Dunántúli Napló, 1965. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-21 / 44. szám

4 napló Ems. febku Am Három napra megnyitják a jugoszláv—magyar határt Rendkívüli érdeklődé» a mohácsi busójárás iránt A hír pénteken futott jé­gig a városon: lehet, hogy busójáráskor megnyitják a határt! Közben eltelt két nap, és az illetékes szervek kö­zölték: a szenzációs hír igaz. K,ét ófkelőállomós A Baranya megyei Idegen­forgalmi Hivatal és a Mohá­csi városi Tanács mflvelódéB- ügyi osztálya lassan Mveszi egy főhadiszállás arculatát, mindenki száz felé intézke­dik. Keserű Sándor, m Megyei Idegenforgalmi Hivatal veae- tője elébem teszi a meghí­vók egyelőre csak gépelt pél­dán y át. A meghívón az áll, hogy 1965. február 27-én 8 óré- 'ói március elsején 24 áráé» minden jugoszláv Állampolgár útlevél nélkül, pusztán sze­mélyi igazolvány felmutatásé­val beléphet Magyarország területére, mégpedig csak Mo­hácsra, A határállomáson 150 dinár lefizetésekor mindenki megkapja ezt a meghívót, ami tulajdonképpen • köny- nyített határátlépést engedé- lyezi. A 18 éven aluli gyer­mekek az említett összeg le­fizetése nélkül, szüleik meg­hívójával jöhetnek. A meg­hívó csak egyszeri belépésre jogosít, ha tehát valaki idő­közben visszamegy és ájra akar jönni, újat kell válta­nia. — Hol jöhetnek «I a Ju­goszláv állampolgárok! — ,-A gépjármüvek számát« Beremender. lesz átkelt ál­lomás, s onnét Nagy harsány— Villány—Bóly útvonalon men­nek Mohácsra. Aki pedig vas­úttal érkezik, az Magyar- bolyban válthatja meg a meg­hívót. Utóbbiak az Eszék— Magyarbóly—Pécs vasúti já­rattal érkezhetnek, srmely dél­.. Hosszabb gyakorlattal át rendelkező, gépészeti szerkesztésben jártas MŰSZAKI It A JZOLÖT* valamint asztalos szakmában Is jártas VKATOS \KMUNKAST azonnal felveszünk. Jelentkezéseket önélet­rajzzal és pontos cím­mel „Azonnali belépés’1 jeligére a Sallai utcai hirdetőbe kérjük. után negyed kettőkor érkezik Magyarbólyra, majd Iá óra­kor Villányba, 15 óra 29 perc­kor indul a csatlakozd vonat Villányból Mohácsra, és 16 óra 01 perckor érkezik meg. Visszafelé a következőképpen lehet menni: reggel 1 áru 02 perckor tmtul a vonat Mo­hácsról is 7 ára 35 perckor érkezik Villányba. Villányból 8 ót« 15-kor indul tovább, Mepyarbőltrba ér 8 áru 45- kor és » ára 20-kor megy ét a határon. — Mit hozhatnék, Illetőleg mát vétetnek magukkal a külföldi vendégek? m&romszaz jowv&i vwq) tekstzsá nem kereskedelmi jellegű ajándéktárgyat, mégpe­dig vámmentesen. Kifelé 200 forint értékig vihetnek aján­dékot. Mohácson és Magyar- bolyban pénzváltó állomás lesz, ahoi a dinárt forintra cserélik ki Megszervezték • parkírozást Közben megérkezik Szálat László, a megyéi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak közlekedési csoportveze­tője: — A rendőrséggel megszer­veztük a busójárás közleke­dési és parkolási rendjét Eszerint két főútvonalról, Bu­dapest felől, valamint Pécs felől fogadjuk a külföldi ét belföldi vendégeket Délelőtt tízig a Sallai és a Ságvári utcába irányítjuk a gépkocsi­kat parkírozni. 10-től ebéd után 2 óráig a Varosilov és a Kazinczy utcán keresztül- menoe, a Tavasz, a Perényi és a Zajka Máté utcákban kapnak helyet Délután 2 ára után pedig a Tompa Mihály utcán keresztül a Rókus ut­cába mehetnek. Az autóbu­szok részére külön parkoló helyet jelöltünk ki. A város­ból kifelé a Tolbuhin, a So­mogyi Béla és a Pel szabadu­lás útján át mehetnek majd. A Mohácsi váróéi Tanács művelődésügyi osztályán, azt mondja Gábor Péter osztály- vezető: — Valószínűnek látszik, hogy a busókat díjazzuk. A Televízió is felajánl több aján­déktárgyat, azonkívül szó van arról, hogy az idegenforgalmi hivatal is hasonlóképpen tá­mogat bennünket. A városi KISZ-bizottság is segít, össze­írták wohne a fiaiótokat, akik vállalkoznak s rendezőt ma kára. Horváth János, s népművészet mestere pedig amellett, hogy kiállítjuk al­kotásait, a vendégek előtt dolgozik majd. $»ém08 éj Mat A Mohácsi IdapantorgJnd Hivatalban Nevezel Ilona mn­nasricodlk: — Negyvenhét «adok fizetni oapentu egy fekvőhelyért, mert a dégeket a szállodában képpen sem tudjuk elhelyezni Megértene« Mohácsra Lern­te Gésa, a megyei tanács mű­velődési csoportjának «ve­tő Je 5s, hiszen mindez a ba­ranyai, vasárnapi történik: — OesztMtMk busónak szoktak felől tömi valamint « rendezőket is. Ügy látom, a mohácsiak most is kitesznek majd magukért Számos éj ötlettel jöttek. Az idén például az asszonyok kü- lőn csoportban, lakodalmas menetet alkotnak, s közülük többen álarcot viselnek. Va­sárnap már több gyermek is busóálarcot ölt, amire eddig cook elvétve sksK példa. Szombaton délután már „rendkívüli nap” volt a Me­gyei Idegenforgalmi Hivatal­ban. Tiszát László, a hivatal munkatársa telefonom Jelen­tett* az eszéki Putnlk irodá­nak, vagyis az IBUSZ eszéki magfelelőjénak, hogy magnyi- X9c a határ. Seines olyan toboz volt a vonal, hogy M szavas táviratban kellett közölni az eszékiekkel a legfontosabb tudnivalókat. Eszékről azt vá­laszolták, hogy a városban már tudtak és beszéltek a do­logról, de hivatalos értesítést a Putrik iroda még nem ka­pott. Ettől függetlenül rend­kívüli érdeklődésre számíta­nék. Mohácsi farsang Az izgalom tehát indokolt, hiszen az idegenforgalmat öuz- sze kell hangolni z hépmű­veléssel, a rendet z külföl­dieknek nyújtandó udvarias­sággal. S ha a felhők is úgy akarják, s nem lesz „folyé­kony” az időjárás, akkor az idén — először a busójárás történetében — két ország népe élvezi végig ezt a far­sangi ünnepet I Földem? Dénes Improvizatív jazz és balett „VALAMI ISMÉT TÖR­TÉNT" — ez az ember első gondolata, amikor belép a pécsi balett próbatermébe. A gyakorlatokat Hetényi János vezeti. <« Balettművészet esetében per­sze egyszerűen csak próba­teremről beszélni pontatlan­ság ... A próbatermek légkö­rére általában a praktikus célszerűség jellemző, a gon­dos, hatásos interpretáció be­gyakorlása . t. A balett eseté­ben azt hiszem inkább mű­helyről kellene beszélnünk, hiszen állandó, töprengő al­kotómunka folyik. Az alkotó- fotyomat rendkívül bonyolult, Msccn os együttesnek a saját formanyelvét in állandóan gyakorolnia, tökéletesítenie, gazdagítania kell A balett­művészet nyelvén folyékonyan ás szépen beszélni óriási fel­sőst. Aki kapcsolatba került valaha a balettművészettel, tudja, hogy a vezető koreo­gráfus mellett mindig dolgo­zik egy „szürke eminenciás" is, aki a fárasztó gyakorlato­kat napról napra levezeti, aki megformáljB, kialakftja a tán­cosok mozdulatait, akinek a munkája tulajdonképpen ré­sze minden produkciónak. A pécsi balett első balettmestere a köztiszteletben álló Lidocs volt, aztán, amikor más szín­házhoz szerződött, munkakö­rét ax együttes egyik vezető táncosa, Végvári Zsuzsa vet­te át A gyakorlatokat most He­tényi János vezeti, aki Árva Eszterrel együtt a közelmúlt­ban érkezett haza több hóna­pos ki évi tanulmányújáról. Hetényi most továbbadja kio­vi tapasztalatait... Mindez a pécsi balettre rendkívül jel­lemző. Az együttes mentes minden görcstől, merevségtől, pillanatok alatt megtalálja a legcélszerűbb megoldásokat. Az együttes Pécsett nem egy massza, amiből a vezető ko­reográfus koncepciójának meg­felelően ezt vagy azt „gyúr"... Az együttes többsége tudato­san részt vesz a közős alkotó­munkában. Többen jelentkez­tek már önálló koreográfiával, s ha s vezető éppen Budapes­ten vendégrendez, többen is képesek odaállni a helyére, s vezetni, irányítaná a közős alkotómunkát. EZEKBEN A NAPOKBAN az együtt« élet* rendkívül mozgalmas. Rendszeresen fel­lépnek, Pécsett és Dunántúl nagyobb városaiban is. Ax elő adásokkal párhuzamosan foly­nak a gyakorlatok, és a„Jazz- balett" próbál. A „Jazzbalett" mellett állandóan folyik an­nak a repertoár-műsornak a próbája is, amit a közeli ' ro­mániai és lengyelországi tur­néra visznek. Hajós Péter már el is utazott Lengyelországba, s csakhamar megérkeznek ér­tesítései, hogy hol milyen a színpad, milyen mértékben használható a zsinórpadlás. Hajós előkészíti az együttes útját, s az együtt« féligmed- dig már csomagol, a tervek szerint március 18-án indul­nak Romániába, ahol tíz na­pot töltenek, aztán Budapes­ten át Lengyelországba utaz­Brans szoborcsoport díszíti a Móric* Zstgmond léri di «lőtt épülő szökőkutak nak, ahol újabb tíz napig í«k dégszerepelnek. Varsó felsza­badulásának 30. évfordulójá­ra rendezett díszelőadáson fel­lépnek a varsói operában is, A turné előtt azonban les?, még egy hazai erőpróba. A budapesti Egyetemi Színpa­don március 10-én a Qualton- együttes közreműködésével be mutatják „Jazzbalett” című új produkciójukat. Az új mű­sor próbái javában folynak; hétfőn, kedden már a pesti színpadon próbáltak, majd szerdától újra Pécsett folytat­ták a munkát. — Mi is az a „Jazzbalett”? Erre a kérdésre Végvári Zsuzsa baJettmeeter válaszolt: — A modern dzsesszzenc hangulatát vizuálisan is meg­jelenítjük. öt zeneszerző hat számáról van szó, nevezeteden Gonda János, Eötvös Péter, Deák Tamás, Kovács Béla és Lendvay Kamilló szerzemé­nyéről. A cool-jazz-hez Ecfc Imre készített koreográfiát. Eck felvázolta az előadást, a végleg« megformálást, a tán­cok színpadra állítását Tóth Sándor vállalta. Az új balett­nek kilenc szereplője van: Bretus Mária, Uhrik Dóra, Handel Edit, Stimácz Gabriel- * la, Gombkötő Erzsébet, Cslfó Ferenc, Tóth Sándor, Hetényi János és Debreceni István. A bemutató érdekessége, hogy av zene bizonyos részleteknél lm- provizatív dzsessz lesz, és eze­ken a pontokon a táncot te mindig a szereplőknek keli improvizálni. — As improvisatfv tán« érdek«, új feladatot jelenthet az együttesnek, de táncban es nem vezet anarchiára? Bretus Mária a kővetkező­ket mondja: — A táncosok nem egy Idő­ben Improvizálnak, hanem más-más részletnél... Az im­provizáció ritmus-, dallam- ée tándmprovizádét Jelent, d* csak bizonyos taktushatárota * között, tehát egy koreográfiái­ig meghatározott mozdulat­hoz kell harmonikusan eljut­nom a taktus végére. Ez ne­héz és nagyon érdek« fel­adat. mert a táncos ezeken s pontokon teljesen magára vas utalva... Én különb«: na­gyon szeretem a dzsesszzenét, és így az új balettot élvezet­tel csinálom. A PÉCSI NEMZETT SZÍN­HÁZ balettegyüttese az Egye­temi Színpadon hat előadást tart... A „Jazzbalett”-ot PA- esett majd a Mecseki Nyár műsorának keretében a nyár folyamán mutatják be. Bertha Bulesa BOT NÉLK.ÖL próbálkoztam, mert a doktor- nó azt mondta, akarni kell... akarni kell és akkor minden 1964. január 8-án a Mecseki Ércbánya Vállalat dolgozójá­nak, Mihalovics Lajosnak két lábát vágta le a csille. Huszonnégy esztendős, ma­gas, jővágású fiú, telve remé­nyekkel, álmokkal. Kezdené a felnőttek életét... S mii lesz vele? Láb-nélkül? Jövő nél­kül? A jövőben benne fog­laltatik minden, amit egy 24 esztendős fiatalember var somsától: munka, jó kereset, kultúra, szórakozás, tánc, sze­relem, család, örömöik-báiner tok, tervek — amelyek vagy sikerülnek vagy nem. Cson­kán? Lábak afflMK Újságíró kollégám megírta a tragikus balesetet, az első pillanattól kezdve addig, míg az üzem kollektívája megtette az első lépést Lajos érdeké­ben ... A bányaágazgató, Szikiad József szobájában ülünk, — Mitől félt? — Hogy nem állok lábra. Talán soha... Paradoxon: lábra? Pedig lábra állt — Hogyan? Végi ©simítja arcát. — Hoí kezdjem? Amit a vállalat vezetősége meg mun­katársaim tették értem... Nem tudom, hogy mondjam el? Aztán a szovjet orvosok. Nekik köszönhetem. Fekszik a IL küinfka kór­termében. Közben a vállalat­nál Sziklai József igazgató, Huckar Ferenc személyzeti asz tólyvezető... utasítások, in­tézkedések. Mi leas a gyerek­kel? Protézist csináltatni neki Hol? Szovjetunióban, Moszk­vában a Protézást-készítő Tu­dományos Intézetben. Szovjet mérnökök közbenjárása. Ab- tán a Moszkvában székelő ma gyár külkereskedelmi kiren­deltség vezetői... munkatár­sai Greiner István, Ugrál Jó­sáét fis közben, — mitág a moszkvai válasz meg nem ér­kezik — Lajos Harkányban gyógyul a bánya költségén. Mellette van — a szó legszo­rosabb értelmében — Váirdai Károly vájár, ölben viszi orvoshoz, étkezéshez, levegőre, fürdőre, moziba Harkányban. (Most, hogy meglátta, azt mondta Várdai: „Lajoskám, karon ülő „gyesnek” voltál, hogy elmentél, felnőttként ér­keztél haza..." .— és majd­nem elsírta magát). — A moszkvai repülőtéren as intézet személygépkocsija várt rám. A nővérrel együtt, Anna PavOovnával. —- Akkor setn bízott? — Nem. Még akkor sem hit­tem abban, hogy valaha ia visszanyerem életkedvemet — De egyszer mégis csak... — Igen. Bogár István mér­nök, vállalatunk osztályveze­tője kísért ki Moszkvába. Az intézetben megkaptam az ágya­mat, megismertem az orvos­nőt, Anna Vaszíljevnát És én láttam, hogy az orvosnő, a doktornő is sorstársam, mert egyik lába műláb, — Igen. És? — És Vaszüjema vert tba­lém életkedvet: azt mondta, az ember megtalálja helyét a társadalomban, ha nagyon akarja, különben is az érte­lem, a fej, es ax, ami mégha­AZ -- - -IL. .-A , I.,. ■ ■ S, a2£rCSSfl£tf3)& S&&EFSBBB2&, Vastífjevna nyoScesztendős korában vesztette el egyik lá­bát, aztán tanult, sebészorvos lett, férjhez ment és dolgo­zik, mert akaratereje van, ta­lán több, mint egy egészséges embernek. Igen, ez a lényeg, ezt a pluszt kell hozzáadni ... Amíg Mihalovics Lajos me­sél, hallom, hogy Sziklai Jó­zsef igazgató ezt kérdezi Huk- ker Ferenc tői: „Ki lesz ma Lajossal?” Vagyis ki lesz ve­le, hogy ne legyen egyedül ad­dig, míg holnap vállalati ko­csival hazaviszik egy hétre a papához, Zala megyébe, Tűrje községbe. Nem hagyják egye­dül egy percre sem. — Amikor tíőeaőr lábra állt... — Igen, szóval amikor elő. szőr lábra álltam, nagyon fél­tem. Vaszdljevna doktornő gipszből tanuló-lábat csinált nekem és amikor leszálltam as ágyról... — Félt? •— Igen. Megffltsa®, den- gedtem az ágyat. Másnap ia, harmadnap is. Aztán léptem egyet Elestem. Ismét elestem. — Fájt? — Nem annyira a lábáén, hanem... Értsen meg engem, én akkor tanultam újra jár­ni és sírnom is kellett volna, mert éreztem, hogy mennyire aaerencséUea vagyok, de szécA Volt az Intézetben egy te­rem. Körben a falon földig érő tükrök. Lajos ott tanult menni egy gyógytorna-tanár segítségével. Magnetofon szól, zene... ritmus... gépi« rit­mus ... Arra kell lépni, nem sokat, nem nagyot, csak egy kicsit, első nap csak kicsit .. Aztán többet... még többet... persze mankóval, aztán bottal, de csak menni, menni. — Miska azt mondta, majd ha hazajövök, még táncolni is tudok... «- Ki vo» a Miska? — Mihajlov. Szovjet katona, vetem egy teremben feküdt. Bíztatott Meg a többi bete­gek is. Lányok is! Érti? Mert ha egy lány csonka, az na­gyobb baj, mintha férfi cson­ka. S mégis ők, a lánybetegek biztattak. Mintha ők nem is lettek volna betegek. Pedig voltunk ott többen, voltak ott kubaiak is, vagy kezük, vagy lábuk hiányzott, de itt Moszk­vában, az intézetben, meg­gyógyítják őket te, engem is. Leírok még egy nevet: Moor Annuska. Pécsi ösztöndíjas kislány, kínt tanul Moszkvá­ban az egyetemen. Apja itt dolgozik az ércbányánál. An­na meg tudja, hogy egy pécsi fiú az intézetben van, to ián egy kicsit egyedül te érzi ma­gát. Bc'ár hozzá mindé • hé­ten. Csak úgy, mint a *-;reo- kedetnri kirendeltségünk műn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom