Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

DECEMBER U. napló 3 Ifjúságunk érti a mi politikánkat, megtanult kommunista módon dolgozni (Folytatás az 1. (Mairól) ni! De érvényesüljön a jelen társadalmi viszonyok között is világméretekben az ésszerű és értelmes munkamegosztás. Ez­ért vagyunk hívei a kereske­delmi kapcsolatoknak, a kul­turális cserének. Az emberi­ség ügyét szolgálja, ha a né­pek jobban megismerik egy­más kultúráját, nemzeti sajá­tosságait, alapvető jellemvo­násait. — Érdekünk, hogy a Nyugat közvéleménye jobban megis­merje a magyar nép mai éle­tét és kultúráját A realitás iránti érzék diktálja nekünk azt is. hogy hasznos, ha job­ban és pontosan ismerjük azoknak a népeknek az életét, helyzetét, kultúráját, amelyek még kapitalista rendszerben élnek. Ezért is hívei vagyunk az utazásoknak. — A tőkések abbén remény­kednek, hogy ha jobban tud­ják népszerűsíteni életformá­jukat Magyarországon, lazíta­ni tudnák rendszerünk belső szilárdságát. A tőkések társa­dalmi rendszerüknek csak azt az oldalát propagál ják, amely á kirakatba.való. Ami nem a kirakatba váló, az* nem mu­togatják. Ez téveszthet meg olyanokat, akik nem éltek a kapitalizmusban és nem tud­ják, mi az. — MmdenJd tudja, hogy 48 esztendővel ezelőtt a kapita­lista rendszer uralkodott az egész világon, fii szüntelenül propagálták es* a rendszert. És hogyan válaszolt az em­beriség erre? Ügy. hogy fel­kelt és áttörte a bilincset előbb a cári Oroszországiban, majd más országokban, és ma 14 szocialista ország von a vilá­gon. Az újonnan felszabadult országok és népek Ázsiában és Afrikában —- ott la. ahol nem a kommunizmus eszméje, nem a marxizmus—leninizmus uralkodik, — katwgőrikusan, és egyértelműen mondják, hogy nem akarnak a kapitalizmus útján járná. A kapitalista va­lósággal m emberiség torkig van. Ezéirt nem érhet célt pro­pagandájuk. — Reménykednek Man ka, hogy Magyarország és más kelet-európai szocialista or­szágokban majd erősödni fog a nemzeti öntudat, meggyem gíti a kommunizmus eszméjét ezekben az országokban és szembeállítja népeket a Szov­jetunióval, Rlnes |6 is rossz nép Mi elfogadjuk dődeink meg­fogalmazását. Az igaz* nagy hazafiak tudták, hogy a né­pek egyenlőek, nincs jő és rossz nép. Egyetlen népet sem lehet a másik nép élé helyez­ni, de nem lehet mögé sem, a népek egyenrangúak. Mi büszkék vagyunk és örülünk, hogv magyarok vagyunk. A mi népünk történelme hánya­tott, de nem keil miatta szé­gyenkeznünk. — Elvünk az, hogy szabad fejlődésit kell biztosítani a né­peknek minden értelemben, a ’nemzeti függetlenség és »tár­sadalmi szabadság értelmében is. A kommunizmus biztosítja majd a népek barátságát, test­véri és hatékony együttműkö­désüket az élet minden terüle­tén. — A népek a ©ima-meden­cében sonSközösségben élnek. Vagy együtt boldogulunk, vagy együtt pusztulunk. Más út a Duna-medence népei szá­mára nincs. Ha különböző tár­sadalmi rendszerben élünk, a békés egymás mellett élés alapjára helyezkedjünk, ha pe dig szocialista társadalmi rendszerben élünk, akkor a szocializmus elveinek megfe­lelően fogjunk össze a külpo­litikában, a gazdasági együtt­működésben, gyorsítsuk meg mindnyájunk fejlődését az ősz szes itt élő népek javára és boldogulására. Ez a mi poli­tikánk. — Azt mondják, erősödik a nemzeti öntudat. — Természetes, hogy erősö­dik. Mert csak most lesz 20 esztendeje annak, hogy végre igazán nemzetté vált a nép és úr lett saját hazájában. Igen­is van öntudatunk, büszikén szólhatunk arról, hogy ott va­gyunk a 14 szocialista ország között, s a mi népünk is töri az utat a többi nép előtt a szocializmus építésében. — Ha előbb a legfejlettebb tőkés országokban győzött volna a proletárforradalom, akkor egyszerűbb lenne ki­mutatni, mivel nyújt többet a mi társadalmi rendszerünk. Bennünket most olyan világ- birodalmakkal hasonlítanak össze, mint például a brit im- pérduxn, amély több száz éven keresztül 4—500 millió ember vérét sajtolta ki és mérhetet­len földek, gazdaságát hordta össze egy.európai országba. A mi népeinknek évszázados el­maradást kell behozniuk, tíz­húsz és harminc-negyven esz­tendők alatt. Középkori viszo­nyok uralkodtak a világnak ezen a térségén, feudalizmus, elmaradottság, gyenge ipar, fejletlen mezőgazdaság; anal­fabétizmus, tudatlanság, beteg­ség, nyomor pusztította a né­peket Ezt kell népeinknek né­hány évtized alatt pótoiniok és meg kell mondanom, nagy­szerű ütemben pótolják is. Alijuk a versenyt Érvényes szabály — A békés egymás mellett éléshez az is hozzátartozik, hogy harcolunk mindenféle imperialista provokáció, - ag­resszió és támadás ellen. Jog­gal kérdezzük, mit keresnek Dél-Vletnamban az Egyesült Államok uralkodó körei, és milyen alapon játszanak a dél-vietnami nép sorsával, ki­től kapták ehhez a mandátu­mot? Anélkül, hogy a kérdés részleteibe bocsátkoznék, le­szögezek egyetlen egy dolgot Senkit se tévesszen meg, hogy most viták vannak a nemzetközi munkásmozgalom­ban* a marxizmus értelmezé­sében. Van egy szabály, amely mindig érvényes, akkor is, ha nem emlegetjük és ezzel az imperialistáknak számolniok kell: ha egy szocialista ország­hoz hozzányúlnak, az összes­sel találják magukat szemben! Ez a törvény nem változott. (Nagy taps.) — A legutóbbi időszakban — minit ismeretes — az im­perialisták újabb beavatko­zást hajtottak végre Kongó­ban. A nyugatiak elnevezték ezt emberbaráti akciónak, mentőakciónak. — Az igazság azonban az, hogy Kongó egyik* a rilág nyersanyagban leggazdagabb országainak. Van ott min­den a világon, ami drága, aranytól kezdve a rézig min­denféle érc és van urán is. Az imperialista propaganda által emlegetett hittérítők — közöttük a náci vezér Bor- mann fia — nem azért ke­rültek oda, mert a kongóiak lelki üdve izgatta őket, ha­nem azért, hogy szabadon tartsák a monopóliumok út­ját az uránhoz, az aranyhoz és a többi kincshez. — Meggyőződésünk szerint Afrika, kincseivel együtt az afrikaiaké. Kongó kincseinek törvényes urai a kongói nép fiai és lányai, akik kellő mó­don kifejezésre juttatták, hogy élni akarnak törvényes jogaik­kal. Mi mellettük vagyunk. — A KISZ-tőI és a magyar ifjúságtól azt kérjük, hogy a párt és a nép útját járja a nemzetközi harcban, öntuda­tos, szocialista hazafiak, inter­nacionalisták módjára, szünte­lenül erősítve a szocialista or­szágok összefogását, egységét és harcoljon három alapvető célunkért: a béke megőrzésé­ért, a gyarmati rendszer szét­zúzásáért és a szocializmus vi­lágméretű győzelméért. — Ha pedig a tőkések ab­ban reménykednek, hogy a nemzeti öntudat erősödése an- tikommunásta, vagy antiszov- jet érzelmeket kel* nálunk, keservesen csalódni fognak. Mert a mi hazafiságunk, ami nemzeti öntudatunk immár szocialista hazaííság, szocia­lista nemzeti öntudat és eh­hez szervesen hozzátartozik, hogy a szocializmus szülőha­zájához a Szovjetunióhoz hű­ek maradunk. A Szovjetunió­hoz való hűség, a szocialista országokkal való összefogás népünk jövőjének legfonto­sabb biztosítéka, szabad, szo­cialista fejlődésünk legfőbb támasza, — Röviden szólok belpoliti­kánkról is. Továbbra is meg­őrizzük a szabad légkört. Tu­dományosan úgy nevezzük ezt: a szocialista demokrácia tör­vényszerű fejlesztése. Mi amel lett vagyunk, hogy a párt­életben, a KISZ-életiben, a tö­megmozgalmakban, egész tár­sadalmi életünkben szüntele­nül fejlődnie kell a szocialista demokráciának. Ennek tör­vénynek kell lennie nálunk, írva is, Íratlanul is, egy „de”- vel, azzal, hogy társadalmi rendszerünket, népköztársasá­gunk törvényeit, alkotmányun kát senki nem sértheti meg. Minden törvénytisztelő, becsü­lettel dolgozó állampolgárnak szabadság jár és szabadságát, jogait törvényünk, államunk megvédi mindenkivel szem­ben. A törvényt tiszteletben tartó állampolgár sérthetetlen! Jelenlegi helyzetünk Nem változik az a törekvé­sünk sem, hogy a termelőerő- két a termelésben szakadatlan fejlesztjük, hogy emelkedjék j a nép jóléte, épüljön a szo­cialista társadalom. — A Központi Bizottság a I minap ülést tartott, s beha- | tóan, alaposan megvitatta az 1965-ös terv fő arányait. — Alaposon és gondosan megvizsgálva a jelenlegi hely­zetet, Központi Bizottságunk : elvi állásfoglalása az, hogy a fejlődés ütemét, tehát a ter­melés fejlesztésének ütemét 1965-ban bizonyos mértékig mérsékelni kell azért, hogy a gazdasági munka hatásfokát, minőségét megjavíthassuk, mert ma már ez a leglénye­gesebb kérdés. A szocialista építés első éveiben a termelés abszolút növelése volt az el­sődleges feladat, most már azonban mindinkább a terme­lés minőségi mutatói döntik el a további fejlődés lehető­ségét. — Minden akika Javíta­nunk kell a gazdasági fegyel­met, mert alapvető céljaink, a szocializmus felépítése, a dol­gozók életszínvonalának növe­lése, s a társadalmi rendsze­rek versenye egyaránt azt kö­veteli meg, hogy a rend és a fegyelem javuljon és erő­södjék. — Az a véleményünk, hogy ha népünk megismeri az 1965- ös tervet, látni fogja, hogy előrevivő, jó terv, a meggyő­ződésből fogja támogatni. Moa i gósitanunk kell a tömegeket ' — a munkásosztályt, a pa­rasztságot, az értelmiséget, s így kell hozzákezdenünk az új terv végrehajtásához. — A legfontosabb belpoliti­kád feladat: a munka és a szocialista tudat fejlesztése. Ez a legfontosabb forradalmi fel­adatunk, ezen múlik egész tár. sadalmunk további előrehala­dása és a nép boldogulása, — Bátran fceft éhfi a szavak, a tettek, a példa erejével. Alti fiatalokat akar tanítani, annak meg Ítéli jegyeznie: a fiatal rendkívül kritikus, szigorú a megítélésben. Legyetek szfvásabbak — Végighallgattuk ax Ipar­ból, a mezőgazdaságból, a kul­túra, a művészet területéről, a főiskolákról jött fiúkat és lányokat és látjuk, milyen munka folyik a fiatalok kö­zött. Százezrek vannak a mun­kabrigádokban. De nemcsak azt a fiatalt kell észrevenni, aki ifjúsági brigádban dolgo­zik, a többi brigádban is van legalább ugyanannyi fiatal. A Szakma ifjú mestere címért fo lyó vetélkedés a nyári építő­táborban folyó munka választ ad arra, milyen a mi ifjúsá­További felszólalások Álló Miklós Baranya megyei küldött az emelvényen Kurta György, a KISZ bu­dapesti bizottságának titkára a szombati tanácskozáson többek között arról beszélt, hogy a mai fiatalok általá­ban reálisan szemlélik az életet, s nem annyira szavak­ban, mipt inkább magatar­tásukkal, tettrekész helytál­lásukkal juttatják kifejezésre a szocializmus ügye melletti állásfoglalásukat. Az ifjúság nagy többségét magasfokú szakmai érdeklődés, a mun­kához valő alapvetően egész­séges viszony jellemzi. Eze­ket a jótulajdonságokat erő­síteni, fejleszteni kell a fia­talokban, s ebben élenjáró szerepe van az ifjúsági szö­vetségnek. Béna Vendel ‘Veszprém me­gyei küldött a bányászfiata­lok életéről, munkájáról be­szélt. A többi között elmon­dotta, hogy a bányák dolgo­zóira — akiknek többsége a fiatalok közül kerül ki — évről évre növekvő feladatok hárulnak. Fejlődő iparunk egyre több szenet kér a bá­nyáktól. A termelés jelentős növeléséhez korszerű gépek­re, fejlettebb termelési eljá­rások alkalmazására van szükség. A fiatalság, amely nagyon fogékony az új iránt, szívesen felkarolja a terme­lés fejlesztését szolgáló tö­rekvéseket, segíti az üzemek műszaki és gazdasági veze­tőit az új technológiák ki­dolgozásában, a termeléke­nyebb eljárások bevezetésé­ben Borsos György Báes-Kis­kun megyei küldött arról szó­lott, hogy a falusi KlSZ-szer- vezetek érezzék megtisztelő, s ugyanakkor egyéb tevékeny ségüktől elválaszthatatlan fel­adatnak a tanyasi fiatalok helyzetének megkönnyítését. Államunk nagy összegeket áldoz arra, hogy ezek a fiúk és lányok ne kerüljenek hát­rányos helyzetbe társaikkal szemben. Bács megyében pél­dául hat kollégiumot szervez­tek a tanyákról bejáró álta­lános iskolások részére, s ezek 360 lakója jó eredmé­nyekkel hálálja meg a gon­doskodást. Társadalmi össze­fogással JÓI kiegészíthetnénk a tanyasi oktatási intézmé­nyek fejlesztésére költött milliókat. Olyan feladat ez — mondotta —, amely méltó ifjúsági szövetségünk legsike­resebb akcióihoz. Papp Gyula Csongrád me­gyei küldött a többi között felhívta a figyelmet arra, hogy az ifjúsági szövetségnek a szervezeti élet kialakításában és programjának kijelölésében egyaránt a mai életinek5 meg­felelő, korszerű módszereket kell alkalmaznia. Megállapítot­ta, hogy az Ifjúság a Szocializ­musért mozgalom már eddig is számottevő eredményeket hozott, s a fiatalok nagy tö­megeire jelentőst hatást gya­korol Helyeselte az ifjúsági szövetségnek azt a törekvését, hogy újszerű megoldásokat keres a fiatalok szabadidejé­nek jobb megszervezésére, a klubszerű foglalkozások széle­sebb körű kialakítására, as üzemi és az iskolai KISZ-élet fellendítésére. Horváth Sándor, Somogy megyei küldött a falusi fiata­lok problémáival, a mezőgaz­dasági nagyüzemek KlSZ-aaer- vezetednek munkájával foglal­kozott. Tény) 109-es számú Iparitenuló-Inté- aet növendék* a Hajdű-Bihar megyei fiatalok képviseletében szólalt fel A szakmát tanuló ifjak legfőbb kötelessége — mondotta — hogy ugyan olyan sokoldalúan képzett, jó szak­emberekké váljanak, mint ta­nítómestereik. a régi szak­munkásak. Ebben nagy segít­séget nyújthat a fiataloknak az intézeti KlSZ-szervezet Kóczián Erzsébet Baranya me­gyei küldött felszólal. Kóczián Erzsébet Baranya megyei küldött az úttörőmoz­galom és a KISZ termékeny kölcsönhatásáról, jól kama­tozó kapcsolatáról beszélt. Egyebek között azt fejtegette, hogy a legifjabbak szeretettel fogadják idősebb társaikat, az ifjúkommunistákat, akik az őrsök, a rajok, a csapatok élén sokat tehetnek azért, hogy még gazdagabbá, szí­nesebbé váljék az úttörők szervezeti élete. Ugyanakkor azonban érdemes lenne át­menteni — hangsúlyozta — az útörőmozgalom legjellem­zőbb vonásait a KlSZ-szerve- zetek életébe is. A roman­tika, a vonzó formák és a változatosság az idősebbek­hez is megtalálják az utat gumit. A mi ifjúságunk becsű, letesen, lelkesen és szívesen dolgozik, ha tudja és érzi, hogy ezzel segíti a szocializ­mus építését. — A jövő társadalmának lelkes, önzetlen és a köz ügyé­ért mindig áldozatrakész em­bereikre van szüksége. IlyeneJ két kell nevelnünk. Mert sem. md nem tud egy fiatal ember­nek olyan boldogságot adni, mint az igaz és teljes emberi élet és ez: a szocializmusért élni, dolgozni, tanulni. — Ha már e tanácsadásnál tartok, mondanék még vala­mit Úgy látom, hogy fiatal-ú­jaink műveltebbek, mint mi voltunk, a magunk idejében. — Nagyobbra is nőttek, mint mi annak idején. De ahogy nézem őket azt mondom, ha oko­sabbak is vagytok, nagyobbra is nőttetek, legyetek szívó- sabbak és állhatatosabbak ist minit mi voltunk — Nagy dolgokra vállalko­zott a mi ifjúságunk és ez mél­tó helytállást kíván. Szocialis­ta, kommunista módra, ember módra kell helytállni a mun­kában, a munka minden terü­letén. — Ami magát az ifjúsági szövetséget illeti, a párt épít reá, támaszkodik reá, és kapott is nem kevés feladatot -> tárt­tól. Az ifjúsági szövetség poli­tikailag. szervezettségében és létszámában is erősödik és fej­lődik. Mégtübb fiatalt a KISZ-be — Eknlékszem, az 1957 évi értekezlet idején az ifjúsági szövetségnek 170.000 tagja vott, a pártnak 400.000. Ez nem volt egészséges arány. A legutóbbi kongresszuson félmillió tagja volt az ifjúsági szövetségnek és ugyanannyi a pártnak is. A párt Központi Bizottságá­nak az volt a véleménye, hogy ez az arány sem egészséges. Nekünk mindig azon kell len­nünk, hogy találja meg az út­ját a KISZ-be minden fiatal, aki a szocialista eszme vonzás­körébe került és kommun úa akar lenni. Nem kell kész k m munistának lenni annak, aki a KISZ-be lép. — Ügy látszik, a fiatalok el­fogadták a párt Központi Bizottságának akkori álláspom ját. Most 800.000 tagja van a KISZ-nek. Az azóta végbement közel 50 százalékos gyarapodás nagyszerű dolog. — Engedjék meg elvtár­saim, hogy a Központi Bizott­ság nevében gratuláljak '^ósá­gunknak. a Kommunista ' 'tá- sági Szövetségnek az eddigi si­kerekhez és azt kívánjam, hogy további úi sikereket érje­nek el a szocializmus, a mi né­pünk ügyének becsületes szol­gálatában. — Minden jót! (Szűnni nem akaró. hosszantartó lelkes táps.) NmtIm OyCnrmé imstwhanprtí, Bumk megyei küldött Kádár Jánossal

Next

/
Oldalképek
Tartalom