Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

4­naplö IMS. FEBRüA* ft 1 Az új Hidasi Brikettgyárban 150 ezer tonna kőszénbrikett — Két hőnap múlva külföldre is szállítanak — Jól műkődnek a modern gépek Pécs fürdőszobája A múlt évben tSbb dicsérő cikk jelent meg a legújabb hidasi beruházásról. Különös­képpen a kivitelezés határide­jét emlegettük példaként. Er­re volt is alap: három év he­lyett alig egy esztendő alatt lettek készen a kőszénbrikett- gyár felépítésével. A próba- üzemelést szeptember 27-ig el­végezték. majd a szárító üzem rész elkészültével rátértek a normális munkára. December 31-ig 41 ezer tonna brikett gyártását tervezték* Modem és tlAiytt létesítmény A gyár modern technikával és technológiával rendelkezik. Az NSZK-ból került hozzánk az osztrákok közvetítésével. Előnyös formában: az osztrá­koknak a gyár termékével, brikettel kell kiegyenlíteni vé­telárát A Hidasi Brikettgyár olyan „bérmunkás üzem”, hi­szen a brikett alapanyagának jelentős része külföldről kerül Hidasra, a termék meg űjfent külföldi országokba jut majd el. A 40 milllös beruházást csak Hidason lehetett létrehozni, itt került a legkevesebbe, mivel a legtöbb járulékos dolog megvolt a vasúttól az energiá­ig és munkásállományig; arról nem is szólva, hogy a jelenle­gi lignitbrikettgyártás néhány év múlva megszűnik* Tehát megindult a rendes termelés az új létesítményben, sőt már több hónapos tapasz­talatokkal rendelkeznek. Azon ban a gyár által készített kő- szénbrikett nem külföldre ván dorolt eddig, hanem a hazai TÜZÉP-telepekre. Miért? Er­re kértünk választ Köves Imrétől, a tervosztály vezető jétől. 120 kg-os poniszildrdség — A múlt évi terveket tel­jesítettük — tájékoztat Köves Imre. — Kőszénbrikettből 38 ezer 480 tonnát, lignitbrikett- ből pedig 101 ezer 395 tonnát gyártottunk. A lignitnél több­let, a kőszénnél lemaradás volt. — Ml Sett a 41 ezer tonna kőszénbrikett sorsa? — Átadtuk a belkereskede­lemnek, a TÜ ZÉP-telepeken árusították. — Ez volt a 07 forintos bri­kett? — Igen* — Miért nem külföldre szál­lították? — Még nem felei meg az exportkövetelményeknek. A pontszilárdságnak 120 kilo­grammot kell elérni, akkor már mehet külföldre is* Lapunkban részletesen be­számoltunk arról a bányasze­rencsétlenségről, amely 1964. augusztus 4-én Zabákon a kora délutáni órákban tör­tént: metánrobbanás követ­keztében 7 bányász vesztette életét, 14 bányász pedig sú­lyosabb sérülést szenvedett. A megyei bíróság az ügy­ben tegnap hozott ítéletet. A bírósági ítélet indoklása mint­egy 40 sűrűn gépelt oldaton elemezte azokat a hibákat, mulasztásokat, amelyeknek láncolata a szerencsétlenséget előidézte. Storcz András kör- Ietvezető-helyettqp és Clock Károly aknász, bár észlelték a metánt, a baj megszünteté­se érdekében nem intézked­tek. Farkas Pál Zoltán kör- , utó is tudott a metán- mi. azonban nem intézkedett, illetve nem ellenőrizte, hogy beosztottai megtették-e a szükséges intézkedéseket. Tu­domást szerzett a metánról Gloek Károly váltótársa, Vor- pű Lajos aknász is, a veszé­lyeztetett területen mégsem végzett metánmérést. Édes Antal villanyszerelő és a sze­rencsétlenség következtében elhalt Kárpáti István villany­Megnézzük, hogy mit la je­lent az a pontszilárdság. Egy hegyes rudacskával nyomást gyakorolnak a brikett felüle­tére és annak csak 120 kilo­gramm súlynál szabad törnie. Az újfajta brikettnél 54 kilo­grammnál kezdték és jelenleg már elérték a 100 kilogram­mos értéket Érdekes, hogy a gyengébb minőségű llgnitbri- kett pontszilárdsága nagyobb, 139 kilogramm. S hogy mégis jobban szétmorzsolódik? An­nak csak az a magyarázati», hogy nincsen benne kötő­anyag, a pakurafürdetés pe­dig nem védi meg az Időjá­rástól. Annyira száraz, hogy még a ködöt is magába szívja. Márciusban kútfőidre Indulnak a vagonok — Milyen kötőanyagokat használnak a brikettgyártás­nál? — Bitument és szurkot, kö­rülbelül 9 százalékban, a többi tiszta szén. — Milyen véleménnyel vol­tak a TÜZÉP szakemberei az új brikettről? — A múlt évben gyártott mennyiség átlag-kalóriaértéke, a kezdetet is beleszámítva, 6350 volt, de akadt 6900-as Is. — Nem magas ez a háztar­tásokba? — De magas, ügy odasül a kályha oldalához, hogy vé­sővel kell elválasztani. — Mégis, mi lesz az ex­porttal? — A kötelezettségeknek Je­lenleg egy másik gyáregysé­günk tesz eleget Mi a követ­kező negyedévben szállítunk. — Ausztriába? Gyorsan híre megy a rossz­nak, de a jót sem lehet soká véka alá rejteni. Baksa közel van Pécshez, a közle­kedés sem rossz, innen is, meg a környező községekből is, naponta százával járnak a fiatalok a városba dolgozni. Hajnalban kelnek, késő este kerülnek ágyba. Megszokták, belenyugodtak. Vagy talán mégsem? A baksai Ezüstkalász Tsz irodájában a múlt év vége óta egymásnak kezébe adják a kilincset az emberek Mun­kát keresnék. Idevalósiak mind Baksára, Tésenybe, Ten­geribe, Siklósbodonyba. Fiatal emberek, nőtlenek, újházasok közelebb a húszhoz, mint a harminchoz. Még nem is szerelő együtt szereltek a vil­lanyt, azonban nem győződ­tek meg arról, hogy a veze­ték feszültségmentes-e, s így a villamosberendezések egyi­két feszültség alatt szerel­ték. Munka köziben két ve­zeték érintkezett, rövidzárlat következett és a metán meg­gyulladt. övári Antal szellőz- tetési felelősnek a jelenté­sekből tudnia kellett, hogy a szellőztetés nem kielégítő, en­nek elleniére nem tett hatha­tós intézkedéseket. A megyei bíróság foglalko­zás körében elkövetett, halált okozó gondatlan --u-ezte- tés miatt Glock Károlyt 2 év és 6 hónap, Storcz Andrást 2 év 6 hónap, Farkas Pál Zoltánt 1 év 6 hónap, Varga Lajost 1 év 8 hónap, Édes Antalt 2 év, óvári Antalt pedig foglalkozás körében el­követett gondatlan veszélyez­tetés miatt 6 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte. A bíróság Édes Antal büntetésének vég­rehajtását 5 évi, óvári Antal büntetésének végrehajtását pedig 3 évi próbaidőre fel­függesztette. Az ügyész sú­lyosbításért, a védelem eny­hítésért fellebbezett, — Igen. — Vasúton? — Valószínű. Bár van egy elgondolás, hogy Paksnál uszá­lyokba raknánk és vízi úton jutna el Ausztriába a brikett. Óránként 30 tonnát teljesítmény A gyárnak ebben az eszten­dőben 150 ezer tonna kőszén­brikettet kell gyártania. A be­rendezések óránkénti kapaci­tása 30 tonna. Tehát 180 ezer tonnát Is tudnának készíteni de bizonyos időt tervezni kell a karbantartásokra és egyéb, nem várt akadályokra, s per­sze a terveket több más té­nyező is befolyásolja: alap­anyag beszerzése, eladási le­hetőségek és így tovább. — A január milyen eredmé­nyeket hozott? — A napi tervünk 530 ton­na. Átlagban 550 tonnát gyár­tottunk naponta a múlt hó­nap folyamán. — Hogyan működnek a be­rendezések? — Jól. A probléma inkább ott van, hogy minden új. Kü­lönösképpen a szárítóberende­zés. Tudomásom szerint ilyen csak a Szovjetunióban van a környező országok közül. A gyárban normális munka folyik, megfelelő a termelé­kenység, gazdaságos a terme­lés. Egy adatot az önköltség­re és az értékesítési árra: vi­lágviszonylatban 16 dollárért értékesítenek egy tonna bri­kettet. A hidasi gyár állja a olyan régen, három-négy év­vel ezelőtt, ők voltak azok, akik papírért siettek a ta­nácshoz, hogy munkájukra nem tart igényt a szövetke­zet Most meg anélkül, hogy valaki hívta volna őket, mint­ha összebeszéltek volna, eljöt­tek, hogy munkát kérjenek. Ennek csak egyetlen feltétele volt, hogy a szövetkezeti ta­gok sorába lépjenek, amit örömmel meg is tettek. De­cember végéig 43, január el­sejétől pedig a mai napig 23 belépő jelentkezett, a rövid pár hónap leforgása alatt 66 fiatal munkabíró taggal gya­rapodott a baksai szövetke­zet Nem a Jó falusi levegő, nem a lankás vidék szépsége vagy a szülőfalu utáni vágy vonzza a fiatalokat hanem ezzel együtt és mindezen túl az Ezüstkalász Tsz jó hír­neve, és a jó hírnév mögött álló 56 forintos munkaegység­érték. Szombaton délután őt óra körül a volt pécsi lovardá­ban — ma Építők Kultúr- me — százával özönlöttek a tsz-tagok Baksáról, Téseny- ből, Tengeriből, Rádfapusztá- ról. Volt aki busszal jött, de olyan is volt, áld saját ko­csiján tette meg az utat a vá­rosba, mert kevés hely van a megyében, ahol annyi gép­kocsitulajdonos tsz-tag él, mint Baksán. Az aszály, az egérkár Bak- sát sem kerülte el, sok mun­kájuk kárba veszett, de a veszteségeket a másik oldalon kiegyensúlyozták. Amit elvitt a növénytermesztés, azt bepó­tolta az állattenyésztés, ami­ből 1,2 millió forint bevételt értek él terven felül. A 3000 holdas baksai tsz egymaga másfél millió tojást, 1100 má­zsa baromfihúst, 980 mázsa sertés és 919 mázsa marha­húst, valamint 54 vagen ke­nyérgabonát adott a közellá­tásra. Egyszóval: 5 millió fo­rint értékű árut szállítottak Baksáról az országnak. Baromfitenyésztésben orszá­gos hírre tették szert az el­múlt évben. Csak tavaly ad­ták át rendeltetésének a két új ötezres tojóházat, ■ rögtön az első ívben kimagasló ere4­Vároeunkban több mint 30 szer lakás található, de csak 27 százalékának van fürdő­szobája Ez a helyzet a régi idők öröksége. Ma már úgy­szólván csak fürdőszobás la­kásokat építenék. 1963-ban például 1444 lakás épült Pé­csett, s ebből 1434 fürdőszo­bás. Az új lakások révén a fürdőszobás és nem fürdőszo­bás lakások aránya minden évben 1 százalékkal javul, ör­vendetes szám, de még így is fél évszázad kell ahhoz, hogy a pécsiek túlnyomó többsége fürdőszobával rendelkezzen. Városi tirdfi - 12 káddal Amíg nincs élég fürdőszoba, városi fürdővel kellene enyhí­teni a helyzeten. A pécsi közfürdő a Rákóczi úton épült, még jóval a fel- szabadulás előtt. Épülete öreg, elhelyezése nem megfelelő. A berendezésék elkoptak, a ka­zánházat és fürdőt összekötő csővezeték elhasználódott. — Mindennaposak a csőtörések, a szerelők a fürdő üzemelte­tését csak a legnagyobb erő­feszítések árán tudják bizto­sítani. Erdélyi Albert, a városi ta­nács csoportvezető főmérnöke szerint Pécsnek több mint száz kádas fürdőre volna szüksé­ge. A jelenlegi fürdőben azon­ban csak 12 kád van. Óriási a tumultus, a hét végén hosszú sorok várják, hogy bejuthas­sanak. Még kedvezőtlenebb a lát­vány a köralakú medencefür­dőben, melynek átmérője nem több öt—hat méternél. Ebben a medencében ugyanis 80—100 ember fürdik meg naponta anélkül, hogy a vizet napköz­ben kicserélnék. A medencék vize ezért csak délelőtt elfo­gadható, délután már nem fé­mén yt értek el. A tyúkok to­jástermelését évi 222 darabra emelték, s ami a gazdasá­gosságot erősen növelte, egy tojás előállításához 20,5 deka abrakot, összesen mindent be­leszámítva 80 fillért használ­tak fel. így egyetlen tojáson szűkén számolva is 40 fillér volt a tiszta bevételük, amit másfél millió darabbal kell beszorozni. Húsbaromfinál 57 napos korra elérték az 1,28 kilós átlagsúlyt s egy kiló baromfihúshoz csak három kiló takarmányt használtak fel. A gazdaság fő profilját képező baromfiüzemben össze­sen 8 tsz-tag dolgozik. Ez a tagság létszámához viszonyítva 380 fő — nagyon kevés, még­is az ő fegyelmezett jó mun­kájuk fordította a rossz évet jóra. A baksa! tsz töretlen fejlő­dését négy évvel ezelőtt kezd­te meg. Akkor került a szö­vetkezet élére Baksai Antal. A Pécsi Állami Gazdaságból áthozott nagyüzemi tapaszta­latait jól kamatoztatva a kis baksai tsz-t a legjobbak közé vezette. 1961-ben még 22,20 forint volt egy munkaegység értéke Baksán, de a követke­ző évben már 42 forint, 1963- ban kereken 50 forint, s 1964- ben 56 forint Az egy tagra eső jövedelem még ennél is nagyobb arányban nőtt s je­lenleg megközelíti a 15 000 forintot Ezt a szép ered­ményt a jő módszereknek, a családi tervezésnek, a fegyel­mezett munkának és nem kls- részt a határozott, jó vezetés­nek köszönhetik. Ez az egyet­len tsz Baranyában, melynek zárszámadásán a háztáji ag- ronómus is szót kap, beszá­mol a háztáji árutermelésről — amelynek forgalma már jórészt a közösön keresztül bonyolódik le — és arról a változásról, mely a közös mellett a háztáj! baromfi- tenyésztés korszerűsítés« te­rén végbement Milliomos tsz a bakén! — jómódú tagokkal. Nem csoda hát ha a fiatalok hazamen­nek Baksára, hogy amit a szüleik megkezdték, azt ma­gasabb fokon tovább vigyék. Iteé Id meg a higiéniád követelmé­nyeknek. A tusok sem működnek ren­desen. Csúcsforgalmi időben gyakran megtörténik, hogy a fürdő fél óráig, egy óráig nem tud meleg vizet biztosítani. Bonyoda mák egy kazán körül Amíg a fürdőnek két kazAh- ja volt, a medencében napköz ben is cserélni tudták a vizet, s a tusotokkal sem volt baj. Az egyik kazán azonban a múlt nyárom felmondta a szol­gálatot A hatvanöt éves be­rendezés annyira elhasználó­dott már, hogy kijavítása maj’dnem annyiba kerülne, mint egy új kazán. A városi tanács építési és közlekedési osztálya vagy ti­zenöt helyen próbált kazánt szerezni, teljesen sikertelenül. Végül a Pécsi Víz- és Csator­naművek járt szerencsével: fel fedezett ugyanis egy jókarbam lévő kazánt méghozzá nem is Miskolcon vagy Budapesten, hanem itt Pécsett a Porcelán- gyárban. Mivel a Porcelángyárnak a kazánra nem volt szüksége, a Vízmű annak rendje-módja szerint kérő levelet írt a gyár felettes hatóságának, a Finom- kerámia Országos Vállalatnak. A levelet október 27-én adták fel, választ azonban még máig sem kaptak rá. Villányi Lajos, a Pécsi Por­celángyár TMK-vestetöjének értesülése szerint a Vízmű ak­táját az Építésügyi Miniszté­rium gépészeti osztályára ad­ták át A minisztérium még nem válaszolt, s ez a gyárnak is kellemetlen, mert útban van a kazán. Szeretnének mi­előbb megszabadulni tőle. A városi fürdő egyetlen működő kazánja hatvanhárom éves, s teljesen kiszámíthatatlan, hogy mikor mondja fel a szolgála­tot. S akkor a városi fürdőt be kell zárni. Mi lesz az új fürdővel ? A vidéki városok között Pécs áll a legrosszabbul tisz­tasági fürdők dolgában. Az is közismert, hogy a régi fürdő toldozgatása-foldozgatása nem sokat használna, a helyzeten csak új fürdő építésével lehet változtatni, Török eredetű, díszes írás- i Jelekkel kaligrafált vándorbot az első világháború éveiben az orosz hadszíntérről nyírfa­kérgen hazaírt levél és a far­sangi busójárást a század ele­jén megörökítő fényképek ke­rültek újabban a mohácsi honismereti szakkör birtoká­ba. A vándorbot anyaga dél­szaki országban termett, a tö­rök írásjelek értelmét azon­ban még nem fejtették meg. Az eddig gyűjtött gazdag anyagban található még a múlt század derekán kiadott számos érdekes könyv, plakát, egy szabadalmi okirat, mo­hácsi céhmesterek által 1864- ben hitelesített tanulólevél. Fényképsorozat került elő a második világháborúban el­pusztult mohácsi vízimalmok­ról, a ritka építészeti érdekes­ségnek számító betonhéjazatú mohácsi templom építési fázi sairól. Megszerezte a szakkör az Intemacionálé dalszövegé­nek a felszabadulás után Mo­hácson először -—, 1944 de­A városi tanácsnak konfcriS elképzelései vannak a problé­ma megoldására, Uj fürdői szeretnének építeni a Bal»» kányban a tó nyugati partja közelében 3 medencével, 50— 60 káddal és megfelelő gyó­gyászati részleggel. A? új für­dő megérti réséhez országos tí­pustervek állnak rendelkezés­re, a csekély módosításoktól eltekintve tehát a tervezés nem venne el időt. A tanács csoportvezető fő­mérnöke szerint az új fürdő építéséhez 1966-ban tudnának hozzáfogni, s 1969-re fejezhet­nék be. Ezt követően kerülne sor a jelenlegi fürdő alonos rekonstrukcióiára. mely a 12- es kádlétszámot 30—40 kádra emelné és a fürdő élettarta­mát vagy huszonöt évvel meg hosszabbítaná. Hyrnöden Í970 táján körülbelül 100 kádas közfürdője lenne a városnak, ami ha nem is sok. de — te­kintve az évről évre javuló fürdőszoba-helyzetet — alatv iában megoldaná a problémá­kat. Az Omáaos Vízügyi Főigaz­gatóság szóban megígért 18 millió forintot a fürdő éníté- sére, de az írásos válasz csak március végén várható. Re­méljük, az is kedvező lesz. Hurts rúgta is isgíeletiiéiiit Végül — olvasóink kívánsá­gának megfelelően — vissza­kanyarodunk a régi fürdőre. Farkas Ferenc Halász utcai és BörzöH Gyula Anna utcai la­kos ugyanis levelet írt hoz­zánk. melyben apró, de szá­mukra sok kellemetlenséget és bosszúságot okozó hibákra hívták fel a figyelmünket A levélírók panasza legna­gyobbrészt helytálló. A fürdő hőlégkamrájának levegője szinte elviselhetetlenül elhasz­nált és rossz, mert nincs szel­lőztetése. Bár a szellőztetést csak körülményesen lehetne megoldani, valamivel mégis­csak meg kellene próbálkozni’ Igazuk van a levélíróknak ab­ban is, hogy a törött pad. a védőrács nélküli fűtőtestek sérülésre vezethetnek, mint ahogy vezettek is nem egy esetben. S legfőképpen abban van Igazuk, hogy az ilyen hi­bák kijavítása csak egy kis figyelmességen múlik. Magyar László cem herében — kinyomtatott példányát. A honismereti szakkör tag­jai részletesen és sokoldalúan fel Is dolgozzák városuk éle­tét: az üzemek, Intézmények és a termelőszövetkezet történe­tének megírása befejezéséhez közeledik, illusztrálásukhoz a fotoszakkör több száz felvételt készített „A mohácsi fasiz­mus történeté”-t egy főiskolás diák írta meg, mások a mo­hácsi sokaeok, híres iparosok — fazekasok — történetének formába öntésén dolgoznak. A cigányhagyományokat — az udvarlást, kéretést, lakodal­mat — fiatal cigánylány, a szakkör tagja írta le az öre­gek visszaemlékezéseiből olyan sikerrel, hogy munkáját pá­lyázatra is beküldték. A vá­rosi tanács egy jellegzetese« mohácsi épület megszerzését tervezi a szakkör részére, hogy népművészeti háznak rendez­zék be azt a szépen gyarapo­dó emléktárgyakkal. HÁZTARTÁSI FERTŐTLENÍTŐSZER AZ ALFA SEPT Edények, textíliák, kén és láb fertőtlenítésére, beteg­ápolásnál, járványok Idején nélkülözhetetlen a» ALF ASEPT ítélet a zobák-aknai bányaszerencsétlenség ügyében versenyt: 12 dollar az önkölt­ségei, (Q. 14 Ahová hazamennek a fiatalok Torok eredetű vándorbot* nyírfakéregre írt levél 4 t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom