Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
fML DECEMBER ft. _ _--------------------------------------------napló 3 Érté kes munkát végzett a kétnapos orvos-mezőgazdász tanácskozás (Folytatóe az 1. oldalról) javasolni lehet — a megyénkben már különben is folyamatban lévő — centrumok kialakítását. Dymódon megvalósítható a közművesítés, a villannyal, vízvezetékkel, csatornázással való ellátás. Hiszen a 49 község otthonainak 18.4 százalékában még ma is petróleummal világítanak. A korszerűbb falu, az egészségügyi viszonyok javulása, a kényelmesebb, kulturáltabb életmód maga után vonja majd a munkaerő, a fiatalok megtapadását a falun. Ha a falu dolgozói is mindinkább lemondanak arról, hogy a városokban keressék a kényelmesebb, kulturáltabb életet Követendő példa Dr. Tarján Róbert egyetemi tanárnak az Országos Életene- zéstudományi Intézet igazgatójának előadása, — melyet betegsége miatti távollétében dr. Gádor Tibor olvasott fel — „A mezőgazdasági élelmezésügy kérdésé”-vel foglalkozott. Rámutatott hogy az állati fehérjefogyasztás növekedése mellett megmaradt falun a régi nagymérvű gabona — sok kenyér és tésztaféle — fogyasztása is. Ugyanakkor a gépesítés eredményeiként a munka könnyebbedéit, s mind ez egészségtelen túltáplálko- záshaz vezethet, hiszen régebben, a 6000 kalóriát igénylő napi 12 órás kaszáláshoz csak 3000 kalória alatt fogyasztottak a falu dolgozód. Éppen ezért feladatként jelentkezik, hogy a korszerű táplálkozás és háztartás fokozottabb propagandájával javítsuk falun a városinál elmaradottabb, kevésbé differenciált, egyoldalú táplálkozás helyzetén. Méregka mrákat a vegyszerek tárolására Dr. Hónig Vilmos, az orvostudományok kandidátusa, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja a népfront- bizottságok egészségügyi vonatkozású feladataira vonatkozóan javasolta, hogy a külön böző társadalmi egészségügyi szervek bevonásával egyetlen egészségügyi bizottság funkcionáljon és az tegyen javaslatokat a helyi egészségügyi viszonyok fejlesztésére és vegyék be azokat a községfejlesztési tervbe is. Javítsák az általános egészségügyi helyzetet a hygiéniát, a balesetek elleni védekezések módjait, míg a termelőszövetkezetekben — hasonlóan az állami gazdaságokhoz — létesítsenek méregkamrákat a mérgező hatású vegyszerek tárolására. Követendő példaként említette meg a Somogy megyei Kö- JÁLL-t, mely sokszorosított egésizségügyi tájékoztatókkal segíti év közben a falusi egészségvédelmi őrök munkáját. A tartalmában kitűnően sikerült, a mezőgazdasági egészségvédelem és balesetvédelem számos időszerű problémáját felvető és mélyreható elemző tanácskozáson az alapos referátumok mellett sok hozzászólás hangzott el. Valameny- nyien hangsúlyozták, nagyon időszerű, hogy gyorsan fejlődő sokféle vegyszert és gépet alkalmazó — mezőgazdaságunkban az iparhoz hasonlóan erre kijelölt intézmények, cxr- voscsoportok hivatalosan is foglalkozzanak üzemegészségügyi kutatással, amire számos más országban találhatunk példákat. Szükséges, hogy javítsák a kérni zári ónál használatos. védőruhák tökéletességét, hogy megnyugtatóan foglalkozzanak a vegyszerek szét— problémájával. Szorgalmazni kell a mezőgazdasági egészségügyi szakhálózat további fejlődését, meg kell vizsgálná a mezőgazdasági üzemegészségügy helyzetét, különös tekintettel a kemizárióra, s a gépek vibrációs hatására. Vezetőfülkés traktorok Tovább kell folytatni az egészségre ártalmas munkafolyamatok gépesítését, a szállításoknál ki kell dolgozni a mindenfajta rakománynak, ütés domborzati viszonyoknak megfelelő szállítási irányelveket A termelőszövetkezetekben is egyre inkább kötelezővé kell tenni a védőberendezések és védőruhák beszerzését. a munkavédelmi oktatást. Pcratívumfcénit említették, hogy az egészségvédelem érdekében a Földmű velésü gyi Minisztérium 1965-re már min den külföldről érkező traktort vezetőfülkével rendelt meg és intézkedést tett a már üzemelő erőgépek hiányzó vezetőfülkéjének sürgős pótlására is. Igaz Sándor szóródásának — élelmiszerekben történő komulációjának Másfél millió mázsa tüzelő Másfél millió tonna tüzelőt szállítottak el ebben ac évben a 12. AKÖV gépkocsijai a pécsi TÜZÉP-telepekről közületeknek és magánosoknak. Naponta 45 gépkocsi és 22 lovaskocsi fuvarozza a tüzelőt és az építőanyagot. valahogy csúsztatunk. Megcsináljuk mi szívesen, hiszen az ember megtesz mindent, amit tud. Meg elég gyakran kapunk jutalmat, szóval nem járunk rosszul, ez az igazság. Most is például 2 ezer forint célprémium van kitűzve, ha jól ráhajtunk, meglesz a pénz december végén. Ez a brigád hatvanegyben alakult, azaz hogy ez az együttes korábban is egy csoportban dolgozott, csak az alakulásakor brigáddá keresztelték át a csoportot. Azután szerződést kötöttek az üzemmel, a vállalásokat teljesítették minden esztendőben és így fölve- hették a szocialista brigád címet. Ez így egyszerűen hangzik s él is bennem a gyanú: hátha csak papíron brigád a brigád? Vagyis mi változást hozott ezeknek az embereknek tevékenységében az a tény, hogy „brigád” és nem csoport fémjele alatt dolgoznak? — Sokat! — vágja rá Kresz. — Nagyon sokat! — mondja a művezető is. Például én azelőtt mindenegyes embernek külön-külön adtam ki a munkát, következésképpen külön-külön kellett ellenőriznem is. Ezenkívül minden apróbb-cseprőbb problémával hozzám fordultak, ami persze nem baj, csak hogy nekem ezek után kevés időm maradt arra, hogy mint művezető irányítsam a termelést műszaki szinten. Most viszont a brigádvezetőknek adom ki a munkát, az ellenőrzés zömét is ők végzik, nagyobb a felelősségük, viszont megvan a gyümölcs: nagyobb a felelősségérzet az egyes emberben, zökkenőmentesen megy a munka és barátibb, összeszo- kottabb a viszony közöttük. — Más most a hozzáállásunk a munkához — folytatja most Kresz Ferenc —. A brigádok, már. mint a karbantartók, egy-egy üzemrészt pata ranálunk, vagyis mi felelünk a gépek üzemképességéért. Meggyőző, amit hallok, de... — Megvan a brigádnaplójuk? Kresz átadja. Benne van a szerződés, amely egy esztendős időtartamra szólt, most járt le. Körülbelül húsz pontba foglalták a vállalásokat. A vállalások zöme a termeléssel kapcsolatos, bonyolult műszaki kifejezések, ezeket nem írom le, különben is valamennyien teljesítették, ezt igazolta a műszaki vezetőség. Az úgynevezett „humán”-vál- lalások már nem egészen sikerültek. Közös mozi-színház látogatás például. Ez a pont minden brigádvállalásban szerepel akár Pécsett, akár Budapesten, akár Beremenden. Csakhogy a lehetőségek egyáltalán nem egyformák. Beremenden nincs színházi előadás, ha van évente néhányszor, akkor úgyis elmennek. Mozi? — Majdnem minden brigádtagnak van tv-je. Nekünk is van — mondja Kresz. Fura is lenne csak azért mozilátogatást szervezni az öt brigádtaggal, hogy aztán a szerződésben ezt a pontot kipipálhassák. Aztán itt a „kollektív szellem kialakítása”. — Ez is egy pont a vállalásban. De hát eleve bizonyítja a jó összeszokottságunkat az, hogy szabadidőnk bármelyik órájában számíthat ránk az üzem — kivétel nélkül. Ennél jobb „kollektív szellemet” elképezni sem tudok. — Tanulás? — Ez meg úgy van — mondja a bridágvezető —•, hogy Lusztig Gyuri bácsi öt- venen felül van, a Hofgesang Jakab is, akárhogy is van, nehéz már beültetni őket az iskolapadba. Azt mondják, inkább kétszer annyit dolgoznak, csak hagyjuk békén őket a tanulással. Ötvenen felül, higyjék el, nehezen megy már az ilyesmi. Nekem sem megy nagyon, bár én járok, de valahogy a magyar, meg a történelem, meg a nyelvtan ... fejéhez kap, aztán az asztalt kopogtatja — nem megy! A szaktantárgy még megyeget, mert az ember benne van. Aztán itt a társadalmi munka. Nézze, én kulcsokat csináltam műszak után a bölcsődének, meg a napközinek. A Egyedülálló jelentőségű porcelán- és kerámla- Bíreumot létesítenek a siklósi várban Az utóbbi időket tekintve kulturális viszonyainkban egyre általánosabb a decentralizáció gyakorlati érvénye, s ha nem is beszélhetünk még döntő lépésekről, kulturális életünkben kezd megszűnni a főváros egyöntetű monopolhelyzete. Ennek az elvi koncepciónak a jegyében született meg a terv — Baranya megye és a Művelődésügyi Minisztérium illetékes vezetőinek tel jes egyetértésében, hogy a por celán és a kerámia terén oly gazdag művészi hagyományok kai rendelkező Pécsett, illetve Baranyában egy országos jelentőségű múzeumot kellene létrehozni. A közös álláspont eredménye a megegyezés, hogy a siklósi vár termeit felhasználva egy méreteiben, anyagában és a hazai művészettörténet szempontjából egy aránt jeiLentős porcelán- és kerámia-múzeumot létesítenek. A tervezett múzeummal kapcsolatos kérdésekre dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi osztályának vezetője az alábbi nyilatkozatot adta a Dunántúli Naplónak. — Milyen mfivészetpolitikai elképzeléseket fog tükrözni a siklósi porcelán- és kerámia-múzeum? —- A múzeum, illetve a kiállítás lényege, hogy az iparművészet egyik legnépszerűbb ágazatának a fejlődését teljes szélességben fogja bemutatni. A kiállítás a tervek szerint két alapvető részt foglal majd magában. Az első részben a porcelán és kerámia hazai fejlődésének története szerepel időrendben a felszabadulásig bezárólag. Az idevonatkozó kiállítási anyagokat az Ipar- művészeti Múzeum a saját anyagából bocsátja majd a sik lósi múzeum rendelkezésére, illetve lehetséges, hogy egészen kis részben az ország más múzeumaiból adjuk át. A második rész pedig a felszabadulás utáni magyar porcelán- és kerámia-művészet legszebb alkotásait tartalmazza majd. Ehhez a részhez gyűjtés, vásárlás útján biztosítjuk az anyagot Reméljük, hogy művészeink meg fogják érteni a siklósi múzeum társadalmiművészeti jelentőségét, és a legszebb műveiket bocsátják majd a kiállítás rendelkezéséig — Milyen technikai és a kutatás körébe tartozó feltételekre van szükség a siklósi múzeum létrehozása szempontjából? Gotthard Jani is dolgozott nekik és megcsinálunk mi ez- , után is mindent, ha kell. De j nem mindig van társadalmi j munka. Hiába vállaljuk, ha egyszer nincs éppen alkalom rá! Igaz dolog ez. Ahány üzem, annyi lehetőség, ahány ember, annyi körülmény. Csak azért, hogy a jelentés „klappoljon”, igazán nem érdemes erőltetni olyan vállalási pontokat, amelyeknek útját állják a realitások. A szerződésben végül is a termeléssel kapcsolatos ígéretek valóra- váltása a lényeg, e tekintetben viszont csak dicséret illetheti Kresz Feri brigádját. — Rólam írja a cikket? — kérdi végül is. — Persze. — Ez a baj. Jobb lenne, ha nem írna semmit. Mert itt a faluban tudják az én ügyemet. Egyszer már álltam a törvény előtt. Nem volt nagy ügy, de ha maga most dicsér a cikkben, a kép csak akkor igaz, ha valahogy megemlíti ezt a régi dolgot. Nehogy azt mondják, eltagadtam maga előtt. Nem tagadok semmit, így ezzel együtt Kresz Feri a Kresz Feri. Ugye ért engem? Kisétálunk a műhelyből, egymást kedélyesen hátbave- regetjük, ami annak a jele, hogjr megértettük egymást, abban is, hogy fátylat a múlta ra, mert a lényeg az, hogy ma mit ér az ember? Rab Ferenc — A múlt héten létrejött a megegyezés a Művelődésügyi Minisztérium és a Baranya megyei Tanács között, de ez még csak a kezdet kezdetét jelenti az ügy egésze szempontjából, hiszen amíg az egyik oldalon a technikai feladatok sorozatát kell viszonylag rövid időn belül megoldani, mint például felszabadítani a siklósi várban lévő termeket, megcsináltatni az épületrészek felújítását, vitrineket tervezni és más gyakorlati feladatokat, ugyanakkor az Iparművészeti Múzeum ban el kell készíteni a kiállítás forgatókönyvét, ami tudományos mértékkel mérve is nagyszabású és felelősségteljes munka, mert ennek a forgatókönyvnek egyenértékűnek kell lenni a magyar porcelán és kerámia-művészet történetének a szintézisével. Tudomásunk szerint a porcelán- és kerámia-művészet hazai történetéről korszerű összefoglaló mű egyelőre nem áll rendelkezésre, tehát már a kiállítás megrendezése Is ilyen alapos és széleskörű tudományos feladatot jelent. A kiállítás első részét az Iparművészeti Múzeum munkatársai csinálják, teljes egészében, a második rész rendezése ugyancsak az Iparművészeti Múzeum irányítása alatt történik majd, de ekkor már be fog kapcsolódni a munkába az a baranyai művészettörténész is, akinek a tevékenységétől, az anyaggal kapcsolatos szakmai munkájától bizonyos értelemben a múzeum további fejlődése is függ. — Hány teremből áll majd a siklósi múzeum? — Körülbelül nyolc-tíz teremről van szói — Pécsett nagyon sok Zsol- nay-porcelánanyag van a raktáron, ezt a nagymennyiségű anyagot a jelenlegi múzeumban helyhiányok miatt a nagyközönség számára nem lehet hozzáférhetővé tenni. Van-e olyan elképzelés, hogy ez az anyag esetleg a siklósi kiállításon helyet kap? — A hazai kerámiaipar fejlődéstörténetének bemutatása nem nélkülözheti természetesen a Zsolnay-anyagot, de a felszabadulás előtti részben csak olyan helyet foglalhat el, ami az akkori konkrét iszonyoknak hűségesen megfelel. A raktárban lévő anyagok egyébként nem tekinthetők .el veszett anyagoknak’'. mere részben ebből kell a kiállításokat időnként felfrissíteni Minden raktárban a kiállítási anyagnak a sokszorosa található, mert csak a legszebb darabokat lehet kiállítani. Távlatokban gondolkodva: a raktárakat olyan állapotba kell hozni, hogy esetleg külön belépő jeggyel ez az anyag is látható legyen. A korszerű muzeológia ezt „tanulmányi raktárnak” nevezi. — Mikorra várható a siklósi kiállítás megnyitása? — Ez több fontos tényezőtől függ. A tervek szerint 1965 végén vagy 1966-ban, de ismétlem: ez számos közbejöhető tényezőtől függ. — Tudomásunk szerint a siklósi múzeum vidéki viszonylatban egyedülálló lesz. — Nemcsak vidéki, de országos viszonylatban is. Pillanatnyilag még a fővárosban sem rendelkezünk ilyen állandó jellegű porcelán- és kerámia-kiállítással, — Miért éppen Siklósra esett a választás? — Több okból. Kötelez bennünket elsősorban az a lelkiismeretesség és igényesség,- ami Baranya megyében a múzeumokkal szemben megnyilvánul. Baranya sok tekintetben példakép a többi megye előtt, s ha ma múzeumi vonatkozásban országos jó példákról is beszélhetünk, ebben Baranya megyének kétségtelenül nagy példamutató szerepe volt és van. Ugyancsak a legfontosabb okok között szerepel az is, hogy Baranyának* Pécsnek jelentős kerámia kultúrája van, például éppen Siklós környékén is. Végül pe dig azért is Siklósra esett a választás, mert bár az npylág szélén van, de rendkívül nagy a látogatottsága, és ez egy állandó jellegű kiállítás szempontjából a döntő tényezőié közé tartozik — fejezte be nyilatkozatát dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Miminszté- rium múzeumi osztályának vezetője, (Thiery) Újfajta markolófej Autódarura szerelhető motoros markoló szériagyártása folyik az Epítőgépjavító és Gyártó Vállalatnál. Ilyet még eddig nem gyártottak az országban, az első 17 darabból álló szériát ebben a hónapban szállítják a Budapesti Gépesítő Vállalatnak. Eddig csak szálanyagot, darabárut tudtak utódaruval mozgatni, a markolófej segítségével lehetővé válik ömlesztett anyag rakodása is. * (.
