel­lett a részközgyűlések tartá­sára. Most minden község­ben, üzemegységben részköz­gyűlést tartanak. Itt vitatják meg és döntik el a tsz-t érin­tő legfontosabb kérdéseket. Minden tsz-hez tartozó köz­ségben ugyanazt a beszámo­lót mondják el a vezetők a már megtartott részközgyűlés tapasztalataival, határozatai­val kiegészítve. A részköz­gyűléseken szavazati joggal vesznek részt az adott község tsz-tagjai. Az elhangzott be­számolót és a tervezett fel­adatokra vonatkozó határoza­tokat akkor tekintik elfoga­dottnak, ha azt a tagság több­sége megszavazta, illetve el­fogadta. A végeredményt va­lamennyi részközgyűlés meg­tartása után állapítják meg. Demokrácia és fegyelem Ezzel a módszerrel bizto­sítva van annak a lehető­sége, hogy a tagság egésze közvetlenül belefolyjék a tsz ügyeinek intézésébe. A tsz-ek évente 2—3 ilyen közgyűlést tartanak. Rendszerint a zár­számadás, az éves terv és a vezetők megválasztása kérdé­sében döntenek ilyen módon. Sajnos, helyenként a veze­tőségek, illetve a függetlení­tett vezetők helytelen nézete­ket hangoztatnak, amelyek a tsz-demokrácia ellen irányul­nak. Ilyenek például:... a nagy • tsz-ekben. nincs lehetőség a tsz-demokrácia betartására, ezért azt mellőzni kell... a fej­lett technikához, az alkalma­zott új eljárásokhoz, kemi- záláshoz nem értenek a tsz tagjai, ezért nem tudnak ér­demben beleszólni a tsz irá­nyításába ... a jól gazdálko­dó, magas jövedelmet bizto­sító tsz-ek vezetési módsze­rének, az egyszemélyi felelős vezetésnek kell lennie, ami nem egyeztethető össze a tsz- demokráciával... — Fegyel­met nem lehet tartani a tsz- demokrácia érvényesítése mel­lett. Akadnak olyan vezetők Is, akik azt vallják, hogy a tsz- demokráciát meg kell ját­szani. Formailag biztosítják szervezeti kereteit, de tartal­mát illetően nem törődnek vele. E szemlélet alapvetően hi­bás, káros és súlyos követ­kezményekre vezethet. Ezek homlokegyenest szemben áll­nak a párt politikájával, a tsz-ek működését rendező jogszabályokkal, ezért határo­zottan fel kell lépni e káros jelenségekkel szemben. A tsz-demokrácia és a fe­gyelem, illetve az a bizonyos utasítási jog sem mond el­lent egymásnak. Ha a köz­gyűlés — ahol a tagság egé­sze részt vesz — meghozza a leghasznosabb javaslatokat is magában foglaló határoza­tokat, a vezetőséget az alap­szabály értelmében automa­tikusan felruházza azzal a joggal — sőt kötelezi is —, hogy ezeket a határozatokat végrehajtsa és végrehajtassa. Itt a lényeg, hogy a tagság többsége értsen egyet a he­lyes elképzelésekkel, a több­ség akarata jusson kifejezésre bennük. Jogok és kötelességek egysége A dolognak természetesen van egy másik oldala is. Vannak olyan tsz-tagok, akik egyéni érdekeiket akarják mindenáron érvényesíteni, a közös rovására is. Ha ez nem sikerül, akkor hangoskodnak, szidalmazzák a tsz-vezetőket. Az ilyen tsz-tagoknak tudo­mására kell hozni, hogy a tsz-demokrácia addig demok­rácia, amíg a közösség és ezen belül az egyén érdekei­nek is a leginkább megfelel. Nem lehet a demokrácia jel­szavával a közösség érdekeit háttérbe szorítani és egyéni, önző célokat követni. Van­nak olyan tsz-tagok is, akik a tsz-demokrácia alatt csak iogokat értenek Ezeket — az általában mindenkinek tetsző — jogokat akarják minden áron érvényesíteni, kötelezett­ségeikről azonban elfeledkez­nek. Pedig a tsz-demokrácia a jogok és a kötelezettségek egységét jelenti. A kötelezettségeiket nem szívesen teljesítő tsz-tagok hajlamosak arra. hogy a tsz vezetőit aljas, furfangos mó­don nehéz helyzet elé állít­sák. Ez sok tsz-vezetőt el­kedvetlenít, ami jelentős mér­tékben hozzájárul a vezetés nagyarányú fluktuációjához. Pártszervezeteinknek, a já­rási párt és állami vezetés­nek minden ilyen esetben meg kell védeni a tsz-ek be­csületes, jó munkát végző vezetőit. A tsz-demokrácia érvénye­sítésében jelentős szerepe van ,a járási tanácsnak. Sok vonatkozásban segítheti, befo­lyásolhatja érvényesülését. Ezek közül csak egyet emlí­tenék, a tervezést. Évek óta jól bevált gyakorlat, hogy a járás tervének tsz-ekre tör­ténő lebontását a legjobb tsz- vezetőkből alakult bizottság végzi. Ez nagymértékben megkönnyíti a járás és az egyes tsz-ek tervének elő­készítését is. Az így kiala­kult elképzelések alapján ké­szítik, majd fogadják el a közgyűlések a tsz-ek végle­ges tervét. Sok kedvező ta­pasztalatot szolgáltat a csa­ládi tervezés is. A tervezés demokratizálása mellett az anyagi ösztönzést is elősegíti. Mezőgazdaságunk jelentős tartaléka A tsz-demokrácia érvénye­sülését befolyásolják a tsz-ek­ben működő (ellenőrző, fe­gyelmi, szociális) bizottságok. Valamennyi tsz-ünkben van ellenőrző bizottság. Ä tsz-ek többségében fegyelmi és szo­ciális bizottság is működik. Munkájukat azonban hatéko­nyabbá kell tenni. Különösen fontos az ellenőrző bizottsá­gok működése. Az ellenőrző bizottság a tsz-eknek az a belső társadalmi szerve, amely a tsz-demokrácia elvéből kö­vetkezően a tagság nevében és annak érdekében rendsze­resen ellenőrzi a vezetőség munkáját, a közös vagyon ke­zelését és a tsz egész tevé­kenységét Helyenként nehe­zíti munkájukat a rokoni, baráti összefonódás és egy-két tsz-vezető helytelen szemlé­lete is. El kell érni, hogy az ellenőrző bizottságok munká­ja megjavuljon és olyan szem­lélet alakuljon ki a tsz-ek­ben, hogy valamennyi tsz-tag mint tulajdonos fejtsen ki el­lenőrző tevékenységet. Mindezek alapján megálla­píthatjuk, hogy a sásdi járás­ban helyes irányban fejlődik a tsz-demokrácia. A tsz-ek szervezeti életének megjaví­tásával, a különböző szervek és bizottságok rendszeres mű­ködtetésével elő kívánjuk segí­teni azt, hogy mezőgazdasá­gunk egyik jelentős tartaléka — a tsz-tagság évtizedes ter­melési tapasztalata — a tsz- demokrácia kiszélesítése kö­vetkeztében segítse elő a tsz- ek megerősítését, a mezőgaz­daságunk előtt álló feladatok eredményes megvalósítását. Jerszi István, a sásdi járási pártbizottság első titkára FELVÉTELRE KERESÜNK autó-vlllamosszerelőt, , autószerelőt, géplakatost, általános lakatost, nehézgépkezelőt és lokomobil-gépkezelőt. Jelentkezés: Pécsi Közúti Üzemi Vál lalat központi javítóműhely vezetőjénél, Pécs, Siklósi 92. számi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom