Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-13 / 292. szám
i napló IMM. IHXJEMMm fft ’ Zárszámadás előtt I MU esznek a gyermekek? Az őszi mezőgazdasági munkáik befejezése mellett most a tsz-zárszámad ások jó előkészítése a legfontosabb feladat falun. A mezőgazdasági termelésre meglehetősen kedvezőtlen év után vagyunk. Érthető a zárszámadások Iránti nagy érdeklődés, várakozás. Érthető ez a tsz-tagság részéről és érthető az egész közvélemény részéről is. Hiszen a zárszámadások elkészültével derül ki, hogy milyen eredménnyel gazdálkodtak szövetkezeteink, hogyan gyarapodott a közös vagyon, milyen jövedelemihez jut a tagság, hogyan élt a vezetőség a kapott bizalommal. Ilyenkor válik ismére tessé az is, hogyan, teljesítet- i tök szövetkezeteink az állam iránti kötelezettségüket mennyi mezőgazdasági terméket, árut adtak a népgazdaságnak. Visszafizették-e az államfői kapott — esedékes — hiteleket, hogyan használták fel az lEami támogatást. I bevételei? elragadna! a tervezettől Az év végiére várható eredményekhez előjelzést adott a III. negyedév végén készült felmérés. Ezt valóban csak elő nej el-zésnek lehet elfogadni, ! mert szeptemberben nem látszott még pontosan, hogy milyen termést adnak az őszi betakarításul növényeik, mennyi többletköltség jétewtkezlk ezek betakarításánál. Nem lehetett számolni előre, hogy az őszi vetéseket szinte lopva kell maid elvégezni a kedvezőtlen időjárás miatt Azt sem, hogy e miatt lényegesen több vetőmag kellett, a gép! munkák költsége megemelkedett Nem ismertük, sőt ma sem ismerjük még az áüaitjárvány okozta károk végeredményét Ezek tehát mind olyan kedvezőtlen tényezők, amelyeket nem lehet figyelmen kivül hagyni és számolni keli, hogy $ szövetkezetek év végi mérlegét kedvezőtlenül fogj« érinteni. Hozzátartozik még ehhez a rossz gabonatermés és a nagy egérkártól származó kiesés. Mindez azt jelenti, hogy növénytermesztésből eredő i evetetek jelentősen elmaradnak a tervezettől és tar H bár mennyiségre többet is. hoz az állattenyésztés a tervezettnél — a szövetkezett >a gok közősből származó jövedelme nem éri majd «1 a kivezettet, hanem a tavaiyi Mint körül fog alakulni. Szövetkezeti gazdaságaink fejlődén én nek ellenére előrébb jutott te évben is, mert e sok kedvezőtlen körülmény «danára gyarapodott a közös vagyon, növekedett a termelés nyílvonala és értéke, nőtt az árutermelés és értékesítés, tovább léptünk a gépesítésben, ójabb szakemberekkel erősödött a szövetkezetek vezetése. Ha a kisparcellán gazdálkodó parasztságot éri egy év alatt ennyi kár, aligha heveri ki évek múltán is. Alapos el&észilés A zárszámadáskésrítés nagy és felelősségteljes murik a. Sző- I vetkezeteinknek, a mezőgazda- j súgót irányító szerveknek több j éves tapasztalata szolgál se- ! gítségül. Ezenkívül minden érv ben miniszteri rendelet sza- | bályozza a zárszámadás elké- , sritésének módját, a pártbl- | yottságok határozatban mond- ; áik ki az előkészítés politi-1 !.si feladatait. Ezekben a na- i • U'han történik a tsz-elmökök, j '"'könyvelők, ellenőrző bízott- l sági elnökök, tanácsé1 nöktik . felkészítése. Á párttítkárokat | is tanácskozásra hívják össze ! p íárási-városi pártbizottságok i Müven feladatokat is kell tu- j Ír kémképpen elvégezni? Fontos, hogy valamennyi i visszalévő őszi munkát, lebe- j főleg befejezzék. Nevezetesen a kukoricatörést, ezárvágást, mélyszántást, az istállótrágya :.i hordását. Ez alapja a jövő évi ió lermésnék és a zárszá- ; ma'dás alapját képező leltárók jó elkészítésének. S ahogy a munkák befejeződnek, össze kell gyűjteni a szövetkezetek vagyontárgyait, bogy *aok megóvása biztosítva legyen • télen is, a leltároknál maradék nélkül számbavételre kerüljenek. Szükséges, hogy a tsz veze- ! tősége minden vitás kérdés- ' ben állást foglaljon, hogy azután a könyvelés zavartalanul dolgozhasson. (Tagokkal való elszámolást lezárjáik, a tsz kintlevőségeit és. tartozásait kiegyenlítsék, különböző vállalatoknál függőben lévő számlákat elrendezzék stib.) El kell járni, hogy a tsz-t megillető kedvezményeket a pénzügyi szervek jóváírják, ezek a mérlegbe bekerüljenek. Az év végi leltárok készí tésénéL a legtöbb „pontatlanság*1 a takarmánykészlet felvételénél és az állatok értékelésénél szokott előfordulni. Nem egy helyen tapasztaltuk, hogy olyan takarmány- készlet került a leltárba, ami az új termésig elegendőnek látszott Két hónap múlva mégis kölcsönért jelentkezett a tsz. Vagy a 40 kilogrammos süldőket 90 kliogrammban értékelték fel. Semmi értelme az ilyen „igyekezetnek”, hiszen önmagukat csapják be. Kaplisdss nélkül Maidon évben előfordul egy két helyen, hogy a zárszámadás idején már kész tények előtt vagyunk: mérleghiány van. Többségében a természetbeni járandóságok túlosztása miatt Van, ahol különböző okok miatt a mérleghiány valóban elkerülhetetlen. Az állam segítsége soha nem maradt ed az ilyen esetben. (Az esedékes hiteleket későbbre teszik, a tagok jövedelmét kiegészítik stb.) De nem lehet tudomásul venni az olyan helyzetet, hogy „megígértem a 35 Ft-ot ha törik, ha nem, ki is fizetem." Ez történt az elmúlt napokban például Kémesen. Figyelmen kívül hagyták a kedvezőtlen évet a tsz lehetőségeit, és olyan meny- nyiségű terményt osztottak szét a tagok között ami elkerülhetetlenül mérleghiányhoz fog vezetni. Nagy felelősség hárul a járási tanácsok mezőgazdasági osztályaira, már az előkészüCppen egy évet késtem a keriemmű éjszakai műszakáról, ezt utólag be kell val- Imam. így aztán nem láttam ae starten vasat, se „bimbót", se köpködő lángnyelvek és alattomos füst- osElopak között megfeszített erővel dolgozó embereket A régi, illetve ahogy itt hívják: a nagy kemence nem működik már. Szép csendesen el is felejtik, báj- aki ott dolgozott néhány évig, bizonyára sohasem felejti eL Bizonyára én is nagyon nehezen felejtem el, pedig én nem láttam soha. Csak hallottam, hogy ott dolgozni, maga a pokol. Az elbeszélők színes képet festettek az izzadt erőfeszítéstől megcsavarodó testekről, a hat-nyolc méter hosszú, kalimpáló vasrudakról, a hőségről, az arcbőrbe égő füstről. Most éjjel is azonnal a kemencékhez mentem volna — bár akkor már tud- ; tam, hogy a nagy kemence helyett újakat, modemeket építettek. Hogy aztán mi kép- . pen kötöttem ki mégis a hatalmas bakdaru vezető fül- ; kéjében, arra már nem is ! emlékszem pontosan, A villamos műhelyben tin lálkoztam előtte egy álmos- képű fiatalemberrel. A tréfás bemutatás így hangzott: : —■ Ez itt Csetóth János ! darus. Ha vele hosszabb ideig kibírja egy daru, az föltétlenül jó daru. Ezen Csetóth János is dr moeolyodott s ettől a szeme még keskenyebb lett. Aztán másztunk fel az égetően hideg vaslétrán. Föntről jól látszottak a város fényei. t A vezetőfülkében toeüe- mcs, langyos a levegő. — Ez a daru az üzem lel- ' letek során is, de különösen nagy körüJtekintóst igényel a zárszámadások megerősítése. A tsz-ek év végi mérlegét bizottság hagyja jóvá. A bizottságnak már előre ismernie kell, hogy egy-egy tsz-nél a mérleg melyik résziénél vannak kritikus pontok. Hiszen az év során többször találkoztak ezekkel a gondokkal, nehézségekkel. Az évkora felmérések és tapasztalatok ott vannak. Előre meg kell jól gondolni, hogy qgy-egy napra csak any- nyi tsz-t vizsgáljanak felül, amennyivel kapkodás, felületesség nélkül végezni Is lehet. Külön gonddal vizsgálják meg a gyenge tsz-ek mérlegét és a szöveges beszámolókat. A kommunisták felelőssége A falusi páirtrmmlkáJban. a tsz alapszervezete kben iá « most az egyik fő feladat Ott legyenek, figyelemmel kísérjék, segítsék és ellenőrizzék a zárszámadási előkészületeket, a mérlegek várható alakulását és elkészítését Minden tsz pártszervezetben taggyűlésen kell az ér tapasztalatait megvitatni, a tez-vezetőség munkájáról véleményt alkotni. A zárszámadási közgyűlések beszámolóit jóvá kell hagyni. Nem azt jelenti ez természetesen, hogy szó nélkül, hanem igen is megjegyzésekkel, bátor szókimondó bírálattal, alapos elemzéssel. A kom m un isták felelőssége az is, hogy a tse-tagság elé kerüljön minden olyan dolog a zárszámadás közgyűlésen, ami oda kívánkozik. Természetes ax is, hogy megvédjék, ha kell a tsz vezetőségét. Különösen az olyan tagokkal szemben, afcSk a legkevesebbet tették a munkában. A járási pártbizottságok és tanácsok feladata, hogy minden isz-ben jelen legyenek alhd a párttaggyűlés, Illetve közgyűlés az elmúlt évet értékeli, a zárszámadást tárgyalja. Az*,ő feladatuk is, hogy ezeken a fontos összejöveteleken olyan légkör és közhangulat legyen, ahol mindenki, aki jogosult, elmondhassa véleményét Ambras U|m Érdekes vizsgálatok Komlón Három komlói orvos, dr. Steiner .József, dr. Tihanyi László és dr. Mecseki Béla vizsgálatot tartott a város két iskolanapközi otthonában. Arra voltak kíváncsiak, hogy miből és mennyit fogyaszt a város két napközijének hétszáz gyermeke. Tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak itt a kisdiákok, az iskolai koszt kell hogy fedezze napi tápanyag-szükségletük 65 százalékát. így írják elő ax országos normák. Kevés tejet isznak Sajnos, a több hónapig tartó vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A dávidfőldi iskola 1963. május havi átlaga kedvezőtlen képet tárt a kutatók elé Igaz, • gyermekek megkapták a kívánt kalóriát, de állati fehérjéből csak 67, A-vitaminból 69, B* vitaminból 68, C-vitamln- ből 65 százalékát kapták a normának. Hogy miért volt így, art* már a másik dávidfőldi vizsgálat adott magyarázatot. Ez is az 1963. májusi adatokat összegezte. A kutatókat ezúttal az érdekelte, hogy ugyanabban a hónapban a különböző élelmiszerekből mennyit fogyasztottak a gyermekek. A válasz: zsírból a norma 152, kenyérből pedig 103 százalékát A eereáliák mennyisége (így nevezik a lisztből, rizsből és búzadarából készült ételeket! 187 százalékot mutatott. Zöldfőzelékekből viszont csak a 62 százalékát kapták meg a szükségletnek, a gyümölcs aránya csak 46, a cukoré szintén 46, a tojásé 35, a tejé 29, a vajé pedig mindössze 28 százaléka volt a normának. A két vizsgálat adatainak összevetése mindent megmagyaráz. Megmutatja, hogy a kalóriaérték a sok zsír és tészta miatt volt magas, és hogy a kalóriaérték önmagába nagyon csalóka. Amint a vizsgálaté* kiderítették, a dávidfőldi iskola szakácsnői között egyetlen egy sem volt szakképzett, * megszokott módon, otthonia- san főztek a napköziben is. Számukra a forint volt a legfontosabb, az a törekvés, hogy ne lépjék túl az előirányzott pénzkeretet, viszont ne is maradjon belőle. A szokás hatalma Az adatok feldolgozását követően a kutatók összehívták a konyhák vezetőit, az érdekelt iskolák igazgatóit, a szakácsnőket. Tanácsokat adtak az étlapok összeállításához, több héten át személyesen is segítettek ebben. Egy év múlva újabb vizsgálatot tartottak a konyhán és összegezték a változtatás tapasztalatait örömmel állapították meg, hogy a helyzet javult Igaz ugyan, hogy még nem tartanak a kívánt értékeknél, de a zöldségek, gyümölcsök aránya sokkal magasabb volt mint korábban, tejből pedig elérték a norma 92 százalékát A józan ész azt diktálta, hogy tovább kell haladniok a megkezdett úton, ám közben váratlan akadályokkal találták magukat szemben. Több szülő panaszra ment a különböző szervekhez, hogr a gyermeke éhesen marad. Elégedetlenkedtek a pedagógusok Is. Az említett két konyhán ugyanis 140 pedagógus ebédel, akik nem tudtak egyetérteni az új rendszerrel. A változtatás«* óta a tízóraik és uzsonnák mennyisége növekedett, az ebédeké pedig valamelyest csökkent. Mindez nagyon Jó a gyermekeknek, de nem a* pedagógusoknak, akflc tdadó- sabb ebédet kívánnak. A szülők panasza nem fogadható el, hiszen gyermekeik nem kapnak kevesebb kalóriát, mint korábban. A kezdeti éhségérzet csak átmeneti jellegű volt, és el is múlt, mikor a gyermekek az új kosztot megszokták. Más a helyzet a pedagógusoknál Nekik igazuk van, és ez az eset Is arra int, hogy a gyermekek meg a tanárok étkeztetését el fedi választan! egyd mástól. Nemcsak Komlón, ha-i nem a megye többi részén is. Rendszertelen étkezések Már a szakácsnőknél is láthattuk, hogy a rossz, megrögzött szokások milyen károkat okozhatnak a táplálkozásban. A szakácsnők otthonias szemlélete arra ösz'ökél- te a kutatókat, hogy kiterjesszék a vizsgálatot n családi tűzhelyre is. A három orvos kiválasztott , hatszáz olyan gyermeket, aki nem étkezett az iskolanapköziben, s a pedagógusok segítségével tíz naoon át leíratta velük, hogy hányszor étkeznek naponta, s miből, milyen mennyiséret fogyasztanak d. A hatszáz gyermek kérdőíves válasza meglepő volt Nem azért, mert sok zsírt, tésztát és kevés vitamindós élelmiszert eznefc odahaza, hiszen erre a kutatók számítottak. Több olyan vizsgálat volt már Komlón, amely ezt kimutatta. A megdöbbentő az volt; hogy a fokozatos javulás ellenére is, még mindig csak napi 1,3—1,5 deciliter tejet isznak a gyermekek, s ami nem kevésbé különös, nem étkeznek rendszeresen. Ebédet ugyan majd mindenki evett, vacsorát aaonban csak 65,3, tízórait 54,7, uzsonnát 43, vacsorát 94,5 százalék Av gyasztoét rendszeresen. Az alacsonyabb és maga-: sabb fizetésű szülők gyér-' mekeinek táplálkozásában nem lehetett észrevenni semmiféle különbséget A kutatók art k maratták a gyermekekkel, hogy a tíz napon át minden nap hány forintot adtak ki cukorkára; fagylaltra és csokoládéra. A forintösszegek meglehetősen magasak voltak. Joggal gyanítható, hogy a szülők pénzt adtak a gyermeküknek reggeli vagy tízórai vásárlására* a gyerekek pedig nem reggeliztek, hanem cukorra költötték a forintokat, EZER FOK FELETT fee . Ha ec nem működik, akkor nagy baj van — mondja a darus. Bólintok, mert még nem tudom, hogy jónéhány ilyen „lelke” van az üzemnek, ahol pontosan, hiba nélkül kell dolgozni. Aztán minderről meg is feledkezem, mert a monstrum jószág megindul három tonnás markolója kecsesen hullik a vagonnak abba a sarkába, amelyikbe a darus akarja. — Mennyi időbe telik egy vagont kirakni? — Ha minden jdl megy, tizenöt perc. S itt fönt, a vezetőfülkében jövök rá, hogy a darus egyben „hadvezér” is, pillanatok tört része alatt dönti el, hogy a szűk hellyel hogy gazdálkodjon, melyik fajta szenet hova rakja. Mindezt Csetóth János játékos jókedvvel csinálja, örömét lelj benne, hogy a hatalmas vasszömyeteg engedelmeskedik neki. Ezzel kezdődik hát itt minden — a szénnel. És persze számomra most már Csetóth Jánossal is! Ezután következett a kemence. Tekervén re« vas-lépcsősor visz fel a több emeletnyi magasba. A lépcsőn hideg van, ki gondolná, hogy a falakon belül ezer fokon felül izzik a szén. — Álljon kicsit hátrább — mondják fent s az egyik ember ügyesen megszerkesztett kis kocsi-emelővel leemeli a kör alakú töltő nyílás vas födémét. Vakító láng- nyelv csap ld a lyukon, a levegő hangos huppanással vágódik m izzó tömeg fölé. I Az emeletnyi magú kemence kamráit felül töltik, ! a kokszot alul nádik ti. Szinte minden gépesített, embertelen enőfeszftésmfe j nyoma stoas. Ürítés előtt fent lerenrife i a töltő-nyílások födémjeit, j csengetéssel jelzik áss üri- j tőknek, hogy kezdhetik. Lent : gombnyomásra nyílik a kamra és az izzó koksz az űri- tőkocsiba ömlik. Itt még néha használják a több méter hosszú stanga-vasat, mi- - kór egy darabban van az izzó-koksz és meg kell piszkálni, hogy összetöredezzen i és a kocsiba ömöljön. — Mennyi idő alatt lesz ! a szénből koksz? — Tizenhárom óra a kiállási idő. Tehát egy kamrában tizenhárom óráig van a szén, mire az ürítő-kocsiba kerül- j hét A két kemencének ösz- szesen negyvenkét kamrája van, így a munka folyama- I tos. — Képzelje el, mi van itt I nyáron — mondja valaki. ! A kemence tetején vagyunk egyik oldalról «szinte kibírhatatlan hőség árad ránk, a másik oldalról pedig a hiifotff — Ha fázik a háta, forduljon meg! A kemencé»* előmunfcá- sa Fucsek Antal, ö még dolgozott a nagy kemencénél. Azt mondja: — összehasonlíthatott® a kettő! Képzelje el, azok az óriási vasak néha belekötöttek az izzó szénbe. Okádta az emberre a kemence a füstöt, lángot. Hihetetlenül nagy volt a balesetveszély. Egyszer ő ás megégett — Jött Is as «mfcerrtR a . Mr, mint a rongy. És tetóa- tatósra büdös volt! Pedig hát jó szagokkal nemigen dicsekedhetünk «gyét*** sem. Az éjszakai műszak üzemmestere ia velünk van. Szili László. Fiatal ember, még innen a harmincon. Ilyenkor éjszaka 6 felel az egész üzemért A kemence fűtéséről magyaráz. Arról, hogy a falak sohasem hülhetnék ld, mert akkor összeomlanának a kamrák. A fűtés külön művészet A hőfoknak 1280 fok j körül kell lennie. Kinyitó- gatja a kémlelőnyilásokat, . nézzek be. S csak úgy rá- ! nézésre megmondja, hogy körülbelül hány fok lehet. A fűtó előmunkás Kamensz- ki János is „ránézésre” ismeri már a hőfokokat. Persze azért időnként műszerré! is mérik. De a műszer, az úgynevezett piraméter használatához is jó szem és tapasztalat kelL A teodolit>- j szerű műszerrel benéznek a kémlelőnyfláscn, s az üvegen belül felizzik egy szál. Egy csavarral lehet állítani — ha a piraméter szálának és a tűztómek egyforma a színe, le lehet olvasni a hőfokot Én is megpróbáltam, mindig kevesebbet mértem két-háromszáz fokkal — Meg lehet-e szokni m éjszakai munkát? — Azt Igen, csak a nappali alvást nem. Lemegyünk a kemencéről, Szili Lászlónak még más ; üzemrészekben is dolga van. Lent csípős hideg van. sietve húzunk az épületek ' jól hallani a kemencetorkok, buffanásait — Nem akarja megnézni & szanatóriumot? — Milyen szanatóriumot? — így hívjuk a gázfúvó- házat — mosolyog —. mert ebben az üzemben ott van a legtisztább levegő. A gázfúvóházhoz tartozik a hatalmas. 20 ezer köbméteres gáztartály. — Ilyenkor éjszaka kisebb a gázfogyasztás, állandóan kapcsolatot kell tartanunk a külvilággal, hogy mennyi gázt kémek előreláthatólag s mennyit kell tárolnunk a tartályban. — S ha megtelik a tartály? — Egészen soha sem telik meg, de ha már közel lár hozzá, a feleslegás gSzz-V a kemencéket fűtjük. Ilven azonban élég ritkán van. — Éjszaka hol fogyasztanék Pécsett legtöbb aázt? — A Foroelángyárban. Ügy érzem, pillanatok alatt repült el az éjszaka. Szili László nevet. — Én azt szeretem, na lassan múlnak az éjszakák. — Miért? — Mert sas azt jelenti, hogy semmi baj sincs. Ha meg valami baj van, lerobban valami motor, annyi a szaladgálni való, hogy észre sem veszi, és már él is röppent az éjszaka. Ezen az éjjelen akkor ..lassú” éjszakája volt Szili Lászlónak, hacsak az ér kí- sérgetésemet nem számította „baj”-nak. Mert egyébként minden a legnagyobb rendben ment. A portánál már szállingóznak a délelőtti műszakra jövők, új nap kezdődik. Lázár Ervin.
