Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

! mmaAK % napló EretfményekSien gazdag eszleadlak volt I Nőtt az egy munkásra eső termelési érték — Jobb ivóvizet kapott \ több község — Tízmillió forint értékű társadalmi munka Interjó Palkó Sándor elvtárssal, a megyei tanács eiaikável! Túlteljesítettük lakásépítési tervünket 491 lakás helyett 550 készült el — Egységes csecsemő* és gyermekvédelmi ellátás — 1587 lakás távfűtéses Interjú Kórósi Lates etvtárssal, l*écs varos Tanácsának elnökcvel Szokás Immár, hogy m ét végén lapunk munkatársai felkeresik a -megye és Pécs város Tanácsának vezetőit, mondják el, mennyivel lett szebb, gazdagabb szőkébb ha­zánk, milyen eredmények születtek megyénk dolgozói­nak munkája nyomára Palkó Sándor elvtár»­hoz, a megyei tanács elnö­kéhez intézett első késdé- sünk a megye tanácsi ipa­rára vonatkozott — Ezea a területér; a* el­múlt esztendőben határozott fejlődést értünk ed — kezd­te Palkó elvtárs —. A tanácsi ipar könnyűipari ágazatában 1963- ban a háromnegyed év végéig 132 millió forint volt a teljes termelési érték, 19^4 hasonló időszakában ez áz összeg több mint 150 millió­ra nőtt és az egy munkásra jutó termelési érték 13 száza­lékkal emelkedett. Az élelmi­szeriparban 9,7 százalékkal nőtt az egy munkásra Jutó termelési érték. Javítani tud­tuk a lakosság részére végzett iparpolitikai tevékenységün­ket. Hogy csak egy példát mondjak: a Patyolat Mosoda Vállalat 1964-ben korszerű gépekkel és tisztítási techno­lógiával felszerelt, ül, köz­ponti üzembe költözött Ami az építőipart Illeti: szinte minden járásban Ja­vult az úthálózat. Felújítottuk a tésenyi, lothardi, kozármts- lényi, bükkösdi és készül utat. A mohácsi Járásban el­készült a görcsönydobokai, babarci, erdősmároki, majsi és kisnyárádl vasbenothfd, é* a lánycsőid útfelújítás. A sík- J lósi járásban átadták a for­galomnak az illoeskai és bog- dásai vasbetonhidat. felújítot­tuk a harkányi üdülőtelep, a siklósi és sellyei utat. A szi­getvári járásban 3,7 millió forint értékben felújítottak több szigetvári utcát és meg- ép'tették a teklafalusi hidat. A sásdi járásban elkészült az orfűi. abaliseti, magyarherte- lenűi út több mint 2 millió forintos költséggel. Korszerű­sít'-"^ a nagyharsány—villá­nyi utat is. — Köztudomású, hogy megyénk lakossága nines kellően ellátva jó ivóvízzel. Hozott-e fejlődést esőn a területen tu elmúlt eteten­dő? — Igen. 1960-ba« a falvak lakosságuk 2,5 százalékát, 1964- ben 12,8 százalékát lát­tuk el közműves ivóvízzel. A harmadik ötéves terv végére ez a szám 25 százalékra nő. Az elmúlt évben törpevíz­mű vet adtunk át Baksán, Pel- lérden, Csányoszrón, Nagy- nyárádon, . Bicsérden. Előké­születek történtek már törpe­vízmű építéséhez Véménden, Kozármislényben, Szentlőrin- cen, Vókánvban, Szigetváron. — A mezőgazdaságban az év elején több sürgető feladat jelentkezett Milyen eredményeket értünk el ezek megoldásában? —• A mezőgazdaság nagy kincse a rétek fűhozama. Saj­nos éveken át sok takarmány elveszett » korszerűtlen szó- nakészítés miatt. Ezért szor­galmaztuk a hideglevegős (ventillátoros) és ágasokon történő szénaszárítás beveze­tését. Míg 1963-ban 22, addig 1964-ben már 92 ventillátoros szónaszárító működött. Egy