Dunántúli Napló, 1964. december (21. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-06 / 286. szám
4 napló 19(54. DECEMBER «. I háztáji és jelentősége FÜRDŐ ÉPÜL HIDASON A. számok mutatják legjobban a háztáji jelentőségét. Baranyában a 164 tsz-ben 37 343 családnak 57 212 hold háztáji földje van. Ebből 33 538 hold a szántó, 6632 hold szőlő, 7707 hold kert és 787 hold gyümölcsös. Ugyanakkor a közös földterület 404 442 h id. Ehhez viszonyítva a házit-ji csak mintegy 15 százalékot jelent. A közös szőlő s: ónban csak 3424 hold, csupán fele a háztájinak, kert SfiS hold van a közösben, mindössze hét százaléka a háztáji gazdaságnak, viszont nagyüzemi gyümölcsösöket mar 2456 holdon létesítettek. Mind a háztájiban, mind a közösben található még legelő, rét, erdő, nádas és művelés alól' kivont terület, beépített földrész, de ennek már sem nagyságrendben, sem művelés szempontjából nincs különösebb jelentősége, Áltagosan 1,3 hold Többféle számítást végeztek ezekkel az adatokkal. Ha a családok számát elosztjuk a háztáji szántóval, akkor egy családra 0,9 hold jut. Törvényes, alapszabály szerinti terület. Ha viszont hozzáadjuk a szántóhoz a szőlőt, kertet és a gyümölcsöst, akkor egy család háztáji területe 1,3 hold átlagosan. Még kirívóbb a kép ha a háztáji összterületet osztjuk a családok számával. így már 1,53 hold földje van egy baranyai tsz-családnak. Hol lépik túl az alapszabályt? Ezt még ki kell vizsgálni, Azt is megnéztük, mire hasz nálják fel a háztájit? Kukoricát 27 362 holdon, burgonyát 3827 holdon, zöldséget 980 holdon, takarmányrépát 493 holdon, lucernát 357 holdon, csalamádét 76 holdon, babot tíz holdon, dohányt három holdon termeltek. Ez is mutatja, hogy a tsz-tagok is elsősorban a takarmánybázis kialakulására törekedtek — a szántóterület 70 százalékán termeltek kukoricát a háztájiban. Az olyan jól fizető, de sok munkát igénylő növény, mint a dohány, már alig-alig jelentkezik a háztájiban. A takarmánytermesztést a háztájiban indokolja az állat- állomány. amely 1964. április 1-i állapot szerint így alakult: közös háztáji gazdaságban borjú 2'629 db 2 692 db tehén 12 893 db 17 178 db hízómarha 7 812 db 2 932 db A közösben gondozzák a sertés hízóállomány 92 százalékát, ugyanakkor a háztájiban kétszer annyi süldőt tartanak mint a tsz-ben. Az 196-4. április 1-i adatok: közös háztáji gazdaságban anyakoca 10 638 db 12 985 db hízó 29 300 db 1 983 db süldő 21 313 db 55 925 db malac 29 602 db 35 428 db A háztáji állatállomány szór galmazása nem engedmény a közös hátrányára, hanem helyesen értelmezett realista szemlélet Mert számoljunk to vább: ha a háztájiban gondozott 38 248 szarvasjószágnak közös istállót akarnánk építtetni, ez 573 millió forintba kerülne és hasonló a helyzet a sertésnél, a baromfinál is. Így magától adódik a lehetőség: úgy is növelhetjük a húsfogyasztást, az exportot, ha a tsz-ek támogatják a háztájit ad a bénán? Rendelkezésűnkre áll a siklósi — a megye legnagyobb — járásának felvásárlási adata 1964. első tíz hónapjáról. közös háztáji gazdaságban Burgonya (vagon 138 16 Étkezési bab (vagont 5 3 Sertés (mázsa) 19 880 2 964 Szarvasmarha (mázsái 11 ír »H (N 8 605 Baromfi (mázsa) 863 22« Tojás (1000 darab) 879 9 030 Tej (hektó) 33 956 37 426 összes érték (millió Ft) 72.7 44J Ugyanakkor süldőt csak a háztájiból vásároltak fel, a siklósi járásban, tíz hónap alatt összesen 5943 darabot A háztáji gazdaságok szerepét az önellátásban Is kereshetjük, hiszen ha csak a sertést vesszük alapul, megyénkben évente átlagosan 130— 140 ezer hízót vágnak. Ezzel szemben a tsz háztájiban ösz- szesen 151 685 sertést gondoznak. Ez is mutatja, hogy vágóhídon kérészül! fogyasztásra nagyon kevés sertést biztosítanak ezek a gazdaságok. Ezt a szerepkört szükséges fokozni a jövőben — a tsz-ek támogatásával* I ]&v8-a szervezettségét Közismert, hogy a mezőgazdasági munka javarésze Időszaki elfoglaltságot biztosít a tagoknak, elsősorban a növénytermesztésben dolgozóknak. A viszonylag felesleges munkaerőt köti le a háztáji, elsődlegesen a téli hónapokban — amikor a hizlalás tart Másrészt a háztartásokban keletkező hulladékot lehet értékesíteni az állatállománynál, ami éves átlagban eléri a 200 ezer mázsát Ekkora tömegű hulladék-takarmány válik a háztájin keresztül népgazdasági értékké. Mivel a szocialista állambán a háztáji gazdaságok támogatása nem átmeneti jelenség, hanem érvényes a szocializmus építésének teljes időszakára, ezért a mainál sokkal szervezettebbé kell tenni ezeknek a gazdaságoknak a mun- I káját és a termelését. Ennek szükségességét már érzik a termelőszövetkezetekben. Sorra alakulnak a háztáji bizottságok, amelyek szervezetileg is egységesítik a termelést, az értékesítést. Másrészt éppen Baranyából, a baksai Ezüst Kalász Tsz-ből indult ki egy helyes kezdeményezés: háztáji agronómust szerződtettek és felmérik, majd pedig összehangolják a háztáji gazdaságok munkáját, takarmány-igényét a közösével. Minden gazdával külön háztáji tervet készítenek. Felmérik, mit akar tartani és ehhez mennyi takarmányra lesz szüksége. Az értékesítést is a közösön keresztül végzik. így nagy tömegben, egyszerre és gyorsan túladnak a megtermelt árun. Mert ez sem mindegy: például vegyük csak a 17 ezer tehén tejét. Ha csak 2000 literes évi átlagot veszünk, az is 34 millió liter tej, amit el kell juttatni a fogyasztóhoz. Vagy ott van a 2692 borjú értékesítése. Ha minden borjúval a tsz-tag csak egy napot tölt el az átvételnél, az is 2692 munkanap. S ez csak a borjűeladás. A baksai termelőszövetkezetben kiszámították, hogy egy év alatt ilyen és hasonló célokra ezer munkanap úszott el. A jövőben mindezt megtakarítják. Jövedelem a háztájiból A háztájiból származó jövedelem százalék aránya a közösből kapott jövedelemhez viszonyítva mutatja, milyen szilárd a termelőszövetkezet. A gyenge tsz-ekben a háztájiból szerzik a jövedelem nagyobbik részét a tagok. Míg a jó közös felülmúlja a háztáji bevételét. Megint csak a baksai példára hivatkozhatunk. Itt általában 50—50 százalékos a két jövedelmi forrás aránya, de semmiesetre sem előzi meg a háztáji a közös jövedelmét. Mert az erős szövetkezet több takarmányt termel, nagyobb törzs- állománnyal rendelkezik, mód jában áll a háztáji megfelelő segítése fuvarral, abrakkal, hirbldekkel. Persze helytelen az a nézet, hogy első a háztáji és csak utána a közös. A termelőszövetkezetekben a háztáji gazdaságok akkor biztosítják a tagok számára a nagyobb jövedelmet, ha gyors ütemben és egyenletesen fejlődik mellette a közös gazdaság. Ezt sohasem szabad elfelejteni! Gáktonyt Béla Hidasi Brikettgyárban 396 dolgozó részére új öltöző, fürdő épül. Az épületben a fürdőhelyiségek és a fakcte-febér öltözőkön kívül helyet kap az új orvosi rendelő is. Az első magyar munkás- néprajzi gyűjtemény Tíz esztendeje, hogy dr. Vargha Károly és dr. Rónai Béla, a Pécsi Tanárképző Főiskola docensei bányászmeséket, mondákat, dalokat és más munkásnéprajzi anyagot gyűjtenek. Kutató munkájúk során Pécs, Komló, Szászvár és Nagymányok vidékét járták be, s nemcsak bányászcsaládoknál kutattak, hanem a lakosság más rétegeinél, valamint a legkülönbözőbb szerveknél Is. A Magyar Néprajzi Társaság most azt tervezi, hogy a két neves kutató magnetofonra vett anyagát, mint adatgyűjteményt adja ki. Ennek a gyűjteménynek nemcsak az idegen, főleg osztrák, cseh, olasz eredetű és nálunk megőrzött hagyomány ad érdekességet, hanem a magyar paraszti anyagnak ebbe történt bevándorlása is. A Tanárképző Főiskola két néprajztudósát az idén felkereste dr. Gerhard Heil- furth a, Mairbui’g an der Lam-i néprajza intézet igazga tója és elragadtatással beszélt a tíz esztendő alatt feltárt anyagról. Dr. Vargha Károlyt már theg is hívta az 1965-ben Marburg an der Lan-ban rendezendő nemzetközi néprajzi konferenciára. Tél az építkezéseken Kétezer embert télen is foglalkoztat a Baranya megyei Építőipari Vállalat Pénteken délután már majdnem igazi télies idő köszöntött a városra. Lehet, hogy a hóesés szép látvány, csak éppen az építőmunkások számára nem. Szélben, havasesőben nem kellemes a munka és éppen ezért a BM. Építőipari Vállalat már másfél hónappal ezelőtt megkezdte a felkészülést a télre. Komoly probléma ez, egyrészt azért, mert a tervteljesítésben versenyt kell futni az időjárással, másrészt pedig biztosítani kell a munkát a dolgozók részére a téli hónapok alatt is. Sikerült-e a téliesítésre vonatkozó igazgatói rendelkezést végrehajtani? Erre kerestünk választ, amikor néhány építés- vezetőséget meglátogattunk. Az új tejüzem építkezésén Paulovics Lajos művezető, szerint a nagyven fős brigád részére biztosították a foglalkoztatást az idei télen. — A mai napig külső vakolást végeztünk, mert szerencsére jó időnk volt — mondja —. A belső vakolási munkálatok eltartanak körülbelül két hónapig. Azokban a helyiségekben, ahol az ablakokat beüvegeztük, dobkályhákat állítunk fel és melegben dolgozhatunk. — Tavaly rosszabb, viszonyok között dolgoztak. — Sajnos igen, hiszen előfordult, hogy tíz fokos hidegÉrtesítjük kedvet vevőinket , hogy DECEMBER * I— JANUAR 4-IG leiian 3Z $ Magyar Likőripari Tíü pécsi telepe. Ac ablakon át nézték, ahogy lépkedek feléjük a hóban. Odabent náluk megálltam, szemben a fallal. Aztán a rézkarcok, reprók, akvarellek „ab lakán” át néztem a bányászokat, — Valkóczíéfc — A, dehogy! Nem volt itt semmiféle ügynök, én mentem be Pécsre, tetszik tudni, oda a Kossuth Lajos utcába a Képzőművészeti Boltba és ott ígérték meg, hogy kijönnek. Vallcócziné a szőttesterítővei játszik. A földön Magyar Ifjúság, — nem száradt még meg a parkett Most költöztek be, egy hónapja sincs, hogy vége az ötödfél-éves albérletnek. Valkóczi István papucsban ül előttem és sorolja, mint egy műtörténész: — Két rézkarc, egy olaj, egy pasztell és egy akvarell, — ezeket vettük. — KI választott? — Én! — mondja Valkócziné. — Nos, azért én Is beleszóltam, ezt itt, ezzel a szőlőheggyel ezt én választottam. Az öregemnek Is van hatszáz öle otthon, arra emlékeztet, — Otthon? — Igen. Otthon Erdősmecs- kén. És a komlói Felsőplatón most az „öregem” erdősmecs- kel szőlejére néz egy „pasz- tell-ablak") Az olaj is falusi KOMLÓI ABLAKOK házsort ábrázol, erős, ellentétes színekkel, az akvarell meg havas téli völgyet, de falun. A két rézkarcon is hiába keresem a városi hangulatot. — Eljárunk a képzőművészeti kiállításokra itt Komlón negyedévenként Vettünk volna mi eddig is művészi képet, de hát albérletbe? Mist viszont itt az új lakás. Háromezer forint volt az öt kép részletre! Valkóczi Istvánná véméndi láiny. Azon tűnődöm, miért ez a sok falusi tárgyú festmény? Talán hazavágynak? — Nem . De hát tetszik, tudni — gyermekkor.;; Virághék. Náluk Tolna megyébe néz az egyik „rézkarc-ablak”, — Faddra. — Azért választottam ezt mert annyira hasonlít a mi falunkra, mert a fáddá templomtoronyra. Ezt Virághné mondja, pedig kilencen vannak testvérek, és mind a kilenc itt lakik már Komlón. — Még az apámék is Itt élnek a Gagarin utca alatt egy új házsoron. Virágh Ferenc segédvájár tíz éve jött el Komlóra. Baja széléről, Kiscsávolyból. Szeptemberben új lakást kapott és a szobái falán megkezdte harcát a giccs és a képzőművészet Az előszobában még ott a hattyú, kettő is, az édeskés sötétkék vásznon. De..; — Az ősz ember a Képző- művészeti Vállalattól azt mondta, hogy így kell felszegezni a képeket így stégen, mert most ez a divat. Fel is szegelte ő maga. Szépszemű fekete férfi. A szemhéja kilenc bányász helyett Is fekete, öt képet vett, s vasárnap délután romi közben felnéz majd az öt rézkarcra. — Tetszik tudni, ez olyan családi romi. A feleségemmel játszunk, meg Marika a nagylányom, aztán a nagyobbik fiam is beszáll. A nagylányomba Marika csíkos pulóverben támogatja a könyvszekrényt, feszes, hosszú nadrágban. A képek közül ő merészen kiválasztott egyet Hidat ábrázol, furcsa, de szép hidat Modernet Inkellerék. A televízióban megnézték minden képzőművészeti műsort aztán InkeJlemé négy rézkarccal lepte meg az urát: — Tizenharmadik házassági évfordulóikra! A férje nincs itthon, ő meg elnézést kér, de vasalna tovább. A ruhákkal együtt ösz- szehajtogatja a gondolatait, magabiztosan, mint aki mindenről tudja, hogy hová való. — A giccs? Hm! Beszélnek sokat a giccsről meg írnak is róla. De azt hiszem, kevesen tudják pontosan, hogy hol a határ a művészet és a giccs között. Jó lenne, ha a televízióban gyakrabban adnának példát is a műsorokban! Inkeller József-tizenegy esztendeje jött Komlóra, Vasasról, fúrómesternek. A Mélyfúró Vállalatnál most már vezető beosztásban van. A nagyobbik fiából bélyeggyűjtőt akar nevelni, már 700 forintot érő bélyeg van a gyerek albumában. A képzőművészeti ízlésnevelés tehát ezúttal biztosítva van a családban. A házaspár szülei bányászok voltak Vasason, és náluk csak fénykép lógott a falon. Kérdem Inkellemét: — Melyik kép tetszik legjobban az újak közül? — A kertészlány! — aztán hozzáteszi precízen — Diskay Lenke rézkarca! Ablakok rézkarcból, paszteUlből, odajból. — Benéz rajtuk a szépség. Stendhal írja, hogy: „A szépség még csak ígéret a boldogságra”! De nem elegendő egy ilyen ígéret!? Földessy Dénes ben is falaztunk s akkor természetesen meg kellett változtatni a technológiai utasításokat is. Csak napi négyöt órát dolgozhattunk, többet nem lehetett. Embertelenség lett volna többet kívánni a brigádtól. Most kaptunk nádpadlókat, kokszot, kályhákat, a vállalat gondoskodott ablaküvegről is, így az idén nem lesz semmi problémánk. A Hajnóczy utcában épülnek a kockaházak, párhuzamosan a panelépületekkel. A művezető: Domsits János. — Három épületet adunk át még decemberben, tíz-húsz és harmincadikén. Benti munkálatokat végzünk s ahol szükséges a fűtés, például a parketták lerakása miatt, ott folyamatosan rákapcsoljuk a távfűtést is. Két épületén oe- dig elvégezzük a fölfalazást, melegített, sózott habarccsal, így a tavasz végén ezek is átadásra kerülnek. — Folytatják-e nagvebb ütemben a két hétemeletes bérház építését? — Lesz ott munkaalkalom bőven. Ha megkapjuk az üveget, beüvegezzük az ablakokat még ebben a hónáéban és akkor körülbelül százötven ember dolgozhat egész télen csak azon a két épületen. — Fagyszabadságra külde- nek-e el embereket? — Nem. Azért nem. mert tudunk munkát biztosítani nemcsak a mi részlegünk számára, hanem esetleg más építésvezetőségről is átvehetünk embereket, amennyiben néhány munkahelyen nincs lehetőség a téliesítésre. Az a lényeg, hogy a munkásakat megtartsuk. Két éve — amikor az az emlékezetes h'deg tél volt — elég sokan itthaev- tak bennünket. Nem volt munka, s mire k'tavaszr.d-tt, akkor már elhelyezkedtek más vállalatoknál, és hi son v ez is előidézte az építőivse-ban közismert munkaerőhiány'.. Most viszont tudunk munkát adni, itt maradnak az emberek, könnyebben átvészeljük a telet. * Nemeskéri László elvtárs, a BM. Építőipari Vállalat igazgatója: — A következő év első negyedére 60 millió forint a tervünk. Ez elég sok, de szeretnénk teljesíteni. Remélhetően sikerül, mert az idén a lehető legnagyobb figyelmet fordítottuk a téliesítés megoldására. Létszámunk kilencven százalékát, vagyis körülbelül kétezer embert tudunk foglalkoztatni a téli hónapok alatt. Számítunk arra is persze, hogy körülbelül százszázötven dolgozónk faevsza- badságra megy, de főleg a mélyépítő részlegtől, hiszen ha bekövetkezik a tartós fagy, akkor már nem lehet árkokat ásni, vagy utat építeni a lakótelepeken. Eddig szerencsénk volt, mert novemberben végig jó időben dolgozhattunk, reméljük a december sem lesa mostoha hozzánk. J 4
