Dunántúli Napló, 1965. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-01 / 1. szám

2 napló 1965. JANUAR L 1 Évi húszezer malac ingyen Számba veszik a „sokgyermekes“ családból származó malacokat a baranyai tsz-ekben Érdekes — országosan is új­nak számító — akciót indí­tott el az ősz folyamán a Ba­ranya megyei Állattenyésztési I slügyelőség. Munkatársai fel- k utatják a nyolc vagy ennél tő’ malacot ellett sertésko­rákat és ezek utódait fogják továbbtenyészteni. — Eddig ugyanis a tenvészkoca-után- r.’t'ás általában úgy történt, hogy a süldők közül ránézés -- vagyis küllemük, nem pedig é ’ékmérő tulajdonságaik — a'aoján választották ki a te- n'-'íszállatokat. Ez aztán oda vezetett, hogy a fialási átlag nem javult, sőt helyenként még csökkent is az utóbbi id "ben. \ körzeti állattenyésztési fr'ügyelők leválasztás előtt végigjárják a termelőszövet­kezetek fiaztatóit és számba- veszik azokat a malacokat, amelyek „sokgyermekes” csa­ládból származnak. A leg­fejlettebb malacokat kiválaszt ják közülük és fülcsipkével megjelölik. Természetesen nemcsak az úgynevezett alom­számot veszik figyelembe, ha­nem tekintettel vannak az anyakoca egyéb tulajdonsá­gaira is: például hány mala­cot tud szoptatni, milyen az egészségi állapota, mennyire fejlettek a malacok és így to­vább. Az ilyen alomból kivá­lasztott malacok aztán nem hízóba mennek, hanem te- nyésztörzseket alakítanak ki belőlük. A nagy szaporaság öröklő­dő tulajdonság, remény van tehát arra, hogy a most ki­választott malacok kocakoruk­ban szintén sokat ellenek. A jövő nyár végén .vizsgáznak” majd: akkor ellenek első íz­ben és akkor derül ki, hogy helyes volt-e a válogatás. Az állattenyésztési felügyelők az elmúlt hetekben 48 szövetke­zeti gazdaságban jártak és körülbelül 35 ezer malacot vizsgáltak meg. Közülük több mint kétezret jelöltek meg. Ezek kivétel nélkül olyan ko­cáktól származnak, amely ek egyszerre nyolc vagy ennél több malacot ellettek. A vizs­gálat során 410 malacot vá­lasztottak ki tizenkettes vagy annál is nagyobb szaporulat­ból. A szakemberek kiszámítot­ták, hogy ha ily módon csak eggyel sikerül növelni a fia- lási átlagot, akkor évente leg­alább húszezerrel több malac lát napvilágot a megye ter­melőszövetkezeteiben — min­den különösebb munka és rá­Pécselt is van megpatkolt tojás A szerdai tudósítás hozta be szerkesztőségünkbe Dudás Sándor nyugalmazott báinya- kovácsot, aki 18 évi munka után, most nyugdíjas és Pécs- Meszesen évenként több to­jást is megpatkol a gyere­keknek, ismerősöknek — hús­vétiba. Be is hozott egyet kö­zülük mutatóba. Az idei hús­vétin gyártóttá és majdnem akkora alumínium patkót vert rá, mint magá a tojás. A pat­kó szabályos mintája a lovak­ra kerülő „bátyjának”. Hat szög fogja oda a tojáshoz és a patkó két szára között egy kis békegalamb embléma is ta­lálható. — Még 1938-ban készítettem az első patkóit tojást és az­óta rendszeresen eddig vagy negyvenet, de a legtöbbet azonnal el is ajándékoztam. Most azért jöttem a szerkesz­tőségbe, mert bántott a teg­napi írás, hogy többen is pró­bálkoztak már tojáspatkolás- sal. de egyikük sem tudta megcsinálni. Tessék nézni, én már évek óta csinálom. Az elsőt még kovácstanuló ko­romban készítettem. Magam­tól. Mert akkor az a szólás járta a mesterek részéről, hogy „... na, tudsz-e már verebet fordítás nélkül. Márpedig jó kilátás van arra, hogy a most megindult tömegszelekciós el­járással — és persze a tartá­si körülmények további javí­tásával — kocánként átlag öttel növelhetik a malacok számát a következő években. Egyidejűleg minden körzet­ben — egyelőre csak egy- egy helyen — termelési és te­nyésztési adatgyűjtés céljából bevezetik a sertések házi törzs könyvezését. Befejezés előtt a mélyszántás Mohács határában A mohácsi termelőszövetke­zetekben ezekben a napokban befejezik a mélyszántást és a háztáji területeken is kevés van vissza ebből a fontos őszi munkából. A szövetkezetek vezetői most a kukoricaszár vágását szorgalmazzák, hogy a még hátralévő alig száz holdnyi területen minél előbb végezzenek vele. Kedvezően alakult az őszi istállótrágyá- zási feladat teljesítése és a ki­jelölt táblákon befejezték a trágyázást. Most — a munka­terv szerint — kezdetét vette a téli gépjavítás a városnoz tartozó termelőszövetkezetek­ben. HÍREK JANUÄR Újév. a A Nap kél: 7.32. nyugszik: 9 16.05 órakor. A Hold kél: 6.23, PÉNTEK nyugszik: 14.50 órakor. Fázós halak és fázós halászok Hétezer ki ó zsákmány terven felül a mohácsi halászati szövetkezetben A mohácsi halászati szövet­kezet tagjai már október má­sodik felében teljesítették het­venezer kilogrammos fogási tervüket. Azóta — két hónap alatt — még hétezer kiló zsák­mányra tettek szert, 1964-es tervüket tehát 110 százalékra teljesítették. A megszokott dunai halakon kívül különle­gességek is kerültek a hálóik­ba: egyebek között negyven kiló angolna és egy csomó pisztráng, amelyek valamelyik hegyi patakból sodródhattak a folyóba. A halászok most sem pihen­nek. Mindennap vízre száll­nak és hét-nyolc óra hosszat húzzák a hálókat. Persze nem valami kellemes dolog ilyen­kor a Dunán csónakázni, ahol három-négy fokkal mindig hidegebb van, mint a parto­kon. Ezért a halászok meleg ruhákba — többen vattaruhá­ba — öltöznek, amelyekben azonban természetesen nehe­zebb is dolgozni. De nemcsak a halászok fáznak, hanem a halak is; lehúzódnak a Duna fenekére. A szövetkezet tagjai ezért úgynevezett búvárháló­val dolgoznak most és ezzel a négy-öt méter mélységben „ülő” halakat is zsákmányul tudják ejteni. A szorgalmas mohácsi halá­szoknak az idén is szép jöve­delemre van kilátásuk. Az előzetes számítások szerint a szövetkezet egy-egy dolgozó tagjának évi részesedése meg­közelíti a harmincezer forin­tot. — ötven holdon kadarka törzsszőlőt létesít a Villányi Állami Gazdaságban az Orszá­gos Szaporítóanyag Felügyelő­ség. títven éve, 1915. január 2-án hált meg ** Goldmark Károly, a múlt század második jelének világhírű magyar zeneszerzője. Egy keszthelyi szegény tanító tizenharmadik gyer­mekeként látta meg a napvilágot. Ifjúsága nyomorban telt. Bécsi tanulmányai idején kocsmai muzsikálásból és zenetanításból tar­totta el magát. Első értékes műve, egy tiidiai mesét feldolgozó, szonátaformában alkotott „Sakuntala-nyitány”. 45 éves korában — LAszt Ferenc aján­lására — mutatták be „Sába királynője” című operáját, amely forró muzsikájával új hangot hozott az akkoriban divatos nagyopera stílusába és amely egyszeriben megnyitotta előtte a világsiker útját. Sorra következtek figyelemreméltó alkotá­sai: szvitje, a „Falusi lakodalom’’, a „Zrínyi’ szimfonikus költemény, a „Tavaszi nyitány” és operái, a „Götz von Ber- lichingen", a .Jiázi tücsök”, a „Téli rege", a „Hadifogoly”. Romantikus zeneköltő volt, a romantika túlzásai nélkül. Mű­veit dús fantáziája és gazdag melódiavilága mindmáig érté­kessé és üdévé teszi. — A TIT Baranya megyei Szervezete idegennyelvi szak­osztálya január 3-án délelőtt 10 órakor a Nevelők Házában előadói konferenciát rendez „A nyelvi modellek és az au­tomatizálás” címmel. Előadó: dr. Hegedűs József egyetemi docens. Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel vár a vezetőség. — 800 lakás épül 1965-ben Uj-Mecsekalján a bolgárkert­ben és az új városrész déli ré­szén. A vasút mellett épült lakóházakba január végén, február elején költöznek be az új lakók. — A Moziüzemi Vállalat ér­tesíti a közönséget, hogy át­alakítási munkálatok miatt ja­nuár 4-től a Híradó mozi a Petőfi filmszínházban üzemel. Kossuth mozi január 3-i mati­néja, valamint a délután 2 órai ifjúsági előadása elmarad. Pc'csi foisko’ai tanár érdekes megf gyelése: betegséget mímel a birnga’amb, ha a pária megbetegszik Szalai László, a Pécsi Ta­nárképző Főiskola tanszékve­zető tanára érdekes megfi­gyelést tett az iskola galamb­tenyészetében. Észrevette, hogy ha valamelyik tenyész- pár közül a tojó megbeteg­szik, akkor a hímgalamb is betegséget mímel: leül a pár­ja mellé és úgy kuporog ott, mintha neki is baja volna. Azért feltűnő ez, mert más­kor a hím — például ha a nősténymadár költ — azonnal kikezd a szabad tojókkal és kísérgeti őket. Először egy A televízió műsora január 1-én, pénteken: 10.00: Mesterek városa. Tv- mesejáték II. rész (ism.). 10.40: Pásztói-művészet. Magyar kis- film. 10.55: Mesterművek. Beethoven: IX. szimfónia. — 12.25: Dobi Istvánnak, az El­nöki Tanács elnökének újévi köszöntője. 18.25: A jövő hét műsora. 18,36: A baráti televí­ziók újévi üdvözlő filmjei. — 18.55: Költészet: Petőfi: A négyökrös szekér (ism.). 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: A kubai forradalom győzelmének napja. 20.20: A pénzcsináló. Magyar filmvíg­játék (14 éven felülieknek). 21.45: Tv-bébi. 21.55: Tv-hír­adó — 2 kiadás. „mariéi -páron ugyene meg Szalai László ezt az érdekes jelenséget. Az idős tojó kösz- vényt kapott és körülbelül fél évig betegeskedett. A hím mindvégig hűségesen mellette maradt, megvédte a többi hím tolakodásától és csak annyi időre távozott el, amíg evett és ivott. Amint azonban a nőstény meggyógyult, a párja mindjárt udvarolni ment idegen tojókhoz. Ugyan­ezt a viselkedést tapasztalta a főiskolai tanár már tenyész- pároknál is. január 2-án, szombaton: 9.10: Berkenyécske. Bábjele­net (ism.). 9.30: Állatkerti séta. Kisfilm (ism.). 10.00: BVSC— Újpesti Dózsa bajnoki jégko­rongmérkőzése a kisstadion­ból. 16.35: A Magyar Hirdető műsora. 16.45: Kisunokám. Tv-játék (ism.). 18.00: Politikai könyvhónap. A Kossuth Kiadó könyveiről. 18.20: Barangolás az Állami Népi Együttesnél (ism.). 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.50: Hétről hétre. 20.00: Terminus. Angol kis­film. 20.30: Klasszikusok a képernyőn. Tolodói szerelme­sek. Magyarul beszélő francia film (16 éven felülieknek). 21.55: Vera Lejsková és Vlas- timil Lejsek zongorázik. 22.10: Tv-híradó — 2. kiadás. Tl/VUß E.DE* i-ISZARNYASKEgEJi 20. Nemes meg előre szaladt a következőhöz. Megvárta, amíg a társa is odaér, s akkor dörzsölt csak szikrát a gyúj­tózsinórra. így indították fel­váltva mind a kilenc töltetet. Mögöttük félperces időközön­ként repültek a levegőbe a síndarabok. Amikor felrobbant az utolsó töltet is, a töltésről lekanya­rodtak az öreg tölgyfa felé. — Elfáradtam! — szólalt meg Kuvasz. — Én is. De azért jó lesz sietni — mondta Nemes —, mert a németek idegesek le­hetnek a sínekért is. Aztán, ha itt felejtenénk magunkat, még a fenekűnkbe találnak lőni. — Jani... hány óra van? — Negyed kilenc múlt öt perccel. — Csak? Én már azt hit­tem, hogy legalább háromra jár az idő. — Rossz az időérzéked, kis- apám. De ezzel ne legyen többé bajod. Van egy zseb­órám otthon. Neked adom. — Igazán? — Becsület szavamra mon­dom. — Akkor elhiszem. (Folytatjuk.) — Gyors ütemben épül a Bólyi Állami Gazdaság 40 ezer férőhelyes tojóüzeme. Az első részleget már átadták, ahova a napokban 12 500 jércét he­lyeztek ki nevelésre. Május­ban indul a tojóüzem s az év végéig már 25 000 tojó ontja a tojást. 1966-ban ha az üzem teljes kapacitással üze­mel, egyedül Bár 8 millió to­jást termel közellátásra. — Elektromos metszőolló készítésével kísérleteznek a siklósi Magyar—Bolgár Test­vériség Tsz-ben. A hagyomá­nyos szőlőmetszés nagy fizikai erőkifejtést kíván, a most' kí­sérlet alatt álló elektromos olló azonban gombnyomásra működik. Az áramot traktor­ról nyerik majd. Egy-egy trak­torról négy-négy ollóval tör­ténhet a metszés két szőlőso­ron, — Nyolcvan négyzetmétere« kerámiát helyeznek az új mohácsi általános iskola tor­natermének falára, az iskola előtti parkba pedig egy szob­rot helyeznek. A Képzőművé­sze ti Lektorátus tanácsai alap­ján pályázatot hirdetnek a két alkotásra, — Az újvidéki rádió tánc­zenekarának tagjai, valamint szólistái, akik a múltban már nagy sikerrel szerepeltek vá­rosunkban, január 18-án ismét Pécsre érkeznek. Itt a Nem­zeti Színházban két előadást tartanak majd. — Több mint 45 millió fo­rint értékű munkát végzett 1964-ben a Mohácsi Bútor­gyár. Mohács garnitúrából 5070, a 13 darabból álló Cso­bánc garnitúrából pedig 600 hagyta el év végéig a gyárat. — 149 juh pusztult el az egerági Gyöngyvirág Tsiz kis- herendi majorjában december ben. Az eddigi vizsgálatok szerint kóbor kutyák — me­lyeknek a gyomrában bonco­láskor gyapjút találtaik — 11 juhot téptek szét, a többi pe­dig egymást taposta agyon ijedtében. — A 12. sz. Autóközlekedési Vállalat értesíti az utazókö­zönséget, hogy január 4-től a következő menetrendi változá­sokat hajtja végre: 17. Kos­suth tér—Pécsújhegy helyi au­tóbuszvonalon új járatpárt he­lyez forgalomba. Kossuth tér­ről indul x5.50 és 16.15, Pécs­újhegy (Bor u. 74.) indul x6.10 és xl6.30 órakor. A 15. Kos­suth tér—Somogy helyi autó­buszvonalon a Somogyból 8.05 órakor induló iárat indulási ideje tanszünetben és munka­szüneti napokon változatlan, iskolai előadások napján 8.10 óraikor közlekedik. Idoiárásjelentés Várható időjárás péntek estig: változó mennyiségű fel­hőzet csapadék nélkül, a nyu­gati és az északi részeken erő­sen havasesővel, a hegyeken havazással. Mérsékelt, az or­szág nyugati felében megélén­külő déli, délnyugati szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet mínusz 2— 7, legmagasabb nappali hő­mérséklet mínusz 1—plusz 1 fok között. patkóin! ?” Ha verebet nem is, de a tojás patkolását meg­próbáltam és sikerült. Egy tojásra bizony nem könnyű felverni a patkót. A munka eltart egy napig is, igen babra feladat, de Dudás Sándor pécs-meszesi kovács­mester utánacsinálja Saiga István mohácsi kovácsmester tudományát. Víz freccsent a lábuk alatt, majd gallyak szaggatták meg a ruhájukat. A hideg levegő élesen hasogatta ziháló tüde­jüket. Amikor Nemes Jani már úgy érezte, hogy elég mesz- szire jutottak, lassított az iramon, és az órájára pillan­tott. — Feküdj! Levágódtak a földre. Még szusszanni sem volt idejük, amikor iszonyatos erejű rob­banás rázkódtatta meg a le­vegőt. Ezt mindjárt egy má­sik, de az elsőnél jóval gyen­gébb dörrenés követte. Csen­gett a fülük. — Fel! — vezényelt Nemes —. Most már nyugodtan elin­tézhetjük a síneket is. A só­goroknak ott — biccentett az állomás felé — most a legki­sebb gondjuk is nagyobb an­nál, hogy errefelé szaladgál­janak. Visszamásztak a töltésre. Az állomásról hallatszó fegy­verropogásból, ordítozásból, a felrobbantott szerelvény felől előkúszó lángokból bizonyosan megállapíthatták, hogy ott robbant, ahol nagy a zűrza­var. Az ívjelző karó segítségével megkeresték az első paxit- adagot. Kuvasz gyújtotta be, szerelvény végéhez. Az utolsó kocsinál Kuvasz egyenesedett fel előtte. — Beszereltem a vagon alá a csomagotrhadarta. — Bein­dítsam? — Igen, de villámgyorsan — hagyta rá Nemes. Kuvasz a vagon alá bújt, és tüzet adott a gyújtózsi­nórnak. — Most aztán lépjünk ki, ahogyan csak tudunk! — rán­gatta ki a vagon alól Nemes Jani —. Már csak öt per­cünk van, hogy mentsük az irhánkat. A töltésen, a vágányok mel­lett húzódó kis gyalogösvé­nyein futottak. Még ötven mé­tert sem tettek meg. amikor géppisztoly kelepelt fel mö­göttük. A nyomjelzős lövedé­kek fényes csíkot húzva sü­vítettek el mellettük. Kuvasz megtorpant. Viszo­nozni akarta a tüzet a futá­suk zajára felfigyelő géppisz- tolyos felé. Nemes Jani azon­ban elkapta a csuklóját, és lerántotta magával a töltés­ről. A mélybe gurultak mind a ketten. Kuvasz arcát végig hasította az éles kő, de társa még arra sem adott időt neki, hogy sebét megtapogassa. — Futás minden erőből! — kiáltott rá. tón. Ez éppen elegendő volt ahhoz, hogy Nemes a robba­nóanyagot a vagonba helyez­ze. A kocsiban testes ládák magasodtak egymáson. A fia­talember nem tudta megálla­pítani, hogy mi lehet bennük, de bizonyosra vette, nehéz- fegyverekhez való lőszert tar­talmaznak. A robbanóanyag-csomaggal kezében feltornászta magát a vagon ajtaján nyitott résbe. Aztán a három kilónyi tri- kettőt a legfelső láda tetejé­re tette. A gyújtózsinór végé­re egy gyufaszálat szorított, aztán a gyufásdobozt végig­rántotta a szál fején. Mindent olyan ügyesen, hogy csak egy parányi szikra lobbant fel. Ám ez tökéletesen elég volt ahhoz, hogy a gyújtózsinór töltete halk sziszegéssel égni kezdjen. Nemes Jani gyorsan leug­rott a földre. A vagon ajta­ját visszarántotta a helyére, és futólépésben igyekezett a A nem várt szerencse fel­vidította. Oly annyira, hogy va merő ötlet végrehajtásá­nak a lehetősége villant meg előtte. Habozás nélkül a va­gon ajtajához lépett, s kita­pogatta a záró kallantyút. A plomba mellett azonban la­katot is talált rajta. Ez egy pillanatra elkedvetlenítette. Már-már feladta tervét, de aztán alaposabban megtapo­gatta a lakatot, és észrevette, hogy az nem valami erős. Előhalászta zsebkését, és vas­tag nyelét átdugta a lakat fülén. A nyél végét a vagon­ajtó kallantyúja alá feszítette. Aztán a kést erőteljesen lefelé nyomta. A lakat a vártnál könnyebben engedett, halkan kattant és kinyílott. A többi tennivaló már ment, mint a karikacsapás. A plom­bát leszakítani egyetlen pil­lanat műve volt, s nagyobb zaj nélkül sikerült egy fél méternyi rést nyitni az aj-

Next

/
Oldalképek
Tartalom