Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
«KtrA* n. tic&plö 3 Félreértések elkerülése végett A Monka Törvénykönyvéi módosító egyes rendelkezéseket a napilapokon, a hivatalos közlönyökön kívül üzemeinkben k ismertették a dolgozókkal. Az ismertetés azonban legtöbb helyen csak egyszeri fel olvasással, tehát a részletek bővebb feltárása nélkül történt, ami miatt szinte természetes, hogy mind a dolgozók, mind a vállalatvezetők részéről tzámoa értelmezésbeli probléma vetődött fel Ki bízza a rSvzdebbet? Többek között a Sopiana Gépgyárban is, ahol nemcsak a fiatal dolgozók, hanem a törzsbeliek között k kisebb- nagyobb visszásságot keltett a módosított Munka Törvény- könyve felszínesen iámért néhány rendelkezése A legtöbb félreértés a következő pasz- szusból eredt: „Attól a dolgoaóM, «Wt az egészséges és biztonságos munkakörülmények megvalósítása terén szándékos vagy gondatlan mulasztás terhel,— a miniszter által, a szakszervezettel egyetértésben kiadott irányelveknek megfelelően, — az egyébként Járó prémium, valamint nyereségrészesedés egészben vagy részben megvonható." Miután a fend rendelkezés általánosítható, a termelésben előforduló minden „szándékos” vagy „gondatlanságból” eredő mulasztásra érthető, hogy a következtetések, a találgatások mindenekelőtt a gondatlanságból eredő mulass tások leendő elbírálását vették alapul. A „gondatlanság" rubrikájába a következő kérdések egész sora került: Mi történik akkor, ha egy dolgozót „egészséges és biztonságos” munkakörülmények között is baleset ér. Például esztergályozás közben a védő- szemüveg használata ellenére is balesetet okoz a rasfor- gács A baleset kivizsgálására kirendelt bizottság megállapíthat-« gondatlanságot? — Megállapíthat, — adják rá mindjárt a választ is, — hiszen ráfoghatják, hogy a rossz szögben köszörült, illetve állított kés okozhatta a balesetet. Mi történik akkor, ha a közismerten ailány köszörűkő az óvórendszabályok betartása mellett is balesetet Idéz elő. Megállapítható-« gondatlanság? Megállapítható. Például felvetődhet többek között. hogy a baleset elkerülhető lett volna, ha a követ előzőleg leszabályozzák. Számít-e ilyenkor az az ellenérv, hogy a termelékenység rovására megy az időigényes kőszabályozás, nem beszélve arról. hogy hiánycikk a szabályozásra használt ipari gyémánt? Ki húzza hát a rövidebbet, ha az elbírálás során csupán két eset lehetséges. Vagy a munkást, vagy a vállalatot terheli a felelősség. Érheti-e a vállalatot olyan hátrány, mint a dolgozót, hissen a rendelkezés kimondja, hogy a fegyelmi intézkedés egész sor kedvezményt vonhat meg a do’gozótól? S itt van a gazdaságossággal kapcsolatos módosítások egyik-másika. Például a seit jt kár-megtérítés. Általában nem az a jellemző, hogy a becsületesen dolgozó éa gondolkodó munkás tudatosan okoz kárt. Következik hát a „gondatlanság" megállapítása, ami a megkérdezett dolgozók szerint alig-alig mentesülhet a szubjektivitástól. Egy kalap alá lehet-e vonni Ilyen esetben a gyenge szakmunkásokat. a jó kvalitásúakkal, a ritkán előforduló eseteket a gya- koriakkal, más szóval egyformán vonatkozik-« mindenkire ? selejtkár-megtérítés? Néh?nv visszásságot meg kellett szintet« Egészen természetes, hogy* módosítás nesn térhetett ki minden probléma egyértelmű megmagyarázására, de a fentebb említett kétségek nagy része mégis a Munka Törvény könyve módosítása egyes szakaszainak felületes megismeréséből eredt Ezért a félreértések elkerülése végett a SZOT bér- ál munkaügyi osztályának instrukciói alapján röviden ismertetjük a lényegesebb változások célját és értelmét A eél mindenekelőtt az egyént és a társadalmi érdek teljesebb összhangjának biztosítása. Ennek érdekében vált szükségessé a régi jogszabály rendelkezéseiből adódó egyes visszás jelenségek megszüntetése. Közismert, hogy a jelenlegi munkaerő-helyzetünkre elsősorban a munkaerő- hiány a jellemző. Hatására igen nagy mértékben megnőtt a munkahelyet változtató, s ennek következményeként az indokolatlanul kilépő dolgozók száma. Ezt a helyzetet csak súlyosbította a régi szabályozás, amely szerint a munkahelyet változtató dolgozók azonos jogokat élveztek a régi, a helyükhöz, munkakörükhöz ragaszkodó dolgozókkal. Ennek következtében a vándorló és a stabil dolgozókra is egyformán vonatkoztak a korlátozó rendelkezések. Például nemcsak az önkényes kilépő vesztette el a korábbi munkaviszonyban eltöltött éveit (pótszabadság jutalom stb. tekintetében), hanem az a dolgozó is, aki hozzájárulással lépett ki, de önhibáján kívül harminc napon belül nem tudott elhelyezkedni. Tehát az ilyen és hasonló igazságtalanságok megszüntetését is célozza az új rendelkezés. De célozza art Is, hogy az egy munkahelyen kitartó dolgozók előnyösebb helyzetbe kerüljenek azokkal szemben, akik munkahelyüket önző érdekből, indokolatlanul és gyak ran váltogatják. A vállalat törzsgárda-tag- jainak munkaviszonyát a módosítás szerint átszervezés, vagy létszámcsökkentés folytán csak különösen indokolt esetben lehet megszüntetni. Elsősorban azokról van szó, akik már legalább 15 éve dolgoznak a vállalatnál. Szorosan ehhez a rendelkezéshez tartozik az is, hogy a törzsgárda tagjai nagyobb nyereségrészesedést kapnak. Annak érdekében pedig, hogy a munkahelyét senki se tekintse átjáróháznak, az új rendelkezések csak azok részére biztosítanak többletjuttatást (pótszabadságot, kedvezményes üdülést, munkaruha-juttatást, jutalmazást, stb.), akik megbecsülik s nem cserélgetik munkahelyüket, I rendelkezések i hanyagokat sújtják Ebből következnék az új fegyelmi rendelkezések is. Hát lányokkal sújtja a jogszabály azokat, akik munkahelyüket felmondás vagy a felmondási idő letöltése nélkül hagyják el, illetve gyakran cserélgetik a munkahelyet Azonban a hátrányos következmények is feloldhatók, ha a dolgozó új munkahelyén megbecsüli magát, és nem követ el újabb fegyelmi vétséget Az anyagi felelősségre vonatkozó rendszabályok is tartalmaznak új vonásokat. Például az új szabályok különbséget tesznek azon dolgozók javára, akiknél csak elvétve, tehát nem nagyfokú gondatlanságból fordul elő a károkozás vagy baleset. Ennek megfelelően a jogszabály lényegében változatlanul hagyja a régebbi rendelkezéseket, a ritkán előforduló s csupán kismértékben hibáztatható károkozás esetében, ugyanakkor a különösen hanyag dolgozókat minden előbbinél szigorúbb kártérítésre kötelezi.' A munkaügyi viták intézését szabályozó új rendelkezések több szempontból is számottevő előrelépést jelentenek. Azelőtt nemegyszer megtörtént, hogy egyes vállalatoknál (különösen kényesebb ügyekben) szavazategyenlőség miatt nem született döntés egy-egy panasz megítélésében. Ez nem egy esetben elnyújtotta a munkaügyi viták végleges lezárását. Éppen ezért az új jogszabály az egyeztető bizottságok helyett „munkaügyi döntőbizottságok" megszervezését írja elő. Ebben a lényeges változás az, hogy az eddigi négy helyett csak három tagja lesz a döntő bizottságoknak, ami kizárja a szavazategyenlőség lehetőségét, és elősegíti a panaszos ügyek gyors és érdemi elintézését A vállalati munkaügyi döntőbizottság határozata után csak egy fórumhoz lehet fordulni: a területi munkaügyi döntőbizottsághoz, illetve egyes ügyekben (például baleseti kártérítésnél) a járásbírósághoz. Az új szabályokból adódóan — tájékozatlanság, téves értelmezés, bürokratikus alkalmazás stb. következtében (mint ahogy a cikk elején felsorolt példák igazolják) — ezután is számos és eddig még nem ismert probléma jelentkezhet, amelyeket rövid idő alatt tisztázni kell a dolgozók körében. Tehát az új rendelkezések egyszeri vagy akár többszöri felolvasása helyett, messzemenő segítséget kell nyújtani a jogszabályok helyes értelmezésére, sokoldalú megismerésére, ami elsősorban az üzemi szakszervezetek feladata. — s. gy. — Megkezdődtek az előkészületek a Pécsi Egyetem 600 éves jibileiHának megünneplésére JVégy albizottság dolgozza ki az ünnepségek programját 1967 szeptemberében ünnepeljük a pécsi egyetem megalapításának 600 éves jubileumát. Az ünnepség előkészületei már évekkel ezelőtt megkezdődtek. Pártunk és kormányunk ugyanis csaknem 600 millió forintot fordít arra a célra, hogy Pécs új egyetemi városrésszel gyarapodjék. A 600 millió forint kétharmadát még 1967-ig felhasználják. Bár az új, 400 ágyas klinikai tömb épülete csak első üteme az ’építkezésnek, mérete, ■ impozáns külseje már sejteti, hogy milyen lesz az új egyetemi városrész. Még az elmúlt év végén operatív bizottság alakult a városban a jubileum tényleges előkészítésére. A bizottság elnöke Körösi Lajos, a városi tanács elnöke és Palkó Sándor, a megyei tanács elnöke. Titkára Papp Imre, a városi tanács elnökhelyettese. Tagjai: Szentistványi Gyuláné, a városi pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának vezetője, dr. Donhoffer Szilárd, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora, dr. Csizmadia Andor, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és JogMárk Bertalan, a Pécsi Tanárképző Főiskola igazgatója, No vak Szilveszter, a városi KISZ-bizottság titkára. Az operatív bizottság a jubileumi ünnepségek rendezésé ek legfelsőbb szerve, e bizottság fogja össze az ünnepségekkel kapcsolatos összes ügyeket, elvi irányítást ad a jubileum gyakorlati előkészítésére hivatott titkárság, illetve albizottságok munkájához. A titkárság Papp Imre elvtárs vezetésével dolgozik, öt taggal. A titkárság az operatív bizottság végrehajtó szerve, sokirányú feladatkörrel. A közeljövőben tudományos, kulturális és sport, pénzügyi, illetve szervezési albizottság alakul a városban, bizottságonként 5—8 taggal. A négy albizottság munkáját a titkárság irányítja. A tudományos albizottság dolgozza ki az ünnepségsorozat tudományos programját Javaslatot tesz a tudományos díszgyűlés programjára, a tudományos ülésszakok napirendjére, egyéb jubileumi gyűlések tartására, a jubileummal kapcsolatos tudományos kiadványok, gyűjteményes köteteik megjelentetudományi Karának dékánja, i tésére. Indítványokat készít a CSENDÉLET Szokolal felvétele jubileumi díszdoktori avatásokra, jubileumi diploma, illetve kitüntetés kiadására, egyetemi, főiskolai ifjúsági pályamunkák megírására. A kulturális és sport albizottság megvizsgálja egy zenei, irodalmi. képzőművészet' pályázat feltételeit, elkészíti a jubileumi művészeti napok programtervezetét (opera, balett, hangverseny, kiállítások stb). Ha az albizottság javasolja, jubileumi albumot adnak ki, amely a város rövid történetét (beleértve az egyetemet is), illetve mai életét mutatja be. Ugyanez a bizottság tesz- előterjesztést a jubileummal kapcsolatos sportrendezvények programjára, jubileumi kupa, illetve más versenyek kiírására, jelvények készítésére stb. Az albizottság indítványa alapján jubileumi bélyegsorozatot adnak ld, jubileumi emlékpénzt veretnek, emlékplakettet készítenek. Ez az albizottság dolgozza ki az ünnepségsorozat részletes forgató- könyvét is. A titkárság 1967. szeptember 3—10. között indítványozza az ünnepségek megtartását. A négy albizottság legkésőbb 1965. május 31-ig elkészíti ia- vaslataát. A titkárság a végleges programtervezetet 1965. június 30-ig terjeszti az operatív bizottság elé. Az albizottságok a jóváhagyott tervezet alapján azonnal hozzákezdenek a program megvalósításához. A különböző pályázatokat még ez év őszért akarják kihirdetni, hogy megfelelő idő jusson a kidolgozásukhoz, illetve elbírálásukhoz. Ősz szemöldökei alól tSsata kéfk gyermaksaemakkei csodálkozik rá a kérdezőre, valahányszor így faggatják, a ahogy az évek ■ múlnak, egyre sűrűbben faggatják: — Es az egészsége, Kocsis bácsi? Mi a csudát akartok folyton az egészségemmel? Nincs nekem a világon semmi ba jom, bár mindenki olyan egészséges volna, mint én. — Ez olvasható a tekintetéből. De hangosan csak ennyit mond: — Köszönöm a kérdésedet, fiam, jól vagyok. S ha a makacs kérdező azt is tudni akarja, mi a titka a hetvenedik' év táján ennek a makk egészségnek, nagyon készségesen még ezt is hozzáteszi: — Nem vigyázok az egész ségemre, édes fiam. Naponta megiszom a bort, feketekávét is két-három pohárral, hol cukrászdában, hol meg otthon, mert úgy rászoktam, hogy már nem is tudnék nélküle éted. És a cigaretta, látod, erről jó volna most már leszokni, mert egy dobozzal sem elég naponta. Kocsis bácsi most itt ül a fűtetlen, alig tenyérnyi elnöki szobában, fején az elmaradhatatlan kucsmával, a füstgomolyba burkolózva emlékezik vissza a múltra.. Túrós Sanyi, a fiatal agro- nómus futva jön át a belső szobából, hogy vállára terítse a meleg mikádó-ka- bátot, mert Kocsis bácsi nem tud vigyázni az egészségére. — Nagyon rendes fiú —- mondja Kocsis István, mikor az ajtó bezárul az agromó- mus mögött, s akkora füstMARADOK oszlopot fúj maga elé, hogy az ablak belep árásodik. — ö már a nyolcadik vagy a tizedik agromómusom, de egy sem volt ilyen ügyes, rátermett, ő megmarad itt, az biztos. S ezt olyan hangsúllyal mondja, mintha máris búcsúzna valamitől, aminek ez a fiatalember még csalc előtte áll — Tudja — fordul most felém — az emberek azt mondják, az él soká, aki kíméli magát Hát engem nem kímélt az élet. Már fiar talon beadtak cselédnek, aztán jött az első háború. Tizenhatban már hadifogoly v voltam Oroszországban. Kuj- bisevben megnősültem, ott éltem hat évig. Átéltem az októberi forradalmat s mikor a faluba megérkezett a híre, hogy letartóztatták a cárt, azt hittem, hogy menten végje a világnak. Mit értettünk mi akkor a politikához? Nem úgy, mint esnek a mai gyerekek, akik már tisztában vonnak mindennel. Ök a könyvekből tanulják a történelmet én meg átéltem. Kujbisev, ahol laktam, háromszor cserélt gazdát De amikor 1921-ben eljöttünk haza, már megalakult a faluban az első szov- hoz. — Három gyerekkel jöttünk vissza Zalába, aztán még négy született. A szegénység kergetett a Pécs környéki bányáikhoz, ahol munkásfelvétel volt így telepedtem meg először Nagy- harsányban, majd Beremen- den, ahol a cementgyárban 22 évet dolgoztam le, mint kazánfűtő. Negyvennégyben, mikor a szovjet csapatok átlépték az országhatárt, novemberben megalakítottuk a gyárban a kommunista pártot A németek még itt harcoltak a Drávánál, de engem már megválasztottak párttá tkámaik, s az is marad tam két évig. Aztán a földigénylő bizottság is engem választott még elnöknek. Kértem magamnak is öt hold földet többhöz nem volt tehetségem, jószágom, szerszámom. 1948-ban hallottam, hogy az ország más részein szervezik a tsz-eket de csak ötven ben sikerült itt Bere- manden is megalakítani. Negyvenketten léptünk be a közösbe, s azóta vagyok elnök. Úgy tudom, rajtam kívül csak a Szivart Kálmán tartott kj ilyen sokáig. Hát ennyi az egész. Zsebéből piros pogócsaal- mát vesz elő. Harmatos, mintha most tépték volna a fáról. — Látja, ez az én szórakozásom. Szeretem a kertet, a szőlőt permetezgetni, salátát ültetni. Meg is mondtam a leányomnak, ha nyug díjba megyek, kiárulok én abból a Irts kertből 10 000 forint értékű salátát Ne higgye, hogy a pénzért teszem. Van annyi pénzem, hogy éL sem tudom költeni, mert mi kell már egy ilyen öreg embernek. De munka nélkül én már nem tudnék meglenni. Ha eljön a vasárnap, sehol sem találom a helyemet, s alig várom Vadásztársát találta el A mecseknádasdi erdőben megtartott hajtóvadászat alkalmával egy vaddisznó akart kitörni Huszár János mecs-'k- nádasdi és Duzsi János váraljai vadász között. A két vadász egyszerre lőtt a vadra, de olyan szerencsétlenül, hogy Huszár lövése vádásztérsát találta el, aki a lábán súlyos sérülést szenvedett. Huszár János ellen a foglalkozás szabályainak be nem tartása miatt bűnvádi eljárás indult. már a hétfőt, hogy bejöhessek a tsz-be, mert itt úgy elmegy a nap, hegy az ember észre sem veszi. Valaki kopogtat az ajtón, de leintik: „Ne zavarják a Papát”. De a papa elpusztíthatatlan energiájával máris talpon van. Pedig most már nincs is rá szükség, hogy annyira hajtsa magát. Simán, szép rendben mennek a dolgok a beremendi tsz- ben, ahol 11 éven át nem osztottak kevesebbet 40 forintnál. Ma az elnök az egyetlen öregember Berememden, aki még dolgozik. A véle egykoriak, a hetvenévesek már régen nyugdíjasok vagy öregségi járadékot kapnak. De Kocsis bácsi elpusztíthatatlan egészségével még min dig ott van az első sorban a fiatalok között. Tizenöt év alatt összesen háromszor volt szabadságon, s hat évvel ezelőtt egyszer 10 napot töltött Hévizén. A hallása kicsit megromlott az évek során, de energiája, munkabírása változatlan. Búcsúzáskor még azt mondja: — Ne írjon semmit az én nyugdíjazásomról. Nem esedékes még az. Januárban a pártbizottságiak mondták, hogy kiemelt nyugdíjat adna az állam. Azoknak is csak azt mondtam, várjunk ezzel még, majd megkérdezem a többieket, mit szólnak hozzá. Mindegyik azt mondta: maradjak. Amig bírom, maradok. Hát így esett meg, hogy Baranya megyének még ma sincs nyugdíjas tsz-elnöke. Rónaszéki f erencné Ismertetni kell az új jogszabályokat!