ventillátort« szónaszárító tel­jesítménye évi 12 vagon, azonban ésszerűbb kihaszná­lással ez a mennyiség meg­duplázható. Az ágasokon tör­ténő szárítással 4400 kataszt- rális hold terméséit takarítot­tuk be. Arra törekedtünk,, hogy mi­nél több, gabonatermelésre alkalmas földet nyerjünk a rétek és legelők rovására úgy, hogy ugyanakkor javítsuk a réteket és legelőket A mi­nőségi javítás érdekében 21 tsz-nél mintegy 1580 kataszt- rális holdon létesítettünk mintalegelőt 1965-ben újabb 4420 fcatasztrális hold minta- legelőt jelölünk ki, 6660 hold elhanyagolt gyomos legelőn végeztek vegyszeres gyomin- tást. öntözésre 1964-ben 500 hold rét-legelő területet ren­deztünk be. Ezt 1965-ben to­vábbi 620 holddal kíváinjuk emelni. — Melyek asz elmúlt év legjelentősebb eredményei megyénk kulturális életé­ben? — Az elmúlt év itt is fejlő­dést hozott. Elkészült a pécs- váradi 12 tantermes általá­nos és középiskola. Ugyanott a vidéki tanulók részére 40 fős diákotthon létesült. Meg­épült a sellyei gimnázium újabb 4 osztályterme, vala­mint egy felszabaduló épület­ből 40 fős diákotthonhoz ju­tották a tanulók. Drávasza- bolcson elkészült a 4 osztály­termes körzeti iskola. Uj óvo­dát adlak át Nagynyárád­Sátorhelyen, Mekényesen, Ba- ranyajenőn, ötvein férőhelyes óvodát létesítettek Komlón, új napközi otthont Baranya- jenőn, Gödrekeresztúron, Dencsházán, Nagypeterden. ; Szigetváron mozit, Pécsvára- ! dón kultúrházat építettek. Harmincnyolc pedagóguslakást vásároltunk. Igen jelentős lé­tesítmény a délszláv községek központjában, Szalántán fel­épült művelődési ház, 600 000 forintért, amelynél 100 000 fo­rint értékben a lakosság vég­zett. társadalmi munkát. Az új művelődési házban állan­dó kidülítás foglalt helyet a délszláv népviselet és nép­művészet bemutatására — Az elmúlt évben tíz­ezerszámra keresték fel me­gyénket a turisták. A leg­fontosabb idegenforgalmi objektumainkról kérnénk néhány adatot, —■ Igyekszünk megyénk szépségeit a hozzánk látoga­tóknak bemutatni. A siklósi várat november végéig 133 000 kiránduló kereste fel. Jelentő­sen nőtt Pécsvárad és Sziget­vár látogatóinak száma is. A pécsi tó első ütemének építé­sét befejeztük, elkészült a zsilip és a gat egyharmad része. Befejeztük az abaligeti tavak környékének parkosítá­sát. Elkészült Sikonda rende­zési terve, Komló és Síkon da között pedig új át építését kezdték meg. — A szép eredmények természetesen a lakosság társadalmi munkájának is köszönhetők. Mekkora ér­tékben végzett a lakosság társadalmi munkát? — A lakosság dereka* mun­kával segített és a társadalmi munka értéke évről évre nő. Míg 1963-ban egy keresőre 73,5 forint értékű társadalmi, munka jutott, addig 1964-re a várható érték 75 forint. Ez 11 millió forint körüli társadal­mi munkát jelent — fejezte be nyilatkozatát Palkó Sán-1 dór elvtára. Pécs város lakót az elmúlt esztendőben szinte nap, mint nap meggyőződhettek arról a munkáról, amelynek nyomán a város tovább épült, a régi házaik egész sora új köotöst nyert. Erről a nagyarányú építkezésről, tatarozásról szólt első kérdésünk Körösi Lajos elvtárshoz, a városi tanács el­nökéhez. — Az évi eredeti tervben 491 lakás felépítése szerepelt, ezt az Országos Tervhivatal és az Építésügyi Minisztérium évközben 511 lakásra emelte fel. Az építők még ezt a szá­mot is túlteljesítették, vég­eredményben 1964-ben 550 la­kás készült él. Pécsett ma 1587 lakás távfűtéses. Ann a sortatarozás! mimikáikat ülteti: elsősorban a Saliaá utca nyert új köntöst, de „új ruhát” ka­pott a Pécsi Nemzeti Színház is. Még nem tudtuk felépíteni a lakásépítési keretiből élő­irányzott 8 tantermes iskolát, 50 férőhelyes óvodát és a 40 férőhelyes bölcsödét a bolgár­kerti lakótelepen. Ezek a lé­tesítmények 1965-re húzódtak át. A lakóházak javítására az elmúlt esztendőben közel 40 millió foriintot fordítottunk, — A lakásépítkezési be­ruházásokon kívül egy sor más jellegű beruházás is megvalósult az elmúlt esz­tendőben. Melyek voltak ezek közül a legjelentőseb­bek? — Csak a legfoníoeabfoekai: a Pécsi Fémipari Vállalatnál 800 ezer forintért műhelyt építettek, a Szikra Nyomda 400 ezer forintért szerzett be új gépeket, a Pécsi Sütőipari Vállalat 2-as üzemének re- banstrukciójára közel 1 millió forintot fordítottak. Ugyan­csak közel 1 millióba kerüli az Építő és Tatarozó Vállalat építőipari gépeinek beszerzé­se. Az egyetemi városrész alapiközműveire több mint 7 millió forintot költöttünk. Ku­tak, csatornák épülték. A Jó­kai utcában elkészült a 20 tantermes iskola, bővítettük a vasasi iskolát, az Alsó-Havi bölcsődét stb. — A beruházások után érdeklődnénk, azokról a konkrét létesítményekről. amelyek a lakosság jobb el­látását teszik lehetővé. — Ezek közül megemlíthe­tem a Vegyesipari Vállalat különböző szolgáltatásait., az elmúlt évben négy felvevő­hely létesült. A ruhaiparban a lakosság méretes igényeit és megrendeléseit is figyelembe véve lerövidítették a vállalási időket. A lakosság jobb ellá­tása érdekében korszerűsítet­tük a szikvízüzemet. Az el­múlt évben 972 lakást kap­csoltunk be a gázellátásba. — Az elmúlt esztendő je­lentős változásokat hozott az egészségügy fejlődésében is — ezekről kérnénk rövid összefoglalót, *— Tanácehatárosat alapján egy év leforgása alatt az eV aprózott, részfoglalkozású üzemorvosi megbízatásokat fő­foglalkozású üzemorvosi állá­sokká szerveztük ált Pécs vá­ros területén 10 főfoglalkozá­sú üzemorvos működik. A végrehajtó bizottság határo­zata alapján gondozó jellegű szakellátást alakítottunk ki a terhes és nővédelmi ellátás­nál. Ugyanaz az orvos látja él, kezeli, szükség esetén táp­pénzre veszi a beteget, sőt a táppénzes betegeket otthoná­ban is meglátogatja. Nyolc új gyermekfcörzet működésévé! az egész város területén ki­alakítottuk az egységes cse­csemő- és gyermekvédelmi el­látást 6 éves korig. A jobb betegellátás érdekében az éj­szakai sürgős esetek gyors el­látásáért a három kerület te­rületén 1—1 általános orvosi ügyeletet állítottunk be. Az év második felében az egye­temmel közösen megoldottuk a fogászati ügyeletet is. — Az elmúlt esztendő esen a területen milyen új eredményeket hozott? — Kulturális tevékenysé­günkben az oktatási reform megvalósításán, az iskolák és ____ I E gyesültek a pécsi és a megyei kereskedelmi vállalatok Hosszas szervező munka eredményeként ma hivatalo­san egyesülnek a Baranyában működő kiskereskedelmi vál­lalatok. Az egyesüléssel az Élelmiszerkereskedelmi Válla­lat az ország egyik legna­gyobb kereskedelmi vállalata lett másfélezer dolgozójával, 374 városi és falusi üzletével, 653 millió forintos évi tervé­vel. De nagy vállalat a töb­bi is: a Baranya megyei Ve­gyesiparcikk-kereskedelmi Vállalat négyszáz, a Ruházati Kereskedelmi Vállalat 369 és a Vendéglátó Vállalat 216 milliós tervfeladatot valósít meg as idén. As összevont vállalatok in­kább képesek lesznek a fo­gyasztók zökkenőmentes dié­tására, mint a korábban a vá­rosi, részben pedig a megyed tanács kereskedelmi osztályai­nak irányítása alá tartozó, egymástól függetlenül műkö­dő, mégis azonos célért dol­gozó vállalatok. A vásárlók maguk is tapasztalták, hogy az elkülönülésből ellátási kü­lönbségek keletkeztek: a vá­rosiak például sokszor men­tek iparcikkekért — mosógé­pért, porszívóért, televízióért — falura, ahova tartósított élelmiszerekből, konzervekből és egyéb árukból is sokszor jutott több a kelleténél. így akarva-akaratlan olyan áruk váltak „hiánycikké”, ame­lyekből a falusi üzletekben elfekvő készletek voltak. Á városias jellegű áruk eljutot­tak a legkisebb községekbe is, s ott esetleg értékesíthetet- lenné váltak. Ugyanakkor a falusiak által keresettebb árukat csak a városi üzle­tekben lehetett megtalálni. Vonatkozott ez még a tájjel­legű borokra is. A kiskereskedelmi vállala­tok egyesítésének elsősorban ebben kell változást hoznia. Ezen kívül természetesen sok más előnnyel is jár. így pél­dául hárommal csökkenthető a központi raktárak száma, gazdaságosabban kihasználha­tók a szállítóeszközök, tág lehetőség nyílik a személyi állomány átcsoportosításaira, ősszel például a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat­nak sok idény-dolgozóját kel­lett elbocsátania, s minden tavasszal — amikor a na­gyobb forgalom erre lehető­séget adott — ugyanazokat újból felvennie. Az időszaki dolgozók egy részét a jövőben a városi vendéglátó egysé­gekben foglalkoztathatják té­len. Az a lehetőség sem le-1 becsülendő, ami a meglevő I bolthálózat ésszerűbb kfbas*- náláBában kínálkozik. Amikor kinevezték az igaz­gatókat — az Élelmiszerke­reskedelmi Vállalathoz Bács­kai Frigyest, a Vegyesipar- cikk-kereskedelemhez Fe- rencz Sándort, a Ruházati Ke­reskedelmihez Grihisch Ru­dolfot és a Vendéglátóhoz Ka­tona Józsefet —, a négy új vállalat irányító szerve, a megyei tanács kereskedelmi osztálya, megbeszélésre hívta össze a leendő vezetőket. A megbeszélés fő témája az át­szervezés zökkenőmentes le­bonyolítása és az átmenet za­vartalan biztosítása volt. Az­óta gondoskodtak róla a leg­illetékesebbek, hogy feltöltött készlettel, tói raktárakkal várják az üzletek az új esz­tendőt és több intézkedést tettek az 1965. évi tervek tel­jesítésének előkészítésére is. Nagy beruházásokra egyik vállalatnál sem számítanak, az első év amúgyis az adott és eddig kihasználatlan lehe­tőségek kiaknázásáé lesz. Fo­kozatosan el akarják tüntetni a külterületek ellátásának fe­hér foltjait. Komlón, Mohá­cson és Pécsett sürgetni fog­ják az elmaradt járulékos be- | ruházások pótlását. A keres- I kedelmi osztály támogatja azt a lehetőséget, hogy a négy vállalaton kívül a megfelelő anyagi eszközökkel rendelke­ző Csemegekereskedelmi Vál­lalat az eddiginél nagyobb teret kapjon Baranyában. A vállalatok elhelyezése sokkal kedvezőbb lesz az ed­digieknél, de még viszonylag kevés üzlethelyiséggel ren­delkezik valamennyi, mert eléggé magas a nem rendel­tetésszerűen használt bolthe­lyiségek száma. Pécsett a Rá- | kóczi út 39. számú házakban j például egész üzletsort hasz- j nál hivatali helyiségnek a posta, üzlethelyiségben műkö­dött pedig a Kossuth téren az egyik kereskedelmi vállalat részlege, s ugyancsak volt üzletben helyezték el a TIT-et. Ezeket természetesen szeretnék mielőbb megkapni. A tanácsokon kívül a vá­sárlóközönségtől is segítséget várnak az új vállalatok. Ál­talános kívánság, hogy amint az idegenforgalom már kezd azzá lenni, legyen közügy a kereskedelem is. A vásárlók amúgyis gyakran elhangzó bíráló szavai mellett meg akarják hallgatni javaslatai­kat arra vonatkozóan is, ho­gyan lehetne teret, jobb el­adási lehetőségeket teremteni i a kereskedelem számára. Mtórintézmények szocialista vonásainak fejlesztésén, vala* mint a lakosság általános és szakmai műveltsége színvona­lának emelésén munkálkod­tunk. Ennek szolgálatában fej­lesztettük tovább intézmény­hálózatunkat: az óvodai férő­helyek számát százzal emel­tük, az általános iskolai tan® termek számát pedig huszon­hattal. A gyakorlati foglako­zások jobb megoldása érdeké­ben központi politechnikai műhelyt létesítettünk. Meg­kezdtük a gyermekélelmezés korszerűsítését, a Szabadság úton 800 fős központi menzát alakítottunk ki. Elkészült Me­szesen a 350 fős kultúrház és mozi. Általános iskoláinkban a folyó tanévre 16 800 tanuló­nak biztosítottunk helyet. Kö­zépiskolába felvettünk mü desi. odajelentkező pécsi tanulót, az, összes középiskolásaink szá­ma 6400. A gimnáziumi ta­nulók 92 százaléka tanul 5+1-es formában, vagyis a tanulók döntő többsége egy- egy szakmában négy éven ke­resztül alapképzést, azaz meg­felelő előképzést nyer. Cél­kitűzéseink megvalósítását szói gálták a nagy kulturális ren­dezvényeink is. — Az életszínvonal növe­kedését a kereskedelem mér­legéből lehet talán a leg­jobban megtudni. Vannak-e már erre vonatkozó adatok? — Igen. Az élelmiszerforga­lom például 27 millió forint­tal volt magasabb a múlt vi- nél, ami 6,7 százalékos emel­kedést mutat. Az alapvető élelmiszerekből — a hús ki­vételével — az ellátás mindig egyenletes és jó volt. A hús pótlására nagyobb mennyi sé- gű baromfi és hal került for­galomba. Ruházati árukból kö­zel 20 millió forinttal többet értékesítettünk, mint az el­múlt évben. Az iparcikkek kö­zül az érdeklődés a tartós fo­gyasztási cikkek iránt nyilvá­nult meg. Televízióból 23.3 százalékkal, hűtőszekrényből 58,8 százalékkal, bútorból 4.2 százalékkal adtunk el többet minit 1963-ban. A bútorforga­lom még jobben növekedhe­tett volna, ha a keresett gar­nitúrákból az ipar nagyobb mennyiséget szállított volna. A kereskedelmi hálózat fej­lesztése területén korántsem ilyen kedvező a heijzet. összevetve elmondhatjuk, hogy az 1964-es esztendő vá­rosunk életében a szépülés, növekedés esztendeje volt is­mét. Ebben az évben is szép terveink vannak, amelyek meg valósulásához ismételten kér­jük a váró® lakóinak lelkiis­meretes munkáját — fojetae be nyilatkozatát Körösi Lajos elvtárs. A 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom