Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-12 / 291. szám

99S1 DECEMBER 12. napló 5 Ki ad el több to ást és baromfit? Még az év elején tojás- és 'barotnfiszerződéskötési verseny indult a sásdi járásban, me­lyet a földművesszövetkezet és a járási nőtanács aktívái szerveztek. A termelők közül, akik részt vettek a verseny­ben, sokan igen kiváló ered­ményt értek el, például Mi- sányi Pálné, baranyajenői asz- szony 10 000 tojásra szerző­dött és ezt már nagy részben téljesítette is. Lehőcz István­ná tormási lakos 6000 tojást, Gálos János Magyarszékről 15 hízott libát adott le. Ezek az eredmények rendkívül jó­nak mondhatók. A megyei ta­nács igen értékes díjakat tű­zött ki a versenyben legjobb helyezést” elérteknek. Az el­ső díj ugyanis egy kéthetes moszkvai utazás, a második díj egy csehszlovákiai út, azonkívül az fmsz a járás te­rületén több díjat oszt szét. Az értékelésre december 20-a után kerül sor, amikor me­gyei szinten elbírálják azt, ki érte el a legjobb eredményt és kiosztják a díjakat. a Kilencmillió forintos nyereség Mecseki Állami Erdőgazdaságnál Elmúlt évi jó munkájáért ez év márciusában élüzem címmel tüntették ki a Me­cseki Állami Erdőgazdaságot. A jó hírnév kötelez. Vajon a most lezárult gazdasági év­ben meg tudta-e ismételni tavalyi jó erdeményeit a vál­lalat? Várományosa lehet-e újra az élüzem címnek? Ez­zel a gondolattal ültünk be pénteken délelőtt az erdő- gazdaság év végi termelési tanácskozására, ahol Kasza Ferenc igazgató számolt be az elmúlt évi munkáról. 177 millió forint Az Erdőgazdaság idén is teljesítette éves tervét. Ezt leginkább a pénzügyi ered­ményeken keresztül lehet ér­tékelni. A tervezett 165 mil­lió forinttal szemben 177 mil­lió forintra teljesítették hal­mozott termelési tervüket. A vállalat össznyeresége 9,3 millió forint. egymillióval jobb a tervezettnél. A nép­Bach Máté passiójának pécsi előadása elé A pécsi hangversenyévad legnagyobb jelentőségű, legjki- emelkedőbb eseményének ígér­kezik Bach? Máté-passiójának előadása. Mióta a Liszt Fe­renc Kórus és vezetője, Antal György az oratórium-kultusz ápolását tűzte ki művészi cél­jául, a zeneirodalom e műfa­jának újabb és újabb remek­műveivel ismerkedhettünk meg. Eridén Johann Sebastian Bach költői szépségű, tartal­mi mélység és gazdagság, va­lamint formai tökéletesség te­kintetében egyaránt egyedül­álló alkotása megszólaltatásá­nak nagyszerű feladatára vál­lalkozott kiváló énekkarunk és filharmonikus zenekarunk. Bach életének leggazdagabb korszakát a Liocsében töltött évek (1723—1750) jelentik. A munkában és élettapasztalat­ban naggyá lett mester ez idő­ben alkotja legjelentősebb mű­veinek hosszú sorát, többek között a H-moll misét, a Ka­rácsonyi oratóriumot, vala­mint a Máté-passiót. A kö­zépkorban kialakult passió mű­fajilag az oratórium egyik válfaja. A népi jelleg és szár­mazás kezdettől fogva kimu­tatható, tisztán népi formájá­ban. mint dramatizált, srinre- vitt passiójáték sok helyen volt szokásban. Bach zseniali­tása e műfajban is hatalma­sat alkotott. Keze alatt a pas­sió külső és belső formája, szellemi és zenei tartalma ad­dig nem sejtett mértékben na­gyobbodott és szélesedett olvannyira. hogy a drámai iz- zá«ű János-passió, valamint az epikus és lírai mozzanatokban bővelkedő Máté-passió, mint eredetileg nagypéntekre szánt zenemű, időtől és alkalomtól tel íesen független alkotássá vélt. A Máté-passió eredeti alak­jában a lipcsei Tamás-temp­lomba 1729. nagypéntekjén került először előadásra, a szerző személyes vezetése alatt. Érdekes módon akkor l8 zenész és 12 énekes vállal­kozott arra. hogy e hatalmas művet megszólaltassa. Bach életében nem is érhette meg a’kotásának valódi sikerét, melv csak egy évszázaddal kérőbb, a Mendelssoo által reridezett berlini hangverse­nyen következett be. A Máté-passió megszólalta­tásában legjelentékenyebb sze­repe a kórusnak van. Ezért jelent e mű tolmácsolása a Liszt Ferenc-kórus számára hatalmas de nagyon szép fel­adatot. Bach lángelméje ki- fogvhatalan a kórusok felépí­tésben, melyek jellegük sze­rint rövidre fogott drámaiak, a tömegek érzelmeinek, in­dulatainak kifejezésére, vagy nyugodt lejtésű epikus-líraiak. A nagv kettős-kórus mellett szerep“' kan a gyermekkar is, ezt a feladatot a Mátyás ki­ság összes gépi, magas és mélyépítési beruházásainak irányítása, lebonyolítása. A fakitermelési terv 100,3 százalékos teljesítése mellett különösen jó munkát végzett az Erdőgazdaság az . erdőfel­újítás és erdőtelepítés, vala­mint a nyárfásítás terén. A gépesítés jó ütemét mutatja az a tény is, hogy gépi fa- kitermelési tervét 110 száza­lékra teljesítettte' a vállalat. A fagyártmány üzem is ter­ven felül szállított parkett- lécet lakásépítkezésekhez, va­lamint bányabélés pallót, bá­nyászéi deszkát, * sző’őkarót és még egy sor cikket. A vadgazdaság több mint fél­millió forinttal járult hozzá — a külföldi vadászok által befizetett összeggel — a jó eredményhez. Új létesítmények Az elmúlt év során sok új létesítménnyel gazdago­dott a vállalat. Felépült a bólyi, a mecsekjánosi és pécsváradi fagyártmányter- melő üzem, a lukafai ikerla­kás, az árpádtétői, nagyhaj- mási és felsőszentmártoni erdészház. Pécs-Kertvárosban pedig megírezdték az emele­tes lakóház építését. Új utak épültek Sasréten. Mecsekjá- nosiban és Máza-Váralján. Készül az Erdőgazdaság új székháza Pécsett, melvre eb­ben az évben 2.5 millió fo­rintot fordítottak. Mindent összegezve az el­múlt év során nagyot lépett előre a Mecseki Erdőgazda­ság. 126 -os épület „Kockaház”, hagyományos módszerrel felhúzott lakó­épület, négy emeletes, húsz kétszoba összkomfortos la­kással. Mit mondjak még róla? Épült nyolc hónap alatt. Az építkezés költsége: 2 millió 700 ezer forint. Egy- egy lakás havi bére 145 fo­rint, a távfűtés bére hat hó­napon át havi 2Ö0 forint. Tervezte Tillai Ernő építész- mérnök. Ez a kockaház tcb- bedmagával ott áll a Haj- nóczi utca végén körülbelül az autóbusz-végállomással szemben. Ennyi lenne a „126-os” na- cionáléja. Délelőtt zajlik le a műsza­ki átadás. Ez a szokásos hi­vatali aktus némi izgalmat kelt az építőkben: a „mű" kész, de hibátlan-e? Eléggé népes szakember-gárda veszi át az épületet. Demeter Béla, a városi tanács tervosztályá- ■ munkatársa, Vedrőczi Csongor, a Beruházási Bank tisztviselője, Marton István a Hőszolgáltató Vállalattól, de képviseli magát itt a Ké­ményseprő Vállalat is. a Pé­csi Gázszolgáltató Vállalat szintén és még egyéb — ez esetben ellenőrző — szervek. —. Megfelelőek-e a laká­sok? — Négy—öttagú családnak a lehető legkényelmesebb, — mondja Demeter Béla. — Nagyon jó a falfelület ki­használása, a bútorok célsze­rű elhelyezését nem akadá­lyozza az ajtó és az ablak. Különben pedig ez az új la­kótelep is szép környezetben van, ami nagyon fontos szempont. A környezet valóban szép, leszámítva az új lakóházak közötti területet. Sár, föld­gazdaságnak 46,9 millió fc rintot fizettek be, amelybe a beruházásokra és egyéb cí men 33 millió forintot kapta vissza. A jó munka és helyes ga2 dálkodás eredményeként ja nuár elsején 700 000 forintc fizetnek nyereségrészesedé címén. Üjra várományosa lettek az élüzem címnek. Ezeket a szép eredménye két mindenekelőtt a jó mun kaszervezéssel és a műszak fejlesztés meggyora'tásáva érték el. A Mecseki Állarr Erdőgazdaság országosan legelső a nehéz fizikai mun kák gépesítésében. A terv« zett 27 000 köbméterrel szén: ben több mint 49 000 köbmé tér faanyagot raktak fel géj: úton. A saját gépkocsipark nál ez a munika már 35,5 szá Zalákban gépekkel történik Az előző évhez képest jelen tősen növelték a motorfűré szék teljesítményét is. Rekoi der e tekintetben a pécsi er dészet, ahol egy motorfű rés teljesítménye 2267 köbmétei Koncentrálás Széles körben elterjedt komplex fakitermelési mód szer. Jól beváltak a nag teljesítményű Unimog csörlő közelítő gépek, melyekbe már eddig ötöt vásároltak az idén még legalább enny: kívánnak beszerezni. A termelés koncentrálás érdekében feloszlatták ebbe az évben a pécsi erdészete egyik részét a hetvehely másik részét az árpádtett erdészethez csatolták. A cél továbbra is a nagy egysé­gek kialakítása. A termelő­szövetkezeti használatba át­került volt erdőbirtokossági erdők patronál ására október elsejével létrehozták a Szak- irányítási Erdészetet. Ugyan­csak ebben az évben alakult a Műszaki Erdészet, mely­nek feladata az Erdőgazda­/I lottó nyrozáoiai A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint Marcaliban a járási mű­velődési házban megtartott lottósorsoláson, az 50. játék­héten, a következő nyerőszá­mokat húzták ki: 13, 17, 33, 43, 44 Otven hivatásos és kilencven magángépköcslvezető-jclölt gya­korolja a gépjárművezetést a KPM Autóközlekedési Taninté­zet pécsi tanfolyamán. kupac, fedetlen árkok egye­lőre. Az Építőipari Vállalat, mélyépítő részlege építi majd meg az utakat, később par­kosítva lesz, de majd csak tavasszal, hiszen bármelyik nap beköszönthet a fagy és akkor már földmunkát vé­gezni nem lehet. Addig is persze az épületekhez ve­zető földtitat megcsinálják, hogy az új lakók beköltöz­hessenek. —- Mi kerül a jegyzőkönyv­be? — Kisebb, de kijavítható hibákat találtunk. Néhány beépített szekrény festése ki­fogásolható. néhány ajtó ne­hezen záródik de a műsza­ki átadástól számított tíz- tizenkét nap áll az építők rendelkezésére, hogy a javí­tásokat elvégezzék. — Ezután kapják meg s lakók a kulcsot? — Igen. Ezek a műszaki emberek rendszeres átvevők, néme­lyik közülük évek óta gya­korolja ezt a funkciót. — Mi a célja az átvétel­nek? — Egyszer: mi, tehát a ta­nács a beruházó, vagy ha úgy tetszik a megrendelői Nos, átvétel előtt érthető, hogy alaposan átnézzük az épületeket, mire adtuk ki a pénzt, megfelel-e az új lakás a lakóknak, nehogy azután utólagosan reklamáljanak —• mondja Demeter Béla. — Az építők munkáját il­letően, mi az önök tapasz­talata? — Egyre kevesebb a hiba, az átvett épületeken — mondják a szakemberek. — Az építők — különösen eb­ben az esztendőben — va­lóban törekedtek a minő­ségre és szép eredménnyel; Közben végigjárjuk az emeleteket, lakásokat a ne­gyediktől le a földszintig, sőt az alagsorig. Megnéznek fa­lat, vízcsapot, fűtőberende­zést, fürdőszobát, csempé­ket, parkettát. Mindezt nagy. gonddal, figyelemmel. A bal­konról nagyon szép a kilá­tás és .:. még valami fel­kelti a nézelődő figyelmét: egyre kevesebb a hely. telek; Lassan beénül az egész vá­rosrész. 1968 végére, vagy a hatvankilences esztendő első felére számítják a teljes be­építést. Jövőre kezdik az E- tömb építését 270 lakással, aztán a kis D-tömb — négy épület — 120 lakással két kockaház 40 lakással, elké­szül a két hétemeletes. — a tetőn műtermekkel — két­szer 96 lakással. Szép terv. A városnak egyik legszebb települése lesz ez. Rab Ferenc A városban mindenki úgy ismeri, hogy „Ali, a jazzdo- bos”. Igazi neve Krizsik Al­fonz. Cegléden kezdte klari­néttal, de aztán tüdőtágulást kapott a sok gyakorlástól és ' átment a dobra. A dob való­színűleg jobban fekszik neki, riünt a klarinét, bár ezt egy sokoldalú előadóművésznél egészen biztosan nem lehet tudná. — A dob az igazi hangsze­rem — mondja Krizsik — az az előnye, ami a hátránya. Népszerű hangszer, mert a leg­ősibb hangszer, éppen ezért a közönség egyszerű tudomány- i nak tartja ... Pedig a dobos­nak éppen olyan pontosan kell ismerni minden zeneszámot, mint a zongoristának, mert nem lehet csak úgy metronóm- szerűen végigdobolni a számo­kat. A dob... Ali sokat tud beszélni a dob­ról. A dobban van is valami mágikus. Ismerek vagy nyolc általános iskolást, akik jazz- dobosok akarnak lenni, de egyetemistákat és felnőtteket is, mérnököket, tanárokat, technikusokat, akik a szabad idejüket átdobolják ... A dob és a jazz valamiféle kifejezője lett a fiatalság idegállapotá­nak, pedig eredetét tekintve idegen eleme életünknek. Ezen persze senki sem tűnődik, s úton — útfélen, strandon, vo­A dobról, jazzról, életről.., natan, utcán felbömbölnek a kis táskarádiók és a szomor­kásán ideges ritmusra meg­mozdulnak a lábak, vállak. térdek embercsoportok. A jazz ma divatos szórakozás, egye­seknek szenvedély vagy egye­nesen narkótikum. Sokan be­szélnek róla, sokan gyakorol­ják, de kimagasló jazz-szak- emberekkel, vagy jazz-zené- szekkel ritkán találkozik az ember. Krizsik Alfonz, ami kór a „jazz” szót meghallja, fel­húzza a szemöldökét. — A vendég nem kísérleti nyúl... Egész este nem lehet jazzt játszani, ahogy ezt né­hányan szeretnék __ Aztán m i nem is tudunk úgy jazzt játszani, mint az amerikai né­gerek, vagy akár az amerikai fehérek. Amerikában az ember apja meló közben nem a „Sár­ga falevelet..fütyüli, ha­nem egy dixilend dallamot. A néger odaül a zongorához és csinálja, ha egészen keveset ért a zenéhez akkor is... És amit csinál az valami egészen más, mint amit mi tudunk. Ebbe bele kell nyugodni. Van amerikai jazz, leningrádi ba­lett, magyar népizene... Min­denki azt a művészetet tudja jól csinálni, ami a szülőföld­jén született. Nálunk pesze az a helyzet, hogy minden nem­zedék a legmodernebb jazz-el akarja kezdeni, s fogalma sincs a jazz múltjáról, törté­nelmi kialakulásáról. Krizsik Alfonznak, mint jazz-dobosnak, és előadómű­vésznek nagy sikerei voltak. A legnagyobb sikerét egy ame­rikai filmparódiával aratta, melyben ragyogó hanszerimi- tációk bukkantak fel a frap­páns story részeként. A szám­mal a Pannónia Bárban tűnt fel, aztán sikert aratott vele a külföldi turnékon, a varsói rá­dióban, a poznani televízióban, a bolgár tengerpart legneve­sebb bárjaiban. Mostanában azonban mintha,.. — Minden este bemenni a Mecsekbe ez beszáradás és persze biztonság... Leszűkül az ember repertoárja, olyan lesz, mint egy hivatalnok. Előbb vagy utóbb odajut, hogy az órájára néz, hogy mikor az ördögbe lesz már záróra és ez a zenész halála. Ha a zenélés­ből munka lesz, vége. De ez jelenti a biztonságot... A ven­déglátó vállalatok a bevételre összpontosítanak és többnyire nem is igen értenek a zenéhez. A zenés felár megvan és kész. Nálunk így aztán egy duó már „együttes”, három ember pe­dig „zenekarnak” számít. És hát mindent kell játszani. A vendég egyik pillanatban még a Csárdáskirálynőt kéri a má­sikban már a Beatles-eket. mert valahol hallotta egy házi­bulin. A Beatles-ek persze négy gitárral dolgoznak, echo berendezéssel, és akkor mi ma­gyarázkodhatunk a vendégnek- hogy kérem mi nem tudunk visszhangosítani... És egye­bek. A vendég persze mindig szubjektív és csak azt tudja, hogy amit mi csinálunk, az nem olyan, mint amit a mag­nóról hallgatott. Mit lehet ten­ni? — A szórakoztató zenész szeretne valami igazán jót csi­nálni, de nem tud, mert igaz ugyan, hogy az Országos Szó­rakoztatózenei Központ közve­títi ki, de az igazi kenyéradó gazdája mégiscsak a vendég­látó, s ez alapvetően megha­tározza a helyzetét. Engem például rendszeresen felléptet­ne a Filharmónia, de ilyenkor én a Mecsekben dobolok. Vá­lasztanom kell a biztos mun­kahely és a sikeres, de bizony­talan turnék között. Itt a nagy kérdőjel: vagy Ali bácsi le­szek a Mecsekből, Kazinczyból és szépen eldobolgatok, tüzelőt, veszek, vagy kimegyek turnéz­ni, lesz egy Opel izém, vissz- hangosított gitárom, megiszom naponta két liter Martinit.. De egyszer csak haza kell jön­nöm. Akkor megállhatok a Ná­dor előtt az Opel izémmel, s megkérdezhetem a haverokat, hogy ki tud egy jó albérletet és egy üres állást? A vendég­látó kénytelen betölteni az em­ber helyét, így amikor hazajön nincs állása. Ez a kettősség a nehéz a mi szakmánkban, mert az ember rendben van a vál­lalattal, szeretik a vendégek és valahogy mégis... Az évek ’ múlnak, s az ember pont olyan bútordarab lesz ott a dob mö­gött, mint ezek a nyolcvan- éves asztalok a kávéházban. Az én igazgatóm ugyan lojális, és meg'gérte, hogy ha rövidebb külföldi turnéra megyek nem tölti be a helyemet... De hát ez csalt én vagyok. — Mi lett a Pagony zenekar­ral? — Együtt mentünk ki tur­nézni, de én aztán hazajöttem. A Pagony újjáalakított zeneka­rával most egy hajón látszik, amely valahol Nvugat-Német- órszág és Finnország között úszkál. Bertha Bulcsts * rály un általános iskola gyer­mekkara látja eL A melódia­gazdag, őszinte hangulatú és mély líraiságú áriákat a pécsi előadáson László Margit, Bar- lay Zsuzsa, Réti József, Bolla Tibor és Marczis Demeter énekli. A Máté-passió zene­karában Bach előírása szerint 2 fuvola, 2 oboa, vonóskar és orgona (Hollay Keresztély játssza az orgonaszólamot) szólal meg. Az egyes áriák kíséretét olyan hangszerekre bízta Bach, melyek ma már kikerültek a használatból. A recitativókat a mélyvonósok­kal együtt continue. (Borsay Pál) kíséri. Bach remekművének pécsi előadását hallatlanul nagy ér­deklődés előzi meg. A hang­versenyt, melyet Antal György vezényel, nemcsak a pécsi ze­nekedvelők várják, hanem Kaposvárról, Barcsról, vala­mint Dél-Dunántúl több ré­széről jelentették be nagyobb létszámú csoportok érkezésü­ket. Épp e rendkívüli érdek­lődésre való tekintettel, de­cember 12-én, szombaton 6 órai kezdettel a Lisz-terem- ben nyilvános főpróbát ren­deznek. A vasárnap délelőtti hangverseny kezdetének idő­pontja fél 11. A Nemzeti Szín­házban hétfőn este fél 8 óra­kor kezdődik a nagyszabású, jelentős művészi értékű hang­verseny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom