Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-25 / 276. szám

Í984L NOVEMBER ZS.

napló

5

Egy hét

az országútokén

KEDD:

Bűnvádi eljárás indul Magyar István ellen, aki tehergépkocsijával Pécsett, a Jókai utca és a Rákóczi út kereszteződésében körültekintés nélkül hajtott, s nekiütközött Le- höcz Tibor motorkerékpárjának. A baleset következtében a motor pótutasa, Lehöcz János súlyos sérüléseket szenvedett.

Ilié« János tehergépkocsijával Komlón, a Pécsi úton nekiment a leeresztett sorompónak, majd megállás nélkül távozott. Szabálysértésért vonják felelősségre.

SZERDA:

Tehergépkocsijával Pécs felől Szentíőrinc felé igyekezett Mátai Ferenc, miközben áttért a baloldali útpadkára, ahol felborult Az anyagi kár ezer forint. Az ügyben a nyomozás megindult

CSÜTÖRTÖK:

Fék-hibás tehergépkocsival közlekedett Juracskó Tibor. Gyula-pusztánál két teherautó közé hajtott, minek következtében Loczi Géza rakodómunkás leesett a gépkocsiról és megsérült A fékhibás gépkocsiban hatezer forint értékű kár keletkezett.

Bűnvádi eljárás indul Reine eh János ellen, mert lovaskocsijával keresztbe fordult Szigetvárait a téglagyár közelében, s így Fördős Jenő motorkerékpáros nekiment. A motorkerékpár vezetője súlyosan megsérült, az anyagi kár 3 ezer forint

PÉNTEK:

Varga István tehergépkocsijával elütötte Betéti Menyhért ipari tanulót, ezért bűnvádi eljárás indul ellene. A baleset Pécsett az Építők útján történt

SZOMBAT:

Szentlőrinc felé közlekedett motorkerékpárjával Hevesi András, miközben gyorshajtás jjmiatt nem tudott egy kanyart ^bevenni, s hídkorlátnak ütközött. A motorvezető súlyosan megsérült. Szabálysértési eljárás indul ellene.

HÉTFŐ:

Bakonya felől Hetvehely felé haladt motorkerékpárjával Borhi Lajos. Előtte Mezei Mihály vezette tehergépkocsiját. Borhi Lajos előzni akarta a teherautót, de nekiütközött annak, s megsérült. A szabályok megsértéséért vonják felelősségre.

Avarok Hirden

Újszülött a ruSiásszekrényben

A 6-OS ÜTŐN végig-végíg- száguld egy gépkocsi, s ha Hird határában ki is néz az

utas, akkor sem sokat lát abból, ami a dombok között folyik. Hanem aztán ha nekiindul a cipőmarasztaló sárnak, a kukoricaföld szélén, meg a lánctalpak lesüppedt nyomában, elérhet egy igen érdekes helyre. S megállapíthatja, hogy érdemes volt buk- dácsolni-csúszkálni odafelé.

Feltéve, ha az illetőt érdeklik a régi dolgok.

A homokbánya gépei ott zakatolnak, kisvasúti a ott pöfög közvetlenül a szomszédban. Idébb meg az ázott, bevetett földek készülődnek a téli alvásra. A kettő között találhatók az avarok.

Méghozzá nem is tiszte avarok. A dolog érdekessége többek között éppen ez: az avarokkal együtt északnyugatról menekülő frank népcsoportok is ideérkeztek ánnak idején. És temetkeztek is ebben a temetőben, pontosan itt, a homokbánya és a kúkoricaföldek között

Az érdeklődőt fogadó kép

nagyjából így fest:

Lesimitott terület, kicsit lejtős és sárgás, mivel itt is homok van. Fapöckökre kötve több spárga feszül arasznyira a föld felett, ezek az ásatások szelvényeit jelzik. Szabályos, téglalap alakú gödrök sorakoznak, némelyikben papirossal leborított halmocskák. Pár ember dolgozik a gödrök között, lélapátolják a fölösleges földet, egészen addig, amig a sír elő nem tűnik — sötét, jól kivehető folt a homokban. Ettől kezdve még óvatosabban

dolgoznak, míg ki nem bukkannak az első fehér csontok.

KÖZELEBBRŐL is szeretnénk látni a temetőt. Egyes sírokban csak a halottak lábszárcsontja fekszik szabályosan a földön, a többi csont összekeverve. Valamikor feldúlták ezt a temetőt, ékszereket, aranytárgyakat kerestek. Talán még azok tették, akik ismerték a sírok helyét, esetleg azt is tudták, hol féksze- j nék a gazdagabb halottak.

I Mert a temető széle felé érintetlenek a áirak.

Gyereksír — 30—35 darab gyönyörű gyöngyöt találtak benne.

Egy avar nő sírja — szép,

! nagy fülbevaló, gyöngyök, illatszertartó bronz übula, ezüst szíj csat hever a szél miatt rögökkel takart papír alatt.

Férfit temettek ebbe a sírba, ott feikszik mellette a íánd zsája is.

Hatalmas lócsontváz látszik az egyik gödörben. Az avarok halottaikat sokszor a lovukkal együtt temették el.

A ló koponyáját is elérték a gépek. Itt-ott máshol is törés látszik a csontokon, mind a gépek nyoma. Mert azt a temetőt a dózerek találták meg.

A homokbánya kezdett dolgozni ezen a területen, s a : dózerek egyszercsak csontokba [ ütköztek. Becsületükre legyen ' mondva, nem sokat törtek össze, csínján bántak az értékes sarakkal. Igaz, inkább az embereket illeti a dicséret, akik most ősszel szóltak a múzeumnak: találtak valamit

Hamar megállapították, mi rejtőzik a homokban, s majd egy hónapja meg is kezdték

Orvosi rendelő nyűik a Móricz Zsigmond téren

Pécsett a Rákóczi út és a Vasút utca közötti részen az utóbbi években sző vetkezeti és állami lakások tömege épült. A Móricz Zsigmond tér környékén közel kétezer személy jutott lakáshoz, az orvosi rendelő létesítése azonban elmaradt. A városi tanács egészségügyi állandó bizottsága a megoldást a következőkben látja: a Móricz Zsigmond tér 6. számú épületben lévő, a Ruhaipari Vállalat által használt férfi szabóság helyiségét adják át orvosi rendelő céljaira, a Ruhaipari Vállalat részére utalják ki a József Attila utcai Aranykerék kisvendéglő helyiségeit, a Vendéglátó Vállalatot pedig kártalanít sák a Perczel utca

23. szám alatti sütöde bérleményével.

Az ügyben érdekeltek elfogadták a javaslatot és megtették a szükséges intézkedéseket, melynek végeredmé nyeként előreláthatólag 1965. január 1-től új orvosi körzet kezdi meg működését a déli városrész központjában, a Móricz Zsig- rnond téren.

az ásatási. Sietni kell, a bánya errefelé jön majd, meg az idő is sürget.

Az ásatást Kováts Valéria vezeti, s ő is, a tíz fős brigád is igyekszik a munkával. Már csaknem a felét beszállították a leleteknek. Azt mondják, a fegyver-, eszköz- és ékszeranyaga igen értékes ennek a temetőnek.

Hűvös az idő, hamar átuü.- nek az ásót tartó kezek. A föld egyre sárosabb, süppe- dőbb. Mindegy — és az is mindegy, hogy a gyöngyök, lándzsák, agyagkorsók egykedvű nyugalommal fekszenek a földben: ezeknek a holmi!'nak minél előbb be kell kerülniök a múzeumba.

A FEHÉR CSONTOK mellett zölden, titokzatosan lapulnak az apró bronztárgyak, némelyikről még biztosan nem is tudni, micsoda. Az érdeklődő szívesen csodálná még a látványt, az emberek azonban már mindent megcsodáltak, abban a „történelmi” pillanatban, amikor a sok évszázados pihenés után előkerültek a földből. S most éppen azt mondja a brigádvezető, kezében spárgával átkötött, fehér papírosba burkolt csomagot tartva:

— Te Tómi, ez a 129-es volt? Ez az utolsó koponya?

Javában folyik a munka.

H. E.

A mohácsi kórházban idős férfi kereste a főorvost, aztán ideges hangon mondta el, hogy egy fiatal lányt hozott be motorkerékpáron, nézzék meg gyorsan, valami baja lehet. Kis idő múlva a főorvos telefonált a mentőknek: azonnal menjenek ki — megadta a pontos címet — és a ruhás- szekrényben keressenek egy csecsemőt. A mentők a megadott címen és helyen újszülött csecsemőt találtak nylonzacskóba csomagolva. A csecsemő halott volt.

A történet azzal kezdődött, hogy a 64 éves Schumacher József mohácsi szikvízüzem- tulajdonosnak megtetszett egy 17 éves lány. A félárva lány anyjánál lakott — az anya 70 százalékos rokkant, összesen havi 800 forint körüli összegből tartotta el magát és a lányát. Kevéske összeg ez két embernek, különösen akkor, ha a lány még „divatozni” is akar belőle. Tudta ezt jól az idős Schumacher is, erre építette tervét. Eleinte csak néhány forintot adott a lánynak, később már meghívta lakására is, ahol különböző likőrökkel vendégelte meg. így „édesgette” magához, míg végül is ez év januárjában előállít ajánlatával... No persze, nem kért semmit Ingyen, „úriember” ő, 1945-ig egész Vaskapu pusztát a magáénak mondhatta.

SZÍNHÁZ

\JifKl

A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1984. november 25-1, szerdal műsora a 223,8 m középhullámon:

17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor:

Kommentár.

Á Lado-együttes műsorából.

A tudomány és technika világából.

18.00: Német nyelvű műsor:

Ifjúsági műsor. Összeállítás. Közkedvelt,, táncmelódiák.

18.30: Magyar nyelvű műsor:

A téb takarmány helyzetről;

18.35: Könnyű zene.

18.55: Dél-dunántúli híradó.

19.10: Filmdalok.

13.20: Elmondjuk, hogy . -.

19.25: A Pécsi Stúdió mutatja be. Bánky József: 10 bagatell. Előadja a szerzó.

19.35: A felszabaduló Baranya. — A dunai átkelés és a szederkényl csata. Dénes Béla főiskolai docens előadása.

19.15: Horváth Mihály: Egy Ms szivárvány. Baranyai népdalkantáta.

19.53: Műsorismertetés.

20.00: Műsorzárás.

SZÍNHÁZ

Nemzeti Színház: Mária főhagy- nagy (este 7 órakor). 15 százalékos

szelvényeik és saelvénybérletek

érvényesek.

ZENE:

Liszt-terem: Halász Béla orgonaestje. Közreműködik a Pécsi Kamarakórus. „C” kamarabérlet H. hangversenye (fél 8 órakor).

MOZI

Rövidítések: szv. — szélesvásznú, szí. = színes.

Park: Kallódó emberek (szv., fél 4. 6. fél 9).

Petőfi: A törvény balkeze (szv.,

♦, 6, 8).

Kossuth: Kallódó emberek (szv., 4, fél 7, 9).

Híradó Mozi: Magyar híradó. Négy hét Afrikában. (Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan).

Fekete Gyémánt: Négy lány egy udvarban (6). Építők: Udvari bolond (szí., 4, 6). Mecsek alja: A szív labirintusa (szv., 7.). Mohács: Oly közel az éghez (6, 8). Szigetvár: Éjfélkor (8). Siklós: A kék öböl rejtélye (szí., 7). Sellye: Keserű szerelem (szv., 7). Csak 18 éven felülieknek! Harkány: A 6ff. szélességi foktól északra (szí., 7). Beremend: A törvény balkeze

(szv., 8). Pécsvárad: Sándor Mátyás (szv., szí., fél 8). Meszes: Hogy állunk, fiatalember? szv., 6).

— Különböző ruhákat, többek között egy szép kiskosz- tümö; is vett nekem — mondja a lány.

A légyottok következményei jelentkeztek. A lány megijedt, elmondotta Schumachemek.

Ha meglesz, tekerjed ruhába, tedd a szekrénybe, a többi már az ón dolgom, mondta ő” — vallja a lány. így is történt. „A szülés után fogtam a gyereket, aki még rug- dalózott. egy kék melegítő felső részébe tekertem, az egészet beletettem egy nylonzacskóba, és így helyeztem a ruhásszekrényem egyik polcára. Dobozt és ruhákat tettem rá. Aztán szóltam az apjának, hogy vigyen kórházba ...”

— Kisfiú vagy kislány volt?

— Csak később tudtam meg, hogy kislány...

• Az orvosi vizsgálat szerint a 2570 gramm súlyú leány- csecsemő, „tekintettel arra, hogy az élettel összeegyeztethetetlen fejlődési rendellenességet nem találtunk, életképesnek is mondható”.

— Azért csomagolta ruhába és tette a szekrényébe, mert az idős ember mondta?

— Igen... és féltem attól is, hogy anyám megtudja...

Schumacher nem tagadja azt, hogy ismerte a lányt, azt sem, hogy rendszeresen meghívta magához.. „De azt nem mondtam neki. hogy csomagolja be és .. Az emberölésre való f elbú j tásnak szerepét nem vállalja.

A bíróság majd ezzel kapcsolatban is ítéletet hoz.

A lányról kapott véleményben többek között ez áll: „Feltűnően és túlméretezetten költekezett ..Vajon miből? A rokkant édesanya kevéske jövedelméből? Nem tűnt fel ez senkinek, akik tudták családi körülményeit? De legfőképpen nem tűnt fel a mamának például az űj kosztüm? Miből vette a lány?

Akad néhány eset, amikor nem a legjobb anyagi körülmények között élő szülők gyermekei a legdivatosabb holmikban járnak, — de még annyit sem kérdez meg tőlük se a mama. se a papa: kislányom, például ezt az új kosztümöt miből vetted?

Pedig — mint a példa is bizonyítja — egy új ruhának néha emberélet lehet az ára!

(Garay)

— UJ tánciskola kezdődik december 1-én, kedden este 7 órakor Pécs város Doktor Sándor Művelődési Kárában (Déryné u. 18.). Tanít Fellnemé. Beiratkozás a művelődési ház Irodájában, (x)

leveles anyagunkban (1181:

Árpád) s a XIV. században templomos Ikerfalu (1332: Ar- pot, Holas Árpád). Az egyik templom helyét az árpádiak még ma is meg tudják mutatni.

A középkori Magyarországon ezenkívül biztosan csak egy Árpád nevű települést ismerünk, Bihar megyében (1326: Árpád), a Fekete-Kőrös közelében. Ez az egyszeri előfordulás indokolja, hogy a bihari és pécskömyékl települések képét vessük össze.

Várakozásunkban nem csalódunk, a már tárgyalt bihari szállásföld helyneveinek egy része azonos rendben sorakozik, mint a pécskömyéki. Ott Árpád északi szomszédosa Patafa. nyugati szomszédja Keszi és Szalonta, délkeleti Batur. S az egész település a Feketekörös mellett fekszik. Itt Pécsett Árpád nyugati szomszédja Keszü, míg Szalánta délről tűnik fel, északabbra pedig „Putur” és Budafa található. S a két településrész között itt is Körös nevű vízre kell gyanakodnunk. Ugyanis a „Pécsi víz” a középkorban Pellérden túli folyásán biztosan Körös. Több községben, pé'dául Gerdén a víz partját még ma is „Körös szél”-nek nevezik a rajta átvezető híd pedig Körös-híd. Kisasszony- fa mai határában ugyanezen víz Dartíán egykor Körös monostora állt.

Igen ám. de Pataj, Tetét- len. Bihar-Árpád tárgyalásánál láttuk, hów a Körös a Czoba-Czálc család helynév

anyagához tartozik. Anonymus szerint viszont „Szabolcs” a Csák nemzetség ősei között szerepel. Így nyilvánvaló, hogy a Körös Szabolcs-csal is kapcsolatba hozható. Na már most a további lefolyásában Körös-nek nevezett „Pécsi víz” a Pécs szomszédságában fekvő Szabolcs (ma Mecsek- szabolcs) határában ered. Sajátságos, hogy a bihari Szabolcs szintén egy Körös (Sebes-Körös) mellett fekszik s még megdöbbentőbb, hogy a Pécsi víz, másként Körös Drávába torkolásánál ugyancsak Szabolcs (ma Drávasza- bolcs) található. Ügy hát ez a víz egykor Szabolcstól Szabolcsig, azaz a forrásától torkolatáig Körös volt. A forrástól toncolatig való birtoklás pedig, mint tudjuk, mindig a legelső foglalóra mutat vissza, azaz azt a gyanút kelti, hogy a „Szabolcs” név mögött rejlő egyén itt előbb volt birtokos, mint akár Árpád, akár „Puturuk”. Így a vizet is eredetileg az ő népe nevezte el forrástól torkolatig Körösnek.

Miféle nép volt ez?

Már másutt említettem, sok jel mutat arra, hogy Czoba, akit az Anonymus által említett Szabolcs-csal több okból azonosítok, elsősorban a „hunok”, a székelyek és a magyar honfoglalást megért avar népmaradékok vezére, így nem meglepő, hogy Szabolcs falu határában is kiterjedt avar sírmezőt találtak. Az sem meglepő, hogy Czoba óla-t azaz Szabolcs-ol, mely

ezek szerint a Buda 61a *=

Bud+ol+cs Budólcs Bu- dócs mintájára Szoba+ól+cs elemekből áll (1. az Í068-as oklevélben a Zabod és Za- boch alakokat. HOT. VIII. 1.) avar szóval „győr”-nek hívja még ma is a nép (Kisgyőr hegy).

Analógiaként emlékeztetek egyébként a nemrég tárgyalt, Rétközben fekvő „Czobaj óla” helynévre s a kissé nyugatabbra fekvő, Szabolcs megyének is nevet adó földvárra, mely szintén azért Szabolcs, mert földvár, azaz „ól-cs”. Czoba(j) olcs-a. Ezért a hozzátartozó föld már nem Szabolcs homoka, hanem Szob homoka. S ennek szomszédja Patar homoka.

A Pécs melletti Szabolcs esetében az sem meglepő, hogy a közeli hegygerincet Vörös hegy-nek nevezik, hisz a Czoba-Czák család színe a vörös, más szóval „piris” vagy piros. így hát pár kilométerrel odébb Szoba* (Zobak) határában az itt táborozó „piros had” neve is fennmaradt helynévben.

Amikor Pata megérkezett a tájra s a Tettye bő forrása mellett s annak völgyében népe szállást foglalt, az ő „fehér” földje felé a mai „Fehér hegy" jelölte a határt. Ezután következett a nemzeti katasztrófa. Bizonyos belvi- szályban Czoba, a nagyvátyi székelyeknek is legendás hírű vezére elbukott s megvert, maradék katona népével, melyet Anonymus „Sóba moge- ra” — Csaba magyarja néven

említ, a Vardar mellékére emigrál s onnan soha többé nem tér viss2a. A menekülés olyan pánikszerű, hogy a baranyai nép Czoba halálára gondol s a halál helyét itt is, ott is sejti. Ezért a szilágyi határban élő „Csoba halála” helynév, mely irdatlan régi. Már a pécsváradi alapító levél (1015) Is ismeri.

A bel viszályban Patax (ejtsd: Patach) a kis-fejede- lem (Puturux), azaz a „gyula”, majd rövidesen ő lesz a fejedelem: Ur-patach Aar-Pa- ta -> Árpád, ö már mint „dux” birtokba veszi a stratégiai utak jelentős részét. Egyik saját vonala a régi, római nyomokon haladó mecseki „hát út”, mely Lapison át Barátur-tól Baráturig haladt, majd Bodola-nál elhagyta Baranya területét. A későbbi Váradnál lezárja a pestbudai utat is (Gyula kuta). Az ebből kiágazó Hármashegy- tövi hágó utat. melyet eddig Szobax birtokolt, szintén eláll ja, alkalmasabb helyen, a mai Hetény-nél (Pot mala, Po- tor hegy, Potorna, Patama(s), Ormánd stb.). A Puturux-ról a Hodos völgyén át vezető utat Romonyánál és Berkesd- nél is lezárja, mielőtt Ké- mend várhoz érne (Ormonya, Bodormán, Patócz, Gyil-fa, stb.). Lezárja a Mohácsra (Mu-xat-s “ föld-ház ugor szóval) vezető utat Gyulánál, az ebből kiágazó danóczi utat (Ormánd), mely végül a már Anonymus által Árpád birtokául említett Budurik _*> Bodrog dunai révjéhez torkollott (Bod-ola-Batina, Bathján, Bezdan, stb.).

Puturik veszi birtokba a híres drávamenti utat is, melyet az Almás mocsarának két oldalán őriz. (Innen Pütü, Pu- ton, Poklosd, tulnan Patapok- losi és Apáti.) Ebből az útból tér délre egy nagy út, melyet Potor népe az Ókor révjénél őrzi (Potorhíd. Bu- dócs, Megyer, Varsány, Buda erdő, stb.)

Mint fejedelem. Árpád az összes utakat lezárja. Most a Szabolcs által őrzött vöröshegyi hágót is birtokba veszi (Árpád tető!). S a Mia-uta mellé katona népségét telepíti (Kozár). Továbbiakban, mivel Kurczán fejedelem is elveszett, elragadja tőle a jakab- hegyi hágót, mely a Tótvártól (Korvatvár, Korbacz, Arbácsa) Abaliget völgyébe vezet. (K árvaság.) Birtokba veszi a drá- vai útból a Gyaláni-csárda (Gyila!) közelében kiágazó, Budán, Kalocsán, Korpádon át a Somogy megyei Korpádhoz haladó „hát út”-at. Ugyanígy a Pécsváradról Bódén, Horpácson át a bátai révhez vezető katonai utat és a Siklósra vezető déli „hát út”-at (Megyer, Árpád, Keszi, Varsány, stb.), végül megerősíti a mohácsi utat (2 Kozár, Szeg, Korpát stb.).

Árpádot fia Szalta (ma Szalánta) követi a dukátusban, majd a fejedelemségben. A továbbiakban a Turul nemzet ségbeli fejedelmek egymást váltogatják. Szalánta mellett ezért tűnik fel Turul (ma Túron y) helynév, * *z árpádfiak

itteni szállásfoglalása során

két Tormás, Tas, Devcse-ur (Devecser), Bülcső helynév, azután István majd Imre következik.

István legyőzi Koppányt a „Dux”-ot (ki Szár Zerind fia), azután Ajtonyt és az erdélyi „gyulát”. Utóbbinak fiait Tol- na-Baranyába telepíti. Buha és Buchna baranyai lakosok lesznek. Szentlőrinc és Szt. Dienes mellett ezért tűnik fel a Bója és Buha-fa helynév, továbbá északon Bonyhád.

A győztes István Pécsett püspökséget, Üjpécsen, a későbbi Váradon bencés monostort alapít. Az Ajtonyt legvő- ző Csanád apja. Doboka esvik szállása szintén Baranyában van. (Ma Csele-Doboka.)

Ennyi hát elég Baranyából. *

A helynevek regéltek. Nem tudom, jó szívvel hallgattuk-e?

Egyet még le kell szögeznem. Amit itt előadtam, nem tudomány. Tudomány csak az, ami a kritika pergőtüzében, helyt állt.

De egyben biztos vágyói: Kőnél, ércnél maradandóbb emléket őriznek a magyar nép emlékezetében geheráció- ról-generációra átörökítet* helynevek, melyek a dunai népek nyelvét, ezeréves történetét, hagyományait őrzik, s ezek felkutatása, megőrzése megszólaltatása elsősorban a magyar népnek, de minden itt élő baráti népnek is elsőrendű érdeke.

Dr. Zsolt ZsignibuJ