Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-15 / 268. szám
Pákolitz István versei Egy tolakodó látogatóra (AZ ESZTERGOMI BABJTS-HAZBAN) Tóth Árpád, Móricz, Radnóti, Karinthy, meg [Illyés, Féja, Szabó Lőrinc írta e falra nevét. Csillog a sok nagy név, hisz a Mű-től kapja [a fényét, tiszteld hát. e falat, tisztelt látogató: és ne idétlenkedj, hogy a névsort még [kiegészítsd: bár neved elfér itt, éppen csak helye nincs! Kölcsönhatás A házat félbehagyták. Gaz véri föl a csendjét. Torzó maradt a versem. Kevesebb, mintha semmi. Hogyha tető is lenne, a versem befejezném? Ha befejezném versem, lenne tető a há,zon? Ballada Tenyérnyi felleg-résen csillag remeg. (Nem őrizhetlek én sem. Mi lesz veled? Nyárvégi versbe írlak, hogy védjelek.) Kihunyni fél a csillag. Azért remeg. Éjfél Borom fogytán a reményem kevés, kulcslyukon les a kétségbeesés: akkor halok meg végérvényesen, ha nem tudsz feltámasztani te sem. Ars longa Vita brevis Szűzen szülte Fiát a világra s elégett a tiszta szeretetben — nagy költő volt, aki kitalálta: az a legszebb, ami lehetetlen. A Képtárban egy Cranaeh-kép előtt elnézem — ezt a jófenekű nőt, de elém állsz, hogy ne jussak pokolra pedig, tudom. Cranach is föloldozna. Az első pécsi Brecht-bem utaló elől t Iványi József és Bánffy György „A kivétel és a szabály' sivatag jeleneté ben November 23-án kezdődik Igná«*z Rózsa: TITANIA ÉBREDÉSE Az- égbolton a műhold kering rVfr égy nyolcvan éves öregasszony régmúlt emlékeken mereng el magányában. A hajdani nagypolgári életforma hajótöröttjei saját maguk-alkotta képzéletvilágba me- nekülnek a ideális valóság elöl. Jóra fogékony lényük a hajdani jólétben fagyöngyszerű képződménnyé változott, s csoda, hogy a megpróbáltatások között Is tovább vegetálnak az élet peremén, leszármazottaik már jól-rosszul, de beleilleszkedtek a változott vle.be, ők azonban utolsó napjaikig ott lebegnek illúzióik álom- vitásában. Egy szinte már időszerűtlenné vált réteg sorsának változásairól ad számot ez az irásmű. írójának ".ajátosan vonzó, hűségesen emberformáló stílusában. (Szépirodalmi.) Giuseppe Berto: VÖRÖS AZ ÉG Mint az első neo reá lista regény alkotóját mutatja be a kiadó a Vörös az ég íróját. Ezelőtt két évtizeddel, amerikai hadifogságban írta meg ezt a művét az akkori fiatal író, s a távolból is. bár nem élhette végig öz elmondottakat. megrázóan hiteles képet tudott rajzolni a testileg-lelkileg meggyötört olasz ifjúság vergődő útkereséséről, bukdácsolásáról, a homok között új élete felé törekvő. öntudatlanul lázadozó fiatalok szánalmas bukdácsolásáról. Az erkölcsi és anyagi nyomorúság út- vt-sziői között tántorgó fiatalok sorsának megrendítően igaz ábrázolása tette nagy művészi értékké az új olasz irodalomnak ezt a nevezetes alkotását, me’y a Világ- könyvtárban látott most nálunk napvilágot. (Magvető). Gergely Mihály: FEKETE PAVA íN agyon mai, nagyon korszerű t<': ■ i.tben veti fel az író a saj- n !.\ gyakran tapasztalható el- Jd.rgenedős problémáját a mi visz ny ink között. Egy kudarcba fulladt házasság után másfél év- j[ tizeddel tér vissza anyjához az az ifjú, aki kis gyermekként szakadt el a szülői háztól, örömmel várják, s annál nagyobb a megdöbbenésük. hogy egy önmagába zárkózoti idegen állít be hozzájuk. aki nem képes feltárulni a feléje . áramló szeretet hatására sem. A családi élet felbomlása nem múlt el kártevő hatás nél- ! kül. — sivár magánosság, meg- | nemértés, gyanakvás mérgezi meg együttlétüket. A gyermekekkel szembeni felelősség komoly kérdését veti fel s válaszolja meg e j kisregényében az író. (Szépirodai’ | am.) a Munkácsy Mihály Szabadegyetem irodalmi sorozata A TIT Munkácsy Mihály Szabadegyeteme „A magyar irodalom húsz éve” c. sorozatának első előadása november 23-án, hétfőn du. fél 7 órakor kezdődik a városi Művelődési Házban. A bevezető elő adást a magyar irodalom 1045 utáni fejlődéséről és eredményeiről dr. Tóth Dezső, az irodalomtudományok kandidátusa, a kiváló irodalomtörténész vállalta. A dráma- és zenetörténeti sorozat első előadása november 30-án lesz. Az előadásokra a bérletek a falragaszon feltüntetett helyeken válthatók. Két ember vándorol a sivatagban ... Egy kereskedő és egy kuli. A kereskedő állandóan készenlétben tartja a revolverét, minden zajra, minden jelre összerezzen. A kuli tántorogva lépked egy óriási csomag alatt. A kereskedő nagyon siet, mert más felfedezők előtt akar Urgába érkezni. Az olajforrást többen is felfedezték, és aki elsőnek érkezik Urgába, az kapja a hallgatás díját. A hallgatás díját, mert azt az olajat soha nem fogják kibányászni ... Amikor a folyón átkelnek a kulinak eltörik a keze. — Ez az ember miattam lett nyomorék . .. Amikor nem akart belemenni a folyóba a revolveremmel +p1ai*jj magát szembe ... — A kereskedő nem mer a kulivá: egy sátorban aludni. Később félelmében lelövi. Nincs sivatag, nincs sátor, csak jelzések vannak és két kiváló színész. A játékukkal Wv. fi. FÜRTÖS GYÖRGY PÁRIZS ST. DENIS KÖRTÉKÉ tolt Brecht mondataival és drámaépítésével hitetik el, hogy sivatagban vannak, és velük ez meg az történik. Csak velük! A közönség nem ! kapja meg a beleérzés örömét, nem menetel velük a sivatagban. A közönség lehetőséget ' kapott a kívül állásra, a gondolkodásra, ítélekezésre és válaszadásra. Jellegzetes brecbti színpadra állítás! A Pécsi Nemzeti Színház az első Bertolt Brecht bemutatójára készül Pécsett még nem játszottak Brachtet. Talán ennek .köszönhető, hogy a sz nházi riporter szokatlan felviilanyozottsápcal nézi a I próbát, a rendező és a szírié1* szék pedig az összes tudatos képességükkel a brechti világkép lényegére összpontosítanak. A színészek nem süllyednek bele szerepkörükbe, nem vesznek el a megjelenített figurában. mindvégig megőrzik precíz tudatosságukat. Minden gondolatot, minden mondatot mérlegelnek és ha valami nem világos, azonnal leállnak. — ..Miért nem nézel a szemembe?" — mondja a kereskedő, aztán hirtelen kiesik a szerepből —. Ezt húzzuk ki, ez nem kel) ide. hiszen az égtájakról van szó. — Bá-'ff- György kérdően néz a sötét nézőtérre. — De kel! . . . Azt gondolod, hogy a kuli a rablók cinkosa hallatszik a rendező hangja A próba tovább pereg. Aztán a szünetben valaki behoz egy feketét. Mindenki iszik belőle egy kortyot.- Miért húzod a lábodat? — fordul aztán Nógrádi Róbert rendező Bánffyhoz. — A Richardból hoztad — j vélekedik Ivánja. — Tényleg húzom, vagy csak hecceitek? — Tényleg, majd figyeld magadat... Rövid szünet után folytatódik „A kivétel és a szabály" 1 próbája, majd az „Antigoné’’ következik. A Brecht-bemuta- tóra azonban nemcsak a színpadon készülnek. A balett-teremben Fodor Antal vezetésével az „Antigoné” bachanália jelenetét próbálják a táncosok. Párhuzamos technikai előkészületek is folynak, mert „A kivétel és a szabályiban a küzdelmek absztrakciója megjelenik majd egy fehér háttérvásznon, az „Antigoné”- ban pedig betétként egy filmmontázst vetítenek majd, ami egy szophoklészi szöveg ellen- J pontozásául szolgál. A főszereplők és a rendező valóságos Brecht-lázban égnek. „A kivétel és a szabály” j kuliját Iványi Tózsef. a kereskedő* B Gvörgv. a vezetni ’ •••' ' hitsz-.. sza. Antigoné i lidikó, 1 Kreón Bánffy György, Teire- í sziász pedig Iványi József j lesz. A rendező így nyilatkozik j koncepciójáról: | — Azt hiszem Brecht-ren! dezésben nem iehet hagyo- | mány .. . Brecht mindig akkor hatott, ha az az elképzelés, melynek jegyében műsorra i tűztek egy-egy drámáját, az adott valóságból bukkant fe' ... j Mi Breehtet a szocialista vi- j lágirodalom egyik reprezen- í tartsanak tartjuk A breci "i I életműben legfontosabb a I mondanivaló, ennek diadalra juttatása a készülő előadásunk f iel adata is. Brecht azt mondja: „...a mai világot a mai ! emberek számára csak akkor : lehet ábrázolni, ha megváítoz- tathatónak - ábrázoljuk- -A mai : emberek számára a ’ kérdések J értékét a válaszok döntik eL A mai embereket az olyan állapotok és események érdeklik. amelyekkel kapcsolatban tehetnek valamit.” És meg egy: Brecht munkáját, éle - művét is folyamatában stíl nézni, hiszen az életmű maga ' is a dialektikus változásoknak ; kitett életmű ... j A Pécsi Nemzeti Színház | két Brecht-bemutatója nem az illuzionista színházi estek jegyében zajlik majd le. tehát mellőzik a naturalista díszleteket, a miliő külsőségekben történő felépítését. Csak jelzések lesznek, és a színészi tehetséggel hitetik el, hogy az események sivatagban zajlanak ,- és a két magára maradt ember éppen egy sátor mellett áll. Nógrádi Róbert, a darab rendezője — Brecht morális kérdéseket általánosít, így nem lehet görögösíteni, nem lehet modernizálni ... A jelmezek és a díszletek általánosítotok lesznek... A nézőkkel tudatosítjuk, hogy színházban ülünk, az elidegenítés effektusával a gondolati tartalomra, a lényegre hívjuk fel a figyelmet — mondta Nógrádi Róbert rendező. És végül idézzünk Bertolt Brecht felszólalásából, amit írásban küldött be az 1955-ös darmstadti színházi vitához: „Sokan állapítják meg. hogy a színház nyújtotta élmény egyre gyengül; de sokkal kevesebben ismerik fel, hogy a mai világ ábrázolása válik egyre nehezebbé. Épp ez a felismerés ösztönzött néhá- nyunkat, drámaírókat és színházvezetőket árra. hogy új rjiűvészi eszközök, keresésére mduljubk.” Bertha Bulcsú
