Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-05 / 3. szám

Vtlög proletárjai, egyesüljetek J Dunámon napio j _______Az MSZMP Baranya meggei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja X XII. ÉVFOLYAM, 3. SZÄM ÄRA 50 FILLÉR 1965. IANUÄR 5.. KEDD MEGJELENT a termelőszövetkezetek 1965. évi állami támogatásáról szóló kormányhatározat végrehajtási rendelkezése A Magyar Közlöny és a Mezőgazdasági Értesítő legutóbbi számaiban megjelentek a termelőszövetkezetek 1965. évi állami támogatásának rendszeréről szóló kormányba tár ozat végre­hajtási utasításai és rendeletéi. Talajjavításra 80 százalékos kedvezmény A rendelkezések szerint a termelőszövetkezetek a ki­emelt körzetekben végzett ta­lajjavítás, talajvédelem, víz­rendezés, rét- és legelőjavítás, valamint az ezekkel összefüg­gő egyéb munkák költségeire vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. A kiemelt körzeteken kívül a talajjavításhoz, mésztrágyá- záshoz és az üzemen belüli vízrendezésihez szükséges talaj­javító és egyéb anyagokat az állam ingyén bocsátja a ter­melőszövetkezetek rendelkezé­sére. A talajjavítás és a talaj- védelem gépi munkádnak költ­ségeiből 50. az 1. csoportba tartozó, gazdaságilag meg nem erősödött szövetkezetek pedig 80 százalékos kedvezményben részesülnek A rendelkezés ugyanakkor hangsúlyozza: elő kell segíte­ni. hogy a termelőszövetkeze­tek — megfelelő tértté« élte­nébem — műszála félkészül t­ségiikhöz mérten minél na­gyobb arányban kapcsolódja­nak be a talajjavítás! és talaj­védelmi munkák kivitelezésé­be. A talajjavításhoz szükséges szerves- és műtrágya, illetve a zöldtrágya vetőmagjának vásárlásához á kiemelt körze­tekben vissza nem térítendő állami támogatás, egyéb he­lyeken pedig hitel nyújtható. Ha a szövetkezetek saját maguk végzik el az üzemen belüli vízrendezés földmun­káit, köbméterenként 10 forint vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. A rét és legelő területek javítására, felújítására, Illetve új rétek és legelők telepítésé­re a termel062» vetkezetek — meghatároajtt kereten belül — ugyancsak vissza nem térí­tendő állami támogatást kap­Gyümöles- és szőlőtermelés A nagyüzemi gyümölcs- és szőlőtermesztés fejlesztése ér­dekében a termelőszövetkeze­tek a telepítés költségére, va­lamint a telepítés termőre for­dulásáig felmerülő összes rá­fordításaira, továbbá a meg­lévő szőlő- és gyümölcsös- területek korszerűsítésére hosz szüle járatú hitelt kaphatnak. A megállapított feltételek mellett telepített szőlő- és gyümölcsös-ültetvények, vala­mint spárga- és komló telepí­tések termőre fordulásakor az allam vissza nem térítendő támogatást is nyújt A cseme­geszőlő telepítésénél, valamint a történelmi bortermő vidé­keken történő borszőlő telepí­tésnél a kedvezmények növe­kedtek- Ugyancsak emelkedett a kedvezmény a meggy, a kaj­szibarack és a bogyós gyümöl­csök, valamint a spárga tele­pi lésénél. A tehénállomány fejlesztését szolgálja az az intézkedés, amely szerint a termelőszövet­kezetek a tenyész-szarvasmar- tra állomány pótlása, illetve növelése esetén középlejáratú hi .élt vehetnek igénybe. Ezen­kívül a szövetkezetek nunden előhasi üsző ebesekor 4000 fo­rint vissza nem térítendő ál­lami támogatást kapnak. Lij létesítmények A gépállomások és a gépja­vító állomások továbbra is iceuvczmenyes áron végzik a teimelosző vetkezetek reszeie a szan.ási, szállítási, aratási és egyeb gépi munkákat. A tei- meicsj költségek csökkentése, a gépi munkák fokozása érde­kében az 1. csoportba tartozó gazdaságilag meg nem erősö­dött szövetkezetek a gépi mun kadíj '10 százalékára, hegyvi déken, homok- és szikterüle­teken pedig 40 százalékára vissza nem térítendő állaim támogatást kapnak. A na­gyobb tectmikai felszerelést es szakértelmet kívánó gépjaví­tásokat és felújításokat a szö­vetkezetek re^zeie áll szazar dfjkedrezanénnyít kell elvégezni. A termel ősz» vetkezetek, be­ruházási terheik csökkentése érdekében, a nagyüzemi gaz­dálkodás követelményeinek megfelelő új létesítmények üzembe helyezésekor külön­böző mértékű vissza nem té­rítendő állami támogatást kap­hatnak. Kedvezményt kapnak a termelőszövetkezetek az ál­lami gazdaságoktól és más állami szervektől átvett épü­letek, építmények és ültetvé­nyek után js. Uj rendelkezése a határozatnak, hogy beruhá­zási kedveményt a termelő- szövetkezeteknek az építkezé­seknél csak a típus, vagy álla­mi ajánlott tervek, illetőleg az FM által külön engedélyezett terv alapján épült épületekre lehet adni A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek kijelölési, besorolási rendszere és megkülönböztetett állami támogatásuk módja lényegé­ben azonos az 1964. évivel. A termelőszövetkezetek szak ember-ellátására vonatkozó kormányhatározat, illetve en­nek most megjelent végrehaj­tási rendelet« megszünteti a szakemberek átirányításának eddigi rendszerét. Azok a szakemberek azonban, akik 1965. január 1. előtt kerültek átirányítással a termelőszövet­kezetekbe, változatlanul meg­kapják az eddigi jogszabályok­ban előírt kedvezményeket Szakemberek állami támogatása A rendelkezés a termelő­szövetkezetek szakember­szükségletét a jövőben első­sorban az egyetemekről és fő­iskolákról újonnan kikerülő szakemberekkel kívánja meg­oldani. Ennek elősegítése ér­dekében a gazdaságilag meg nem erősödött, valamint az ar­ra rászoruló közepesen gazdál­kodó szövetkezetek az eddigi­nél nagyobb mértékben kap­hatnak állami támogatást ar­ra a célra, hogy tagjaikat, tt* tetve a taget: gyerenefcei* tár­sadalmi tanulmányi ösztön­díjjal egyetemre, főiskolára, vagy felsőfokú technikumba iküldhessék. A levelező okta­tásban résztvevő termelőszö­vetkezeti tagoknak ugyanazo­kat a kedvezményeket kell megadni, amelyeket a Munka Törvénykönyve a munkavi­szonyban álló levelez» hallga­tóknak biztosít. A gazdaságilag meg nem erősödött, illetve az arra rá­szoruló közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetekben mű­ködő szakemberek jövedelmé­nek kiegészítésére az állam — a szövetkezeti gazdaság nagy­ságától, illetve a szakember képzettségétől és gyakorlatá­tól függően — továbbra is tá­mogatást nyújt. A támogatás mértéke a gyenge szövetkeze­tekben elérheti a havi 2500 (Folytatás a i oldalon) N olcemeletes lakóháza’ -' építenek Buda' -'«"mái a E.'.I-dolgozók részére. Az első lakó­házban már az utolsó szerelési és szépítés! munkáko». dolgoznak az építők s rövidesen beköltözhetnek a lakók. A harmadik nyolcemcletes ház betonszerkezetének Sütésével” is jól haladnak az ácsok és a betonozók. : t— Szokolai felv. — A SZOT felhívása nyomdát Nyolc Kossuthaknai szocialista brigád tett vállalást A Szakszervezetek Országos Tanácsa december 30-án ülést tartott, amelyen megtárgyal­ták az 1965. évi népgazdasági terv teljesítésével kapcsolatos szakszervezeti tennivalóikat A s:: " " ’’ "vással fardultt a magyar dolgozókhoz, hogy te­gyenek meg mindent annak érd oltóbein, hogy az 1965. évi népgazdasági terv vaLameaiy- nyi célkitűzése megvalósuljon. A SZOT támogatja a dolgo­zók által kezdeménvezett munikaversenyt, amelyet ha­zánk felszabadulásának 20. év­fordulója tiszteletére indítot­tak, « felhívja a dolgozóikat, hogy csatlakozzanak minél többen hozzá. 1965 — jubileu­mi esztendő, felszabadulásunk huszadik éve. A munka’rer- seny is azt a célt szolgálja, hogy maradéktalanul teljesít­sük az éves tervet, s ezzel a második ötérves tervünket. Nagy Drsö 418 fős brigádja A Baranya megyei üzemek köziül elsőnek a komlói Kos- suth-bánya dolgozód tettek vállalást és csatlakoztak a f , .szabadulási munkaverseny­hez. Nyolc szocialista bányász- brigád — Burghert Simon, Lite József, Lovai István, "Nagy Dezső, Szilágyi Sándor, Kiss József, Kenderes Elek és Pfiszter Rudolf csapatai — 510 fővel jelentette be, hogy részt vesz a munkaverseny- ben. A Kossuth-bányaüzem leg­nagyobb — meglehet, hogy az egész ország legnagyobb — brigádja a Nagy Dezső front- mester által vezetett 418 fős rejtési csapat, az elsők között csatlakozott a felszabadul á- s nk jubileumi •' '-^nek tiszteletére kezdeményez ’tt szocialista munkaveraenyhez. A nagylétszámú brigád a Kös­se th-bánya „föld alatti szén- gyárában” a cseh-rendszerű hálós fejtésben dolgozik, s eredményeik é" 'óin ki­magaslóak. A nyolc szocialista bányászbrigád elható— ta, hogy a terveiket minden hó­napban túlteljesítik, javítják a minőségét és növelik a fej­tések sebességét. \ pontos, "észletes tervet ezután hatá­rozzák meg. Sz első műszak A Mecseki Szénbányászati Trösztnek ebben az esztendő­ben közel 400 ezer tonnával kell több szenet termelnie, min' a múlt esztendőben. Az első munkanap nem hozni: éppen nagy sikert, mivel c tröszti átlagtermelés menr>> - sége elmaradt a tervezette t- mindössze 91 százalékos ered­ményt értek el. Különös0' gyengén indult az első nap -i komlói Béta- és Kossuth-ak- nán, ahol alig több mint százalékos volt a teljesítés, legszebb eredményt a mecse­ki szémmedence új üzeme Zo’oák-afcna érte el: első na r' tervét 114,9 százalékra : jesítette, vagyis az előírt 1 ’fi: tonna szén helyett 1452 ton­nát bányásztak ki. Hasonlóan, jó eredményt értek el a Pécs­ből vatetepi Széchenyi-akna bányászai: ők 107 százalékkal zárták az első munkanapot 1577 tonna helyett 168« tonnát termeltek. Termelési tanácskozásom szénmedence üzem ei bei i januá 25-e és február 13-• között tartják r-- ’ az első negyedév termelési és műsza- 1- tanácskozásait. A ‘rósz: műszaki értekezletére '"••"ár 22-én kerül sor, amelyt ér­tékelik az 1964-es tervei •?!- jesítését és meghatározza 12 idei terveket, feladatoka’ ?z alkalommal döntik el azt is. hogy melyik bányaüzem nyer, el a negyedik negyedévi mun­kaverseny vándorzászlajét ér a velejáró pénzjutalmat. Az üz.mek termelési tané-""' i- sain vitatják meg az idei ter­vet, s teszik meg vállalásai­kat, a felszabadulási munka versenyre. Ekkor döntenek » — műit évi munka alapján — a kiváló dolgozó jelvények és oklevelek, valamint a szocia­lista brigád cím odaítéléséről is. , ___, , nár cin őt r ártott az elmúlt évben a Szigetvári Cipőgyár, ebből U ájomszázőtvenötczer párat exportra. A termdesi adatók szerint exportszállítás! kötelezett- «éviiket öt százalékkal iúkeljesuctlck*

Next

/
Oldalképek
Tartalom