Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-07 / 262. szám

I NAPLÓ' 3 Brezsnyev elvtárs beszámolója a moszkvai ünnepi ülésen * A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulói árnak előestéjén, péntekien a kreml- beli kongresszusi palotában megtartott ünnepi ülésen Leo- nyid Brezsnyev ünnepi be­szédében méltatta a forrada­lom jelentőségét, majd hang­súlyozta: — Forradalmunk messzevüáigító tornya ma is lelkesítőiig hat arz egész vi­lág népeire, megvilágítja szá­mukra az utat az imperialista elnyomástól való felszabadu­láshoz, a szabadsághoz és füg­getlenséghez, a szocializmus­hoz és a kommunizmushoz. Ma már senki sem tudja meg­állítani a világ nagy megúj­hodáséinak folyamatát, amely az Októberi Forradalommal vette kezdetét Oroszországban. Brezsnyev ezután az SZKP Központi Bizottsága, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a szovjet kormány és minden szovjet ember ne­vében melegen üdvözölte a szocialista országokból érke­zett kedves vendégeket, köz­tük a magyar küldöttséget Kádár János elvtárs vezetésé­vel. Szívből üdvözölte az euró­pai, ázsiai és latin-amerikai szocialista országok testvémé- peit, testvéri üdvözlő szavak­kal fordult a más államok­beli kommunista és munkás­pártok jelenlevő képviselői­hez is, valamint a külföldi or­szágok dolgozóinak mindazon küldötteihez, akik Moszkvába jöttek. A szónok a továbbiakban az Októberi Forradalom nemzet­közi kihatáséról beszélt, s meg­állapította: — A szocialista államok világrendszerének megalakulása, a gyarmatbiro­dalmak felbomlása s egész sor ázsiai és aifrikai független nemzeti állam létrejötte, az osztályharc fokozódása a tő­kés országokban, a világim- periaünzmus pozícióinak szaka­datlan gyengülése: íme az 1917 október után megindult törté­nelmi fejlődés nagyszerű ered­ménye. Ennek az eredmény­nek csak őrülhetünk. Sikeresen folyik a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése A forradalom legfontosabb eredménye, hogy a Szovjet­unióban teljesen és véglegesen győzött a szocializmus és ha­zánk a kommunizmus általá­nos kibontakozó építésének időszakába lépett — mondot­ta, hangsúlyozta: Hatalmas termelőerőket hoztunk létre, növekszik ipari és mezőgazda- sági termelésünk, sikeresen folyik a kommunizmus anya­gi és technikai bázisának megteremtésével járó felada­tok megoldása. A Szovjetunió gazdasági életének eredményeiről szólva elmondotta, hogy az idén hoz­závetőlegesen 85 millió tonna acélt gyártanak. Ez több mint Anglia, Franciaország és Nyu- gat-Németország egy évi ösz- szes acéltermelése. Nyersvas­ból 62 millió tonnát, kőolaj­ból 223 millió tonnát, szénből 551 millió tonnát termelnek. Az elektromosenergia terme­lés eléri a 459 milliárd kilo­wattórát. Ez majdnem más­félszer haladja meg azt a mennyiséget, amennyit összes erőművünk a háború előtti 20 évben termelt. Sikeresen hajt­juk végre a vegyipar elsődle­ges fejlesztésének és a nép­gazdaság kemizálásának párt­programját. Ismeretes — mondotta —, hogy az elmúlt év nehéz volt mezőgazdaságunknak. Az idén a kolhozisták és a szovhozok dolgozói magas termelési mu­tatókkal zárják a mezőgazda- sági évet. A gabonafelvásárlás állami tervét maradéktalanul teljesítettük. Ezeket a sikere­ket örömmel fogadja a szov­jet nép, mert alapot ad arra, hogy biztosan számolhassunk a földművelés és az állatte­nyésztés valamennyi ágának további fellendülésével. A párt és a kormány az anyagi termelés eredményei alapján intézkedéseket hoz az életszínvonal emelésére. Pár­tunk. tevékenységének tör­vénye: „Mindent az ember nevében, mindent az ember javára”. Mi töretlenül követ­jük ezt a jelszót. Növekedett az idén a fo­gyasztás. A lakosság az eddi­gihez mérten több ruhane­műt, cipőt, kötött-szövöttárut, hűtőszekrényt, televíziót, ke­rékpárt és órát vásárolt. Helyes intézkedés volt az idei béremelési törvény elfo­gadása a művelődési, az egész­ségügyi, a kereskedelmi és a népgazdaság más ágaiban fog­lalkoztatott dolgozóknál. Meg­oldották a k(jlhozparasztság nyugdíjkérdését is. A szovjet emberek, akár­csak az elmúlt években, sok új lakáshoz jutnak. A kommunista építés fejlő­désével népünk életében egy­re nagyobb jelentőségre tesz­nek szert a társadalmi fo­gyasztási alapok. A társadalmi fogyasztási alapok most több mint 36 milliárd rubelt érnek el, s a jövőben is növekedni fokiak. Ez a nép életszínvona­la emelésének fontos tényező- 1 je. Lenin azt mondotta, hogy a nagy forradalom évfordulója megünneplésének legjobb módszere, ha figyelmünket a megoldatlan feladatokra össz­pontosítjuk. A kommunizmus felé történő haladásunk leni­ni irányvonala világosan és pontosan kifejezésre jut az SZKP programjában. Látnunk kell, hogy orszá­gunk egészben véve eredmé­nyes fejlődése mellett van egy sor probléma, amelynek meg­oldása rendkívül fontos je­lentőségű. Tudjuk, hogy ná­lunk számos termék minősé­ge elmaradt a legjobbak mögött, hogy a lakosság ellátásában és a közszolgáltatásokban tá­volról sem minden jó. A nép­gazdaságnak nem kevés vesz­teséget okoz a lassú beruhá­zás, az építkezési határidők el­húzása, az új technika és a kiváló munkamódszerek bá­tortalan bevezetése. A mező- gazdasági termelés még min­dig nem elégíti ki maradék­talanul a társadalom növekvő szükségleteit. Világos, minden szovjet em­ber érdekelt abban, hogy ezek a problémák mielőbb megol­dódjanak. Az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kor­mány foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Tudjuk azonban, hogy megoldásukhoz bizonyos j időre, egész pártunk, egész j népünk megfeszített munkájá- ; ra van szükség. Gazdaságpolitikánknak biz- | tosítani kell a szocialista ipar és főképpen a progresszív j iparágak további fejlődését; a j népgazdaság teljes elektrifi- j kálását és kemizálását; a me- j. zőgazdaság fejlődésének gyor- j sítását és jövedelmezőségének növelését;, a fogyasztási cik­kek termelésének bővítését és a lakosság teljes kiszolgálásá­nak megjavítását. Iparunk most óriási tömegű áruféleségeket gyárt — mon­dotta —. A további műszaki előrehaladás érdekében a ter­melés mennyiségi növekedése mellett szem előtt tartandó a minőség, valamint a termelés és a beruházás gazdaságossá­gának növelése is. ^ Brezsnyev a továbbiakban a gazdasági ösztönzők jobb kihasználását szorgalmazta és kérte, hogy jobban használ­ják fel a termelési alapokat, honosítsák meg az új techni­kát, tökéletesítsék a gyártmá­nyokat, emeljék a munka ter­melékenységét. Országunknak áHandóan több élelmiszerre és nyers- anyaata m szükséfla E szükségletek növekedése pe­rancsolóan azt a feladatot ál­lítja elénk, hogy le kell küz­deni a mezőgazdasági terme­lés elmaradottságát. Továbbra is növelni kell a befektetése­ket a mezőgazdaságban és a mezőgazdaságot gépekkel’ mű­trágyával ehídé"'iparágakban. A szőnÓK ezután beszélt a kolhozparasztok háztáji gazda­ságának jelentőségéről, han­goztatta, hogy aiz utóbbi évek­ben e téren indokolatlan kor­látozásokat vezettek be, jól­lehet még nem értek meg a gazdasági feltételek egy ilyen lépéshez. Éppen azért most ezeket hatálytalanítják. Brezs­nyev beszélt arról, hogy to­vábbra is széles aircvonalon folytatják a lakásépítést. Nagy anyagi eszközöket fordítunk a kereskedelem és szolgáltatások fejlesztésére. A továbbiakban a szocialis­ta demokrácia jelentőségével foglalkozva hangsúlyozta, hogy a szovjet rendszer széleskörű jogokat és politikai szabadság­jogokat biztosít a dolgozók­nak. A párt és az állam ébe­ren őrködik e jogok fölött, szigorúan betartja és betar­tatja a szocialista törvényes­séget. Minden egyes szovjet em­ber polgári kötelessége, hogy becsületesen dolgozzék a köz­jóért, a társadalom és az ál­állam érdekeit saját érdeké­nek tekintse, szigorúan meg­tartsa. az állami és társadal­mi fegyelmet, magas felelős­ségérzettel, kezdeményező készséggel és aktivitással ren­delkezzék. Életünkben nincs nemesebb és magasztasabb ügy, mint a szocialista ha­zánk, a nagy október hazájá­nak szolgálata — mondotta. Az SZKP mindent elkövet a szocialista országok egységének megszilárdításáért A szónok ezután külpolitá­kaá kérdésekkel foglalkozott s kijelentette, hogy a Szovjet­unió Kommunista Pártját és az egész szovjet népet a szo­cialista országokkal fennálló kapcsolataiban a szocialista nemzetköziség elvei vezetik, a testvéri barátság, együttmű­ködés és kölcsönös segítség, megerősítésére irányuló törek­vés az egyes országok teljes egyenjogúságának, önállóságá­nak és asz érdekeik helyes ösz- szeegyeztetése alapján, az egész bairáti közösség érdekei­nek megfelelően. A szovjet ország fennállá­sának 47. évfordulóját ün­nepli. Más szocialista orszá­gok ebben az évben 20., vagy 25. évfordulójukat ünnepük. A hősi Kuba csupán nemré­giben lépett a szocialista útra. Mélységes meggyőződésünk, hagy a történelem naptárában új, fontos dátumok jelennek majd meg, amelyek, azt jel­zik majd, hogy újabb orszá­gok és népek léptek be a mi közős szocialista családunkba. A szocialista építés bármilyen szakaszában legyen is egyik vagy másik ország, a szocia­lista világrendszer szabad, egyenjogú népek társadalmi, gazdasági és politikai bairáti közösségét jelenti. Megvan minden objektív feltétel ahhoz, hogy a szocia­lista országok baráti közös­sége egyre jobban erősödjék. Népeinket az alapvető érde­kek közössége egyesíti, ná­lunk egytípusú gazdasági alap van — a termelési eszközök társadalmi tulajdona. Természetesen az egyes szo­cialista országok figyelemmel ; kísérik az új társadalom más országokban folyó építésének 1 tapasztalatait. Egyúttal úgy j véljük, helytelen lenne egyik vagy másik pártnak és or­szágnak a tapasztalatát más pártokra és országokra ráerő­szakolni. A szocialista építés ilyen vagy olyan módszerei- j nek. . formáinak., eszközeinek j megválasztása minden egyes nép szuverén joga. Mi abból indulunk ki, hogy ; a szocializmus építésének út­jait illető sajátosságok sem­milyen mértékben sem a ka- | dályozhatják a testvéri szocia­lista országok baráti kapcso­latainak fejlesztését. A szórta- 1 lista építámunka konkrét kér­déseiben vallott álláspontok helyességét véleményünk sze­rint a gyakorlatnak, az új tár­sadalom építésében eléírt ered­mények hatékonyságainak kell eldöntenie — mondotta, majd aláhúzta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és kor­mányunk szent kötelességének tartja, hogy mindent elköves­sen a szocialista országok egy­ségének megszilárdításáért, & marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség szi­lárd alapján. Ezt követeli a j szocializmus és a kommuniz- | mus lehető legsikeresebb épi- j tése valamennyi országban — | mondotta —, de ezt követeti ! közös, nagy ügyünk világmé­retű győzelme is. Brezsnyev ezután hangsú­lyozta, ha egybevetjük a vi­lág két politikai térképét — az 1917 októberi és a mai tér­képet —, akkor szemünk előtt már az első pillantásra teljes élességgel feltűnnek azok a kolosszális változások, ame­lyek bolygónkon e történelmi időszak alatt mentek végbe. Az első térképen csaknem egész Ázsia és Afrika a gyar­mati hatalmak színeivel van bemázolva. Ma már e konti­nenseken csaknem 60 ország fölött szuverén országok zász- lai lobognak. A szovjet embereknek őszinte örömükre szolgál az, hogy a világpolitikában foko­zódik a gyarmati béklyók lói felszabadult országok szerepe. Az el nem kötelezett orszá­gok nemrég befejeződött kai­rói értekezlete szemléltetően megmutatta eltökéltségüket* hogy végezzenek a gyarmati rendszer minden formájával* megőrizzék és tartóssá tegyék a békét, megszilárdítsák az imperializmus ellen küzdő erők egységét. Folytatjuk a békés egy üti élés lenini politikáját A Szovjetunió folytatta és folytatja a különböző társa­dalmi rendszerű államok bé­kés együttélésének lenini poli­tikáját. Ennek az a célja, hogy elhárítsuk a termonukleáris világháborút, az államok kö­zötti vitás kérdéseket tárgya­lások útján oldják meg, tisz­teljék minden népnek azt a jogát, hogy önállóan válassza meg a neki tetsző társadalmi és állami rendszert, önállóan oldja meg az országa belső fejlődésével kapcsolatos kér­déseket. A Szovjetunió eddig is, most is állást foglal a fegy­verkezési hajsza megszünteté­se mellett, a leszerelési egyez­mény megkötéséért. De olyan intézkedésekért is síkra széliünk, amelyek leg­alább kezdetben korlátozzák a fegyverkezési hajszát, kor­látozzák a nukleáris fegyve­rek további tökéletesítésének lehetőségeit. A világon bizonytalanságot keltő megoldatlan problémák­hoz tartozik az európai biz­tonság és a németországi bé­kés rendezés problémája. Az európai biztonság szava­tolása elsősorban azt jelenti, hogy sutba kell dobni a re- vamsista doktrínákat és kon­cepciókat, el kell ismerni az Európa közepén kialakult hely-, zetet, azt a mindenki számá­ra nyilvánvaló tényt, hogy két német állam létezik: a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság. Nincs és nem is lehet más alap az európai béke biz­tosítására. Eddig is, most is szót eme­lünk a NATO „többoldalú nuk­leáris erői” megteremtésének tervei ellen, mert ezek meg­nyitnák a nyugatnémet Bun­deswehr előtt a nu’^eáris fegy verekhez vezető útat, síkra- szállunk a nukleáris fegyve­rek további elterjedése ellen, j Semmiféle idegen beavat­kozást más népek és orszá­gok belügyeibe — ez a Szov­jetunió szilárd és világos ál­láspontja. Mindenki isimeri azokat az intrikákat, provo­kációkat és összeesküvéseket, amelyeket szakadatlanul sző­nek a forradalmi Kuba ellen, a kubai nép joga ellen, hogy a maga módján rendezze be saját életét. A Kuba elleni ki­rohanások jogos felháborodást keltenek, s ideje, hogy ezek­nek végetvessenek. El a ke­zekkel a kubai forradalomtól. — ezt követeli a szovjet nép, ezt követeld a Föld minden becsületes embere! Eddig is, most is amellett vagyunk, hogy Tajvan újra egyesülhessen hazájával, a Kí­nai Népköztársasággal. Erélyesen elítéljük a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság ellen intézett provokáció­kat. Üdvözöljük Dél-Vietnam bátor népét, amely hősi fel­szabadító harcát vívja a kor­rupt népeilenes rezsim és az amerikai imperializmus fegy­veres beavatkozása ellen ha­zája békés újraegyesítéséért. Üdvözöljük Dél-Korea bátor! népét, amely küzd az ameri­kai csapatok kivonásáért, ha­zájának békés újraegyesíté­séért. E népek harca mélységesen igazságos küzdelem, s a győ­zelem az öjyéfc lesz. i A mi politikánk: minden or­szággal a jó kapcsolatok és kölcsönösen előnyös együtt­működés politikája, s évről évre javulnak kapcsolataink azokkal az országokkal, ame­lyek óhajukat nyilvánítják erre. Nagy jelentőséget tulaj­donítunk az üzleti kapcsola­tok fejlesztésének, a főbb tő­kés országokkal való kapcso­lataink erősítésének. A Szovjetunió hajlandó fej­leszteni a szovjet—amerikai kapcsolatokat népeink érdeké­ben, a béke megszilárdításá­nak érdekében. Kétségkívül kínálkoznak le­hetőségek arra is, hogy to­vább fejlesszük kapcsolatain­kat Angliával, Olaszországgal, a Német Szövetségi Köztársa­sággal, Japánnal és más álla­mokkal. A minap amerikai választá­sok meggyőzően mutatták, hogy az amerikai nép többsé­ge is szívügyének tekinti a béke érdekeit, torkig van a hidegháborúval. Hagyományos és változat­lan az az irányvonalunk, hogy a jószomszédság és barátság kapcsolatait tartsuk fenn In­diával, Finnországgal, Afga­nisztánnal, Iránnal, Törökor­szággal, a skandináv orszá­gokkal és a Szovjetunió más szomszédaival. A jelenlegi * nemzetközi helyzetben — annak minden bonyolult és ellentmondásos irányzatával — számunkra ve­zércsillagként mutatják az utat a külpolitika lenini el­vei. Ez a politika szilárd az elvi álláspontok védelmében, mélységesen felelősségteljes a népek sorsát érintő legfonto­sabb világpolitikai kérdések­ben, hajlandó tárgyalásokra és megegyezésekre, rugalmas a gyakorlati kérdések megol­dásában. Pártunk — mint a többi marxista—leninista párt — abból indul ki, hogy a jelen­legi feltételek között nem el­kerülhetetlen a világháború. Ám sohasem feledkezzünk meg arról, hogy a világon működnek agresszív erők is, amelyek érdeke, hogy fehér izzásba hozzák a nemzetközi légkört. A Szovjetunió éppen ezért nem veszíti el éberségét. Hatalmas fegyvereink van­nak, amelyek biztos zálogot nyújtanak arra, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország biztonsága jó kezek­ben van. Mindaddig, amíg nem jön létre a leszerelésről szóló egyezmény, magas szin­ten tartjuk védelmi készsé­günket. Következetes és változatlan a Szovjetunió általános kül­politikai irányvonala, amelyet pártunk legutóbbi kongresszu­sainak határozatai és a párt­program szabott meg. Azt szol' gálja, hogy békés feltételeket biztosítsunk a szocializmus és a kommunizmus felépítésére, a szocialista országok egysé­gének, barátságának és test­vériségének megszilárdítására, támogatja a forradalmi fel­szabadító mozgalmakat, fej­leszti szolidaritásunkat és együttműködésünket az ázsiai, afrikai, latin-amerikai füg­getlen államokkal, megerősíti a tőkés országokkal a békés (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom