Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-13 / 266. szám

n»L NOVEMBER 13. napló 3 íit mutat a statisztika? Négyszázezer holdon gazdálkodnak a tsz-ek Rekorder a véméndi Egyesült Lenin Tsz 7011 holddal — 90 000 sertés a közös gazdaságokban Adatok a baranyai közős gazdaságok életéből A Statisztika szerint Bara- rában 184, Pécsett pedig hét rmelösaöve tkezet működik, sgtöbb (39) a siklósi, 38 a ácsi, 34 a szigetvári, 27 a isdi, 23 a mohácsi és 17 a icsváradi járásban. Ezern­yin Komlón és Mohácson —3 termelőszövetkezet gaz- i tkodat*. Hórom hatezres Megyénk legnagyobb közös tzdasága a véméndi Egyesült emin Tsz, amelynek 7011 >ldja van. Ezenkívül még inam tsz — a pécsváradi angőaljai Egyesült Dózsái, a ivárdgyulaá Közös Ut és az (y házasharaszti Jóbarát Tsz - gazdálkodik hatezer hoíki- 11 nagyobb területen. Ugyan­iak három gazdaságnak van sezar holdnál több összteru- te. A megye termelőszövet- aaeteiinek ziörne — 76 gárdá­ig — 1000—2000 holdon ter­el éa mindösisae 14 azoknak tsz-eknek a száma, amelyek ser holdnál kisebb területtel mdelkeznek. Baranya legki- ;bb közös gazdasága a me- sekfalusi Uj Komló Tsz 516 óiddal. Ha már a területnél tartunk megyében, a tsz-gazdaságok sszes területe 401302 hold, pécsi tsz-ek 5573 holdjával gyütt. Ebből szántó 283 998 old, kert és gyümölcsös 2831 old. szőlő 4822, rét 35 939. le­élő 52 072 hold és erdő 15 072 old. Legtöbb szőlő a pécsi és a écsváradi járásban van: 1242, letve 1186 hold. A siklósi já- ásban van a legtöbb erdő 747 hold a tsz-ek birtokában, mohácsi járásban viszont sak 1550 hold erdővel rendel- eznek a szövetkezetek. A tsz- k összes szántóterülete a me- ye összszán tó terű le tőnek csak em háromnegyede. Gyümöl- sös 22 138 hold van a megyé­én, a tsz-ek ebből csali 2831 .óiddal részesednek. A szőlő ránya már kedvezőbb a tsa- k javára. A megyében össze- en 17 194 hold szőlőterületből tsz-ek birtoka 4822 hold. A háztáji gazdaságok me yénkben 35 305 hold szántó- al. 7061 hold kerttel, 687 hold yümölcsössel, 5358 hold sző- 5vel rendelkeznek. Már eb­től is kitűnik, hogy a terme- 5szövetkezeti széktorban a zőlőből nagyobb rész jut a láztáji gazdaságokra, mint a özöstre. Oka ennek, hogy a őzödbe vitt szőlőterületet ház ájinak kérték ki a tagok, násutt pedig nem sokat tö- ődték a szőlővel a tsz veze- ői, mert nagyon munkaigé- lyes, sok a ráfordítás, a ház­áéiban sokkal jobban meg­növeli a család. A tapaszt­atok bizonyítják, hogy a ház- áji szőlő sokat javult minő- égileg az utóbbi időben. A lirekttermő szinte teljesen el- űnt. nemesbor- és csemege- zőlőfajtákat honosítanak meg. Az óllafsűrűség 14,6 Az állatállomány nagyságá­éi ez év április 1-i adatok d.1n=k rendelkezésünkre. A erm e! ő szövetkezetek közös ál- ományában 41 ezer szairvas­Gyors és gépírénot nagy gyakorlattal azonnali belépéssel fel­veszünk. Csak nagy gya- kor’-ttal rendelkezők je­lentkezzenek. Munkaidő 5 napos munkahét. Jelentkezni lehet PÉCS, Megyeri út 78. sz. Dél-dunántúli Textilnagy- ker. V. munkaügyi vezető­jének marháit gondoznak és a ház­táji alig marad el mögötte 38 ezer szarvasjószágával. Híz is mutatja, hogy mennyire fon­tos a háztáji állomány szak­szerű gondozása, az értékesí­tés központi megszervezése úgy, ahogyan azt közgyűlési határozattal Baksán megvaló­sították. A sertésállománynál még nagyob az eltérés a ház­táji gazdaságok javára. A kö­zösben 96 ezer, a háztájiban 151 ezer sertés van. Az állatsűrűség legnagyobb a mohácsi járásban, ahol száz kataszträEs holdra 17.3 szá­mosállat jut. Utána a pécsvá­radi járás következik 16.9 szá­mosállattal A megye átlaga: 14.6 számosállat száz holdan­ként. Az állatállomány minősége évről évre javul. Elegendő összehasonlítani az utóbbi négy év adatait, amelyek a törzskönyvi ellenőrzésekre vo­natkoznak. Négy éve 7672, ta­valy már 11264 tehén állt törzskönyvi ellenőrzés alatt. Míg 1961-ben 702, addig 1963- ban 1601 anyakocát tartottak törzskönyvi megfigyelés alatt A lakosság ellátását közvet­lenül érinti a hízómarha és a hízósertés számának alakulása. A megye termelőszövetkezetei négy éve 8549 szarvasmarhát és 47 397 sertést állítottak hí­zóba. Tavaly ez a szám 18 437 illetve 99 238-ra emelkedett. A tejtermelés is fokozódott, mert négy esztendeje 15,6 mil­lió litert, tavaly pedig már 27,1 millió litert adtak közfo­gyasztásra. Ez nemcsak a szarvasmarha állomány emel­kedésének köszönhető, hanem elsősorban annak, hogy növel­ték a hozamokat. így 1960-ban egy tehén évi átlagos tejhoza­ma 2040 liter volt, ez tavaly 2218 literre emelkedett. Még szembetűnőbb a tojástermelés rohamos növekedése. Négy év alatt 605 ezerről 5,1 millió da­rabra fokozták a megye ter­melőszövetkezetei . A hozamokat még mindig lehet növelni, hiszen járáson­ként és termelőszövetkezeten­ként is nagyok az eltérések. Míg a mohácsi városi tanács­hoz tartozó termelőszövetkeze­tekben egy tehén évi átlagos tej hozama 3486 liter, addig a szigetvári iárásban 1972 litert fejnek egy tehéntől. Hasonló a helyzet a tojáshozamoknád is. A megye átlaga 102 tojás egy tojótól, a szigetvári járásban 131. a pécsváradiban 117, a mohácsi 115, a siklósiban vi­szont 98. a sásdiban pedig csak 61. ötvenkétezer In-tag A termelés után nézzük meg a tagok jövedelmének alaku­lását. A megyében a termelő­szövetkezeteknek — 1963. év végi adatok szerint — 52 299 tagja ran 37 703 családból. Az átlagos életkor 53 év. .Legfia­talabbak” a tagók a mohácsi és a siklósi -'-Si-ásban. A férfi munkaerő legnagyobb része 27—64 év közötti, míg a női munkaerő 27—59 éves. A 26 évesnél fiatalabb tsz-tagok szá­ma mindössze 2981 — igen ke­vés. Ugyanakkor 65 évnél idő­sebb dolgozó 15 906 van a kö­zösben. A munkaegység része­sedés két éve 32.74, tavaly pe­dig 34.35 forint volt. Egy dol­gozó tagra jutó részesedés hat­száz forinttal emelkedett egy év alatt és tavaly elérte a 9317 forintot. Persze a megyei átla­gon belül is vannak eltérések, így a mohácsi városi tsz-eknél egy dolgozó tag éves átlagos jövedelme 11361 forint voltés a járásban is meghaladta a tíz­ezer forintot. Leggyengébben kerestek a komlói tsz-ekben, ahol a jövedelem 4705 forint volt A vagyoni helyzet is emel­kedett. Az állóvagy on 893 mil­lióról 1196 millióra növekedett. A tiszta vagyon 130 millióval gyarapodott és a tagoknak ta­valy összesen 421 milliót fizet­tek ki személyes jövedelem cí­mén. Előzzük meg a tűzkárt! Tanácskozás a Fegyveres Erők Klubjában Csütörtökön délelőtt Pé­csett a Fegyveres Erők Klub­jában az ipari és kereskedel­mi vállalatok, intézmények és közületek vezetőivel tanács­kozott a Megyei Tűzrendé­szed Parancsnokság. Ezen a tanácskozáson, amelyen kö­rülbelül 200-an vettek részt, megjelent Antal István őr­nagy, a Belügyminisztérium Országos Tűzrendészeti Pa­rancsnoksága megelőző osztá­lyának vezetője is. Ni a tűzesetek száma Dukits Károly őrnagy, a Megyei Tűzrendészeti Parancs nokság helyettes vezetője be­számolt a megye területén végzett tűzrendészeti munká­ról. 1963-ban az ipar terüle­tén 44 tűzeset volt és ezek kárösszege 188 996 forint. 1964- ben a tűzesetek száma 74, a kárössze 164100 forint. Ta­valy a középületekben 14 esetben ütött ki a tűz, 2640 forint értékű kár keletkezett. Idén nyolc esetben volt tűz 1778 forint értékű kárral. A kereskedelem területén a tűz­esetek száma öt, a kár 17 244 forint volt, idén pedig kilenc tűzeset fordult elő 3795 fo­rintos kárral. A közlekedés­ben tavaly tizennégyszer tör­tént tűz, a kár 165 482 forint, idén pedig 15 tűzesetből 24 112 forintos kár származott. A tűzesetek száma csaknem va­lamennyi területen emelke­dett, és nőtt a károk nagy­sága is. A tűzesetek okát vizsgálva Dukits elvtárs rámutatott, hogy legtöbbször az előírá­sok betartásának elmulasztá­sából származtak, nem min­denütt szereztek érvényt a tűzrendészeti rendelkezések­nek. A megelőzés területén jó és rossz példák vegyesen akadnak. Nagyon jól dolgoz­nak például a tűzrendészeti bizottságok a Pécsi Bőrgyár­ban, a Porcelángyárban, a Pécsi Kenderfonógyárban, a Gőzmalomban, a RÖVIKÖT- nél, a 12. sz. AKÖV-nél, a Mohácsi Farostlemezgyárban, a Mohácsi TEMAFORG-nál, a Mohácsi Bútorgyárban, a Drávaszabolcsi Lengyárban, a Siklósi Faipari Vállalatnál, a Baranya megyei Élelmiszer- kiskereskedelmi Vállalatnál, a Baranya megyei Vendéglátó Szerelik a fűtést Nagy buli van a házban. Lyukat vágtak a falakon, a lyukon át lehet kiabálni a másik szobába, a mennyezet alatt árkokat véstek. Por, kopácsolás, lezuhanó téglák, sistergő hegesztőpisztoly, füs­tös-kormos foltok a vakola­ton. Az udvarról meg föl- hallatszik a ritmusos — üveg- hangszerű — zörej: a csöve­ket homokkal töltik és két oldalról ütik-verik, hogy a ho­mok jól összerázódjon. Hají­tásnál- a cső ilyenképpen nem sarkasodik. Mert nálunk szerelik a köz­ponti fűtést, ez jó hetekig el­tartott, azóta senki nem ta­lálható az egyébként hideg, poros és füstös szobákban. A radiátorok lógnak a falon, egyelőre rozsdásan, de majd ha szépen fehérre festik, és megindul a fűtés, kellemes il­lata — „új szaga” — lesz, míg ki nem szárad. Lemegyek a pincébe, ott áll két szürkére festett kazán, vadonatúj. Azt mondja Hor­váth Ferenc szerelő, hogy jók ezek a lengyel masinák, len­gyel gyártmányú a radiátor is, bár ezzel van egy kis baj, valahol átszökik a víz. Majd megcsinálják. — Milyen szakma ez? — Jó. Van jövője! — mond­ja Horváth Frici. — Ennek? Nincs jövője — állítja Tóth Jenő bácsi, a ve­zetőszerelő. Hát most van vagy nincs? — Nincs anyag. Hol cső hiányzik, hol a gáz vagy az oxigén; nem tudunk hegesz­teni — érvel Jenő bácsi. — Ettől eltekintve mégis­csak van — mondja Frici, zö­mök, jóvágású fiatalember. — Az ország tele van épülő új üzemekkel, lakótelepekkel, — központi fűtéssel. Ha én eset­leg itthagynám a céget, hol­nap beléphetnék bárhova. Az inkább a baj, hogy nincs utánpótlás, pedig éppenség­gel nem fizetnek rosszul ben­nünket. Évi átlagban, havi kettőezerhárom-négyszáz fo­rint. — De nem hagyja itt... — Nem hát! Minek? A Cső­szerelő Vállalat központja Pesten van. Onnét helyeztek ide ötvennyolcban két hétre kisegítőnek ... — Két hétre? Nevet és bólint: — Aztán itt felejtettek Pé­csett ... — Megbánta? — Nem. Klassz kis város. Itt összetalálkoztam a régi haverokkal. .. — Milyen haverokkal? — Akikkel együtt dolgoz­tam Barcikán mondjuk. Dol­goztam én már mindenütt: Komlón és Kazincbarcikán, Pentelén, Berentén, Kaposvá­rott ... Tizenkét esztendeje csavargók az országban és szerelem a kazánokat, fűtőtes­teket. Szép munka, de a ka­zánokat jobban szeretem. — Miért? Vállatvon: — Nem tudom. Valahogy kedvelem „őket”... — örökké más városban ... Talán ez sem jó dolog. Vala­hol le kellene telepedni. — Hát a csőszerlő ne nő­süljön. Mert lakást úgysem kap. Mondják, hogy a vállalat­nak vagy százharminc embe­re dolgozik itt Pé'~"“tt és a lakás bizony proíú.. . iá náluk is. Itt volt például a Tálos János — szocialista brigád vezetője volt —, kitűnő szak­munkás, aranyat ér a keze, szorgalma, de ... elment a bányához lakásért. Kapott is, hozta a családot, leteleped­tek. Tóth Jenő bácsi Pesten él, ott a lakás, a felesége, he- j tente jár föl, némi kedvez­ményt kap az utazásra, de hát kétfelé élni nem leányálom, főleg az anyagiak miatt. Hát már ezért is tisztelet illeti a csőszerelőket. Nem egyedüli szakma az ) övék, amelynek művelői örök vándorlásra ítéltettek az or­szágban. Valóban így van, épül egy új üzem. a csősze- j relöket oda irányítják, aztán : hónapok múltán talán az or­szág túlsó végébe hívja őket a munka. Albérlet... albér- j let... Attól függ. milyen „he- ! lyet fognak ki”! Horváth Frici mondja: „Laktam már özvegy­asszonynál is. Éppenséggel nem volt rossz...” — rava­szul hunyorít szemével. A kazánokra támaszkodó két vastag cső közé beillesztik a | tömítőgyűrűt, meghúzzák a csavarokat és megkezdik a 1 víznyomáspróbát. Az emeleten — az átlyukasztott födém nyílásán lekiált valamelyik szerelő: „Szivárog a víz!” Ilyen előfordul. Horváth Frici húzza a hegesztő-aparát gumitömlőjét, fölmászik a lét­rán, begyújtja a pisztolyt, a fal és a cső között egy arasz­nyi távolság vagy még annyi sem. Nem látja a nyílást, amelyen a víz szivárgott. Va­kon hegeszt. Nehéz ügy, de megcsinálja. Mindent meg kell csinálni, bem* ’ó '"«.ven Rab Ferenc i Vállalatnál. Ezzel szemben I tessék-lássék formai tevé­kenységet végez a Pécsi Nem­zeti Színház, a Pécsi Ruha­ipari Vállalat, a Pécsi Panel­üzem, a Háziipari Szövetke­zet, a Pécsi Faipari Szövet­kezet, a Vasas Ktsz. a Szik­ra Nyomda, a Komlói Erő­mű, a Pécsváradi Építő Ktsz tűzrendészeti bizottsága. Bekell tartani a rendelkezéseket! Dukits elvtárs beszélt a beruházásoknál adódó hibák­ról is. A műleírásokba gyak­ran elmulasztják belefoglal­ni a létesítményre vonatkozó megelőző tűzrendészeti ren­delkezéseknek megfelelő meg­oldásokat. S mivel a tűzren­dészeti hatóságok az ilyen tervdokumentációval érdem­ben nem foglalkozhatnak, kénytelenek azt kiegészítés végett visszaadni. Az ebből származó késedelemért az építtetők a tűzrendészeti ha­tóságot próbálják felelőssé tenni, holott ezért kizárólag ők felelősek. Példa erre a kozármislenyi kultúrház. A tervező és a kivitelező is fi­gyelmen kívül hagyta az első­fokú tűzrendészeti hatóság szakvéleményét és a tető hő­szigeteléséhez könnyen éghető anyagot használtak fel. Mivel a használatbavételhez szük­séges javaslatot a tűzrendé­szeti hatóság nem adhatta meg, az évekig húzódó vita felett végül is a döntőbizott­ság mondta ki a végszót és kötelezte a Pécsi Építő Ktsz-t, hogy a tető hőszigetelését sa­ját költségén a tűzrendészeti hatóság előírásának megfele­lően javítsa ki. De mindezeken túl szüksé­ges a felügyeleti szervek fo­kozott ellenőrző munkája is, hiszen jócskán akadnak olyan | problémák, — s erre utaltak ! a hozzászólók is — amelyeket j a helyi vezetők egymagukban I képtelenek megoldani. A j Gyógyszertár Vállalat köz- I ponti raktárában például 25 I millió forint értékű gyógy­szert padlós, illetve fageren­dás helyiségben helyeztek el. Ugyanakkor nagymennyiségű alkohol és a gyógyszerek ké­szítéséhez szükséges, több faj­ta gyúlékony és robbanó végy szert tárolnak erre alkalmat­lan helyiségben. Nemcsak a tűzoltóság feladata Ez az értekezlet fokozottan felhívja a figyelmet arra, hogy a tűzrendészet nemcsak a kimondottan erre hivalott szervek feladata, s a tűzoltó­ság munkája nemcsak abból áll, hogy egy-két tűz eloltásá­ban résztvegyenek, hanem olyan társadalmi tevékeny­ség, amely a külnböző válla­latok vezetőinek és dolgozói­nak segítségén, aktív részvé­telén alapul. Ennek a munká­nak elismeréséül adták át az értekezleten az Országos Tűz­rendészeti Parancsnokság elis­merő oklevelét Ferencz Sán­dor, a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat, Szabó Pál, a Gyógy­szertári Központ igazgatója és Vándor Ferenc, a Mecseki Szénbányászati Tröszt vasasi bányaüzem művezetője ré­szére. A megyei parancsnokság el­ismerő oklevéllel jutalmazta Bocz Jenő fatelep-vezetőt az Ércbánya Vállalattól, Fatalin Józsefet, a villányi malom vezetőjét, Varga Istvánt, a Mecseki Földtani Kutató és Fúró Vállalat igazgatóját. Pénzjutalomban részesültek Horváth József, a Baranya megyei Kiskereskedelmi Vál­lalat, Horváth Tibor, a Pécsi Kiskereskedelmi Vállalat és Szemkó József, a Gyógyszer­tári Központ tűzrendészen előadói. Ő S T por k b a n

Next

/
Oldalképek
Tartalom