Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
8 napló 1965. FEWWTTÄW 8t, fiz ü; „vezérkar" új mankaniódszerei A magyar sportélet irányításával kapcsolatosan elég sokat halljuk ezeket a kifejezéseket, hogy a tömegszervezetté válás megvalósulása, a mozgalmi munkastílus kialakítása, a kollektív vezetés megszilárdítása, vagy akár a szo- eJa’ista vonások erősítése. Sokak előtt nem világosak ezek, átsikla- nak telettük. A szurkolók zömét végső fokon az elért eredmények megdöntött rekordok érdeklik és a fiatal sportolók tízezreinek gondolata is a jó sportfelszerelések, az edzések biztosítása és a versenyek körül bolyong. De hogy miként történik gondoskodás ezekről és minként történik a bajnokságok. versenyek szervezése, lebonyolítása, ez már aránylag kevesebb embert érdekel. ■3ödő László, a Baranya megyei j Testnevelési és Sportszövetség szervezési főelőadója korábban ! sok tapasztalatot szerzett KISZ- j vonalon, így neki nem ismeretle- ! nek a bevezetőben említett kifeje- | zések. Valamennyinek nagy fon- 1 tosságot tulajdonít. Miért? — A sportegyesületek és u sportolók számának növekedése mellett növekedett a testnevelési J és sportmunkát Irányító és vezető [ társadalmi munkások száma is. A vezetőségekbe sok fiatal is bekerült. A sportmunka döntően nagy része a társadalmi sportmunkások tízezreinek vállán nyugszik, akik kitünően helytállanak és munkaterületeiken, a sportszövetségekben, bizottságokban, vagy az egyesületek vezetőségeiben végrehajtják a párt. a KISZ, vagy akár a szakszervezetek elképzeléseit Egy ilyen nagy sportapparátus munkamódszereiben rendszeresség nélkül alig, vagy csak igen vontatottan léphet előre. A bajnokságok, versenyek lebonyolításához és a csúcseredmények előkészítéséhez viszont lendületre, szakértelemre, egyszóval igen fejlett munkamódszerekre van szükség. Ezért kell kialakítani a mozgalmi munkastílust és megszilárdítani a kollektív vezetést. — Miként fogtak hozzá Baranyában a mozgalmi munkastílus kialakításához? — A függetlenített sportmunkások részére hetenként apparátus értekezletet tartunk. Ezt havonta egyszer továbbképző jelleggel ki- bővítjük és a járási, városi TS- elnökök, függetlenített sportegyesületi vezetők megjelenését is kötelezővé tesszük. Leningrádi séta A PROGRAM szerint egy szabad délelőttöt biztosítottak számunkra leningrádi házigazdáink. Mindenki a maga érdeklődése szerint használta fel ezt a szabad időt. Én trolira ültem és kimentem a Finn-öböl partján hatalmas területen elterülő Kirov Stadionba. Talán délelőtt tíz óra Lehetett, de a hold még fáradt sárga szín- ban ott voíit az égen és bizony nagy volt még a korareggelinek tűnő szürkeség. A stadion körül azonban nagy volt a mozgás. A sok edzőpályát ilyenkor télen elárasztják vízzel és birtokukba veszik a három éves gyerekek és a hatvan éves felnőttek egyaránt. Egyik pályán zene szól és a műkorcsolyázók próbálják gyakorlataikat. A másikon jégkorong edzéshez készülődnek elő, de .egalább hatszáz szurkoló foglalta el helyét a lelátókon és sokan nagy szőrkesztyűkben nyalogatják az elmaradhatatlan fagylaltot. A többi kispályákon gyerekek hada korcsolyázik. Mozgás mindenhol, egyre jönnek a szabadidővel rendelkező diákok, szabadnapos munkások. Csatolják a korcsolyákat, már akik csatolják, mert legtöbben váll rávetve hozzák a cipőkre felszerlt korikat. Aztán sercen a tükörsima jég és a hideg jó levegőn pirulnak az arcok. Ez mind amit mondok az edzőpályákon zajlik. Kaptatok fel a dombra, hogy elérjem a stadion bejáratát és megnézzem a leningrádi sportélet központi fellegvárát. Keresem a hatalmas erőd jellegű falakat, a Népstadion jellegű hatalmas betonemel vén veket, de nem találom. Amint felérek a domboldalon, egyszerre szemembe tűnik a föLdbesülly esztett százezer embert befogadó stadion. Viszonylag kis költséggel földbesülly esztették az egész nézőteret és aztán kiképezték a teljesen körbeölelő ülőterületet. Ugyanezen az elven épült a varsói és kattowicei hasonló nagyságú sportlétesítmény is. Előnye, hogy minden helyről egyformán jól lehet Látni. Az ülőteret mindenhonnan meg lehet közelíteni és mérkőzés végén pedig tumultus nélkül Lehet kijutni. A HÖ mindent vastagon befedett. A zöld gyep aludt a hótakaró alatt és titkon Várta a tavaszt, amikor elérkezik a nagy mérkőzések ideje. A stadion sétányain és útjain gyerekeik fakutyáztak. csúszkáltak. Gyerekes kíváncsisággal közeledtek és amikor megtudták, hogy magyar vagyok, rögtön Tokiót emlegették és Bene Ferit, Igaz, hogy egyelőire nem úgy mondották, mint a Balti tenger partján pár évvel ezelőtt, hogy „puskás—kocsis—czibor”, de már sejtetően hangzott a Bane Feri is. talán . . . ? Majd sor kerül egy világhírnévnek örvendő három névből álló csokorra is. Nagyon sápadtan megjelent a nap is az égen, ha nem is volt melegen simogató sugara, de az igazi nap volt, amelynek vannak forró sugarai is, ha eljön az ideje Tovább kószáltam a stadionban. A legalsó szinten levő sétányon mintegy 30 kerékpáros húzott el mellettem. Később többször is találkoztam velük. Szorgalmasan rótták a köröket. A stadion lejtős oldalán a sí- zők vertek tanyát. Idősek fiatalok egyaránt hódoltak az egyik legszebb téli sportnak. Köztük nagyon >ok 3—4 éves gyereket lehetett látni, akik rövid sítalpakon szerezték első tapasztalataikat. Üjból elérkeztem a stadion Finnöböl felőli kapujához. Látam hogy na gvon sok ember álldogál a jégen. Néha hajlonganak, mintha valamilyen szertartást végeznének. Közelebb mentem hozzájuk. Az öböl jege vastag j ék takar ót viselt. A furcsa emberek közelről egyáltalán nem voltak furcsák. ök voltak a mindenhol megtalálható pecások. Kis léket vágtak a jégbe. A léken beáramló levegő oda csalta a halakat és kíváncsiságuk áraként hamar kikötöttek a halászok tarisznyáiban. A JÉGEN, ahol jó volt a szél- járás a jég vitorla szerelmesei találtak szórakozást. A karcsú jég- vitorlások olykor gépkocsi sebességével száguldottak a tükörsima jégen. Visszatértemben labdarúgókkal találkoztam. Színes melegítőikben és nagy bojtos sapkáikban atletikus edzésen vettek részt, távolabb két gyerekcsapat a jégen futballozott. Nevettek, esteik nagyokat, de ki érzi ilyenkor a jég keménységét. Még egyszer felkapaszkodtam a stadion dombjára, hogy búcsút vegyek mindattól, amit láttam, a pályáktól, a legkülönbözőbb korú és sportágú versenyzőktől és amatőröktől. Megnézzem innen is Észak-Velencéjét, a csodálatosan szép közel négymilliós várost, amely több minit száz szigeten fekszik. Ilyenkor télen benne van észak komorsága, szürkesége. Az ipari negyedek felett a rengeteg füsttől fekete az ég. De júniusra megjönnek a fehér éjszakák, amely kárpótolja a Lenin aradiakat a hosszú téli szürkeségért. Sokáig gyalogoltam visszafelé. de nem fogylak el a sportpályák, mindenhol csengett a telet szerető emberek vidám nevetése. A sportpályák között parkok nyújtanak pihenésre alkalmat. A parkokban gyermek ródlizó helyek, csúzdák, kicsiny koripályák vannak. A nagymamák, vagi’ nagypapák a parti padok sarkáról letolják a zo—<k) centis havat, Leülnek es nézik az unokákat, amint ródiiznak, síznek és korcsolyáznak. A legnagyobb hidegben is kihozzák óraszámra a 2—3 éves gyerekeiket es szoktatják a télhez, az időjáráshoz, ök pedig vidáman elüldögélnek a 20—25 fokos hidegben a padokon. A sokfajta téli sportfelszerelés kíváncsivá tett. Leningrádban és Moszkvában felkerestem- az áruházak sportosztáiyait és megnéztem, mit mennyiért Lehet kapni. Egy gyermek cipő, amely kori- zásra alkalmas 10 rubel, vagyis 120 forint. De ha olyan cipői, vesz az ember, amire a korcsolyát ráépítették, akkor 6 rubelért meg lehet kapni, vagyos 78 forintért. Sítalp minden méretben kapható a kétéves gyermek méretétől a felnőttig. Én is vettem a fiamnak egy Rigában készült sítalpait 5 rubelért, 65 forintért. A hokibotok darabja gyermekek részére 1—2 rubel. A felnőttek méretében készült botok valamivel drágábbak. Az áruházi látogatások után értettem meg, hogy ilyen árpolitikával lehet gyermeksportot alapozni. Azt hiszem az állam anyagi hozzájárulása a gyermeksportfelszerelések gyártásához, bőségesen visz- szatérül a gyermekek sportkészsé- gében és egészségességében. LENINGRÄDBAN tél van. Reggel 10 órakor még hajnali szürkület, délután három óra után már esti szürkület. Pár óráig tart a világos, de nem napos idő Ezt a pár órát használják ki fiatalok és öregek, hogy minél többet legyenek a levegőn, sportoljanak, mozogjanak, hogy tudásukat, edzettségüket a napi munkában és a világversenyeken egyaránt a fejlődő élet szolgálatába állítsák. Dr. Takács József Nézegetjük ezeknek az egésznapos foglalkozásoknak első féléves programját. Ilyen címeket olvasunk: az MSZMP sportpolitikája, feladataink ennek megvalósítása terén A sporttömegszervezet helye, szerepe, jelentősége a szocialista társadalomban. A sportoló ifjúság nevelése, ezzel kapcsolatos célkitűzések, feladatok stb. Valóban alkalmasak a szervezet eszmei tartalommal való megtöltésére. Az apparátus értekezleteken mód nyílik egy-egy részterület komolyabb megismerésére, hiszen a járási, városi TS-elnökök, sőt, a tervek szerint a szakszövetségek elnökei is beszámolnak majd sorjában* végzett munkájukról. — Az előbbi kérdéshez kapcsolódik a kollektív vezetés szükségessége is. Ezzel kapcsolatban mi a megyei TS álláspontja? — A kollektív vezetés a feladatok közös elhatározását, megbeszélését és közös végrehajtását jelenti. Ezért rendszeresítjük minden fokon az érdemi tanácskozásokat. A járási, városi TS-ek havonta tartsanak elnökségi és évente négy alkalommal tanácsüléseket. A megyei TS háromhetenként elnökségi és évente négy tanácsülést. Természetesen a sportegyesületi elnökségi üléseket is rendszeressé kell tenni. Ismétlem, nemcsak az ülésezések fontosak, hanem a közös végrehajtás isi Igen célravezetőnek látszik az a terv, hogy a megyei TS elnökségi üléseit időnként vidéken, a vizsgált területen tartja meg. Április 15-én Mohácson, május 27-én Pécsváradon a helyszínen kerül megtárgyalásra többek között az illető járások sportélete is. Van még egy igen fontos munkaterület a testnevelési és Sport- szövetség féléves munkatervében, amit röviden így határoztak meg: Kapcsolat a különböző szervekkel. “ MÜyon segítséget várnak a TS-sel együttműködő szervektől? — Igen sokat, többek között az elején említett szocialista vonások elmélyítését is. Például a KISZ- szel közösen értékeljük a múltévi Jó tanuló — jó sportoló, illetve a Jó dolgozó — jó sportoló moz- galmat. Ugyancsak velük írjuk ki közösen a legnépesebb sportágakban a sportszerüségi versenyeket. Ezek mind az ifjúság nevelését célozzák. Közös erőfeszítéseket tervezünk a szakszervezettel a munkahelyi testnevelés feltételeinek biztosítására és lebonyolítására. A nyár elején megvizsgáljuk az SZMT-vel újabb üzemi sportegyesületek és sportcsoportok szervezésének lehetőségeit is. Ez évben Baranya sportcsaládjainak számát negyvennel szeretnénk szaporítani. Ezekről a szervezeti problémákról még számtalan kérdést tehetnénk fel Bödő Lászlónak és ő még igen sok tervet, határozatot, elképzeléseket tudna ismertetni. De talán az elhangzottak is aláhúzzák, hogy a fokozatos fejlesztéshez, a meglevő sportélet fenntartásához fejlett munkamódszerekkel dolgozó „sportvezérkarok” szükségesek Amilyeneket Baranyában is mielőbb szeretnének kialakítani. Tóth Zoltán A labdarúgó DNK mérkőzések előtt A labdarúgó Dunántúli Napló Kupa-küzdelmeit évek óta immár hagyomány szemen a tavaszi rajt előtt pályára szólítja a megye legjobb labdarúgó csapatait. Így van ez most Is. A kupa mérkőzései már de- ceiiihf rben megkezdődte?' az elmúlt hét végén Pécsett és Komlón nemzetközi összecsapásokat bizosítottak a szurkolóknak, vasárnap délután a PVSK- pályán ismét a hazai csapatoké lesz a szó. Pécsett népes tábora van a labdarúgásnak, az NB I-ben szereplő Dózsa csapatának nagyon sokan szurkolnak. A PVSK-nak, Bányásznak. BTC- nek, az NB II pécsi csapatainak is megvan a maga közönsége, de sokan szurkolnak a PEAC NB n-es gárdájának is. Az elmúlt évben három pécsi csapat is küzdött a bajnoki címért az NJ$ II nyugati csoportjában. Ami a pécsieknek nem sikerült, sikerült a III. kerületnek. A bajnokságot a budapesti csapat nyerte. Az új bajnoki évre fokozott erővel, nagy gonddal és becsvággyal készülnek a pécsi csapatok. Március 7-én a bajnoki rajt előtti felkészülési „hajrában” kerül sorra a Dunántúli Napló Kupa küzdelmeinek befejező szakasza. Bízunk benne, hogy a torna nemcsak a résztvevő csapatok felkészülését segíti elő. de hoz- zálárul a pécsi csapatok és a pécsi szurkolók közötti sport- barátság megerősítésére is ösz- szefogásban van az erő, ha ezt tartják szem előtt a pécsi NB n-es klubok vezetői, az idén nem fordul elő, hogv a sport tisztaságának érintése nélkül a bárom versenyző pécsi csapat mellett egy nevető negyedik budapesti vagy vidéki együttes szerzi majd meg a bajnoki címet. 12 »ólt dobott Schm'dtné a Dunántúli ’Napíú kézilabda Kupa szombat* torduló ában Eredmények: Pécsi Dózsa II.— Pécsi Tanárképző 28:23 (13:11), férfi mérkőzés. Pé :si Építők—Pécsi Tanárképző 8:8 (4:2), női mérkőzés. Pécsi Bányász—Pécsi Vörös Meteor 25:8 (11:3), női mérkőzés. Schmidtné káprázatos teljesítményével 12 gólt dobott az ellenfél hálójába. További eredmények: férfiak’ Gépipari Technikum—Széchenyi Ginu,,' m :5:13, Építőipari Technikur -3. ITSK 22:9. Nők: Vörös Mel II. —Gépipari Technikum 4:3, Közgazdasági Ipari Technikum-Vörös Meteor IV. 10:4. Mai sportműsor Labdarúgás: Dunántúli Napló Kupa-mérkőzések: Pécsi Bányász —PEAC, PVSK-pálya 13.20. BTC— PVSK, PVSK-pálya 15.00. Barátságos mérkőzés: Komlói Bányász —Pécsi Dózsa, Komló 15.00. Kézilabda: Dunántúli Napló Kupa-mérkőzések. PVSK-tornacsar- nok: Vörös Meteor—Mecseknádasd n. o. férfi 12.00, Vasas II. Bányász—Bányász ül., ül. o. női 12.35, Közgazdasági Kereskedelmi —506. ITSK középfokú 13.00, Vörös Meteor II.—Kinizsi n. o. női 13.25, Pécsszabolcs—Porcelángyár n. o. férfi 14.00. Leöwey—Szigetvár II. o. női 14.35, Kesztyűgyár— Szentlőrinc n. o. férfi 15.00, Bányaipari—Nagy Lajos középfokú 15.35, Márok—Dózsa I. o. női 16.10, Bányász II.—Ércbányász I. o. férfi 16.45, Bányász II.—Bóly I. o. női 17.30, Vasas TI, Bánvász—Bóly TT. o. férfi 18.05, Márok—Dózsa TTL, m. o. férfi 18.40, Középfokú VG. —Bányász ÜL, TU. o. férfi 19.15, Bányász TV.—Felsőfokú VG m. o. férfi 19.50. Röplabda: Fedett Kupa-mérkőzések: Beloiannis—PEAC, női, Budapest 11.30, PEAC—Győri Dózsa, női, Budapest 14.30. ökölvívás: A megyei ifjúsági és serdülő egyéni bajnokságok versenye, Pécsújhegy, Bányász Sport ház 10.00. NB II. mérkőzés: Szekszárdi Dózsa—PVSK, Szekszárd 10.30. Mai rovatunkban a haladók megnyitáselméleti sorozatában az olasz megnyitással foglalkozunk. Ez a játék századokon keresztül igen népszerű, sőt félelmetes hírben álló megnyitás volt és népszerűsége csak a modem versenysakkozásban csökkent, egyébként még ma is nagyon kedvelik a sakkozók. A megnyitás jellemzője mindkét fél részéről a könnyűtisztek gyors fejlesztése a centrum közelében. Kezdőlépései a következők: 1. e2—e4 e7—e5 2. Hgl—ft Hb8—c€ 3. Ffl—c4 Ff8—C5 A világos futó c4-re való fejlesztésének az Í7 pont szemrevételezése és sötét d7—d5 lépése megnehezítése a célja. Világos Idejében megvalósítja a fontos stratégiai tervet, a c2—c3 és d2—d4 lépések keresztülvitelét és birtokba veszi a centrális mezőket. A negyedik lépéstől többféle folytatás között választhat világos. amelyek vagy a tisztek további fejlesztését, vagy a centrum megerősítését célozzák. Az elmélet három fő változatot különböztet meg, ezek az alábbiak. X. 4. Hbl—o3 Hg8—f6 5. d2—dS d7— d* 6. Fel—g5 Fc8—eé 7. Fc4—b3 0—0 8. 0—fi (A játék folytatása egyenlő esélyeket ígér.) n. 4. C2—<38! Hg8—f6! 5. d2—d4 e5xd4 6. c3xd4 Fc5—b4-b 7. Felds Fb4xd2-M 8. Hblxd2 d7—d5! (Sötét ellen játékának jelentős lépése, amellyel szétrombolja világos gyalogoentrumát és blztosítla a maga számára a fontos d5 mezőt n 9. e4xd5 Hf6xd5 10. Vdl— b3 Hc6—e7 11. 0—0 c7—C6 <Söté+ a megerősített d5 huszárjával nem áll rosszabbul.) m. 4. c2—c3 Hg8—f6 5. d2—d4 e5x d-l 6. c3xd4 Fc5—b4-f 7. Hbl—cS!? (Érdpkes gyalogáldozat, amely azonban általában csak a döntetlenhez elegendő.) 7.-----* Hf6xe4 8 . 0—6 Fb4xc3 9. d4—d5 (Az un. Möller támadás, amely éles játékhoz vezet.) 9.------Fc3—f6 10. B fl—el Hc6—e7 11. Relxe4 0—0 12. d5—d6 c7xd6 13. VdlxdO-----( Sötétnek vannak esélyei.) A fő változatoktól való eltérések számos csandát tartalmaznak A következőkben két Ilyen érdekes és tanulságos cssrvdá* mutatuk be. Érdemes sakktáblán végigkísérni a játszma menetét és annak fordulatait mcglegveznl m^rt. azok a gyakorlati játszmában hasznosíthatók, ill. alkalmaz- hatók. Mublok—Koszties. Köln. 1912. 1. e2—e4 e7—*5 2. fS Hb8— c6 3. Ffl—C4 Heß—d4!? <Ez a csapda. Persze, ha világos nem esik hete. hanem 4. va«v 4. c3-ma! folytatta. söt'H vala- * mivel hátrányosabb állásból folytathatja a játékot). 4. Hí3xe5? (Ezzel már beleesett a csapdába világos!) 4.------Vd8—g5' 5. He5x f7 Vg5xg2 6. Bhl—fi Vg?-e4~f* 7. Fc4—e2 Hd4—f3 fojtott matt! Schwartz—Hartiub. Bremen. 918 1. e2—e4 e7—e5 2. Hgl—f3 Hb8~ C6 3. Ffl—C4 Ff8—c5 4. 0— 0 d7—dÚ 5. h2—h3 (Lassú kezdés után a helyzet feszültebb lesz.) 5. — —* h7—h5! 6. Hf3—h2 Hg8—f6 7. d2—Ci3 Fc8—g4! (Ez a csalétek!) 8. h3xg4° h5xg4 9. Hh2xg4 Hffr—h5 (A csapda fedele kinyílott.) 10. Fel—e3 Vd8—h4 11. FeSxcS Vh4—hl-f! 12. Kglxhl Hh5—g3+4- 18. Khl-gl Bh8—hl+matt! (A játék vége egyenesen izgalmas: a vezér feláldozza magát, majd a huszár félreugrik és a bástya mattra dübörög végig a vonalon. Tanulságos!) * A haladók részére indított létra« verseny második feladata as alábbi 2 lépéses feladvány. ML W. r SCHULT! VH,.: Kf8 KhS Bhl Fh7 Fgl Hc6 Világos indul 4a a ft. aépóebem mattot ad. A helyes megfejtést beküldők 5 pontot kapnak. Beküldési határidő „Sakkrovat” megjelöléssé! 1965. február 28., vasárnap. A haladók első feladványának megfejtése a következő: 1. Hh3! gxh3 2. Kf2! h2 (Kényszerlépés!) 3. Hg3 matt! Létraversenyünk iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg, számos helyes megfejtés érkezett be, azonban szép számmal akadtak hibás megoldások is. A leggyakoribb hibaforrás a sötét gyalog menetirányának téves értelmezése volt, mert az ábrán nem lefelé, hanem felfelé (a 8. sor irányába) léptették a gyalogot. Ez természetesen meghiúsítja a helyes megoldást. Lippai Antal emlékkönyvéből: Tízéves válogatottság, új magyar csúcs A felszabadulás utáni évek magyar atlétaválogatottjában sokáig az egyik legbiztosabb ember, Lippai Antal volt. 1949. szeptember 6-án öltötte először magára a Magyar Népköztársaság címeres mezét, 1959. szeptember 6-án indult utoljára a válogatottban, tíz év alatt sok-sok nagy versenyen vitte sikerre a magyar színeket, szívesen emlékszik vissza még most is legnagyobb versenyére, a Helsinki olimpiai játékokra. — A legnagyobb versenyem — mondja — a felejthetetlen Helsinkiben rendezett olimpia volt. Nem lehet még ma sem. az idő távlatában sem elmondani, hogy mit éreztem, mit adott nekem az oHrvnin árollómé, mili/en volt a hangulata, hogyan fokozta fel bennem a felelősség érzetét és a dicsőségszerzés vágyát. Egy Ilyen világversenyen minden versenyzőben fellobog a vágy, hogy nemzetének, amelyet képvisel, dicsőséget szerezzen. 400 gáton IndAiltam. Sok volt a résztvevő, ezért nyolc előfutam izgalmait kellett kiállnom. Továbbjutottam. Alig telt el másfél óra, újból rajthoz kellett állnom a középfutamban. 52.7-et futottam és második lettem, egyben új magyar csúcsot futottam. Tizen- ketten kerültünk a2 elődöntőbe. Gigászi volt a küzdelem, az idegek harca kezdődött. Végig második helyen futottam, az utolsó náthái apróztam és ez lett a vesztem, ötödik lettem és nem jutottam a döntőbe. Jellemző a versenyre, hogy a második és a hatodik versenyző között két tized másodperc és összesen egy méter volt a különbség. A döntőt már a lelátóról néztem. Ezen a versenyen szoktam meg igazán a nagy versenyek hangulatát. Itt gondoltam hálával edzőmre, Verbőczi Józsefre, kedves „Sze- pi bácsinkra”, akinek elsősorban köszönhettem mindent. Érdekesebb versenyek, világ járás és tervek? Mit válaszol erre a harminckétszeres válogatott Lippai Antal, a PVSK volt kitűnő magyar csúcstartója Versenyzői pályafutásom majdnem húsz esztendős, ebből pont tíz év esik válogatottságra. Sok szép verseny, sok izgalom és va• lójában világjárás Bár nem hagy tam el soha a jó öreg Európáti de igv is sokat láttam, tapasztaltam. London, Helsinki, Stockholmi Berlin, Párizs, Milánó, Athéni Bern. Szófia, Prága. Moszkva. Kiev, Bukarest, Drezda, Lipcse, Bruxelles, Varsó és Belgrád. Sok kisebb állomás, hiszen harminc- hatszor versenyeztem külföldön. 1952-ben sikerült megdöntenem Kovács Jóska, a népszerű Kiéri tizenhatéve fennálló magyar csúcsát, majd 1954-ben Bernben az Európa Bajnokságon 52.4-et futottam és őzzel hatodik lettem. Ostravában versenyeztünk, 1959. szeptember 6-án. Ez volt az utolsó versenyem, mint válogatottnak. A vacsoránál magyar válogatott társammal és a két cseh fiúval arról beszélgettünk, ki hány éves Társam 23 volt, ez egyik cseh 24, a másik 25 éves. Viccesen meg is jegyezte, hogy ideje már abbahagyni a futást, mert egy 25 éves versenyző ebben a számban nem ippen fiatal. Majd engem is val- 'atni kezdtek, mint a verseny győztesét, hogy hány éves vagyok. Egy kicsit büszkén, egy kicsit szomorúan vallottam, hogy lolnap leszek harminchat éves. Hiába szerettem versenyezni és ikartam. Az akarat nagyon sokat 'elentett nálam. Ma a két évtized tapasztalatai nár beértek és igyekszem továbbadni őket. A Betonáru és Építő 7általat atlétáit edzem. Húsz szak- ‘sztályi tagom szép eredményeket ir el, csak egy a szomorúságom, lines senki, aki a 400 gátat keddi és van tehetsége hozzá, ve- Hg legszívesebben ebben a szárnyán tudnám átadni sok tapasztar latomat. Nagyon szép volt az életem* versenyzői pályafutásom és nw Is boldog vagyok. É ■nr »a*jr ymaaar »sok közül. Prága 1953. Magyarország—Csehszlovákia aemsMok ktafctt találkozó. Elölről a harmadik Lippai Antal,
