Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
4 napló 1965. JANUÁR 11 , 1965-ss beruházásaink (Folytatás az 1. oldalról) menyek között, s múlik már a garanciális idő is. A második ötéves terv utolsó esztendejének beruházási programja sok tekintetben igyekszik már hasznosítani a korábbi évek tapasztalatait. Az újonnan induló beruházások arányát a teljes programon belül lényegesen csökken tik. így 1965 végére egyhar- maddal lesz kevesebb az értékhatáron felüli nagyobb beruházások száma. Mindez komoly lépés az anyagi erők és a kivitelezési kapacitás köz- pontosítása felé. így lélegzet- vételhez jut az építőipar és a beruházók is jobban felkészülhetnek, pontosabb programokat készíthetnék a jövőt tekintve. A teljes beruházási összegből 22 mdlliárdot fordítunk az értékhatáron aluli beruházásokra. Igyekezve kissé emelni - az úgynevezett „C” csonortú beruházások arányát, tehát azokét. amelyek „bár limitalattiak”, mégis központilag irányítottak. A beruházási tervben szereplő 45 milliár- don kívül felújításokra 20 mil- liárdot költhetünk ebben az évben. Az erők koncentrációját az is elősegíti, hogy a Minisztertanács 1965-re zárolta az intézmények, vállalatok saiát kezelésében lévő különféle fejlesztési alapjait. Tehát a vállalatok saját kisebb beruházásai nem vonhatják el például a munkaerőt, vagy a tervezési kapacitást az országos feladatoktól. 1965. január elsejével érvénybe léptek a kivitelezések időtartam-normái. Ezek a normák az anyagi eszközök és a kivitelezési kapacitás központosításának elősegítésére születtek. 1965-ben a Beruházási Bank ezek alapján folyósíthatja majd a hiteleket, s ellenőrzi az ütemszerű, tehát hatékony felhasználást. Továbbá: az építőiparban úgynevezett koncentráltsági mutatókat dolgoznak ki. Ha valamelyik kivitelező vállalatnál. bármelyik munkahelyén a koncentráltsági szánt alá csökken a teljesítmény, akkor új munkát nem kezdhet Ez a koncentráltsági szint az időtartam-normák alapján ütemezett munka értékétől függ, tehát vállalatonkint és beru- házásonkint más és más. Jő elgondolásnak látszik ez, hiszen így pontosan megállapítható: a kivitelezés melyik szakaszában csökken a munka üteme, a azonnal megtalálják. 1965 mér a koncentráció jegyében indul. A második ötéves terv célkiűzései így is teljesülnek, hiszen az első esztendőkben a tervezettnél jelentősen több volt a beruházás és ha az idei költség- előirányzat az 1964. évinél nem is nagyobb, minőségben, tartalmában értékesebb. Elsősorban a kevésbé gazdaságos és a lassú megtérüléssel járó beruházásoktól álltak el és a programba főként az árualapot közvetlenül érintő, valamint a külkereskedelmi mérlegre kedvező hatással lévő beruházásokat vették be. S mivel az 1965-ös globális beruházási terv az eddigieknél hamarabb készült eä, több idejük marad a beruházóknak a felkészülésre és nagyobb gondot fordíthatnak feladataik tökéletes megszervezésére, a programváltoztatások elvégzésére, a koordinálásra, a beruházások ütemességének meg gyorsítására — hiszen végső soron ezek jelentik a beruházási programok sikeres teljesítésének előfeltételeit. A Pécsi Orvostudományi Egyetem röntgenszerelő, villanyszerelő, lakatos, szobafestő és forgácsoló IPARI TANULÓKAT vesz feL o Jelentkezés az egyetem műszaki osztályán. Mikor lesz vásártere Pécsnek? „Pécs egykori vásárterén megkezdték az AKÖV-telep építését”. A hír arra engedne következteni, hogy az AKÖV beruházás céljaira átadott vásártér helyett új vásártere van a városnak, de nemrég jelent meg egy másik közlemény, amely az érdekeltek tudomására hozza, hogy Pécsett nem lesz ebben az évben állat- és kirakodóvásár. Ok: nincs a városnak vásártere, ahol a vásárokat megrendezhetnék és az élelmiszerpiacról rég kiszorult ter- ményipacot elhelyezhetnék. A vásártér hiánya sok embert súlyosan érint. A sertésvásárlók például borsos fuvar ellenében vidékről kénytelenek beszerezni a hízót, de még ennél is kellemetlenebb, hogy a terményeket, használt cikkeket nincs hol értékesíteni. A Kertvárosban lesz a vásártér Az új vásártér megépítésének ügyében a pécsi városi tanács építési és közlekedési osztálya a legilletékesebb. Márki László, az osztály vezetője elmondotta, hogy a vásártér kialakításáról idejében gondoskodtak. Helye a. Kertvárosban az Árnyas út melletti sátortáborban lett volna. Kialakítására 600 000 forint népgazdasági hitel állt rendelkezésre. Kivitelezése azonban, amely 1964 kőzenére befejeződött volna, honvédelmi érdekekből meghiúsult. — Az újabb terület felkutatása és kijelölése természetesen időt vett igénybe. As új vásártér a Kertvárosban, a Megyeri út és a Móra Ferenc utca által határolt, körülbelül 300x300 méteres területen lesz. Ez a terület azonban addig nem jöhetett számításba, amíg az ifjúsági lakótelepből kialakult Móra Ferenc utcát nem közművesitettük. A csatornázás megtörtént, de számos feltételről kell még gondoskodni. Meg kell építeni az utakat, a mérlegházat, a cédulaházat, a WC-csoportot és a telepőr szolgálati házát. Az építkezéshez szükséges ösz- szeg KÖFA-alapból rendelkezésünkre áll. A magasépítési munkákra a Pécsi Tatarozó Vállalatot, az utak elkészítésére a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatot jelölték ki. A Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat azonban még nem kezdte meg az utak építését, a Tatarozó Vállalat pedig csak akkor tud építkezni, ha az utak elkészültek. I decemberi vásárt már meg lebet tartani A KÖFA-csoport műszaki ellenőre, Csaba József megmutatja az új vásártér terveit, amelyet az ÉM. Pécsi Tervező Vállalat dolgozói készítettek el. A terv szerint a vásárteret kelet—nyugat és észak—dél irányban épülő két főközlekedési út négy szektorra osztja. A kelet— nyugati irányban húzódó főútnak a Megyeri úti oldalra eső része mellett áll majd az üzemi épület, melynek földszinti része a vásártér üzemeltetéséhez szükséges helyiségeket, az emeleti rész a gondnoki lakást foglalja magában. Az épület mellett helyezik el a régi vásártérről kiszerelt hídmérleget. A teret ellátják víz- és villanyhálózattal, hogy mezőgazdasági kiállítások és szabadtéri rendezvények tartására is alkalmas legyen. A tervek tehát kecsegtetőek, a megvalósítás üteme annál kevésbé. — Tavaly augusztus 13-én elküldtük a Tatarozó Vállalatnak a tervdokumentációkat és kértük, hogy a szerződés- tervezetet küldjék meg nekünk. A szerzöléstervezet bár nem készült el, a Pécsi Tatarozó Vállalat készül a munkára. Szóbeli válaszuk szerint az utak elkészülte után azonnal megkezdik az építkezést. — Az útépítéssel sok problémánk lesz — jelenti ki MárSpeciális szakmákban is kikénezneft elsősegélynyújtókat a dél-dunántúli üzemekben Az üzemegészségügyi szolgálat hasznos kezdeményezést valósít meg a dél-dunántúli üzemekben. A balesetek csökkentése érdekében az új. vagy speciális szakmák területén is kialakítják az elsősegélynyújtó hálózatot Az a cél, hogy ezeken a munkahelyeken is minden műszakban legalább két segélynyújtáshoz értő személy legyen. — Elsősorban elektromos árammentő, gáz- mentő, továbbá vegyipari se- gélynvújtó tanfolyamokat szerveznék. ki László osztályvezető —, bár egyelőre csak makadám- burkolatot kapnak a vásártér útjai. Hosszú időt vesz igénybe a feltöltés, tereprendezés. A földmunkák elvégzése műszakilag is nehéz feladatot jelent Igénybe kell vennünk például a Vízügyi Igazgatóság segítségét, mert a mi vállalatunk nem rendelkezik földgépekkel. A Köztisztasági Vállalatnak csak kis gépei vannak, a Tatarozónak még dó- zerja sincs. A megfelelő gépek hiánya természetesen csak nehezíti a munkánkat, így a kérdésre, hogy mikor lehet az új vásártéren vásárt rendezni, nem adhatok kedvezőbb választ, mint azt, hogy legkorábban októberben, de a decemberi vásárt már biztosan az új vásártéren lehet megtartani. Terménypiae a Balokánybaa? A II. kerületi tanács volt a vásártér üzemeltetője. A végrehajtó bizottsághoz érkező levelek csak alátámasztják a tanács vezetőinek véleményét: ekkora város nem lehet meg gabonapiac és állatvásár nélkül. A végrehajtó bizottság tagjai és a kereskedelmi csoport vezetője hetek óta keresi a terménypiac átmeneti elhelyezésére alkalmas területet, de eddig nem sikerült megfelelő megoldást találni. Szóbaj ött az I. kerületben a vám mellett feltöltött téglagyári gödör, de itt néhány héten belül autóbuszfordulót alakítanak ki. Mivel a II. kerületben 6ehol sincs alkalmas terület, ae L kerületi tanács v. b. felajánlotta terménypiac céljára a meszesi piacot, valamint az Öreg-Meszes északi felén húzódó üres, gyepes telket. Mindkettőnél megfelelőbb lenne a balokányi sportpálya melletti terület. Használatbavétele előtt azonban több szervvel kell megállapodniuk. A hídmérleg átmeneti pótlására is most tesznek intézkedést, valamelyik pécsi vállalatot jelölik ki a hatósági mérlegelés elvégzésére. Papp Imre elvtárs, a városi tanács v. b. elnökhelyettese ezt mondta az ügyről: — A vásártér kialakításának kérdése nem került le a napirendről. A végrehajtó bizottság hathatós intézkedéseket fog tenni az építkezés mielőbbi megkezdése és befejezése érdekében, mert módot akarunk nyújtani az érdekelteknek az adós-vételi lehetőségekre. Áz orvos-párttitkár Nyurga termetű, fiús arcú, nyílt tekintetű fiatalember az ifjúság és legszebb férfikor határán. Egy év múlva lesz harminc éves. Ha komoly dolgokról van szó, precíz és megfontolt akárcsak a többi orvos. Ha viszont a kedvteléseiről beszél és a kisnályát meg a ping-pong labdát emlegeti, a diákköri izgalmas „foci-csaták” emléke suhan át az arcán. Szerencséje van annak a párttitkámak, aki már a megjelenésével is bizalmat kelt, i e szerencsések közé tartozik dr. Kustos Gyula is. Valószínű, régebben is ilyen lehetet., mert már tizenhat éves korában megvá- ’• jtták osztálvtitkáraak a gimnáziumi DISZ-ben. Azóta a mozgalmi munka végigkísérte életét. A legutóbbi esemény csak koronát tett a régiekre: a múlt év novemberében a II-es klinikai pártszervezet titkára lett. Fiatal, de nagy pártszervezet ez. Hét klinika tartozik hozzá. A klinikák vezetői, a professzorok az állam előtt, a pártszervezet pedig a párt előtt felelős a munkájukért. Az öt személyből álló vezetőség — amelynek dr. Balogh Ferenc professzor is tagja — pontosan elosztotta egymás között a munkát. Mindenkinek megvan a maga részfeladata, s egyik sem kisebb, mint a másik. Kivétel csak egy van: a párttitkár. Egyenlő az egyenlők között, aki mindenért felel. Dr. Kustos Gyula havonta legalább nyolc értekezleten és gyűlésen vesz rész. Rendszeresen látogatja a hét klinikát és nem hivatalos jellegű — valójában nagyon is programba vágó — beszélgetéseket folytat az ott dolgozó pártcsoportokkal és pártonkívüliekkel. Erre a tájékozódás és kontroll végett van szükség. Ez a munkának a kisebbik és némiképp-.í még mérhető része A t' bbi már felbecsülhetetlen. Mert ugvan ki tartja számon, hogy a klinikák vezetői hányszor kérdik meg havonta a párttitkár véleményét? Arról nem készül stat'sztika. hogy hány előléptetés, fegvelmi vita és személyi probléma adódik elő a nvolc klinikánál illetve in+ézetnél. Szerencsé’» dr. Kustos Gyulának, hogy a hosszú mozgalmi múlt alatt úgyszólván minden!. . megismert az egyetemen és a jó szervezi- A -égber sincs nála hiány A párttitkár ugyanis nem i’üggetle-ttett személy, hanem éppol an beosztott tanársegéd a Műtéttani Intézetnél. mint sokan mások. Fizetése is annyi, mint a többieké, és a munkája sem kevesebb. Ha ugyanis kevesebb volna, elmaradna a társa mögött. Dr. Kustos Gyula húsz tudományos közleményt publikált azóta, amióta megkapta a diplomáját. Ez a szám magasabb az átlagnál, kutatási eredményeit, szakmai munkáiét elismerik. Persze nemcsak ez, sőt elsősorban nem is ez sarkallja dr. Kustos Gyulát, hanem valami más is. A nivatásérzete. Aki kutatónak megy. az szeretne valamit elérni Sze- retne valami olyant felfedezni. megtilálni, amit mások még nem tártak fel előtte. Nemcsak a személyes becsvágy a mozgatnia ennek hanem az az ős1' emberi törekvés is. hogy valami haszr nosat tegvünk és nyomot hagyjunk magunk után. Aki újat akar adni. annak tudnia kell. hogy mire jutottak mások. Mivel a tudomány nemzetközi, nyelvismeretre. a szakirodalom ál- lardó forgatására van szükség Ezt teszi minden orvos, közöt: "V dr. Kustos Gvula is. Na—'al dolgozik, pártmunkáját végzi, este pedig orosz és angol rvelvü szakcikkeket fordít magának. Általában éjfél körül kerül ágyba. Szerét nyárom kirándulni járni néha ..focizik” vagy ping-, omgozik egyet, bár az ilyesfajta szórakozásra nem jut sok idő. És az érthető is. mert . a kutató valamit el akar érni, akkor egy kicsit aszkétának kell lennie. Nem a középkor önsanyargató, vallásos aszkétizmúsa iegvé- ben. hiszen nmcs önkorbácsolás. koplalás és «”* "éb más. A modern aszkétizmus abban jelentkezik, hogv lemond a p;b»nés egv ré*1c— ről. a szórakozás tfihbcégó- ről tehát az élet sok olvan aorij öröméről amit az átlagember nem tagad meg magától. Minden hivatásos kutató ilyen, o ha a hivatásos kutató méy pórttífkár is, akkor még inkább. Magyar László Na, es a nap Is jól kezdődik! Fekszem az ágyban azzal a jóleső tudattal, hogy akkor kelek, amikor akarok, karnyújtásnyira tőlem, az ágy mellett pálinkásüveg. Boldogító falusi vendégeskedés! Bár a púpos dunyha-szörnyeteg alól nem merem kidugni a kezem, mert itt a sohasem fűtött tiszta-szobában farkasordító hideg van. Azért mégis ki kellene nyúlni azért a pálinkás üvegért! Nagyot fújok a levegőbe, meglátszik-e a lehelet? Nem látszik. Akkor mégis ki kellene nyúlni Micsoda lelki csatározás! — vigyorgok az enyhet adó takaró alatt, de döntésre már nincs idő, mert bejön tisztelt barátom, Első Napoleon. Ezt a nevet azt hiszem azért kapta tőlünk, mert hosszú ideig nem volt nagykabátia s a kezét olyképpen melengette a kiskabátja alatt, mint ahogy a nagy hadvezér pózolt vitézlő tábornokai előtt. — Na, hámozd td magad! — mondja és int Már miért hámoznám, talán azért jöttem én hozzátok vendégségbe, hogy hajnalok hajnalán kimásszak ebből a csodálatos ágyból, pálinkaivás nélkül egyenest bele ebbe az utánozhatatlanul tiszta-szobai nyirkos hidegbe? Mindezt nem mondom, csak gondolom, ilyen félálmosan az embernek még nem nagyon van ereje beszélni, mire ez a sötét hadvezér odalép hozzám és uk-muk-fuk lerántja rólam a puííadt tollkölte» méoyti __i . — Az öreg Bodajki disznót öl, azt mondja fogjuk le neki. Az öreg Bodajkin — aki szomszédi minőségben tartott igényt szerény munkaerőnkre — úgy látszik nem fogtak az átkok, mert amikor átmegyünk az udvarukba, makk- egészségesen áll a disznóól mellett — Ez lenne — azt mondja az illendő és körülményes üdvözlés után. Mármint a disznó. Bent áll az ólban, gyanakodva pislog kifelé, mérhetetlenül apró, zsírbafulladt szemeivel. Kívül hosszas tárgyalás. Mennyi idő alatt hízott meg a disznó, hány kiló lehet, mennyi zsírja lesz és így tovább .., Egészen addig, még Napoleon,meg nem kérdezi: — Pálinkát is szokott adni neki? Bodajki gyanakodva pislog rá: — Dehogyis szoktam; — Akkor ezt sem neki hozta, igaz? — é6 Bodajki zsebére mutat — Affene, majd elfelejtem ;— mondja Bodajki és kihúzza a zsebéből a pálinkásüveget Némi pálinkával bélelve nem is látszik akkorának az a disznó. Azért megkérdezem: — Lesznek mások is? — Minek? — kérdezi Bodajki. — Hát a disznót lefogni* — Úgy lefogjuk ezt mi hárman, mint a pinty. Erre a pintyre azért kíváncsi vagyok. — Én megfogom a fülét — mondja Bodajki —, te János (ez Napoleon) a farkát te meg édes fiam (ez vagyok én) villámgyorsan elkapod a túlsó első lábát és elrántod. Egyszerű ez! De még mennyire! Nézem a disznót, most már határozottan ellenséges lett a pofája, a szeme villog, mintha azt mondaná: majd megmutatom én nektek! Gyáván körülnézek, de menekülésre nincs lehetőség. Mentő ötletem támad: — Én ismertem egy cseh hentest — mondom —, Sle- záknak hívták, az egymaga vágta le a disznókat meg sem tudtak nyikkanni. Senkinek sem kellett lefogni. — Mi a fene —• mondja Bodajki. Napoleon veszi a lapot éa megtoldja: — Fogadjunk, maga nem tudná egyedül levágni! — Én — mondja némi rá- tartisággal Bodajki és teleszívja a tüdejét levegővel. Aztán a disznóra néz, a levegőt kifújja és hozzáteszi: — Tényleg nem. Nincs mese, meg kell fogni. a disznó fúj, visít Napoleon imbolyog a farka végén, mint a kan ászostor sudara, — Most! — ordít Bodajki. Gyorsan megmarkolom a disznó túlsó első lábát és elrántom. — Rá! — vezényel Bodajki s mi diadalmasan rávetjük magunkat a szerencsétlen disznóra. — Van aki torkon böki, én pontosan a szívébe szúrok — prédikál Bodajki, miközben riadt nehezékként függünk a hájtömegen. — Nem bánom én akár- hova szúr, csak szúrjon már — nyögi Napoleon és rémülten billeg a disznó hátsó lábán. S erre azt mondja Bodajki: — Azannya! — Mi történt? — lihegem rossz el óérzettől kupán le- gyintve: —■ A kés — mondja erre, — Mi van a késsel? — Bent hagytam. Tartsátok addig! A ház hetven méterre van, a dög nyugtalankodik. Bodajki cammog. Egy darabig némán fogjuk a disznót, aztán érzem, hogy rázkódik. Egyre jobban nur zog, a háj apn^cat rezzen rajta, amennyire el tudom fordítani a fejem, Napoleon felé nézek. Fekszik a disznón és átkozottul röhög. „Ne röhögj, megijed ez a vadállat” —• akarom mondani, de akkor már belőlem is. kirobban a frenetikus röhej. A disznó nem tudja mire vélni a dolgot, hallgat. Mi pedig egy kietlen, nagy parasztudvar fagyos földjén lógunk eav közel kétmázsás disznón és röhögünk. Végre kicammog Bodajki, megáll mellettünk, egy darabig néz, .C is nevetni kezd, aztán szúr. A disznó vág egyet magán... valamit szorongatok. — Engedd már el a lábom — mondja Naooleon. Ülünk a földön, a disznóól előtt, nézzük a disznót. — A kés! — mondja Bodajki. Frenetikus röhögés! A disznó viszi a kést, rohan. —- Jófelé megy — mondja Bodajki —, úgyis arra kellett volna vinnünk. A bonyhaaitó előtt a disznó megáll, fáradtan hörög. Aztán elfekszik. — Na, így kell ezt! —mondja Bodajki. Feltápászkodunk a földről, odamegyünk a disznóhoz, óvatosan megkerüljük. — Kész —■ mondja Napoleon,. A disznón ülve Isszuk meg a maradék pálinkát. Mint a vadászok az eredményes haj- sás után. — Na, hogy fogtuk? —kérdezi Napoleon. — Csodálatosan — mond1 Bodajki. — És én hogy szúrtam? — Csodálatosan — mondjuk mindketten és fülig szalad a szánk. Kevés ilyen vidám reggelt ér meg az ember, . i -a—aj-... t L. 4 M * DISZNÓÖLÉS
