Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-13 / 266. szám

2 _ _ W64. KÖVEMBE» «• napló----—-----------—-------------— K ihelyezett problémák (Folytatói az 1. oldaírói) pán a magasabb jövedelem reményében vállalt munkát a tsz-ekben. Enyhén szólva rá­vették a vezetőséget, vagy ép­pen a tagságot, hogy számukra fix összeget szavazzon meg, függetlenül attól, hogy milyen lesz a közös gazdaság éwégí zárszámadása. így ezek a ve­zetők egyáltalán nem érdekel­tek a tsz termelésének növe­kedésében. hiszen mindenkép­pen megkapják biztosított fi­zetésüket. Volt olyan eset is, hogy a kihelyezett vezetők akkor- változtatták meg ko­rábbi bérezésüket fix-fizetés- re. amikor észrevették, hogy a tervezett munkaegység-érté­ket sehogyan sem érik el. Is­mét mások — függetlenül a tervezett munkaegységtől — önkényesen megállapított ér­téket szavaztak meg maguk­nak a havi munkaegység­részesedésre. A mikor a járási tanácson, a pártbizottságon a fe­jükre olvasták ezt a közer­kölcsbe ütköző, nem éppen il­domos cselekedetet, azzal vá­laszoltak, hogy számukra a fi­zetést megszavazta a tagság. Csakhogy a tagságnak is, a tsz-vezetőségnek is látnia kell, hogy önkényesség alapján nem bérezhetik a kihelyezett szakmunkásokat. Hiszen őket a gyenge termelőszövetkeze­tekbe irányították, oda, aho­va sokmillió forint hitelt, do­tációt tömött az állam azért, hogy a közös gazdaság évről évre fejlődhessen. Az állam­nak, a társadalomnak, első­sorban pedig a termelőszövet­kezet tagságának alaposan meg kell néznie, hova és ho­gyan fizeti el ezt az összegek Az államnak joga van szóvá tenni, ha azt tapasztalja, hogy herdálják a hiteleket, a dotá­ciót. Senki sem sajnálja a kihe­lyezett, családjukat, megszo­kott környezetüket elhagyó szakemberektől a nagyobb, a megérdemelt nagyobb jövedel­met, de csak abban az eset­ben erkölcsös ez számukra, ha arányban van a termelőszö­vetkezeti tagok, a közös gaz­daság jövedelmének, vagyo­nának emelkedésével Helye­sen cselekedtek Baranyahid- végen a tsz vezetői, amikor havi illetményük húsz száza­lékát önkéntes alapon vissza­tartják és csak akkor veszik tel, amikor látják, hogy a ter­vezett munkaegység-értéket elérték. Vagyis a tagsággal együtt vállalják a mezőgazda­sági termelés alakulásának ri­zikóját. A termelőszövetkezeti tag­ság öntudatának ; erősödését bizonyítja, hogy a legtöbb he­lyen megvonják a bizalmat az ; lyen vezetőtől és a felettes szervek nem hosszabbítják meg a kihelyezés idejét azok számára, akik csak anyagi haszonlesésből vállalták a vi­déki munkát. Mert mi más is lenne a célja annak a siklósi járásban működő kihelyezett elnöknek, aki például októ­berben mindössze tíz napot volt jelen a közösben. A leg­fontosabb őszi munkák, a ve­tés idején családjához utaz­gatott, vagy más „elfoglaltsá­got” keresett magának. io em bővelkedünk szak- ^ emberekben, sok es jól képzett agronómusokra, elnö­kökre és főkönyvelőkre lesz még szüksége a mezőgazda­ságnak és ennek biztosítása érdekében további szakembe­reket irányítanak a jövőben is a termelőszövetkezetekbe. Olyan embereket, akik vállal­ják a kezdeti nehézségeiket, a különéléssel, költözködéssel, a tsz megismerésével, a tagság megnyerésével járó buktatókat annak érdekében, hogy való­ban nagyüzemi gazdaságok le­gyenek a tsz-ek. Azokat vi­szont, akik csupán anyagi ug­ródeszkának akarják felhasz­nálni a kihelyezést — csakúgy minit eddig — a jövőben iá ■évid úlrm eltávoiftjálk­Gáldonyi Béla Fustgrafllíonok a hőerőműben Elég sok gondot okozott és i okoz vámosunkban a levegő szennyezettsége. Az emberek nagy része a hőerőmű állan­dóan füstölő kéményeit szidja, mondván: a szél mindig a vá­ros felé fújja a füstöt, és emi­att egészségtelen a levegő. A hőerőmű üzemviteli osz­tálya emíiek ellenőrzésére feb­ruár elseje óta rendszeres mé­réseket végez, hogy pontosan megállapítsák a naponta ural­kodó szélirányt. Az ügyeletes mérnök nap mint nap háron- szor, ugyanabban az időben megállapítja a szél irányát és az adatokat bejegyzi a napló­ba. Az adatokat feldolgozzák és havonta összegezik. A grafi­konok kimutatása szerint — mindenfele híreszteléssel szem­ben — az esetek 85—90 száza­lékában NEM a város felé fúj­ja a szél a füstöt, hanem rend­szerint a várostól délkeleti irányba. Annak ellenére, hogy a füst­ben levő pernye nagyrésze nem a városra hull, a jelenleg dolgozó nyolc kazánt folyama­tosan ellátják majd füstszűrő berendezésekkel. Már folynak az alapozási munkák, az egyes kazán füstszűrőjének beton­alapjait rakják le. A szerelés jövő év első negyedében elké­szül, májusra már üzembe he­lyezik. A tervek szerint 1966- ban minden kazán füstszűrővel működik majd, és így a füst­ben jelenleg meglévő pernye- mennyiségnek csak tíz száza­léka marad meg. Az újonnan építendő két nagy teljesítmé­nyű kazánt pedig eleve füst­szűrővel látják el. A pécsi joghallgatók Ycndégei A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kará­nak KISZ szervezete több fő­városi íróhoz, politikushoz for­dult, hogy szabadidejükben lá­togassanak el Pécsre. A meghívást többen elfogad­ták. Ma este hét órakor a jo­gász kollégium klubjában So­mogyi Pál író és humorista, a Ludas Matyi munkatársa tart előadást. November 20-án este 7 órakor az aulában lép fel a műegyetemisták népszerű II- : lés-zenekara. Az együttes szó- | Hl .ája a „Ki mit tud” műs t- i rokból jól ismert Koncz Zsuzsa. Megújulnak a pécs—erfurti kapcsolatok A közelmúltban két dele­gáció utazott a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemről Er­furtba, az ottani Orvostudo­mányi Akadémia meghívá­sára. Az elsőnek dr. Boros Béla rektorhelyettes, dr. Há­mori Artúr és dr. Alföldy Jenő professzor voltak a tag­jai. A küldöttség részt vett a nagymultú Erfurti Orvostu­dományi Akadémia megalapí­tásának évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepségeken, melyet nagyszámú bel- és külföldi vendég jelenlétében rendeztek meg. Az ünnepsé­geken dr. Boros Béla is fel­szólalt. Nem sokkal később egy újabb küldöttség utazott a I Pécsi Orvostudományi Egye- ! temről az NDK szép váro­sába dr. Raus Károly rek- 5 torhelyettes és dr. Hajnal J6- ' zsef. a rektori hivatal veze- ; tőjének személyében. A de- í legáció 1965. évre szóló együtt ! működési szerződést irt alá, j amely a két egyetem kö- j zötii kapcsolatokat szabá- ! lyozza. I Az erfurti és pécsi egye- í tem 1963-ban épített ki ba- ) ráti kapcsolatokat egymással. Az 1964. évre szóló szerződés az egyetemi oktatók kölcsö- [ nős látogatását, a hallgatók, ! valamint a tudományos köz- I leménvek cseréjét tartalmaz- ; fa főbb pontjaiban. Szerződéses javításokat is végez a Villamosgépjavító Ktsz \ háztartási gépjavító részlege a garanciális és készpénzí'izetéses j javításokon kívül. Minimális összeg befizetése mellett egész j évben karbantartják a háztartásban lévő villamoskésziiléke-, két. Havonta mintegy 150 mosógépet, 60—70 centrifugát és porszívógépet javítanak, s ezenkívül még számos egyéb ké­szüléket, a gépkocsi-indítótól a villanyborotváig. Képünkön: Rajnai György mosógépet javit. Az évek óta megrendezett múzeumi hónapnak az idén rendkívüli tömegsikere volt. A most elkészült hivatalos „népszámlálás” szerint a kü­lönböző rendezvényeken ösz- szesen 71 334 néző, illetőleg hallgató vett részt. A legna­gyobb tömegsikerük — 9648 főnyi — a Siklóson megren­dezett különféle kiállítások­nak volt. Ezzel vetekszik a múzeumi hónap bélyegkiállí- tása, amit 9125 főnyi közön­ség tekintett meg. A komlói rendezvényre nyolcezren men­tek el. Az elmúlt hónap alatt 4168 látogató tekintette meg Látták-e már a vasutas sze­mét, amikor ezzel lép a könyv tárba: — Tessék nekem ideadni azt a... szóval azt a Zabhe­gyezőt attól a... — Sálingeitől! — mondja ilyenkor dr. Cserdy Ferenc és a világért el nem moso­lyogná magát. Mert kölcsön­zéskor tilos a mosoly, a vas­utas szeme úgyis nagy zavar­ral árulkodik. Mert fél, hát­ha „leég” a tudatlanságával, vagy az idegen író nevének helytelen kiejtése miatt. Eddig a „mosoly tilalma” volt az orvosság, ami Íratlan szabályként ott lebeg minden könyvtáros és könyvkereske­dő szeme előtt. Most itt van a második és sokkal erősebb gyógyír a „félénkségre” —, a szabadpolcos könyvtár. Szabad a polc. szabad a „vá­sár”. Most már nemcsak a könyvesboltokban, hanem a könyvtárakban is divatba jött az önkiszolgálás. A vasutas, a vájár, a kőműves például be­lép a komlói városi könyv­tárba és a kölcsönzőasztal többé nem állja útját. Fülöp Jánosné könyvtárvezető, Ha- sziló Magda könyvtáros, aztán dr. Cserdy Ferenc és felesége, továbbá Drescher Géza fiók­vezető, akik másodállásban dolgoznak itt, egy éve inkább csak beírják a kölcsönvett köteteket. Azóta — 75 000 fo­rintért — új polcok simul­SZABAD A POLC nak a falhoz és a terem kö­zepén is vadonatúj állványon kínálják magukat a könyvek. Az állványok között pedig ott vannak az olvasni vágyó kő­művesek, szerelők és ková­csok, akik most már sohasem „égnek le”, mert nem kell megkérdezni, mások előtt ki­izzadni Salinger vagy Camus nevét. És ez nemcsak a ne­vek miatt jobb, hanem köny- nyebben és több könyvbe le­het belelapozni. A szabadpol­cos könyvtárnak kézzel fog­ható népművelési eredménye származott. Azt mondja dr. Cserdy Ferenc, aki egyébként magyar—latin szakos tanár: — Azelőtt naponta legfel­jebb 250 kötetet vittek haza, ma átlag 340—350 könyvet, de sokszor négyszázat is. Egyébként érdekes az olva­sók ..pálíordulása”. — Mi a hivatalos bevezetés előtt is alkalmaztuk a szabad- polcos módszert úgy, hogy rá­szabadítottuk a kölcsönzőket a teremre. De az olvasók akkor még bátortalanok vol­tak, azt hajtogatták: „Mond­ja meg a tanár úr, hogy mi a jó!” Most meg annyira meg­nőtt az önbizalmuk, hogy rit­kaság, ha a mi ajánlatunkra hallgatnak. Persze nem kell azért mind­járt rózsaszínben látni a könyv tári népművelést. Mert a sza­badpolcos rendszernek is meg vannak az árnyoldalai. Itt van például az a bizonyos füljegyzet, amit a kiadó vál­lalatok reklámcélból írnak a kötet borítólapjának a „fülé­re”. Ha nincs kéznél a könyv­táros, az olvasó hajlamos ar­ra, hogy elhiggye a füljegyzet cseppet sem tárgyilagos, ha­nem sokkal inkább rábeszélő ajánlatát. Mert a füljegyzet még soha nem mondott rosz- szat a könyvről. De nézzük csak tovább az árnyékosabb oldalát! — Nem lopnak az önkiszol­gáló könyvtárból? — Sajnos, igen. A 7 terü­leti és egy fiókkönyvtár ál­lományával együtt összesen 46 665 kötetünk van. Ennek 5—10 ezrelékét lopják el éven­te. Pedig csak itt a központi könyvtárban és a fiókkönyv­tárunkban van szabadpolcos kölcsönzés. — Ki a tolvajok kedvence? — Szerencsére József At­tila. Ezért azt hiszem, kicsit nagyvonalúan azt is állíthat­juk, hogy megéri a néhány forint veszteség, mert ezzel a nem éppen tisztességes mód­szerrel is könyv kerül a ke­zükbe és olvasnak. A gyermekkönyvtár szabad­polc©« kölcsönzése is sondnt HÍREK Szaniszló napja. A Nap kél: 6.45, nyugszik: 16.11 órakor. A Hold kél: 13.40. nyugszik: 23.58 órakor. NOVEMBER 13 PÉNTEK e zázhúsz éve, 1844-ben kért szabadaU ^ mat Charles Goodyear amerikai fel­találó korszakos jelentőségű találmányára. As alig használható, a melegben ragacsos_ sá málló, a hidegben rideggé merevedő kaucsukmasszából, egy évtizedig tartó szívós kísérletezéssel — a kanosuknak kénnel keverése és hevítése révén — sike­rült megtalálnia azt az eljárást, amelyet vulkanizálásnak nevezünk, g amellyel « kaucsukból gumi, az évszakok hőmérsék­letváltozásainak ellenálló, sok gyakorlati célra alkalmas anyag jön létre. Ennek, alapján csakhamar hatalmas új iparág keletkezett. Találmá­nyának tolvajai ellen folytatott perek még csekély jövedelmét is felemésztették. Ennek ellenére kitartással folytatta további költséges kísérleteit. Találmánya az elektromos ipar, a köz­lekedés, a vegyipar és általában a mindennapi élet nélkülöz­hetetlen anyaga lett, de Goodyear számára kevés haszonnal járt. Mikor meghalt özvegyére és hat gyermekére ismert ne­vet és hatalmas összegű adósságot hagyott. 20 ÉVE, 1944. november 13-án szabadult fel Jászapáti, Jászkisér, Tápiószentmárton, Tápióbicske, Pánd, Káva, Bénye.-----------------------------------H A televízió műsora november 13-án, pénteken: 8.05—8.35: Iskola-tv. Kémia a középiskolák I. oszt. számá­ra (ism.). A vegyülctek cso­portosítása. 9.30: Tv-híradó (ism.). 9.40: FUmmozaik (ism.). 10.55: Telesport (Ism.). 11.20: Nyughatatlan emberek. Riport­film Szentesről, (ism.). 11.30: A jövő hét műsora, (ism.). — A Kossuth-adóban szere­pel a Pécsváradi Földműves­szövetkezet Zengő Együttese november 14-én 8 óra 35 perc­kor. — A családi és társadalmi ünnepségek megrendezéséről tartottak megyei tapasztalat- cserét tegnap a Pécsi városi Művelődési Házban az anya­könyvvezetők részére. a régészeti kiállításokat. A múzeumi szellemi vetélkedők során a közönséget nem számítva csak a vetélkedés­ben résztvevők 3176-an vol­tak. Ugyanennyi nézője akadt a Régi Pécs képekben című tárlatnak is. A szigetvári ren­dezvények 3664 főnyi közön­séget vonzottak. A leghasznosabb eredmény a falvakban született. Az ál­talában nem túl nagy lélek­számú baranyai községekben átlagosan 50—60 hallgatója akadt minden múzeumi tár­gyú előadásnak. okoz még. Mióta ugyanis „sza­bad a vásár”, az ifjú könyv­búvárok siserehad módjára minden kölcsönzési napon el­lepik a termet és a hónuk alá csapnak néhány kölcsön­zött kötetet. Olyan rövid idő múlva hozzák vissza, hogy az­alatt teljesen lehetetlen elol­vasni. Tehát — csak lapozzák. Az elmélyedés érdekében szi­gorúbban kell fogni otthon is a „villám-olvasó” gyerekeket. A komlói könyvtárosok még sem panaszkodnak. Pedig ami számukra bejön a vámon, az elveszik a réven. A sza- padpolcos rendszer óta ugyan­is több idejük szabadult fel, mert nem kell annyit aján­lani. De az olvasók úgy ösz- szekeverik a polcok köteteit, hogy utána győzik rendbe­rakni. Mégis arra töreksze­nek. hogy fejlesszék, tökéle­tesítsék a szabadpolcos rend­szert. Előadásokat tartanak az üzemekben, s többek kö­zött kioktatják az olvasókat, mennyire lehet. illetőleg mennyire nem lehet hinni a íüljegyzetnek. Bevezetik a vendégkönyvet is és minden­kit megkérnek, írja bele a vé­leményét a kölcsön vett műről. A szabadpolcos rendszer te­hát valóban gyógyír a félénk­ségre. A nyomában kifejlő­dött önállóságot pedig — hi­bái ellenére — most növelni lehet a vendégkönyvvel. Föiúvo>y Dénes — Aa édesiparon már nem múlik, hogy mikuláskor meg­teljenek a kifényesített cipők) A héten az utolsó télapó szál­lítmány is az üzletekbe kerüL Az idén összesen 22,5 vagon üreges télapó figurát gyártot­tak. A gyárakban a karácso­nyi szezonmunkák is a befe­jezéshez közelednek. Rövide­sen elkészül az utolsó vagon szaloncukor. A múlt évi 320 vagonnal szemben az idén 330 vagon szaloncukrot gyártanak. — Irodaház, gépszín és szé­naszárító épült a szalántai termelőszövetkezetben. — A Budapesti Műszaki Egyetemen üzembe helyezték az első magyar oktatógépet, amely az egyetem négy vég­zős hallgatójának: Élő Sán­dornak. Szakállas Csabának. Jankó Gézának és Hainzmann Jánosnak — jeles diploma- munkája. A gép tároló­szerkezetébe helyezik az ösz- szeválogatott feladatokat. A tárolószerkezet ablakában megjelenik a megoldásra vá­ró feladat, s a hallgatónak a példa megoldását az írógé­pen kell vísszakopognia a gép­nek. A gép ezután nemcsak azt állapítja meg, hogy he­lyes vagy helytelen volt-e a megoldás, hanem osztályoz is. — Áramszünet lesz november 13. 14-én 7—17 óráig hálózatépítés miatt a Buzsáki és Karancs ut­cákban. — A legutóbb Frankfurt am Mainban tartott Achema — vegyészeti műszerkiállítás — egyik nagy eseménye az a be­számoló volt, amelyben Pun- gor Ernő egyetemi tanár, a kémiai tudományok doktora ismertette a dr. Tóth Klára tanársegéddel, valamint Ha­vas Jenő és Madarász Géza mérnökökkel együtt kidolgo­zott találmányát, a gumielekt­ródát. A gumielektródát — amelyből eddig csupán néhány példány készült el a Veszp­rémi Vegyipari Egyetemen — már védi a magyar szabada-' lom és még további 10 euró­pai országban, valamint az Egyesült Államokban és Ja­pánban is folyamatban van a szabadalmaztatása. • nagysikert zenei esi a Liszt-teremben Forró hangulatú estének, ko- n zenei é1— ’-vnek volt tanúja és részese szerdán es e a Liszt-terem kér" Age. ; Országos Filmharmónia rende­zésében került sor Antal Is„- | ván zongoraművész ö iáHó i zongoraestjére. Az r" t művész — egvben a Zen vészeli Főiskn1- -óra — sikerrel szólaltatta meg Bee­thoven Appas.sk" Hí szór»» ot- ját valamint a G-moll szoná­tát A műsor második rész n Liszt Mefisztó keringőjét i-S Brahms Pagánini-variáeiók mű szerzeményét mlrr.ácsoHa A kitűnő művészi. — „ki o,- jár a az e~ész világot és rég a Budapesti Zenei Hete­ken szerepelt — valósé ■* s tapsvihar köszöntötte. An-ál István rác. lésként Liszt Pag i- nlni variációk és R,'o<-''"!,d;á című szerzeményét zongorázld Tömsgsikere volt a múzeumi hónapnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom