Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
eekszArdi tudósítás Három megye legjobb képzőA felsőoktatási intézmények Pécs kulturális életében művészeinek bemutatkozása a szekszárdi múzeumban A Magyar Képzőművészeik Déldunántúli Szervezete most rendezte első közös kiállítását a szekszárdi múzeumban, ahol Baranya, Tolna és Somogy 28 művésze állította ld 70 munkáját. Az új szervezet nem akar a megyei csoportok helyébe lépni, bár munkájukat sok helyem nyilván feleslegessé teszi, s az a célja, hogy a legjobbakat fogja össze. Semmi nem indokolja, hogy a megyék közigazgatási határa parcellázza föl a vidék művészi életét, főleg akkor, amikor ez a belterjesség bizony nem egy helyen csak a dilettantizmust táplálta. A Szekszárdim megnyílt kiállítás élénk bizonyítéka a vidéki képzőművészeti élet fejlettségének. A kiállító művészek nem jelentenek azonos értéket, felfogásuk, látásmódjuk különböző, de az összkép, amit a Szekszárdon bemutatott kiállítás ad, már az első pillanatban is kedvező. Számban is, minőségben is a pécsieket illeti az elsőség: a képzőművészetnek itt szép hagyományai varinak, s bár pécsi iskoláról talán még korai lenne beszélni, kétségtelen, hogy Pécs képzőművészete a sokszor egymással szembenálló törekvések ellenére is, egységes, magas színvonalú képet mutat. A sort Bizse Jánossal és Kelle Sándorral kell kezdeni: ők reprezentálják legjobban Pécs európai színvonalát. Modernségéi: is, hisz Szekszárdon tálán először állítottak ki absztrakt képeket, s Bizse Tánc- szín' vagy Házfalak napsütésben című képe jó bizonyság arra, hogy igazi művész előtt nincs lehetetlen. Szerencsés ötlet volt Bizse nagyon szép gobelinjét is kiállítani. Kelle Sándornak elsősorban két képe, a Dalmát város és a Kilátás a tengerre mutatja legjobb kvalitásait, s szívesen időztünk Cseh László kissé Barcsayt idéző Gyártelepe előtt is. Lantos Ferenc egy lendületes, harsány színekkel festett naplementével, s néhány nagyon érdekes rajzzal hívja fel magára a figyelmet, Platthy Györgytői pedig egy finom aktot és egy pompás szénrajzot láttunk a szekszárdi kiállításon. Martyn Ferenc sajnos mindössze egyetlen képpel szerepéi, s a Kádárszerszámok című festmény, hibátlan kompozíciójával azt bizonyítja, hogy nincs festőieüen téma. Neve mellé Soltra Eleméré kívánkozik, elsősorban a kitűnő megoldású Éjjel című képe miatt. Mindössze két képpel szerepel, pedig tőle is szívesebben vettünk volna többet Simon Béla kissé tarka Szőlőhegye helyett szívesebben dicsérjük az Ablakomnál intim hangulatát, s ide kívánkozik Bérces Gábor neve is, aki egyetlen képével, az Esti beszélgetéssel is felhívja magára a figyelmet. Horváth Olivér öreg Pécse kissé fáradt, annál mozgalmasabb Buday Lajos szellemes Nézőtéri bejárója, vagy a mohácsi Kolbe Mihály dekoratív dáliái Lux Adorján Erdőst András, a fametsző Koós Lajos szerepei még a A Bóbita Bábegyüttes az UNIMA tagjai között A városi művelődési Ház bá' . már mind megcsodálták nemrégiben érkezett level’-' imelyben arról értesítik ókéi. hogy ,,a Bóbita Báb- együttest az 1964. évi UNIMA Közgyűlés a Nemzetközi Bábművész Szövetség sorába felvette". A levéllel együtt megérkezett a tagsági igazolvány is. aláírásokkal, pecsétekkel. A kitüntető tagsági könyv egyben mindazoknak az eredményeknek az elismerése, is, amely a Bóbita Bábegyüttes mögött van. Az első nemzetközi szereplés szélesebb kör- beit is, a személyes kapcsolatok pedig szúkebb körben ismertették meg a pécsiek munkáját a bábművészet kiváló képviselőivel és szakembereivel. A pécsi bábosok december 8-án bemutatott új műsora is az Obrazcovval való személyes kapcsolat révén született meg — és válhatott ilyen alapos, jól kidolgozott előadássá. Gogol: Karácsony éj című meséjét — amelyből A cárnő cipője című operát irta Csajkovszkij — ugyanis Obrazcov dolgozta át bábszínpadra. Együttese hosszú ideig játszotta is a darabot. A pécsi együttes régebb óta foglalkozott a bábjáték előadásával, átdolgozták és ez évben Kós Lajos, a bábegyüttes vezetője megmutatta Obrazcovnak az átdolgozást, amikor találkoztak a Leningrad ban rendezett Szovjet Bábszínházak Fesztiválján és kiállításán. A világhírű bábművész nagy érdeklődéssel tanulmányozta a szövegkönyvet, amely elsősorban ritmusában különbözik az eredetitől. A szláv bábművészet ugyanis lassúbb, romantikusabb, több szöveggel dolgozó stílusa miatt a magyar bábszínpadokon szokatlan volna. S természetesen azért is át kellett dolgozni az eredeti bábjátékot, mert a pécsiek kamaraszínpadon sok minden nem lett volna megoldható. A Bóbita Bábegyüttee, amelyet immár az UNlMA-ta.gság is kötelez, erre az évadra színvonalas. komoly erőfeszítéseket igénylő műsortervet állított össze — ennek egyik sikerült darabja a Karácsony éj. pécsi művészek között, míg Fürtös György modem vonalú kerámiákat állított kL Tolna megyét mindössze három festő képviseli, bár a megyei tárlatokon jóval több névvel szoktunk találkozni, viszont a számbeli csökkenés vitathatatlanul minőségi javulást jelent. A nagyon tehetséges Lázár Pál elsősorban Dunatükör című képével remekel, ami a kiállítás egyik legszebb darabja. Szabó Dezső hangulatos Szüret titánja, és Staub Ferenc szép képe bizonyság arra, hogy Tolna megyének is vannak jó alkotói. A somogyi művészek közül Ruisz György neve kívánkozik az első helyre, mellette Szekeres Emil kitűnő sgrafitto- terve hívja fel magára a figyelmet Ungváry Károly elsősorban szép könyvillusztrációival, Szabados Já'aos (Régi gyár), Lóránt János, Gerő Káz- mér, Borsné Honthy Mária, s a kiállítás egyetlen szobrásza, Sz. Weeber Klára joggal kapott helyet a kiállításon. A névsor önmagában is azt mutatja, hogy a három megye sok jó alkotóval rendelkezik, s legalábbis azok, akik helyet kaptak ezen a kiállításon, régen kinőttek egy-egy megye kereteiből. A bemutatkozás tehát sikerült, a dél-dunántúli szervezet örvendetes sikert könyvelhet el, s nyilván riem maradnak majd el a további í közös munka eredményei 3em. j Tegyük hozzá: már korábban J életre kellett volna hívni ezeket a több megyét egybe- j fogó szervezeteket, amélyek- | bői öt alakult az országban. A vidéki képzőművészeti élet csak egyes szerencsés helyeken tudott fejlődni, ahol hagyomány és eleven művészeti élet egyaránt segítette. A megyei csoportok a legtöbb helyen stagnáltak: a számszerűség kedvéért fel kellett hígítani őket, s nem egy helyen jó művészek és erőszakos kontárok tarka gyülekezetévé váltak. A nagyobb nyilvánosság most nagyobb kontrollt is jelent, ez pedig az állandó fejlődést hordja magában, s nem egy művész igazi alkotókedvét hozza maid meg. Csányr László Pécsett négy felsőoktatási intézmény működik: az Orvos- tudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Tanárképző Főiskola és a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum. Ismert tény, hogy e felső- oktatási intézmények oktatói mind a szakemberképzés terén, mind pedig a tudományos kutatómunka területén kiemelkedő eredményeket értek el. A kibontakozó sikerek nemcsak az egyetemes magyar kultúra gyarapodását segítik, hanem közelebbről Pécs város művelődéstörténetében is jelentőséggel bírnak. A felső- oktatási intézmények oktatói ezen túlmenően kiterjedt társadalmi tevékenységet is folytatnak. Ennek hatása közvetlenül is érzékelhető és értékelhető városunk kulturális életében. Ezen intézményeknek szerteágazó társadalmi I kultú rmunké ja a népművelésben és az ismeretterjesztés- I ben éppúgy megnyilvánul, I mint a város tudományos életében, illetőleg a tömesszerve- zetek kulturális tevékenységében. Első helyen 1 kell említenünk e kultúrintézményeknek a városi tanáccsal való kapcsolatát. Az elmúlt évben tartott tanácsváiasztás során a felsőoktatási intézmények oktatói közül többen kerültek a városi vagy a kerületi tanácsok tagjai közé. A főiskola igazgatója és a jog- tudományi kar egyik oktatója a Városi Tanács VB tagja, a főiskola irodalmi tanszékének vezetője a városi oktatási és népművelési állandó bizottság elnöke. A II. és III. kerületi oktatási és népművelési állandó bizottság elnöki tisztségét is főiskolai oktatók látják el. Ezzel lehetővé vált. hogy a város oktatási és népművelési munkájának irányításában és ellenőrzésében e felsőfokú intézmények közvetlenül is részt vegyenek. Ugyancsak ezeknek az in- i tézményeknek az oktatói nemcsak tagjai a TIT Baranya megyei szervezetének, hanem többségükben a szervezet irányításából is kiveszik a részüket. A TIT Baranya megyei szervezete vezetőségének elnöki és alelnöki tisztségét, a különböző szakosztályok vezetői megbízatásait a felsőoktatás oktatói látják el. Ugyan- 1 csak jelentős részt vesznek a > művelődési házak életében is. BÉRCES GÁBOR SALGÖ1 HÁZAK A főiskola irodalmi tanszékének vezetője például 12 éve elnöke a Városi Művelődési Háznak, egyik oktató a Vasas II. „Jószerencsét” művelődési terem vezetője. A rajztanszék látja el a Ságvári Endre Művelődési Otthon és a Nevelők Háza képzőművészeti szakkörének vezetését. A szaktanszékek tudományos és gyakorlati kutatómunkájának egy része a város életével kapcsolatos. Az Orvostudományi Egyetem nagyon fontos feladatának tartja az egészségügyi felvilágosítást, a jogi kar oktatói aktívan segítik a város és több megye gyakorlati jogászainak, elsősorban az ügyészségeken, bíróságokon, és tanácsokon dolgozó jogászok továbbképzését. A főiskolán a matematikai tanszék szerződést kötött a Mecseki Szénbányászati Tröszttel egyes alkalmazott matematikai problémák ellátására. A földrajzi tanszék a Pécsi Kenderfonógyár szállítási, termelési és munkaerő- gazdálkodási problémáihoz nyújtott tudományos vizsgálódásaival segítséget. Az állattani tanszék dolgozói a Mecsek faunáját kutatják, segítik az állatkert irányítását, és együtt dolgoznak a Meesekvidéki Erdőgazdasággal, amelytől a tudományos kutatómunkához jelentős tárgyi segítséget kapnak. A növénytani tanszék a Mecsek flóráját vizsgálja, tanulmányai alapján a Pécsi Szénbányászati Tröszt megkezdte a salakhegy növényzettel történő megkötését. A tanszék botanikus kertje vasárnaponként a városi közönségnek is nyitva áll. Az irodalmi tanszék feldolgozta Pécs és Baranya irodalmi múltjának történetét, dolgozóinak irodalomtörténeti mégemléke- zéseivel és nyelvhelyességi cikkeivel gyakran találkozunk a sajtó hasábjain. Számottevő a „Hagyománykutató Munka- közösség” „Ismerd meg Bara- nyátr című cikksorozata. Népszerű a magyar nyelvi tanszék nyelvhelyességi közönségszolgálata, a titkárnőképző tanfolyamon tartott előadássorozata, és jelentős a Szénbányászati Tröszt kutatóintézetének kiadványaival kapcsolatosan végzett rendszeres nyelvi lektorálási munkája. A felsőoktatási intézmények oktatód gyakran szerepelnek előadásaikkal, rendezvényeikkel a pécsi rádióban. A német nyelvű adásban a német lektor, a délszláv adásban a délszláv tanszék munkatársai gazdagítják a műsort. Az egészségügyi felvilágosítás fontosságát hangsúlyozza a pécsi rádió műsorának új programja, az egyetem által szerkesztett egészségügyi élőadássorozat, amely nagy érdeklődést keltett városunk lakossága körében. A Hagyománykutató Munkaközösség tagjai Baranya megye múltjának, népei kultúrájának ismertetése és népszerűsítése céljából nyele év óta vezetik a Rádió „Hárc nt megye krónikája” című népszerű rovatát. A történelmi tanszék várostörténet: előadásai, az ének—zene. valamint az irodalmi tanszék szereplései színesítik a műsort. Vannak oktatók, akik hangjátéu- kal, saját szerzeményű zeneszámokkal, versekkel szerepednek a pécsi rádió műsorán. A Jelenkor szerkesztésében is jelentős részt vállaltak a főiskola oktatói; a különböző tanszékek tollából gyakran jelennek meg a folyóiratban cikkek, tanulmányok és rajzok. A pécsi idegeníozgalrre kiadványok és útikalauzok számára a szépirodalmi monda- anyagot és néprajzi olvasmányokat a Hagyománykutató Munkaközösség biztosította. A főiskolán az ének- és zenetanszék minden évben megrendezi önálló kórushangversenyét, amely jelentős eseménye Pécs zenei életének. A női kar és a vegyes nat részt vesz a városi Éneklő Ifjúság mozgalomban és a felnőtt kórusok ünnepi hangversenyén. A két kar alkalomszerűen sasrepei a tömegszervek rendezvényein, a szocialista temetéséken és részt ve^z a november 28-tól április . .g tartó, a felszabadulás 20. évfordulójára rendezendő városi ünnepségeken, valamint a pécsi kórusok március 20-i közös ünnepi hangversenyén. A Mecsek Együttes énekkarának vezetését, aongorakíséretét; is a főiskolai oktatók látják el. A tanszék négy oktatója karvezetői tanfolyamokat vezeti hárman látnak el városi kórusoknál karnagy: tisztséget, ketten zongorakísérőként szerepelnek, többen a kamagyi klubban előadásokat tartanak. Ugyanez a tanszék az irodalmival együtt gyakran szerepei a zsűrizésben ás a tanácsadás sokon. A rajztan szék tanárai gyakran rendeznék nagy látogatottságnak örvendő kiállításokat Az irodalmi tanszék Versmondó Köre és Irodalmi Színpada szolgáltatja a folyó tanévben rendezendő szabad- egyetemi előadásokon a szemléltető műsort Ebből a korántsem teljességre törekvő beszámolóból látható, hogy- a felsőoktatási intézmények oktatói és hallgatósága Pécs kulturális életében valóban saéűes skálájú,, hasznos tevékenységét fejt kű A város felsőoktatási intézményei előtt azonos feladatként jelentkezik hazánk felszabadulása 20. évfordulójának méltó ünneplése. Ez kellő alkalmat nyújthat arra, hogy az együttműködés és a várossal váló szorosabb kapcsolat megteremtődjön és rendszeressé váljon. (-1 É1EKLŐKÖITVEK Minthogy nem lehet az egész világirodalmat a vakoknak Braille-írásra lefordítani, a kutatók már régóta próbálkoznak azzal, hogy a közönséges nyomtatott szöveget hallás útján felfoghatóvá tegyék, Szovjet mérnökök „Lucs” nevű „polifomikus” készüléket szerkesztettek, amely önálló elemekre bontja a nyomtatott oldalak minden betűjét, s benne az elemek mindegyikének különböző hangkombináció felel meg. Bármilyen könyvet az olvasószerkezet alá lehet helyezni. Az „olvasófej” végigfut a sorokon. A nyomtatott lapot lámpa világítja meg. A torok áltál visszavert fénysugarak nyolc fényérzékeny ellenállásra esnek A betűk formájának megfelelően a piezo-elemek meghatározott frekvenciával szólrripak meí: hangjukat erősítőn keresztül adják vissza. Minden ara- fikus elem meghatározott akkordnak felél meg, amely a betű „fonetikus képét” adja. A nyomtatott szöveg dallammá alakul, amelynek megfejtéséi a vakok néhánv hóna ri alatt megtanulják, s percenként 200 betűs sebességgel olvasnak. I» I
