Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-17 / 14. szám
ms. jani}'Ab ix llUpLO 5 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1964. évi népgazdasági terv teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) mennyisége több volt, mint eddig bármikor. Burgonyából kevesebb termett mint 1963-ban. Zöldségfélékből a lakosság ellátása — a vetésterület és a hozamok csökkenése következtében — nem érte el a kiemelkedően jó 1963 évi szintet. E cikkek árai magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A gyümölcstermés összességében kb. ugyanannyi, almából kevesebb volt mint 1963- ban. A bortermés 15 százalékkal meghaladta az 1963 évit, a bor minősége azonban gyengébb volt az előző évinél. 1964-ben egy kát. hold megművelt területen (szántó, kert és szőlőterületen) 13 százalékkal több műtrágyát használtak fel, mint egy évvel korábban. Tovább növelték az öntözött területet: 1964 végén 463 000 kát. holdat öntöztek. Az év folyamán bővült a mezőgazdaság gépállománya. Többek között mintegy 8400 traktort, 1200 arató-cséplőgépet, 5000 traktorekét, 2200 yetőgépet helyeztek üzembe a mezőgazdaságban. A traktorállomány 1964. év végén 58 000 darab volt. A gabona 80 százalékát géppel aratták. A gépi munkák folyamatosságában egyes alkatrészek átmeneti hiánya nehézséget okozott Az év folyamán több intézkedést hoztak az állatállomány növelésére. Részben ennek eredményeként a szarvas- marhaállomány 1964. év végén 1 950 000 db volt, mintegy 96 000 darabbal több, mint az előző év végén. A tehenek száma az év föl várnán 779 000 darabról 800 000 darabra nőtt. Növekedett a sertésállomány is: az év végén a sertések száma kereken 7 millió darab volt, 873 000 darabbal több, mint egy évvel korábban. 1964-ben 5 százalékkal több' te1 ét, 11 százalékkal több tojást termeltek, mint 1963-ban. Az egy tehénre jutó tejtermelés 2340 liter volt (4 százalékkal több, mint 1963-ban). A felvásárlás 1964-ben lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Kenyér- gabonából, borból, baromfiból, tojásból, tejből többet, vágóállatokból, burgonyából, Zöldség- és gyümölcsfélékből kevesebbet vásároltak fel, mint 1963-ban. Egyes mező- gazdasági termékek minőségének megóvását, a gyors szállítást nehezítette a megfelelő technikai eszközök hiánya, esetenként szervezési fogyatékosságok. A mezőgazdaság árutermelésének növekedéséhez hozzájárult, hogy tovább javult a termelőszövetkezetek gazdálkodása és szervezettebb volt az állami gazdaságok munkája. jKözlekedés 1964-ben a közlekedési vállalatok áruszállítása 10 százalékkal nőtt. Ezen belül vasúton 8 százalékkal, tehergépkocsin 18 százalékkal több árut szállítottak, mint 1963- ban. A megnövekedett szállítások lebonyolításához hozzájárult a járművek állományának növekedése és a járművek jobb kihasználása. A vasút 3326 vagont és 61 korszerű Diesel- és villamosmozdonyt, a TE- FU mintegy 1300 új teherautót kapott. Mindemellett a szállítási igényeket . esetenként csak késedelmesen elégítették ki. Vasúton 4 százalékkal, a távolsági autóbuszjáratokon 10 százalékkal, a repülőgépeken 19 százalékkal többen utaztak, mint 1963-ban. A városi személyszállításban az autóbuszok utasforgalma nagyobb mértékben nőtt, mint a villamosoké. Tovább bővült a személygépkocsik és a motorkerékpárok állománya. 1964. év végén a személygépkocsi-állomány 86 000 darab, a motorkerékpár-állomány 370 000 darab volt. Külkereskedelem A behozatal 14 százalékkal, a kivitel 12 százalékkal haladta meg 1964-ben az 1963. évi szintet. A külkereskedelmi forgalom nagyobb hányada — mintegy 70 százaléka — 1964- ben is a szocialista országokkal bonyolódott le. Az import 58 százalékát kitevő nyersanyagokból és félkésztermékekből 19 százalékkal többet hoztunk be, mint 1963-ban. A gépbehozatal 11 százalékkal nőtt. A gépkivitel 1964-ben mintegy 9 százalékkal volt több, mint 1963-ban. Jelentősen növekedett a közlekedési eszközök — elsősorban az autóbuszok —, a szerszámgépek exportja. Egyes gépfajták, pl. a mezőgazdasági gépek, a könnyű- és élelmiszer- ipari berendezések exportja kisebb volt az 1963. évinél. Az ipari fogyasztási cikkek közül a gyógyszerek és ruházati cikkek exportja volt számottevő. Beruházások — építkezések Beruházásokra •—• előzetes számítások szerint — 1964-ben 7 százalékkal többet fordítottak, mint 1963-ban é§ valamivel többet, mint amennyit a terv eredetileg előirányzott. A tervezettnél lényegesein gyor sabban nőttek az importgépberuházások. Az év folyamán a beruházási összeg 42 százalékát az iparban, 21 százalékát a mezőgazdaságban használták fel. 1964-ben az állami építőipari vállalatok termelése 6 százalékkal növekedett és ezzel eredeti tervüket 92 százalékra teljesítették Az építőipar tervének teljesítését nehezítette a munkaerőhiány. Ezért a Minisztertanács az építőipar termelési előirányzatát év köz ben mérsékelte. A csökkentett tervet 96 százalékra teljesítették. Április óta 3—4 százalékkal kevesebben dolgoztak az állami építőiparban, mint 1963 azonos hónapjaiban. Az építőipari vállalatok munkájának összehangolásában és az építési munkák szervezésében hiányosságok voltak 1964-ben megkezdte termelését többek között a Hidasi Brikettgyár 150 000 tonna évi kapacitású új üzemrésze, a Duna menü Hőerőmű 1. sz. és az Oroszlányi Hőerőmű 4. sz. 50—50 mW teljesítményű gépegysége, a Győri Oxigéngyár, a Fémlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyáregysége, a Kéziszerszámgyár kecskeméti gyáregysége, a Kazincbarcikai Könnyűbetoingyár, az Orosházi Üveggyár több üzemrésze, a nyíregyházi új konzervgyár. Átadták a MÁVAUT budapesti új gépkocsátelepét, a pécsi és a nyíregyházi 300 ágyas tbc-kórházat. Uj szálloda épült Salgótarjánban, Siófokon, valamint Budapesten. Átadták a forgalomnak a budapesti Erzsébet-hidat. 1964-ben az állami építőipari vállalatok — lényegében a tervnek megfelelőál — mintegy 20 400 lakást adtak át. Ezenkívül magánerőből — többségében jelen tős állami támogatással — mintegy 30 000 lakást építettek Bővült a kereskedelmi bolthálózat, Budapesten átadták rendeltetésének az újjáépített Divatcsarnokot, a József Attila-télep ABC áruházát és többszáz kereskedelmi egységet korszerűsítettek az ország különböző vidékein. Továbbra sem volt kielégítő a beruházások gazdasági-műszaki előkészítése. Az 1964. évi üzembehelyezésre előirányzott néhány fontos beruházás befejezése nem történt meg, így pl.: a Budapesti Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet, a Hatvani Cukorgyár, a. Szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat beruházása, az Ózdi Állami Áruház, a Budapesti Astoria Szálloda, a dunaújvárosi kórház. Az 1964—65. tanévben kb. 2,3 millióan tanulnak. A tanév elején a középiskolákba 417 000-en iratkoztak be, 32 000 rel többen, mint az előző tanévben. Az idei tanévben 92 000- en folytatnak felsőfokú tanulmányokat, 11 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A szakmunkás tanulóképzésben részesülő fiatalok száma 164 000. A kiadott művek példányszáma 1964-ben mintegy 71 millió volt, ezen belül a könyvek több mint 44 millió példányban jelentek meg. A televízió előfizetők száma az év folyamán 471 000-ről 675 000-re emelkedett. Az idegenforgalom — nagyrészt az utazásokat megköny- nyítő államközi megállapodások hatásaként — jelentősen nőtt. 1964-bep magyar állampolgárok 1 487 000 alkalommal utaztak külföldre, s ez több mint két és félszerese az 1963. évinek. Magyarországra külföldi állampolgárok pedig 1 302 000 esetben jöttek, ami kétszerese az 1963. évinek. Budapest, 1965. január 17. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Előzetes számítások szerint a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1964- ben 2,5—3,0 %-kal, egy főre jutó reáljövedelme — a tervezettnél nagyobb mértékben — 5—6 százalékkal haladta meg az 1963. évi szintet. A parasztság egy főre jutó reál- jövedelme és fogyasztása kb. 4—5 százalékkal emelkedett 1964-ben a kiskereskedelmi eladás a tervezettnél nagyobb volt és 7,6 százalékkal haladta meg az 1963. évit. Az ösz- szes eladás mintegy felét kitevő élelmiszerforgalom 8 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerellátás általában kielégítő volt. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt 1964-ben a déligyümölcsök, a kávé, a csokoládé, a tojás, a baromfi eladása. Zsírból 2 százalékkal, cukorból 4 százalékkal, tej és tejtermékből kb. 10 százalékkal, nyershúsból kb. 1,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Egyes húsféleségekből a szükségletet azonban nem tudták kielégíteni. A ruházati cikkek vásárlása 1964-ben 4 százalékkal haladta meg az 1963. évi forgalmat. Cipőből 15 százalékkal, konfekcionált cikkekből 7 százalékkal- több fogyott, mint 1963- ban. Méterárukból valamivel többet, kötöttárukból ugyanannyit adtak el, mint 1963- ban. A vegyes Iparcikkek eladása a korábbi évekhez hasonlóan — az átlagosnál gyorsabban nőtt. A vásárlás televíziókból kb. 30 százaléknál, hűtőszekrényből 65 százalékkal, mosógépből 7 százalékkal, porszívóból 40 százalékkal volt nagyabb, mint 1963-ban. Több motorkerékpárt, kevesebb személygépkocsit adtak el, mint 1963-ban. A bútorforgalom 5—6 százalékkal emel-, kedett. Néhány tartós fogyasztási cikk forgalmának nagyobb mértékű növekedését esetenként az áruhiány, a nem megfelelő választék, minőség akadályozta. 1964-ben a lakosság kb. 10 százalékkal többet költött különféle szolgáltatásokra. Ezen belül jelentősen nőtt a közlekedésre, a kulturális célokra és a különféle javításokra fordított összeg. A javítószolgálat fejlődése azonban nem tartott lépést az igényekkel. Az év folyamán a lakosság takarékbetétéit 3,9 milliárd forinttal növelte. 1964 év folyamán 31 000 fővel növekedett az ország lakos sága és az év végén 10 135 000 volt. 1964-ben az élveszületé- sek aránya (1000 lakosra számítva 13) ugyan olyan volt, m:nt az előző két évben. A halálozás (1000 lakosra számítva 10) és a természetes szaporodás (1000 lakosra számítva 3) aránya is azonos volt az előző évivel. Tovább csökkent 1964-ben a csecsemőhalandóság: az ezer élveszületettre jutó egy éven aluli meghaltak száma 40 volt, 6 százalékkal kevesebb, mint 1963-ban. 1964-ben 900 új orvos kapott diplomát, az év végén 10 000 lakosra 18,3 orvos jutott. A kórházi ágyak száma az év folyamán 800-zal gyarapodott és számuk az év végén elérte a 76 000 et. Az egészségügyi ellátás a számottevő javulás mellett sem tartott lépést az igényekkel. 1964 végén több mint 1 100 000 kapott nyugdíjat, illetve járadékot. A részükre folyósított összeg 1964-ben 600 millió forinttal több volt mint 1963-ban. Húez évvel ezelőtt, 1945. január 17-én szabadult jel Varsó az öt évig tartó hitlerista megszállás alól. Ez az évforduló egybeesik a gyönyörű város keletkezésének 700. évfordulójával. Az 1944. évi felkelés tragikus napjaiban Varsót úgyszólván a földdel tették egyen lóvé. Repülőbombák, nehéz lövegek, lángszórók semmisítették meg épületeinek háromnegyed részét, ipartelepeinek 90 százalékát, pályaudvarait és közútjait. Hétszázezer ember lelte halálát a romok alatt, csak a jobbparti városrész maradt meg. 1945. január 17-én vonultak be az üszkös romok közé a szovjet seregek és a Lengyel Hadsereg osztagai. A holdbéli tájak sivársága tárult a felszabadítók szeme elé. Egész városrészek tűntek el. Nem volt víz, gáz, áram, egyetlen ép ház. A lakosság száma 160 ezer főre apadt Varsó újjászületése mindenkit csodálattal tölt el. Hrísz év alatt félmilliónál több ú] lakószoba épült Varsóban. azaz a lakosság 70 százaléka immár a háború után készített új lakásban lakik. Egyébként a mai Varsóban évenként 30 ezer új lakószobát adnak át a családoknak. Varsónak jelenleg egymilliókétszázezer lakója, van, csupán százezerrel kevesebb, mint amennyi a háború előtt volt RosszaliMolt CMiill állapota London: Pénteken a kora esti órákban érkezett híre annak, hogy a napok óta betegeskedő Winston Churchill volt angol miniszterelnök állapota váratlanul súlyosra fordult. A késő este kiadott orvosi jelentés szerint állapotát „rendkívül súlyosnak” kell tekinteni. A volt miniszterelnök mély álomba merült, fájdalmat nem érez. Az idős angol államférfi agytrombózist kapott és vérkeringési zavarai is vannak. Orvosai aggódnak életéért és nem sok reménnyel biztatták hozzátartozóit. Az angol királynő rendszeresen jelentést kap Churchill egészségi állapotának alakulásáról, Wilson miniszterelnök í pedig fel is kereste Chur- ‘ chilit otthonában. Johnson amerikai elnök táviratban aggodalmát nyilvánította és javulást kívánt a volt miniszterelnöknek. Egy fénykép 1945-ből... Előtérben a Varsói Nagyszínház kiégett épülete. Az újjáépített Varsói Nagyszínház. Washington továbbra is hallgat a Laosz területe ellen végrehajtott homhatásnadások ügyében Washington: Az amerikai sajtó cikkeiből nyugtalanság csendül ki amiatt, hogy Washington továbbra is teljes titoktartással övezi a laoszi' területen fekvő célpontok ellen végrehajtott amerikai légitámadások részleteit és körülményeit. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán sem volt hajlandó nyilatkozni az ügyről. Amerikai hivatalos személyiségek másrészről igyekeznek meggyőzni a közvéleményt arról, hogy az Egyesült Államok nem tervezi a dél-vietnami háború ki- terjesztését. A szóvivő a Reuter jelentése szerint nem válaszolt arra a kérdésre, „vajon az Egyesült Államok kötelezőnek ér- zi-e még magára nézve az 1962-es Laoszról szóló genfi egyezmények betartását, amelyek megtiltanak bármiféle külföldi katonai beavatkozást. A külügyminiszter, aki éppen a szenátus külügyi bizottságának zárt ajtó mögött megtartott üléséről távozott, cáfolta azt a hírt, amely szerint a napokban a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen is végrehajtottak támadást Sparkman szenátor a bizottság ülése után kijelentette: „Egyértelműen állíthatjuk, hogy nem terjesztjük ki a háborút A kiterjesztésre vonatkozó egyes híreik pontatlanok voltak”. A Dél-Vietnami Hazafias Arcvonal hírügynöksége jelentést tett közzé a felszabadítása hadsereg 1964-ben Dél-Viet- nam középső részében végrehajtott hadműveletedről. Eszerint a dél-vietnami hazafiak tavaly több. mint 30 ezer ellenséges katonát megsemmisítettek és 4500 fegyvert zsákmányol tak. Elpusztítottak 1800 úgynevezett stratégiai falut, felszabadítottak 120 helységet és többszáz települést. A felszabadított területek lakossága 1,2 millió fő. E területek népe megerősített falvakat épített, amelyekben eredményesen veheti fel a harcot az ellenség támadásaival szemben. Iskolákat, tájékoztató központokat és egész ségügyl állomásokat létesítettek. A hírügynökség jelentése szerint a katonai cselekmények során az ellenségek körülbelül 35 000 katonája állt át a felszabadító hadsereg oldalára. Szombaton a PVSK-csamok zsúfolt nézőtere előtt került sor a DNK n. fordulójának első napi mérkőzéseire. Az I. osztályú csapatok találkozói ezúttal is jó mérkőzéseket hoztak, a férfiak mezőnyében a Pécsi Bányász I.— Pécsi Tanárképző és a Vörös Meteor-Pécsi Dózsa női mérkőzések hoztak jobb játékot. Eredmények: Pécsi Bányász I.—Tanárképző 29:21 (13:12), férfimérkőzés. — Az utolsó öt perctől eltekintve, a tanárképzősök végig egyenrangú ellenfelei voltak az NB I-es csapatnak. A Bányász jobb erőnlétének köszönhette a győzelmet. Pécsi Ércbányász—Komlói Bányász 28:2« (20:10), férfimérkőzés. A versenyen induló komlóiak az első félidőben szétesően játszottak, a játév«dö második részében kiegyenlítetté vált a játék. Pécsi Vörös Meteer I.—Pécsi Dózsa 13:1 (6:3), női mérkőzés. A Vörös Meteor úgy a mezőnyben, mint a kapu előtt, sokkal határo- zottabbnak bizonyult, a Dózsás- lányok sok átadási hibát vétettek. Pécsi Bányász I.—Márolc 19:T (12:3), női mérkőzés. A márokiak lelkesedése ezúttal :em hiányzott, azonban ez csak a Játékidő egyes részeiben késztette küzdelemre a Bányász-lányokat. További eredmények: Férfiak: Középfokú Vegyipari Technikum- Pécsi Dózsa IV. 20:6, Építőipari Technikum—Közgazdasági Kereskedelmi Technikum 31:22. Nük: Pécsi Bányász ül.—Közgazdasági Ipari Technikum 3:7, Vörös Meteor ül.—Bányász IV. 9:3, PEAC —Kesztyűgyár 8:3. 1 < Varsó nagy ünnepe A lakossáp, jövedelmei és vásárlásai Népesség, népmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság Esélyes győzelmek a Danán!»!! Hajié Kupa kézilabda-mérkőzések szombati forduló jóban
