Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-17 / 269. szám
WM. NOVEMBER 11. napló 3 Évvégi beszélgetés: Korszerűsítik a Pécsi Bőrgyárat 23 százalékkal többet termelnek, mint a múlt évben Modern krómos özemet építenek — A jövő esztendőben újfajta bőrárukat is gyártanak A gazdasági térképeken váró- | — Vajon miért? 31-én indulna a próbaüzemesunk n _ .’£ mellé é^" úgy odatartozik a bőripar jelzése, mint a kőszéné. A 202 esztendős Pécsi Bőrgyár munkásai már régen megalapozták hírnevüket a szakmában, s kitűnő áruikkal megbecsül st szereztek. Ez alkalommal a Pécsi Bőrgyár igazgatóját, Bérei Pál elvtársat kerestük fel rövid évvégi beszélgetésre. Tiiiteljesitik az éves terveket — Milyen termelési feladatokat kellett megoldani a Pécsi Bőrgyárnak ebben az esztendőben? — Legnagyobb feladatunk az volt, hogy 1963-hoz viszonyítva 23 százalékkal több súlyárut kellett termelnünk, valamint 9 százalékkal több felületi árut. Ez cikkek szerint a következőképpen oszlott meg: 32 tonna kruppon és 250 tonna egyéb keménybőr, 95 000 négyzeméter bélésbőr, 36 000 négyzetméter szajatbőr. 10 000 négyzetméter marha box bőr és 23 000 négyzetméter sertés felsőrészbőr. — A vállalati összevonások eredményeképpen változott-e a gyár cikklistája? — Sajnos ugyanaz marad*, mint régen. — Miért sajnos? — A többi gyárakban volt profilrendezés, itt nem. — Az első háromnegyed év milyen eredményeket hozott? — A felemelt termelési tervünket 101.9 százalékra teljesítettük, a teljes mennyiségi j tervet pedig 101.3 százalékra. A termelékenység megfelelően emelkedett, az úgynevezett naturális termelékenységi előírásnak 101.75 százalékába]! tettünk eleget. Tartsák tisztán a sertéseket — A bőrfeldolgozó iparban gyakran hallani kifogást a bőrök minőségére. A pécsi gyár termékeire vonatkozik-e ez? — Elmondanék néhány dol- go,. Például a hazai nyersbőr bej jiés jelentősen elmaradt a Harmadik negyedév folyamán. Ennek egyik következménye az volt;, hogy a pécsi gyár Lói megvonták . a hazai nyersanyagot, azt két .másik gyárunk dolgozta fel. Mi külföldi, — délamerikai — marhabőrt kaptupk, amelynek a minősége mág sem közelíti a hazaiét. Ezért, a lényegében drágább bőrből gyengébb minőség lett és a hozama is csökkent. mivel annyi hasítékot nem adott, mint a hazai marháé bőre. A másik probléma a h i sertésbőrökből adódik. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a hizlaldák csak azt tartják szem előtt, hogy a sertésük megfelelő lein en zsír és hús szempontjából. A sertések tisztaságával keveset törődnek. A sertésbőrök rühesek, koszosak, alig leírni belőlük minőségi árut kapni a színhibájuk is nagyon jelentős. Hadd említsem meg, hogv például Dániában a sertéseket hetenként egyszer szappanosvízzel lemossák. Jó ezt ne tegyék nálunk, de sokkal nagyobb gondot kellene fordítani az állatok tisztántartására. — Van valami ösztönzés erre? — Az átvételi árak szortiment szerint vannak megha- tározva, tehát a szebb, jobb bőrért többet fizetnek, de úgylátszik ez nem elegendő. Jövőre bekapcsolják a gőz-távvezetéket Hosszasan beszélgettünk a termelés gazdaságosságáról, a bérekről, a munkás és alkalmazotti létszám arányairól, amikor újabb érthetetlenségre bukkantunk. Kiderült, hogy a rezsiköltségek egyre emelkednek. Például a múlt évben egy tonna szénért lényegesen kevesebbet fizettek, mint amennyit majd most fognak. — Azért, mert nem kapunk ! lés. a rendes termelésre pedig olcsóbb és gyengébb minősé- I 1967. április elsején kerülne gű szenet. A mi igényeinknek I sor- a hosszúlángú barnaszén felelne meg: tatai, oroszlányi, várpalotai, de ehelyett pécsi feketeszenet diszponált felettes szervünk. Pedig ezzel a drágább szénnel sokkal nehezebb a dolgunk. — És a központi gőzellátással mi lesz? Úgy látom az oszlopok már állnak, sőt itt a gyár udvarán is láthatók. <— A jövő év végére a gőztávvezeték hozzánk is elérkezik, s akkor megszűnik az előbb elmondott fonákság is. — Mennyibe kerül a távvezeték? — Hetvenmillió forintos beruházás, de nem egyedül a Bőrgyárat látja el ipari gőzzel, hanem ez a vezeték biztosítja majd az új AKÖV telephely, a Húsipari Vállalat, a Keményítőgyár, a Betonelem- gyár, a Baranya megyei Tatarozó Vállalat, a Kertészeti Vállalat, a MÁV Igazgatóság és a Dohánygyár gőzellátását is, sőt a tervek szerint a leendő automatika-elemgyárét is. Mennyi lesz a nyereségrészesedés? — Ez a kérdés mintegy ezerötszáz dolgozót érint: várható-e az idei év eredményei alapján nyereségrészesedés? — A negyedik negyedévtől sok függ. Most úgy néz ki a helyzet, hogy valami van, s ha jól sikerül a negyedik negyed, akkor valami lesz is. Persze nagyvállalat vagyunk, s az egész egységtől függ. Én mindenesetre bizakodó vagyok. — A vállalatok között egyenlősdi van? — Nincs. Pontozásos rendszert vezettek be, s a gyárak eredményességük alapján részesednek a nyereségből. Szeretnék néhány újfajta termékünkről szóink — Tessék. — A jövő esztendőben olyan cikkeket is gyártunk a Pécsi Bőrgyárban, amilyeneket eddig még egyáltalán nem készítettünk, vagy csak igen korlátozott mennyiségben, s ezzel bővíteni fogjuk a díszmű és a cipőfelsőrész választékát. Ilyen többek között a sertés velúr és a hunting felsőrészbőr. Gazdagít Isván Másfél ezer kerítésoszlop naponta Augusztusban a Pécsi Be- tonárugyár komlói telepén új technológiát vezettek be a kerítésoszlopok gyártásánál. Azóta napi 1500—1600 oszlopot készítenek, de arra törekednek, hogy elérjék a napi 2000-et. Az oszlopgyártó csarnokban télen mindig dermesztő hideg volt. A dolgozók megbetegedtek, a beton megfagyott, az áru selejtes lett. Ezt a lehetetlen körülményt felszámolják. Idén már központi fűtéssel látják el a csarnokot. A felesleges ablakokat befalazták, a többit pedig dupla üveggel látják el. A gőzfűtéssel plusz 6—8 Celsius fokot tudnak biztosítani. ! Vadászaton Ragyogó időt fogott ki magának vasárnapi vadászatához ! a porcelángyáriak vadásztársasága. Már kora reggel elindultak a j bissei erdőkbe és a társaság fele elfoglalta a vadászlest, a i másik fele végighajtotta az akácosokat, törpefenyveseket. Ezen 1 a napon mintha a vadak is víkendezni mentek volna, a szokásoshoz képest jóval kevesebbet sikerült lőni, de így is sok nyúl, fácán és őz került puskavégre. Kcvesút — felajánlással! I Másutt is épül kövesút — j szerte a megyében —, de a ! sellyeiek ötletesen oldották meg a feladatot. A malom közelében, a kiszerelő ktsz-hez építenek kétszáz méter hosszú kövesutat. Csak a követ vásárolták meg, a munkaerőt a lakosság biztosítja. Egy-egy Ilyen nagyobb feladat előtt a községi tanács összehívja aktíváit, azután felkeresik a lakosságot, ki mennyi órát, munkát vállal. A megállapodást írásban rögzítik és eddig még mindenki teljesítette is azt. így épül a sportpálya is, amelyet 1965. május 1-én szeretnének felavatni, így létesítenek gyermekjátszóteret az óvodában, és így fásítják a falu utcáit a KISZ-fiatalok, akik a fásításon túl védnökséget is vállalnak egy-egy utcáért. Laki János, a társaság elnöke, az erdész és az egyik vendég- vadász megbeszéli a „stratégiát”. OTP a konyhapadló alatt A sikeres lövők elégedetten szemlélik zsákmányukat. Augusztus Dan rel- vágták Kurucz János zengővámonyi lakos házában a földes padlót a konyhában, mert le akarták betonozni. Munka közben a konyha hátsó részén a csákány valamin megcsörrent és egyszer csak dűlni kezdett az ezüst. Kiderült, hogy három ujjnyi mélyen a padló alatt egy tejfeles csupor volt elásva, nagy kövekkel körülvéve és a köcsögben nem kevesebb, mint 304 ezüst egy pengős lapult. Valamennyi 1926-os, illetve kisebb részben 1927-es veretű, még valamennyi Jól megérdemelt nyűipörkölt felé tart a társaság. A „kétlaki” sráccal a Maj- láth utca sarkán találkoztam. Sáros bakancsot és értelmes arcot viselt. — Hány percre van innét a vasbolt? — kérdezte nagy tisztelettel. — Talán háromra — intettem a Rákóczi útra. — De miért olyan sürgős? — Fejősajtár kell! És mindjárt vége a szünetnek! — intett most ő a Jókai utcai iskola felé. így bukkantam az ország kétségtelenül legmodernebb „falusi” iskolájára. A „falusi” jelző persze egyoldalú és csak annyiban helytálló, hogy falusi gyerekek is járnak ide. Központi fűtés, a folyosó végén kézmosó, rengeteg karcsú ablak, a felső osztályokban egytől-egyig szaktanárok. — És meccs után fürödni lehet! — tereli a „lényeg re” a szót a fejősajtáros kisherendi fiatalember. — Sokan jártok be? — Vagy kétszázan! A pontos „leltárát” aztán Kolonics Arankától, az igaz gatói iroda mindenesétől tu dom meg, miközben az illetékes igazgatóhelyettesre várakozom „vidék-ügyben”. — 810 tanulónk van, 374 // KÉTLAKI" QYEREKEK alsós és 436 felsős. Ez 23 osztály 41 nevelővel és korszerű napközivel. Kiderült, hogy bár az iskolát nemrég adták át az ifjú generációnak, máris zsúfolt, mert 600 gyerekre tervezték és 810 jött össze. Az osztálytermek 30 gyereknek készültek, s mégis egyben-egyben átlag 35 kisdiák tanul. A korán beköszöntött „teltházban” nagy szerepük van a „kétlaki” gyerekeknek. Ez a kétlakiság a negyedik általános elvégzése után kezdődik. Hiszen a kis falvakban kevés a gyerek, de amíg kicsi, addig nem lehet naponta „vidékre” kül deni. Ha aztán felsős lesz. reggelente beutazik a közeli nagyobb község felsőtagozatos iskolájába. Kivéve a Pécs környéki falvakat, ahol nem „vidékre”, hanem „vidékről” járnak be és naponta 5—6 órát városi srác lesz belőlük. A Jókai utcai általános iskolában tehát szeptember óta megvalósul a legteljesebb munkás-paraszt szövetség. Igaz, ez sem volt zökkenőmentes. Az első nap például egy kozármislényi gyerek a folyosó végén szaladó komája után kiáltott: — Jani! Adj egy kis hurkát! A Jani nevezetű fiatalember azonban ijedtében majd megdermedt. Az új iskola szűk vasbeton falai húszszoros hangerővel kiáltották vissza, hogy „Jani!” és egyúttal azt is félreérthetetlenül közölték, hogy messze van a széles kozármislényi utca, tehát — lejjebb a hanggal! A lányoknál már inkább gazdasági természetű a falu és a város közeledése. A vidéki kislányok bejöttek copffal, esetleg takaros kendővel a fejükön. Ez volt két hónapja. És ma? Sokat tudnának erről mesélni a mamák otthon a faluban. A vége persze az lesz, hogy a helyzetet a gyermekruha szaküzletben kell majd realizálni jambósapkák és egyéb divatos ruhadarabok formájában. De azt hiszem, nem marad ki az ügyből a gyermekfordászat sem. Hegyi Béláné igazgató- helyettes aztán elmondta a tanulás helyzetét: — Van külön osztály Is, ahol csak falusiak tanulnak, de több osztályban együtt vannak a nagyár- pádi, a postavölgyi és a belvárosi gyerekek. Az első időben bizony többet tud tak a pécsiek, ezért a vidéki gyerekek kicsit visz- szahúzódtak. De nagy szeretettel bánunk velük, és most már lassan visszatér az önbizalmuk. — Van olyan eset — meséli Dalia Lászlóné fizikatanár — hogy két párhuzamos osztály közül az egyik vidékiekből áll, a másik városiakból. Mégis, a vidékiek fizika átlaga 4,3, a másik osztályé, ahol évek óta ösz- szeszokott, jóeszű, városi gyerekek vannak és ráadásul bemutató osztály is, — ott pedig „csak” 4,2 A vége az lett, hogy a nevelők szívesebben mennek a fegyelmezett falusi gyerekek közé, mint a pécsiekhez. •— Tehát semmi gond a bejárókkal? — Dehogy nincs! Gyakrai késnek és a szülők állandóan rettegnek az utazás miatt! Két különjáratot adott az AKÖV, s az szedi össze két útvonalon a falvak gyerekeit. Csakhogy nem hozzák el őket egészen az iskoláig és a MÁVAUT- állomástól gyalog kell jönniük a forgalmas Bajesy- Zsilinszki utcán át. A kicsi és ügyetlenebb falusi gyerekeket könnyebben érheti sú lyos baleset. Nem állna sok bői elhozni őket egészen az iskoláig, s innét is indulni velük! Talán 300 méterről van szó! — Mennyi többletkiadást jelent a szülőknek a bejárás? — Talán átlagosan havi 50 forint a bérlet. De nem sajnálják, sőt örülnek, hogy a gyerek központi fűtéses korszerű iskolába jár és egytől-egyig szaktanárok ta nítják a tárgyakat. Főldessy Dénes 1 ragyogó, fényes — láthatólag soha nem használták őket, ugyanolyan újak, mint amikor kikerültek a pénzverdéből. Tekercsekben, újságpapírba csomagolva sorakoztak egymás mellett, a papír nagy része azonban már lefoszlott róluk. A „kincset” valószínűleg Kurucz- né nagyanyja rejtette el, aki még 1938-ban meghalt Annak idején a 20-as évek végéin ennyi pénzért három fejőstehenet lehetett volna vásárolni. S mit ér most ez a pénz? A Pécsi Öra- és Ekszerkereskedelmi Vállalat j megvizsgált néhány pénzdarabot és megállapította, hogy valóban ezüst pengősökről van szó, amelyek egyenként — kis híján — öt grammosak. Vagyis, másfél kiló ezüstről van szó. Kuruczék persze ezek után jó mélyen felásták a padlót, de már nem találtak több pénzt. A talált ezüstöt értékesíteni lehet, az Ékszerkereskedel mi Vállalat 480 forintért átveszi kilóját, ami azt jelenti, hogy Kuruczék körülbelül 700 forintot kapnak a ritka Jelet”-ért. “ Százméleres új fizetni épület — Milyen feladatokat kell megoldaniuk a következendő időszakban? — Elsősorban a minőségen szeretnénk javítani. Ennek ér dekében már az idén is, de jövőre is olyan gépeket vásárolunk külföldről, amelyek jelentősen növelik a krómos- üzem kapacitását, illetve az egész gyár felsőbőr készítésének a kapacitását. Persze a modern gépek a bőr minőségét is jobban biztosítják. — Mikor készül el az említett új krómos üzemrész? — Sajnos még el sem kezdték az építését. A földmunkákat régen kezdhették volna. Minden rendben van a beruházással : jóváhagyták, pénzt biztosítottak, a tervek rendben vannak, a kivitelező vállalatot is kijelölték, a szerződés is alá van írva, csak éppen kezdeni kellene a munkát. — Néhány adatot hallhatnánk az új üzemről? — A krómos üzem 100 méter hosszúságú épület lesz, s a legmodernebb gépeket állítjuk be, ahol lehet, megoldjuk a teljes automatizálást. Az egész rekonstrukcióra körülbelül 67 millió forintot költünk. A tervek, illetve a szerződés szerint 1966. október
