Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-25 / 47. szám

1965. FEBRUÄR 25. napló 5 Szabályozzák Pécs közúti forgalmát Űf forgalmi tükrök — Forgalom• és utasszámlálás Pécsett A Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedésrendészeti osztálya tegnap különböző vállalatok vezetői, közlekedési szakemberek részvételével a Városi Rendőrkapitányságon Pécs közúti forgalmának sza­bályozásáról ankétot rende­zett. Az ankéton Kovács Jenő őrnagy ismertette a közleke- désmr.a<sszeti osztály által ké. szített tanulmánytervet. A 'efjvesxé'vesebb útkereszteződések Előadásában elmondotta, hogy Pécsett, illetve a pécsi járásban közel 13 000 gépjár­művet tartanak nyilván. A ^forgalom zöme a 6-os orszá­gos főközlekedési útvonalon bonvolódik le. A 6-os főútvo­nal 6 kilométer 800 méter hosszban vonul át a városon. Ezen az útvonalon 12 útke­reszteződés 41 betorkoló utca és 22 kijelölt gyalogátkelőhely van A naeyforgalmú útvona­lon rendkívül nagy a baleseti veszély. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben Pécsett, illetve a járás területén tör­tént 358 baleset közül 167 a 6-os főközlekedési útvonal vá­rosi szakaszán következett be. Lefrveszélyesebb a Szigeti út, ahol 37 baleset volt, a Rákóczi úton .31, a Fürst Sándor utcá­ban 28, a Zsolnay Vilmos ut_ cában 24. Az útkereszteződé­seknél a Rákóczi út és Bem u+eai kereszteződés ..vezet” 10 balesettel, de hasonlóan ve­szélyes a Rákóczi út és Rózsa Ferenc u. kereszteződése is, ahol 9. míg. a Rákóczi út és Jókai Mór utca kereszteződé­sénél 8 baleset történt. A bal­esetet okozó járművek közül széfnélygépkocsi 63 tehergép­kocsi 32, motorkerékpár 26, autóbusz 16 esetben okozott balesetet. Párhuzamos Icőz'elcedés A tények ismeretében szük­ségessé . vált, hogy szabályoz­zák Pécsett a közúti forgal­mat; A fanulpaáoyterv részle-, tesen meghatározza a tenni­valókat. A legfontosabb javas­latok: a Fürst Sándor útvona. Ion — a Tolbuhin úttól a Zsolnay dombig — párhuza­mos .közlekedést alakítanak ki 4 forgalmi sávval. Ezzel egy­idejűleg a Fürst Sándor utcá­ba torkolló utcák közül a Szondv György, a Dobó Ist­ván. Névtelen. Előd. Álmos és Pólya utcákból a balra kanya­rodást megtiltják. Szükséges az F.per utca egyirán vitása a Fürst Sándor utca felőli be- jár-ssai A Dózsa György ut­cától a város felé eső szaka­szon a lófogatú járművek be­hajtása tilos. A Zsolmay Vilmos útvona­lon — a Zsolnay dombtól a Nagy Lajos utcáig — párhu­zamos közlekedést alakítanak ki 4 forgalmi sávval. Ezzel egyidejűleg a Zsolnay Vilmos utcába torkolló utcák közül a Halász, Temető, Anna-malom, Farkas István, Harangöntő, Lánc utcákból a balra kanya­rodás megtiltása látszik cél­szerűnek. A Lánc utcát egy- irányusítják. a Kossuth utca felőli behajtással. A Rákóczi úton — a Nagy Lajos utcától a Bem utcáig — szintén párhuzamos közleke­dést alakítanak ki 4 forgalmi sávval. Ezzel egyidejűleg a Rákóczi út ezen szakaszára torkolló utcák közül az Egye­tem, a Koller, a Légszeszgyár, a Bercsényi, a Rákóczi útról a Hal térre történő balrakanya- rodást megtiltják, A Koller és Bercsényi utcát egyirányu- sítják, az Irányi Dániel tér felől, illetve a Rákóczi út fe­lőli behajtással. Egyirányúsít- ják végig a Munkácsy, a Lí­ceum, a Perezel utcát a Szé­chenyi tér felől való behajtás­sal. végül a Gábor utcát a Munkácsy utca felőli behaj­tással. Az említetteken kívül még számos más forgalomszabályo­zó intézkedést is tartalmaz a tanulmányterv. A forgalom biztonságáért mintegy újabb 10 forgalmi tükröt helyeznek el. Számos iavaslat Az ankéton résztvevők ala­posan és sokoldalúan megvi­tatták a tanulmánytervet, s kivétel nélkül jónak találták. A hozzászólók számos problé­mát említettek. Sürgették a belvárosiból a lovaskoesik ki­tiltását. a Vidámpark előtt megfelelő parkírozóhely kiala­kítását kérték. szó volt a Déryné utca egyirányusításá- ról is, megemlítették a Rákó­czi út rossz közvilágosítását, a Szigeti országút mielőbbi át­építését kérték, mert a csú­szós kockaköveken nagy a bal_ eseti veszély. A felszólalók elmondották, hogy március végén vagy április elején az egész Pécsre kiterjedő utas- és forgalomszámlálást végeznek. A felszólalásokra Márki László, a városi tanács építési és közlekedési, osztályának ve­zetője, illetve Kovács Jenő őrnagy adott választ. Az ankét résztvevői a tanul­mányterv javaslatait elfogad­ták. Az új fői alomszabályo­zás a megfelelő táblák elké­szültével még az első félév­ben érvénybe lép. A pályaválasztás gondjait Hol érettségizzen a gyerek? A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1965. febr. 25-1, csütörtöki műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Rádió híradó. Folyók, városok, dalok. — Zene. 18.00: Német nyelvű műsor: Ktsz-ek 1965-ös terveiről. Riport kommentárral. Kivánsághangverseny. Glossza. — A somogyapátl víz­tárolóról. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenélő levelezőlap. 18.50: Dél-dunántűll híradó. 19.05: généről zenére.., . Közben: 1. A Történelmi Társu­lat dél-dühántüll csoportjának előadás-sorozata. Dr. Rózsás La­jos: Mire világít rá Pécs fejlő­dése a felszabadulás után? 2. Erről is sző volt az országgyű­lésen. 3. A földvédelmi törvény eddigi eredménye: 3000 hold. SZÍNHÁZ: Nemzett Színház: Irma. te édes (este 7 órakor). Jászai bérlet. Tájszinház: Balett-est (délután fél 4 és este 7 órakor). Baja. MOZI Rövidítések: szv. = szélesvásznú, szí. *=> színes. Park: Boccaccio 70. I—n. (szv., szí., 4, fél 8, dupla helyárral). — Csak 18 éven felülieknek! Petőfi: Kár a benzinért (szv., 4, «, 8). Kossuth: Gyávák bandája (szv., 4, 6, 8). Híradó Mozi: Magyar híradó, 04/9. sz. ..sporthíradó, Vérnyomás, Marglt-sziget, Nyuszi és a kút, Emberek kezében. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan). Építők: Gól büntetésből (4, 6). Pécsszabolcs: Egy éjszaka szerel­me (szv., 5, 7). Mecsekalja: így jöttem (szv.. 7). Vasas II.: Nyug­talan nyár (7). Mohács: Rab Ráby (szv., 5. 7). Szigetvár: Mit csinált felséged 3—3-ig? (szv., szi., 8). — Csak 18 éven felülieknek! Siklós: Sándor Mátyás (szv., szt., 7). DUNÁNTÚLI NAPLÓ az MSZMP Baranya megye) Bizottsága es a megyei tanács laoja. Főszerkesztő Vasvar) Ferenc Szerkesztőség Pécs Hunyadi ionos ót H. Telefon: 15-32. 15-33. 21-60. 26-22 80-11 - Belpolitikái rovat: 81-68. Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó- Braun Káról* Kiadóhivatal: Pécs. Hunyadi út 11 Telefon 15-32 15-33 21-60 26-22. 60-11 Pécsi Szikra Nyomda Pécs Munkácsy Mihály utca 10 szám __________________Felelős vezető Melles R -zső_______________. T erjeszt! a Magvar Posta Előfizethető a hely! postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési d(1 I hónanra 12 — Fi — Indexszám *5 354. Még négy hónap, s a nyolcadikosok végleg búcsút mondanak az általános iskolának. 5890 fiú és lány kérdi Pécsett és Baranyában: hová menjen, milyen pályát vá­lasszon. Es a közel 12 ezer apának és anyának valószínű­leg a gyermekénél is nagyobb gondot okoz, melyik szak­mát kellene ajánlania, mikor tesz „jó lapra”: ha középis­kolába megy a gyerek, vagy ha mindjárt szakmát tanul, esetleg a kettőt egyszerre csinálja? 1240 első osztályos férőhely, ami Pécs és Baranya megye összesen 12 gimnáziumában a jövő tanévben lesz, elegendő. 1240 elsős g'mnazista Az idén mintegy 25 ezer gimnazista érettségizik az or­szágban, ebből jó ha 8—10 ez­ret felvesznek egyetemre vagy főiskolára. A felsőfokú okta­tási intézményeknek ugyanis — bár szívesebben látják a gimnazistákat — mégis be kell fogadniok a megfelelő szaktechnikumban érettségi­zett diákokat is. Országos vi­szonylatban további 2—3 ezer érettségizettet vehetnek fel „íróasztal mellé” diploma és szakma nélküli adminisztratív munkára, a fennmaradó mint­egy 15 ezer gimnáziumi érett­ségis fiatalnak azonban az idén már semmiképpen sem lesz más választása, mint ipa­ri tanulónak menni. Ebben az a kellemetlen, hogy két-há- rom évvel később szerzik majd meg a szakmát, mint a velük egyidős fiúk és lányok. Világos tehát, hogy gimná­ziumba a szülők csak a jobb képességű gyerekeket küld­jék. Nem célszerű minden áron középiskolai továbbtanu­lásra buzdítani a fiatalokat Az elmúlt évek tapasztala­tai azt mutatják, hogy lassab­ban kell „nyújtózkodnunk”. A megyében ugyanis semmikép­pen sem tudtak elegendő tantermet elővarázsolni és „vándorosztályok” alakultak ki, amelyeknek nincs állandó tantermük, s mindig oda men­nek, ahonnét éppen tornára, politechnikai foglalkozásra vagy máshová távozott a „tulajdonos” osztály. Ezért a megye területén az idei 29 he­lyett szeptemberben csak 22 középiskolai első osztály in­dulhat. Bár a négy évvel ez­előtti 14 osztályhoz képest ez is rendkívül szép szám. A pé­csi középiskolákban is négy­gyei csökken az első osztá­lyok száma. Az egyetemre való „legjobb koponyáknak” viszont feltét­lenül a gimnáziumokba cél­szerű jelentkezniök. Hiszen ott alaposabban elsajátítják a közismereti tárgyakat, általá­nos műveltségük kibontakozá­sára jóval nagyobb alkalmuk van. Éppen ezért az egyete­mek és főiskolák őket veszik fel szívesebben. Ha a gim­náziumok kérdését így vizs­gáljuk, kiderül, hogy az az két idézi. Varga Gyuszi házi. galambokat kapott édesapjá­tól; Halas Arankát pedig A kőszívű ember fiaival lepték meg. Szefcsík Marika mosoly­gós arcú hajasbabájáról vall dolgozatában. Négy kisdiáknak az utazás volt a legnagyobb élménye. Doktor Irénnek Csehszlovákia, Nokk Margitnak, Klemm Jan­csinak és Valter Józsinak pe­dig Budapest jelentette a nagy napot. Hárman sportél­ményhez kötik legszebb nap­jukat. Martyin Balázs futbal­lista akar lenni, Vadász Józsi és Czink Laci égy izgalmas és győzelmes kézilabda-csata emlékét eleveníti fel. Két kis­lánynak az volt élete legem­lékezetesebb napja, hogy nagy személyiséggel találkozott. Pretz Erzsi írja: „Egy évvel 1962. április 12 után, azután, hogy Jurij Gagarint fellőtték, látogatást tett hazánkban és városunkban. A pécsi embe­rek a Széchenyi téren fogad­ták a nagyszerű szovjet hőst. Év is ott voltam, az első so­rokban állva tapsoltam azért a szép beszédért, amit elmon­dott. Habár sokan körülvették őt eov csokor virágot mégis s*1,érült, átadnom neki. Gaga­rin idézet fogott velem, s ezt a kézfogást sohasem felejtem el mert: ez volt életem leg­kedvesebb pillanata." Tátrai Gyurka számára az volt a leanagvobb boldogság, hogy lakást- kapott a család, Bagó Erzsinek pedig az, hogy bátyját felvették a moszkva' egyetemre. Kekedel Laci arró' ír, hogy édesapja egy vészé lyes baleset után meggyó gyűlt. Kállai Éva is betef édesapjáról vall. „Egyszei édesapám nagyon súlyos bete­gen a kórházba került. Min­dig az járt a fejemben, hogy csak gyógyuljon meg ... Sike­rült is: hosszú hónapok utár hazajött és megkívánt egy fi nőm pörköltet. Azt mondta hogy én készítsem el. Őszin­tén megvallom, anyukám i' segített, s jól sikerült, ízlet1 az egész családnak. Apukám nagyon megdicsért, azt mond­ta, ilyen finomat még nem evett. Nekem ez volt a leg­kedvesebb pillanatom, nem fogom elfelejteni soha.” Azt hiszem, sok felnőtt el gondolkozik azon, amit Mol­nár Géza és Szemkó Marika ír. Először Molnár Gézát idé zem: „Nekem egyetlen vágyam az volt már kiskorom óta hogy testvérem legyen. Az e vágyam 1964-ben teljesült. Kistestvérem kislány lett Amikor bementünk a kórház ba, nem akartak felengedni de addig erösködtem, míg fel eresztettek. A 46-os számi babát kértem. Nagyon aranyot volt. Alig vártam, hogy kijöj­jenek a kórházból édesanyá­méi Egyetlen vágyam telje­sült, nagyon sokat dajkálom a kistestvéremet.” Most pedig Különleges tagozatú osztályok Az oktatási szervek az idén egyébként szigorúbban veszik a területi elhatárolást. Tehát minden gyereket lehetőleg a lakóhelyéhez legközelebb eső gimnáziumba küldenek. Ez­zel elkerülhető lesz, hogy a legjobb képességű diákok Pécsre tömörüljenek és a vi­déki gimnáziumok tanulmá­nyi átlaga állandóan alacsony maradjon. Kivételek a meg­határozott szakirányban ér­deklődő gyermekek, akik me­hetnek a megfelelő tagozatú gimnáziumba is. A gimnáziu­mokban a következő különle­ges tagozatú osztályok van­nak: a komlói gimnáziumban orosz nyelvű. Mohácson orosz, azonkívül fizika-kémia, Pé­csett a Janus Pannoniusban ének-zene, azonkívül francia tagozat, a Leöwey-ben orosz nyelvű, biológia-kémia szakos, valamint német tagozat, a Nagy Lajos-bnn orosz nyel­vű, kémia-fizika szakos, to­vábbá angol tagozat, a Szé- chenyi-ben pedig matematika­fizika tagozat. A szigetvári, a siklósi, a sellyei, a pécsvá- radi. valamint a pécsi Bánki Donát Gimnáziumban nincsen különleges tagozat. A pécsi Művészeti Gimnáziumban pe­dig kizárólag különleges ta­gozatok vannak, mégpedig ze­nei és iparművészeti. hogy nem egyedül vagyok, hanem van egy testvérem." Magyar László Technikumok Aki tehát előreláthatólag nem mehet egyetemre, főisko­lára. az ne iratkozzék be gim­náziumba! S ha mégis közép­iskolai műveltséget akar sze­rezni, akkor technikumokban vagy szakközépiskolában ta­nuljon tovább. Ez társadalmi és egyéni szempontból egy­aránt indokolt Társadalmilag azért, mert ma még nincs a világon olyan ország, amely megengedhetné magának azt a fényűzést, hogy a 14—18 év közötti lakosság egészét kivon­ja a termelő munkából vagy a szakemberképzésből egye­dül az általános műveltség kedvéért. Egyéni szempontból pedig azért indokolt, mert az általános műveltség önmagá­ban még nem nyújt kenveret. Az egyén és a társadalom igényli tehát egyfelől a szak­mai képzést, másfelől az álta­lános műveltséget is. Évtize­dekkel ezelőtt a két igény találkozási pontján születtek meg világszerte a techniku­mok és egyéb szakmai jelle- | gű középiskolák. Azóta tart I a vita: miképpen lehet egy- ! szerre nyújtani általános mfl- ! veltséget és szakmát? A ket- I tő összeházasítása sohasem I volt könnyű feladat, ma sem j az. Különösen nehezítette a 1 megoldást a technika szédü­letes fejlődése. Emiatt a gim­náziumokban és a techniku­mokban egyaránt teret hódí­tottak a természettudományi tárgyak, mégpedig az úgyne­vezett „humán” tárgyak hát­rányára. így maga az általá­nos műveltség is kezd kissé egyoldalúan természettudomá­nyos műveltséggé válni, talán jobban is, mint a természet- tudományok fejlődése köve­telné. A technikumokban még jobban visszaszorították a közismereti tárgyakat. Lassan egyre indokoltabbá válik az a kérdés: a technikum a szak­tudás mellett ad-e akkora ál­talános műveltséget, amit érettségi bizonyítvány alapján joggal el lehet várni. A szü­lők és a gyermekek, viszont meglátták a technikumok hasznosabbik oldalát, az érettségivel járó „kenyeret”, s azt, hogy onnét esetleg a szakmának megfelelő egye­temre is be lehet jutni. Ezért a szülők egy részében kiala­kult a „technikum-nimbusz”, amihez néha hozzájárult az iskola márkás neve is, mint például a Pécsi Zipemovszky Károly Technikum. A pécsi es Baranya megyei technikumo­kat az utóbbi években el­özönlik a jelentkezők. Szakközépisko’ák Az illetékes szerveket való­színűleg az általános művelt­ség iránti aggódás vezette mégis arra. hogy a techniku­mok „mellett”, sőt. esetleg később „helyett” új közénis- kolai típust alakítsanak ki, a szakközépiskolákat. Ezeket az jellemzi, hogy az általános műveltséget nyújtó tárgvak megegyeznek a gimnáziumi tárgyakkal. Éppen csak annvi az eltérés, hogy valamivel kevesebb óraszámban tanítiák azokat. Az így megtakarított időt szakmunkásképzésre for­dítják és az érettségi bizonvít- vány mellé szakmunkás okle­velet is adnak. A közismereti és a szaktárgyak aránva te­hát négy plusz kettő. Pécsett ilyen szakközépiskola van a Bánki Donát Gimnáziumban, mégpedie szövetkezeti felvá­sárló jelleggel, a Janus Pan­noniusban. ahol gyérméid fél­ti gvel őket képeznek, továbM a Leöweyben női szabó szakis­kola, a Nagy Lajosban vil­lanyszerelő, azonkívül szőlő- termelő-borkezelő, a Széche­nyiben autószerelő szakközép- iskola. A megyében pedig a komlói gimnázium mellett működik egy közgazdasági és kereskedelmi, a mohácsi gim­názium mellett öntözéses nö­vénytermelő gépész, a sziget­vári mellett kereskedelmi szakközépiskola. A gimnáziu­mok mellett működő iskolá­kon kívül teljesein önálló a bólyi mezőgazdasági, azonkí­vül két pécsi közgazdasági és az 500. Pécsi Iparitanuló In­tézetben működő híradástech­nikai hálózatszerelő, valamint géplakatos szakközépiskola. A szakközépiskolák helyzete jelenleg kiforratlan. Talán méltánytalan hátrány, hogy a technikumban középfokú tech- tikus oklevelet, a szakközép- iskolában pedig egyelőre csak szakmunkás bizonyítványt le­het szerezni. A közismereti tárgyakat egyébként náluk ál­talában gimnáziumi tanárok oktatják. Azoknak, akik egye­temre valószínűleg nem me­hetnek, de azért meg akarják szerezni a középiskolai általá­nos műveltséget, ez az iskola­típus a legalkalmasabb. Annál is inkább, mert esetleges egye­temi felvételnél gimnáziumi érettséginek számít, s minden egyetemi karra és főiskolára alkalmas, szemben a techni­kummal, ahonnét általában csak a szakmának megfelelő egyetemre veszik fel a diákot, Menlen-e a gyerek középiskolába? Most már az a kérdés: menjen-e a gyerek középisko­lába, s ha igen, hát hová? A választáshoz recept nincsen. Ahány gyerek — annyi féle. Hogy hová menjen, ahhoz legjobb a tanárhoz, tanítóhoz fordulni, aki évek óta ismeri természetét, érdeklődését és a szülővel közösen választ ad a kérdésre. De semmiképpen sem hanyagolható el az „ille­tékes véleménye” sem, vagyis a gyermek kívánsága. Helye­sebb inkább jól kereső szak­mát tanulni, mintsem haszta­lanul vesződni a középiskolá­ban és mások elől elvenni a helyet. Ha pedig később a volt ipari tanuló szakmával a ke­zében úgy látja, hogy jó vol­na továbbtanulni, mindig nyitva áll előtte a levelező vagy esti középiskola, amiből ugyanannyi fajta van, mint a nappaliból. Igaz, munka mel­lett nehéz egyenértékű mű­veltséget, tudást elsajátítani. De a legújabb elgondolás sze­rint az iparitanuló-iskolákat már úgy kell szervezni, hogy ott gyakorlatilag és elméleti­leg tökéletesen elsajátítsák a szakmát, s utána két-három év alatt érettségizni lehessen. Az elképzelés rendkívül von­zó,- ... Földessy Dcncs ( Szemkó Marikának adón át a szót, aki így fejezte be dolgo­zatát: „... Nagyon örülök.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom