Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-24 / 46. szám
JWS. FEBRUAR Z4. napló 3 Megjutalmazták termelési versenyek győztes KI fiatalja it Terjed az influenzajárvány öten a kitüntetettek közül: Szabó Sarolta, a Szigetvári Konzervgyár, Cservenka Géza pécsbányatelepi. Csirke Anna Pécsi Porcelángyár brigádvezetői, ifj. Knbatov József, a homorúd! tsz traktorosa, az ifjúsági traktorosverseny meg yei győztese, Kiss Mária szentlőrinci tsz-brigádvezctő és Pá bős Rudolf, a Zobák-aknal Ifjúsági brigád vezetője a tanácskozás szünetében. Érthetően nagy Izgalommal gyülekezteik a megyei pártbizottság épületéiben az ipán és mezőgazdasági Ifjúmunkás termelési versenyek 1964-ben legjobb eredményt elért brigádjainak vezetői, aktívái, hiszen nem kevesebb mint 68 ezer forint értékű jutatom kiosztására került sor a ver- BenvzásTflók, oklevelek és emléklapok adományozása mellett Az értekezleten a versenyben részt vevő több mint tízezer fiatalnak mintegy száz kénviselője jelent meg. Az ipari ielHegű alapszerve- zetek munkáját Sajgó Jen6, a meeyei KISZ-bizottság munkatársa értékelte. Elmondotta, hogy a KISZ megyei bizottságának kongresszusi felhívása alantén az elmúlt évben 250 ifjúsági brigád tett felajánlást. A brigádok vállalásának mértékét és irányát a helvi sajátosságok és tervek hrtőrnrták meg. de elsődleges feladatnak számított mindenütt a teljesítmény növelése, a takarékosság, a védnökségvállalások, a termelés minőségi mutatóinak javítása, az újítások, a balesetelhárítás. valamint szakmai és politikai képzés. A brigádok döntő többsége túlteljesítette vállalásait, és ahol ez nem sikerült, a legtöbbször valamilyen előre nem várt külső tényező volt a nemteljesítés oka. Elősegítették a brigádok eredményes munkáját a helyi párt és álla mi szervek vezetői, valamint a szakszervezeti és gazdasági vezetők is. Az ünnepélyes eredményhirdetésnél kitűnt, hogy 14 ifjúmunkás brigád nyerte el a megyei KISZ-bizottság oklevelét 1500 forintig terjedő pénzjutalommal, valamint 23 brigád- és ifjúmunkás-vezető, fiatal műszaki kapott értékes tárgvlutalmakat. A kiváló dől- rozék között volt például Cservenka Géza, a Mecseki Szén tröszt és Szabó Sarolta, a Szigetvári Konzervgyár dolgozója. Megjutalmazták a legjobb munkát kifejtő alapezer- vezeteket is. A mezőgazdasági Jellegű alapszervezet munkájáról Petőkért Szilveszter élvtárs, a megvei KTSZ-bizottság munkatársa számolt be. A kedvezőtlen természeti adottságok Áramszünet — Áramszünet lesz február 2#én 7—16 óráig nagyfeszültségű berendezés karbantartása miatt Közén-?'r.~c7«s D. E. F. jelű épületekben Tes+vériség u., TV-ák F. u., pzsn laktanya. Buzsáki u.. Erö- rrn v-avha. ulmeszes. orvosi ren- ^„• - xr-,míá‘h A. u.. I.egénvszál- !á- t—ü'rtén. — Áramszünet lesz feb-tián sí—77-ig 8—16 óráig háló- zatítínftés miatt a Tettye u„ Hegvalla u„ Böck J. u.. Otemetfl u„ Nap u.. Virág U., Zöldfa u., Ignác u.. Menyhért u., Boldizsár u.. Bará*ur Karmelita köz. Gáspár utcákban. (*) mikus, a Budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanszék- vezető tanára, aki a korai szabadföldi zöldségtermesztésről, a tápkockás palántanevelésről, valamint a hajtató berendezések gazdaságos üzemeltetéséről tart előadást. Ma nyílik a kerfészlovábbképző Pécsett A Megyei Tanács mezőgaz- [ dasági osztálya és a Kertészeti Munkaközösség, valamint az Agráregyesület, a TIT az Állami Biztosító, az AGROKER és a MEK vállalatok közös rendezésében csütörtökön délelőtt Pécsett a járási tanács nagytermében megnyitják a keriész-tovnbbképző tanfolyam 19P5. évi előadás-sorozatát. A megnyitó előadást Földvári János, a megyei tanács elnökhelyettese tartja a baranyai termelőszövetkezetek szőlő-, gyümölcs- és zöldség- termesztéssel kapcsolatos feladatairól. A nap másik előadója dr. Fekete Zoltán kandidátus. a Kertészeti Főiskola tanszékvezető tanára aki „Tatai Gidaikor! ás kertészeti üzemekben, különös tekintettel a Baranya megyei viszonyokra” címmel tartja meg előadását. A sorozat másik előadására március 4-én kerül sor, amikor dr. Boros Rezső kandidátus. tanszékvezető egyetemi tanár az őszibarack-termesztés ewes kérdéseiről tart előadásit. A sorozat záró napia március Í1-*n lesz amikor három vállalat- az AGROKER az Állami Biztosító és a MFK a me- zöw--7daság szolgálatában betol rőt* szerepéről kannak tá- jékG-tq+íc,* a résztvevők. A tanfolyam utolsó előadója dr. Somos András akadéellenóre a megye termelése az országos átlag fölött áll 9 százalékkal. Ehhez hozzájárult az a 4000 fiatal is, akik a termelési versenyben részt vettek. A tragikus körülmények között elhunyt Wolf Ede példája is ösztönözte őket, s így nem csoda, hogy például az ifjú traktorosok versenyéből Tóth Zsigmond villányi traktoros 220 százalékot téliesített. A kozármislemyi KISZ-esek kezdeményezésére megindult a kombájnosok 500 katasztrális holdas versenye. Számos helyen a tanuló és üzemi fiatalság is bekapcsolódott a versenybe mezőgazdasági jellegű építőtáborok formájában. A megyei KISZ-bizottság felhívására az évi versenyfelajánlásokat a felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére és a IX. VIT nevében teszik meg az ipari és mezőgazdasági alapszervezetek. Továbbra is elsőrendű feladat a mezőgazdaságban a kenyérgabona- szükséglet hazai biztosítása, a növénytermesztés többi ágának és az állattenyésztésnek a jobb üzemszervezéssel és takarékossággal való további fejlesztése, valamint a gépjavítás és karbantartás gyorsítása, javítása. A beszámolók elhangzása után Lukács János elvtárs, a megyei KISZ-bizottság első titkára átadta a jutalmakat, majd a vitában több résztvevő felszólalt. Jónéhány alapszervezet képviselője mármost bejelentette az új munkaversenyben való részvételét, ami arra a jogos reményre adhat okot, hogy az ez évi munkaverseny is sikeres lesz. Megyénkben a hónap közepe óta influenzás megbetegedésekről érkeztek jelentések. A már szinte járvánnyá szélesedett betegségről, valamint védekezési módjáról kértünk tá jékoztatást dr. Hajnik József elvtársié’ a megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomás főorvosától. — Mikor észlelték a járvány kezdetét? — Az első jelentést február 16-án kaptuk. Zobák-aknán 19 influenzás megbetegedésről. a betegeket táppénzre ke'.ett venni. Vizsgálataink megállapították, hogy a Zo- bák-aknára történt beütés Hird, Hosszúheténven át Pécsről Indult ki — és Pécs körül terjedt, Kövágőszöílősön. Bakonyán, Hirden, sőt Hosszú- hetényben és Berkesden is. Az említett községekben a napú betegforgalom 50—60-rol 140—150 főre növekedett, a táppénzre helyezettek száma pedig mintegy másfélszeresére nőtt. Ezekben a napokban a Pécstől messzebb eső területeken csak szórványos megbetegedésekről érkezett jelentés. Legutóbb 196?—63 telén „látogatott meg” bennünket ez az úgvnevezeri ázsiai influenza, amely akikor a megyénkben Komlóról Indult el és mintegy 6 hétig tartott A mostani — tudomásunk szerint — Szentes és környékéről érkezett — e’eíén. tehát feb ruár 15—16—17-én a megyénkben a megbetegedések s^áma mintegy 1300 volt, ebből 231 beteget kellett táp pénzre venni. — Kell-e a betcoség tovább terjedésével számolni? — Igen Február 18. 19. 20 és 21-én tovább növekedett a betegek száma s ekkor már közel 2900 influenzásról érkezett ielentés. közülük több mint 500-at vettek táppénzre Az iskolás gyermekeknek mintegy 10—12 százaléka nem ment iskolába. A szövődményes esetek száma azonban szerencsére elenyésző Az elmúlt naplókban azonban szélesedett a betegség területi köre, már a mohácsi járás is adott jelentést több mint 300 megbetegedésiről. A sásdi járást azonban — Komló kivé telével — nem fertőzte meg a betegség. A pécsi iárás eléggé fertőzött, közel 1300 megbetegedésről tudunk, közülük mintegy 200-at vettek táppénzre. — Milyen tünetekkel jár a betegség? K^nküI n SK<5nT«*tr Huszonhárom Iparművészeti szakmunkás kerül ki a tanév végén a Pécsi Művészeti Gimnáziumból, ök lesznek az elsők, akik szakmunkásként hagyják el az iskolát. A gimnázium szőnyegszövő szakosztályában készülnek a különböző ízléses szőnyegek. — Hirtelen támadja meg & szervezetet, többségében hidegrázás is kíséri, a beteg á- za 38—39 fokra szalad fel, heves fej-, végtag- és izomfájdalmak is jelentkeznek, sőt sok esetben hányinger is. — Miként védekezhetünk S betegsén ellen? — A KG J ÁLL széleskörű r -•7-r Opigvi felvilágosítást indított. A betegeket ne látogassák feleslegesen, a betegéi!: kerOHék a nyilvános hely ségeket, mozikat, éttermeket stb. Szokásos i Íven kor g „népi gyógymód”, az úgynevezett kalapkúra. Meg kell mondani, hogy a kalnokűra nem győ* gyít. nem használ, hiszen az alkohol gvengíti a szervezet ellenállását. Az szinte természetes, hogy az influenzás zsebkendőbe köhögjön, tüsz- szentsen. ezzel is megelőzve a betegség tovaterjedését. Fontos, hogy a vendéglátó egységek minden lehetőt meg,, tegyenek a megelőzés érdekében a tovateriedés elíen. A KÖ.TÄLL ellenőrzi például a vendéglátó egységekben a po- harak 3 fázisú elmosását —* szódás vízben leöblftés. után» klórom fertőtlenítő vízbe be- mártás. maid a klórtól vafló letisztítás. A lakosság sokat tehet a megelőzés érdekében. Az étkezésnél fogyasszunk minél több C-vitamint tartalmazó étel- és italféleségeket, például savanyú káposztát különböző szörpöket, citromot. Akik lázasak, ne kísérletezzenek különféle ház| gyógyszerekkel, antibiotikumokkal. mert ezek nem Jelentenek ellenszert. ForduHa- nak orvoshoz, az orvos utasításait kell betartani. A szülők ne küldiék iskolába a lázas gyermekeket! Ügyei iünk az öltözködésre is — mindig az időiárásnak megfelelően öltözködtünk. ne túl ..bebugvoL Iáivá” é9 ne tűi lengén se. A lakások takarításakor vigyázzunk. ne csináljunk huzatot, ne takarítsunk Dort keverve, mert a már leülenedett vírusokat a seprű isimét a levegőbe hajtja és a vírus i.sméf^'rt' fertőzhet. Fontos, hogy a betegek feküdjenek le. ne akarták a betegséget lábon kihordani. — Aki már „kihordta“ a betegséget, megkaphatja-e újra7 _— Igen, a gyógyulást követő harmadik, negyedik héten ismét megbetegedhet, ha nem vigyáz kellően és ez a megbetegedés már szövődményes lehet, súlyosabb lefolyású. A betegség, a járvány „derekán” járunk, nagyfokú elővigyázatosságra van szükség, hogy a további terjedést megakadályozzuk. Hideg északi szél I á k „Nemrég szabadultam. Nem tagadom, bűnt követtem el, két évre ítéltek. Megbűnhődtem, most szeretnék mindent jóvátenni. Szakítottam a régj .barátokkal’, elhelyezkedtem, ötforintos órabért kaptam. Néhány napja azonban létszám- csökkentés miatt elbocsátottak. Most munka nélkül vagyok, hova forduljak segítségért?” A levél íróját keresem. Földszintes épület, a falról hámlik a vakolat, napszítta, fakó ablakredőnyök. A szoba — albérlet — ajtaja az utcáról nyílik. Magas, 30 év körüli férfi fogad pufajkában, gumicsizmában. A szoba hideg, meglátszik a lehelet. — Igen, én írtam a levelet — mondja, aztán egy rozzant székről leveszi a hamutartót, újságokat, hellyel kínál. Kopott takarót dob az ágyra, arra ül, velem szembe. Délelőtt van, a ház előtti kis dombra kapaszkodó autóbusz erőlködik a havas, csúszós úton, a motor megremegteti az ablakokat. Nehezen indul a beszélgetés, cigarettával kínál, aztán tapogatja zsebeit, gyufája nincs — tüzet adok. Húsz hónapot töltött börtönben. Nem volt panasz se a munkájára, se a viselkedésére — négy hónapot elengedtek a büntetésből. Mutatja az ítéletet: „Sikkasztás, hivatali hatalommal való visszaélés...1« Egy vállalat kirendeltségén pénztáros volt. Keresetéből nem futotta szórakozásra, italra, — a pénztárban a hivatalos pénz, a napi befizetések ... Egyik százast követte a másik ... s már nem tudta pótolni... — Mennyi volt a hiány? Elnyomja a csikket a hamutartóban ... — Tízezer forint. Szemben a házzal az iskola, a kapun ömlik ki a gyereksereg, látom az ablakon át, hogy nagy hócsata kezdődik. — Tízezer forint... — ismétli csak úgy magának. — Ennyibe került rövid néhány hónap alatt a presszósnő mosolya, a fekete rummal és az ismerősök körében rendelt „rundok”... Ha „csak” ennyibe került volna. Ezt majd visszafizeti, dolgozik, levonják a fizetéséből részletenként. Még ötezer forint tartozása van, aztán „tiszta lappal” folytathatja. Ha csak ennyi volna! — Feleségem elvált tőlem, három hete volt a válóper. A kislányt a bíróság az anyjának ítélte, meg a lakást is. Harminckét éves. Két bőrönddel jött el hazulról, ide a rideg albérletbe. Két bőrönd, egy kopott barna és egy újabb, egy szürke, ezekbe csomagolta ruháit egy délután, amikor nem volt otthon a felesége. Mint a tolva], úgy osont ki a lakásból. — Hány éves házasok voltak? — Hét. — A kislány? — Most lesz hatéves. Az ősszel megy iskolába. — Milyen asszony volt a felesége? — Nem panaszkodhatok. Feláll az ágyról, sétálni kezd a szobában az ajtótól az ablakig, onnan vissza az ajtóig. Négy lépés oda, négy vissza... — A sikkasztás miatt vált el a felesége? — Nem. A tízezer forint már csak utolsó csepp víz volt a pohárban. Tízezer forint — mindig volt néhány százas a pénztárcájában — s ha volt százas, voltak, akik segítettek költeni is. — Most mennyi pénze van? Belenyúl a pufajka zsebébe, kutat az irattárcájában, aztán az ágyra egy százast és egy 50 forintost tesz. — Ennyi pénzem van — mondja. — Meddig elég’ Egy hétre? Két hétre? Csak a kosztra költők. Presszóban, amióta kijöttem a börtönből, még nem voltam. Kiszabadulása után mint rakodó dolgozott egy szállítási vállalatnál, A felvétele nem szót nem mondtam. Miért? — Mert börtönből jöttem, s ha már el kellett valakit küldeni ... — Most újra büntetnek? Jogosan ítéltek el. Vétettem, de hagyjanak jóvátenni a bűnömet ... Vannak fogadkozások, amelyeken érezni: hamisan csengenek. De most úgy tűnik, hogy nem üres ígérgetés, amit mond. — Azóta nem is keresett munkahelyet? — De igen. — Vannak ismerősei, meg a régi barátok is, biztosan ... Legyint. — A régi barátaim kőziil van. amelyik éppen csak visz- szaköszön. — Reménytelennek érzi a helyzetét? Vár kis ideig a válasszal, aztán halkan mondja: — Tegnap ígérték az üzemben, hogy a jövő héttől felvesznek. Azt mondták: vegyem is úgy, hogy már náluk dolgozom. Elmondottam mindent, semmit sem tagadtam le. A hideg kályhára néz: — Majd veszek tüzelőt is... s talán lesz még egyszer az életemben meleg otthonom .., Kikísér a házból. Amikor jöttem, havat kavaró hideg, északi szél fújt. Most mintha kissé megenyhült volna az idő. Nagy lomha pelyhekben hull a hó,,. Garay Ferenc ment „simán”. Ketten jelentkeztek a munkaügyesnél. — Maga most szabadult? — kérdezte a munkaügyes. — Igen, nincs munkám. Higgye el, nagyon szorgalmas leszek, nem lesz olyan feladat, amit el ne végeznék. A munkaügyes bólogatott. A másik jelentkező — alacsony, vézna emberke — kint várt az előszobában. Felvették. — Mentem én éjjel, nappal, amikor kellett. Tejeskocsiról le, zöldséges kocsira föl. ha fáztam, gyorsabban dolgoztam. Két hónapig rakodott, cipel- kedett. A nehezebbjét, a köny- nyebbiét egyforma szorgalommal végezte. Három hete „létszámcsökkentés” indokkal felmondtak neki. Akkor írta a levelet. Az ablakhoz megy, kinéz. Az utca túlsó járdáján egy fiatalasszony ródlin húzza négy év körüli kisfiát. A kisfiú mint egy kirakati „Mikulás” — piros nadrág, piros mellényke van rajta, a fején fehér kucsma. A fiatal mama meg-megrántja a ródlit. nagyokat nevet a mikuláska. — Úgy éreztem, hogy elsötétül előttem a világ, amikor megkaptam a felmondást — mondja. — Miért? Miért? Dolgoztam, senkinek egy rossz
